Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat konkrétan a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítását tartalmazza. Az első tehát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása konkrétan. A gyermekek napközbeni ellátásának korábbi években megvalósult átalakítása során az adminisztratív terhek csökkentése céljából sor került a bölcsődében vezetett nyilvántartások felülvizsgálatára, aminek eredményeként több adatlap is kivezetésre került a végrehajtási rendeletekben. Ugyanakkor a törvény általánosságban fenntartotta a nyilvántartás vezetésének előírását, ami azon gyakorlati tapasztalat alapján jól látható, hogy a kormányhivatali ellenőrzések során számon is kérték, jóllehet számos adat kezelésére nem volt szükség a bölcsődei ellátás során. Erre való tekintettel indokolt tehát az érintett szakasz pontosítása és egyértelműsítése.

A törvényjavaslat szerinti módosítás az adminisztrációs terheket kívánja továbbcsökkenteni a gyermekek napközbeni ellátása esetében is. Az új törvény expressis verbis kimondja, hogy nincs szükség azon adatok külön nyilvántartásban történő összegyűjtésére és rögzítésére, amelyek az ellátás biztosítása kapcsán egyéb nyilvántartásokban, dokumentumokban rendelkezésre állnak. Eddig a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott szolgáltatások ellenőrzése során a kormányhivatalok olyan adatok nyilvántartását is kérték, amelyekre a bölcsődei ellátások során nem volt szükség.

A törvény a kisgyermekeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására a GINOP 5.3.11-18. kódjelű kiemelt projekt keretében térítésidíj-támogatásban részesülő szülők és gyermekek személyes adatainak nyilvántartását írja elő az igénybevevői nyilvántartásban. A rendelkezés azokra a szolgáltatókra is kiterjed, akik nem részesülnek normatív állami támogatásban, azonban az általuk ellátott gyermekek szülei a fenti projekt keretében támogatásban részesülnek. A támogatás a Magyar Államkincstár közreműködésével kerül folyósításra, így a tényleges igénybevételt a lejelentett adatok alapján a Magyar Államkincstár a KENYSZI-ben rögzített adatok alapján ellenőrizni is tudja majd.

Számos fejlesztési forrás, közel 10 milliárd forint ez év nyarán, illetve őszén került pályázati formában meghirdetésre, amelyek tekintetében a megvalósulás a 2019. évben várható. Így a pályázattal érintett települési önkormányzatok nem tudnak eleget tenni feladatellátási kötelezettségüknek a bölcsődei ellátás biztosítása tekintetében jelenleg szereplő határidőig, azaz 2018. december 31. napjáig, ezért a rendelkezésre álló felkészülési időt további két évvel hosszabbítottuk meg, 2020. december 31-ig.

A második a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb hozzákapcsolódó törvények módosítása. A tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmának meghatározására az árvaellátás kapcsán a polgári törvénykönyv szabályait kell tehát alkalmazni. A tartásra képesség ügyében a bíróság ítéletét kell figyelembe venni, ha született ilyen. Ha a bíróság elrendelte a tartás teljesítését, akkor a hozzátartozót tartásra képesnek kell tekinteni. Ha pedig a tartás teljesítésére irányuló keresetet elutasította, akkor nem tekinthető annak. Ha viszont nem született ítélet, akkor a jelenlegi gyakorlattal megegyezően azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét.

Az árvaellátásra jogosult magántanulók körének bővítése javasolt a jövőben az állapotos, gyermeket szülő vagy kisgyermekét gondozó tanulókkal. Jelenleg csak a betegség vagy a fogyatékosság miatti magántanulókra terjed ki a jogosultság.

A javaslat a joggyakorlatot emeli törvényi szintre, hogy az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a nyugdíjasnak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják.

A szervezetrendszer átalakításával a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár igazgatási szerve lett, a központosított illetményszámfejtést pedig szintén a Magyar Államkincstár végzi. A tartozás jövedelemből történő levonása során gyorsabb és egyszerűbb azt az eljárást követni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül jár el a levonás érdekében.

A 2018/12-es alkotmánybírósági határozat szerint alkotmányellenesnek minősített nyugdíjtörvényi rendelkezést egészíti ki a javaslat, amely alapján a nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjuk ismételten megállapítható lesz.

A javaslat a GDPR rendelkezésének való megfelelés miatti módosításokat, továbbá a jogalkalmazás során felmerülő pontosító rendelkezéseket is tartalmazza.

A javaslat az ellátásban részesülők érdekében született, továbbá az alkotmánybírósági döntésnek, illetve a GDPR-rendeletnek történő megfelelést szolgálja.

A harmadik pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LIV. törvényhez kapcsolódó módosítás. A családok támogatásáról szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezése értelmében, ha a szülő tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, és a gyermeket 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyezi el, akkor a gyermek nem tekinthető a szülő saját háztartásában nevelt, gondozott gyermeknek. Emiatt a családi pótlékra nem a szülő, hanem a szociális intézmény vezetője jogosult. Ilyen esetben a szülő az intézményben elhelyezett gyermek után gyermekgondozást segítő ellátásban, gyesben sem részesülhet, továbbá a családi adó- és járulékkedvezményt sem tudja rá tekintettel érvényesíteni. A törvényjavaslat szerinti módosítással a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek is, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében, az intézményben folyó fejlesztő nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülői háztartásból.

Az intézményi elhelyezés ezen formája hasonló ahhoz, mint például amikor a gyermek a lakóhelyétől távol fekvő oktatási intézményben folytat tanulmányokat és kollégiumi elhelyezésben részesül, amelynek esetében a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra. A módosítás szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén, amikor a gyermek szociális intézményben való elhelyezése szorosan a tanulmányok folytatásához kötődik, és a hétvégeket, iskolai szüneteket a szülői háztartásban tölti, az intézményvezető helyett a szülő lesz jogosult a családi pótlékra.

(16.10)

Ezen túl a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek tízéves koráig gyesben is részesül, továbbá érvényesítheti a családi adókedvezményt is. Ilyen speciális képzést és elhelyezést nyújtó intézmény például a gyöngyösi Autista Segítő Központ, amely az ország nyolc megyéjéből és Budapestről érkező közel ötven autista gyermeknek biztosít ellátást.

A törvény egyéb irányú módosításai pontosító, technikai jellegűek, ezek közül a következők a kiemelendők: a jogalkalmazói visszajelzések és az EGT-tagállamokban általában érvényesülő, a jelenlegi magyar szabályozásnál sokkal hosszabb határidők okán, továbbá az időnként elhúzódó konfliktusok miatt célszerűnek mutatkozik öt évre emelni az igényérvényesítésre nyitva álló határidőket; a fizetési kedvezményekre vonatkozó ágazati gyakorlathoz igazodó szabályozást pontosító módosítás megteremti az összhangot a méltányosság és a fizetési kedvezményekre vonatkozó szabályozás terén a társadalombiztosítási és a családtámogatási szektorhoz tartozó ellátások esetében.

Mindezek figyelembevételével a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, erre kérem a tisztelt Házat, a képviselőket, hogy szintén támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)