Felszólalás adatai

Felszólalások:   266-281   282-293   294-313      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésünkön kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/10748. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Salacz László képviselő úr, a bizottság előadója következik. Megadom a szót, parancsoljon!

(19.50)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Embert próbáló hónapokat hagytunk a hátunk mögött. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági kihívások nemcsak a döntéshozók vállára róttak hatalmas terheket, hanem valamennyi állampolgártól is igen nagy türelmet és fegyelmezettséget igényeltek. Magyarország olyan szigorú intézkedéseket hozott meg időben, melyek eredményeként azon kevés országok közé tartozik, ahol a tömeges megbetegedések időszaka nem következett be, így mára sikerült a vírus terjedését kontroll alatt tartani. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a védekezés első szakaszán sikeresen túl vagyunk. A járványügyi készültséget viszont továbbra is fenn kell tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus terjedése elleni küzdelem eddig példátlan kihívás elé állította az egész világot, így hazánkat is, a hagyományos, megszokott eszközök alkalmatlannak bizonyultak a járvánnyal szembeni egészségügyi és gazdasági védekezés során. A kormány éppen ezért időben cselekedve 2020. március 11-én döntött az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével összhangban a veszélyhelyzet kihirdetéséről. Ám az alaptörvényi normaszöveg értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása csupán 15 napig maradhatott volna hatályban.

A vírus elleni küzdelem folytatása és az állampolgárok egészségének megóvása érdekében az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény elfogadásával egyúttal felhatalmazta a kormányt, hogy abban az esetben is megalkothassa és hatályban fenntarthassa a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés a humánjárvány terjedése miatt nem tud ülésezni. Most pedig a jogállamiság elveinek megfelelően az Országgyűlés, élve az említett törvényben biztosított jogával, visszavonja a kormánynak adott felhatalmazást.

Mindemellett megjegyzendő, hogy hasonló körülmények közepette minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hoznia honpolgárai védelme érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, valamint biztosítani kell rendszeres felülvizsgálatukat. A kormány által meghatározott intézkedések kivétel nélkül megfeleltek ezeknek a kritériumoknak. Hazánkban az Országgyűlés a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési hatáskörét maradéktalanul tudta gyakorolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a jogbiztonság mint a jogállamiság egyik legfontosabb sarokköve mellett sem, ugyanis a jogbiztonság elve megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat kiemelt célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követően, hogy a szabályozási átmenet a bizalomvédelem elvét szem előtt tartva világos, egyértelmű és kiszámítható legyen, valamint annak változatlansága törvényi garanciákkal kerüljön körülbástyázásra. Az elhangzottak értelmében például a javaslat továbbra is kilátásba helyezi, hogy az engedélyköteles tevékenységek engedély hiányában a bejelentést követően rövid időn belül gyakorolhatóvá válhassanak. Mindezek mellett az engedélyezés teljes kivezetésére nem kerül sor, hiszen számos ügytípusban a közérdek védelme kizárólag preventív eszközökkel védhető hatékonyan, így ahol indokolt, ott az engedélyezés megmarad. Ezzel kiküszöbölődik az, hogy a közösség számára potenciális kockázatot jelentő tevékenységek esetében az állam csak utólag tudjon fellépni.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország kiváló egészségügyi szakembereinek és a frontvonalban harcolók áldozatos munkájának, valamint az állampolgárok fegyelmezettségének köszönhetőn sikeresen túljutott a védekezés első szakaszán. Egyes átmeneti rendelkezések szabályozása viszont elengedhetetlen a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében. Az elhangzottakra tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Igen, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ugye, ez a dolognak, az előző beszélgetésünknek a pandanja, a T/10748. számú törvényjavaslat, amely a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggésben az átmeneti szabályokról szól. A különleges jogrenddel összefüggésben hozott rendeletek, ahogy ez elhangzott, a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában, azon a napon hatályukat vesztik. A jogbiztonság követelménye miatt szükséges, hogy az Országgyűlés rendelkezzen arról, hogy az itt meghozott szabályoknak mi lesz a sorsa, melyeket kíván fenntartani állandó jelleggel, melyeket kíván fenntartani ideiglenes jelleggel, melyeket kíván módosított formában megtartani, és melyeket kíván a veszélyhelyzet megszűnésével elengedni.A törvényjavaslatot az általános vitában és a bizottsági tárgyalások során a másik törvényjavaslattal együtt, azt hiszem, elég részletesen átbeszéltük. Számos intézkedés törvényi szintre emelését tartalmazza. Csak párat kiemelnék, ami kulcsfontosságú vagy a társadalom, vagy a gazdaság újraindítása szempontjából. Az egyik a gazdaságvédelmi, gazdaságélénkítő intézkedések megerősítése törvényi szinten, a fizetési moratórium december végéig történő fenntartása, adó- és járulékkedvezmények hónap végéig történő biztosítása, a külföldi befektetések Európai Unióban elfogadott módjának kontrollja, a szociális, családtámogatási intézkedések meghosszabbításának megerősítése, az egészségügyi ellátás igénybevételét könnyítő feltételek, például telemedicina vagy a gyógyszerkiadás rugalmasabbá tétele, a közneveléssel, felsőoktatással kapcsolatos ügyek, lejáró okmányok érvényessége és egyes eljárásoknak, polgári, büntető- és egyéb eljárásoknak az átmeneti helyzettel kapcsolatos rendezése.

Amire én is felhívnám a figyelmet, az a járványügyi készültség. Mi egy olyan konstrukcióban gondolkodunk, hogy ha a koronavírus-járvány elleni védekezés második és harmadik szakaszába kell lépnünk, tehát a hullám visszatér hozzánk, akkor ne kelljen különleges jogrendi felhatalmazást kérnünk, hanem a járványügyi készültség szabályaival meg tudjuk hozni azokat az intézkedéseket, amelyek az élet és az egészség védelmével összefüggésben szükségesek. Itt is egy, a vitát orientáló olyan számítást szeretnék önökkel megosztani, amit szintén a kollégáim végeztek. Azt az illúziót vagy narratívát szeretném eloszlatni, hogy ez a járványügyi készültség bármilyen módon olyan erős intézkedési jogosultságokat adna a kormánynak, mint a különleges jogrendi felhatalmazás. Ez egész egyszerűen nem igaz. A mi számításaink szerint nagyjából a veszélyhelyzet alatt megszületett kormányrendeletek egyharmadát tudnánk meghozni a majdani járványügyi készültség helyzetében. Ezek alapvetően  mondom még egyszer  nem a gazdaság működésével kapcsolatos intézkedések, ahol talán, azt tudom mondani, hogy a legtöbb vita volt, hanem az élet- és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedések döntő többségében, ahol még a nagyon impulzív és intenzív pártpolitikai csatározások tekintetében is, még ezek mellett is talán nagyobb egyetértés mutatkozott.

Szeretném megköszönni a bizottsági vitában és az általános vitában elhangzott konstruktív álláspontokat. A politikai csatározás részét a törvényjavaslat kapcsán, azt hiszem, a kormányoldal és az ellenzéki oldal megvívta. Ezekre a szabályokra szükség van. Ezek a szabályok próbálnak egy méltányos, mindenki számára jól áttekinthető és követhető kivezetési rendszert alkalmazni.

(20.00)

Pár kulcsfontosságú, stratégiai szempontból is jelentős rendelkezés az, amely ezt követően velünk marad. Szerintünk közpolitikai szempontból mindegyik támogatható.

Szeretném kérni még egyszer itt is, jelen esetben is minden megválasztott parlamenti képviselő támogatását. Elnézést szeretnék kérni, mert át kell adnom a kormányképviseletet György István államtitkár úrnak, de azt tudom ígérni önöknek, hogy követni fogom a vita későbbi szakaszát, és ha szükség van rám, akkor erre reagálni fogok. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Orbán Balázs távozik az ülésről.  Dr. György István elfoglalja az államtitkári széket.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tíz perce maradt az előterjesztőnek. Köszönöm szépen, államtitkár úr.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Ismertetem az időkeret megoszlását: Fidesz 27 perc, KDNP 13 perc, Jobbik 9 perc, MSZP 9 perc, DK 7 perc, LMP 6 perc, Párbeszéd 5 perc, függetlenek 4 perc.

Képviselői felszólalások következnek. A normál szót kérő képviselők sorában Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP képviselője az első. Tessék!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban természetesen számos támogatható pont van. Ezek jellemzően azok, amelyeket a kormány a veszélyhelyzet kihirdetése utáni időszakban vagy olyan javaslatként tett meg, amelyeket mi magunk is javasoltunk, vagy olyan javaslatként, olyan intézkedésként lépett meg, amit egyébként támogattunk a meghozatalakor is, nyilvánosan is. Természetesen ezeknek a továbbvitelét vagy időzített kivezetését lehet támogatni.Az egy jó kérdés, amit itt az előző vita végén államtitkár úr kicsit más stílusban, azt gondolom, előremutató stílusban mondott, hogy talán el kellene azon gondolkozni, hogy az Alaptörvény különleges jogrendi rendelkezései nem szorulnake felülvizsgálatra, vagy éppen az, hogy ez a jelenleg a parlament előtt lévő törvényjavaslat mennyire van átgondolva, vagy mennyire nincs ebben a tekintetben. Vagy éppen az, hogy az egészségügyi válsághelyzetet miért nem lehetett három hónappal ezelőtt behozni a parlamentbe, és akkor megszavazni, hiszen most azt állítják, hogy ez a következő időszakra elegendő lesz.

Mindezzel együtt én azt gondolom, mi azt gondoljuk, hogy a katasztrófavédelmi törvénybe az Alaptörvény általános felhatalmazó rendelkezését bemásolni, és azt mondani, hogy akkor a jövőben innentől kezdve rendeleti felhatalmazással a kormány bármilyen törvénytől eltérhet, nem elegáns, és egyébként nem is jó megoldás. Még egyszer emlékeztetnék mindenkit, hogy még rendkívüli állapotban, azaz háború esetén is a honvédelmi törvény a kormány rendkívüli eszközeit tételesen felsorolja. Ha sikerült benyújtani egy százvalahány oldalas törvényjavaslatot, az elmúlt időszakban több ilyen is volt, akkor egy picit lehet, hogy megerőltethették volna magukat, és tételesen kidolgozhatták volna. De még ez is lehetne vita tárgya.

Egy nem lehet vita tárgya, amit a vezérszónoki felszólalásomban is elmondtam. Ez pedig a rabszolgatörvény 2.0 vagy 3.0  attól függ, melyik rendeletet vesszük akár jogszabálynak is  törvényi erőre emelése, és a magyar munkavállalók teljes kizsigereléséről szóló javaslat, amely a munkaidőkeret bevezetését és miniszteri egyéni döntéshez kötését jelenti.

Ez az a javaslat, emlékeztetem kormánypárti képviselőtársaimat is, amelynél egyébként szintén rendkívüli módon a hat magyarországi szakszervezeti konföderáció együtt jegyzi az ezt elítélő nyílt levelet, illetve minden képviselőhöz fordult, a kormánypártiakhoz, gondolom, elsősorban, hogy amíg ez a javaslat részét képezi, addig ezt a törvényjavaslatot legyen kedves, magyar képviselő ne szavazza meg, és ne dobja oda koncként a honfitársait a munkaadóknak, főleg a külföldi munkaadóknak.

Ezt a javaslatot nem vették ki a törvényjavaslat szövegéből. Nyújtottunk be módosító javaslatot, önöknek is lehetősége lett volna rá. Ezért természetesen baloldali pártként, amíg a szakszervezetnek ilyen kérése van, azt gondolom, hogy megszavazni ezt a törvényt nem lehet. Igaziból mondhatnám azt, hogy valami jóérzésükre vagy belátásukra vagy a saját választópolgáraik iránt érzett bárminemű felelősségre apellálva azt kérjem, hogy esetleg holnapig tüntessék el ezt a néhány sort a törvényből, és akkor egész máshogy lehetne hozzáállni. De nem akarok illúziókat kergetni, szóval, amíg ez a törvényjavaslat részét képezi, addig ezt mi megszavazni nem tudjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP frakcióvezetője, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is már csak röviden fogok hozzászólni ehhez a vitához, mert azt gondolom, hogy elég sok időt töltöttünk ennek a részletes megvitatásával itt az elmúlt héten.Ugyanakkor, államtitkár úr, engedje meg, hogy egy kérdést megfogalmazzak. Itt némi jogértelmezési vitát folytattunk az iménti törvényjavaslatnál arról, hogy ez mennyire politikai deklaráció, és mennyire nem. Annak a bizonyos T/10747. törvényjavaslatnak az a címe, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Azt pedig tudjuk, hogy a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, és a kormány tudja megszüntetni. Abban az imént tárgyalt törvényjavaslatban még dátumot sem látunk, hogy mikor kéri az Országgyűlés a kormányt, hogy szüntesse meg. Államtitkár úr, esetleg tude pontos dátumot? Június 20-át rebesgette még, azt hiszem, igazságügy-miniszter asszony, ennek kapcsán, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány akkor fog dönteni. Vane már pontos időpont? Szerintem ezt nagyon sokan szeretnék tudni az országban, hogy mikor dönt a kormány, és akkor az legyen teljesen világos, hogy az iménti törvényjavaslattal igazából az Országgyűlés nem tesz mást, mint hogy felkéri a kormányt, hogy egy általa megjelölt, megfelelőnek tartott időpontban vonja vissza a veszélyhelyzetet. Erre utalt képviselőtársam is, azt gondolom, ebben a vitában.

Szintén elmondta képviselőtársam, hogy nagyon sok támogatható és támogatandó elem van, de valóban vannak olyan kifogások, egyrészt a legfontosabb probléma ezzel az a munkavállalókat teljes mértékben kiszolgáltató, gyalázatos javaslatrész, amely miatt ez a törvényjavaslat nem támogatható, és rengeteg más olyan eleme van, amely minimum megkérdőjelezhető. Ezekről nagyon részletes vitát folytattunk.

Ugyanakkor én arra szeretnék ismét visszautalni, hogy ez a helyzet valóban különleges. Tehát ilyen jellegű kihívással még nem találkoztunk, és nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen mély és milyen kifutású lesz ez a gazdasági válság. Valóban óriási felelősség van most alapvetően a kormányon, de mindannyiunkon, hogy milyen módon használjuk föl az elérhető erőforrásokat, hogy fölkészítsük az országot ezekre a hatásokra, és figyelembe vegyük azokat az alapvető változásokat, amelyek egy más szemléletű gazdaságpolitikát igényelnének.

Ezzel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a kormány számtalan olyan intézkedést hozott, amely, mondhatjuk, hogy károsnak nevezhető, és károsnak is kell nevezni. Itt most valóban nem akarom fölsorolni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek konkrétan munkahelyekbe fognak kerülni, tehát az önkormányzatokat érintő megszorító intézkedéseket, de hogy a kormány körülbelül 15 milliárd forintot  ismereteim szerint 15 milliárd forintot von el az egyetemektől , arra semmiféle józan magyarázat nincsen. Konkrétan rengeteg embert fognak elbocsátani ezek miatt az intézkedések miatt, és ha megnézzük, hogy ezeket a forrásokat olyan projektekbe csoportosították, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, akkor azt gondolom, hogy ez semmiképpen nem indokolható. De egyébként olyan más intézkedéseket is említhetünk, amiről itt most az imént egy hosszabb vitát folytattunk: 34 vasúti mellékvonalnak gyakorlatilag halálra ítélése, ami szintén nem indokolható.

Tehát összességében azt tudom mondani, hogy sajnos az a fajta szemléletváltás nem jelenik meg a kormány gondolkodásában, és ez alapvetően a legjobban a költségvetésből, a jövő évi költségvetésből olvasható ki, amire szükség lenne, hogy felkészítsük az országot erre a helyzetre, és valóban egy önellátó és egy ilyen válságnak sokkal jobban ellenállni képes gazdaságot lehessen kialakítani.

A törvényjavaslat kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy annak ellenére, hogy sok fontos és támogatható intézkedést tartalmaz, ezek miatt az intézkedések miatt és elsősorban a munkavállalók jogainak a korlátozására vonatkozó javaslatok miatt ezt nem fogjuk tudni támogatni a holnapi szavazás alkalmával. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan sokat vitatkoztunk erről a két törvényről, az általános vitában ez még egy közös, együttes általános vita volt. Az előbb a veszélyhelyzet megszűnéséről és a koronavírus-törvény visszavonásáról beszélgettünk, most pedig a járványügyi készültségről és azokról az átmeneti rendelkezésekről, amelyek szükségesek, hogy hatályban maradjanak a veszélyhelyzet vége után is.Azt gondolom, hogy ha jól értettem ellenzéki képviselőtársaimat, akkor a hatályban maradó intézkedések közül a legtöbbet azért tudják támogatni, és ez is azt jelzi, hogy a kormány időben és jó intézkedéseket hozott meg azzal a felhatalmazással élve, amit az Országgyűlés neki adott. Hiszen ott a gyorsaság volt a legfontosabb szempont, hogy jó döntéseket és gyorsan, időben tudjunk meghozni.

Az elmúlt hetekben számtalanszor hallhatták önök is azokat az összehasonlításokat, hogy egyes európai országok mikor hozták meg akár a határok lezárását, akár a veszélyhelyzet kihirdetését, akár az iskolák digitális üzemmódba való átállítását, akár más intézkedéseket.

(20.10)

Ezekből az adatsorokból mindig azt szűrhettük le, hogy a magyar kormány időben, sokszor jóval az európai átlag előtt hozta meg ezeket az intézkedéseket. Részben ennek is köszönhető, hogy sikerült ellaposítani a járványgörbét, és túl vagyunk az első szakaszon.

Ugyanakkor a Népjóléti bizottságban is hosszasabban beszéltünk, vitatkoztunk a járványügyi készültségről. Azt gondolom, hogy a mostani helyzetben, amikor egyes országokban még növekszik a fertőzöttek száma, illetve a halottak száma, nagyon sok járványügyi szakember azt mondja, hogy ez a vírus velünk marad, hogy ősszel-télen készülnünk kell egy második hullámra, ami nem tudjuk, hogy enyhébb vagy erősebb lesze, mint az első, nem tudjuk, hogy mikor köszönt ránk, nagyon sok a bizonytalansági tényező, mint ahogy márciusban is sok volt a bizonytalansági tényező, hiszen egy ismeretlen ellenséggel állunk szemben, azt gondolom, hogy egy ilyen bizonytalan tényezőkkel terhelt időszakban nagyon fontos, hogy legyen egy járványügyi készültség, az operatív törzs folyamatosan működjön, folyamatosan monitorozzák a helyzetet, legyenek olyan adatsorok, legyenek olyan információk, amik alapján láthattuk, hogy a veszélyeztetett helyek elsősorban a zárt közösségek, idősotthonok, kórházak, folyamatosan tudja nézni az operatív törzs, és ennek megfelelően döntéseket hozni, illetve nézzük azt, hogy a többi országban hogyan alakul a járványgörbe.

Emiatt azt gondolom, hogy a járványügyi készültség egy észszerű és nagyon fontos dolog, a következő időszakban ezzel együtt kell hogy éljünk. Amíg nincsen vakcina, és amíg nincsen meg a társadalom átoltottsága, addig mindenképpen fenn kell tartani ezt a járványügyi készültséget. Azt reméljük  nyilvánvalóan a legjobbat reméljük, és a legrosszabbra készülünk , hogy ekkora teherrel, mint ami az elmúlt időszakban volt, nem kell már szembenéznünk, de ezt semmi sem garantálja.

Azt gondolom, hogy a járványügyi készültség indokolt, éppen ezért mi is arra kérünk mindenkit, hogy a járványügyi készültség bevezetését és a veszélyhelyzet alatt meghozott intézkedések átmeneti hatályát hosszabbítsa meg holnap az Országgyűlés. Mi így fogunk tenni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kíváne még valaki felszólalni, tisztelt képviselők? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Megkérdezem György István államtitkár urat, kíváne reflektálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Tisztelt Ház! Elhangzott egy kérdés képviselő úr részéről, hogy mikor kíván a felhatalmazás alapján a kormány dönteni a különleges jogrendi veszélyhelyzet megszüntetéséről. Ez természetesen többek között azon is múlik, hogy az Országgyűlés holnap megszavazzae ezt a törvényt. Amennyiben minden valószínűség szerint ez meg fog történni  sajnálom, hogy az ellenzéki képviselők, bár számos elemében támogatnák, de bizonyos okokból kijelentették, hogy nem fogják támogatni a törvényjavaslatot , a döntést az én legjobb tudomásom szerint még a héten a kormány meg fogja hozni. Szeretnék végül  nem visszaélve az idejükkel  mindenkinek köszönetet mondani, aki ebben a veszélyhelyzetben helytállt, egészségügyi dolgozóknak, járványügyi szakembereknek, a szociális területen dolgozó kollégáknak, mindenkinek, különösen elsősorban azoknak, akik a frontvonalban dolgoztak, mentősöknek, kórházi dolgozóknak, ápolóknak, orvosoknak és természetesen minden civilnek is, aki kötelességének érezte, hogy ebben a helyzetben segítséget nyújtson a rászorulóknak. Köszönöm a képviselőknek is az eddigi támogatást, és arra kérem a tisztelt Ház minden képviselőjét, hogy még aludjanak a döntésükre, és holnap támogassák a törvényt, szavazzák meg azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   266-281   282-293   294-313      Ülésnap adatai