Felszólalás adatai

De önök mérhetetlen módon és mértékben lenézik az egész parlamentet, és nem csak minket! Minket, ellenzéki képviselőket lenézhetnek, de a sajátjaikat is lenézik, hiszen a sajátjaiknak fogalmuk sincs arról, hogy néhány képviselő vagy néhány kormánytag egy ilyen javaslattal előáll, s a saját képviselőik is csak pénteken otthon találkoznak ezzel a javaslattal, és nem tudják hova tenni. Mondom ezt bátran, mert számos alkalommal előfordul a bizottsági vitákban, hogy a kormánypárti képviselők is látható módon ugyanolyan meglepettek ezektől a javaslatoktól, mint azok az ellenzéki képviselők, akik akkor szembesülnek először a javaslattal.

Tetszik, nem tetszik - a képviselők itt utaltak rá -, önök még a saját alkotmányuk elfogadásakor is vármegyékről beszéltek. Nem beszélve az előző ciklusról, amikor oroszlánként védték a vármegyéket, és ha valaki bármilyen értelemben változtatni akart a megyei önkormányzatok működésén, funkcióján, akkor rögtön hazaárulásról beszéltek. Erre föl most önök benyújtanak egy javaslatot, és két nap alatt kivégzik a megyei önkormányzatokat. Kivégzik! Semmilyen feladatuk nem lesz, mert amiről Szűcs képviselő úr próbált győzködni bennünket, a területfejlesztés kérdésköréről, arra hazai forrás nincs, az európai uniós források túlnyomó többsége determinált, el van költve - akkor mi a fenével fognak foglalkozni 2013-ig?! 2014-től az új európai uniós költségvetés kapcsán természetesen lehet róla szó.

A bizottsági vélemények ismertetésekor már esett szó a megyei önkormányzatok finanszírozásáról. Említettem, hogy az önkormányzatok többsége normálisan működött, bár kétségtelen, hogy az egészségügyi intézmények finanszírozásában voltak problémák. De emlékeztetném önöket, az előző kormány számos kísérletet tett arra, hogy hogyan próbálja meg kezelni az egészségügy problémáit, önök azonban semmiben nem voltak partnerek. Az kétségtelen, hogy az előző kormánynak kormányon belül volt a koalíciós partnerével vitája - ez volt a legnagyobb vita, ami a koalíciós partnerek között folyt, az egészségügy problémája -, de önök semmiben nem voltak partnerek. Tehát az, hogy idáig fajult a helyzet, és most ezzel a dologgal kell szembesülniük, önöknek is köszönhető. Még népszavazást is kezdeményeztek azért, hogy ellehetetlenítsék az akkori kormány minden egyes lépését - ezt szolgálta a vizitdíjról tartott népszavazás -, s most itt állnak, és nem tudják, hogy miből fogják finanszírozni az egészségügyet, s kitalálnak mindenféle chipsadót, meg a fene tudja, miket nem, és megpróbálják beadni nekünk, hogy ez micsoda kitűnő és nagyszerű dolog.

A javaslatot természetesen hatástanulmány nélkül nyújtották be. Nem is volt rá idő, nem is volt rá lehetőségük. Fejjel mennek a falnak, a vak ló bátorságával, és nem lehet tudni, hogy mi lesz belőle. S akkor nekünk teszi föl a kérdést államtitkár asszony, nekünk mondja, hogy mi ne keltsünk pánikot az egészségügyi dolgozók körében? Hát önök keltettek pánikot ezzel a zagyva javaslattal, hogy azt se tudják, mi fog történni! Átadják az összes intézményrendszert egy GYEMSZI-nek nevezett, tulajdonképpen még létre sem hozott szervezetnek. Amikor azt kértük az egészségügyi bizottságban napirendi módosítással a kormánytól, hogy mutassa be, ezek után hogyan fog működni az egészségügy rendszere, mitől fog hatékonyabban működni egy ilyen hatalmas mamutszervezet, ami létrejön, erre természetesen egyrészt elutasítás volt a válasz, másrészt pedig még semmiféle ígéretet sem kaptunk arra, hogy tisztelt képviselő úr, tessék türelemmel lenni, egy vagy két hét múlva be fogjuk mutatni a bizottságban az elképzelésünket. Nem álltak elő ilyen javaslattal.

Mi lehet az államosítás célja? Önök természetesen azt szajkózzák, hogy a betegellátás jobb, hatékonyabb és korszerűbb legyen. Nézzük meg, hogy megvannak-e ennek a feltételei! Először is ismertek a finanszírozási problémák, kell többletforrás az egészségügybe. Van-e többletforrás a jövő évi költségvetésben? Egy fillérrel sincs több forrás, mint az idén, ráadásul az átalakítás költségeit - mert azért ez pénzbe fog kerülni, noha nem sokba, de valamennyibe fog kerülni - a költségvetésnek finanszírozni kéne, de egy fillér többletforrás sincs benne.

Mitől lehet hatékonyabb a rendszer? Például attól, hogy átalakítják az intézményrendszert, fölösleges kapacitásokat leépítenek, hatékonyabbá teszik a szervezetet. Mi történt a bizottsági ülésen? A kormánypárti képviselők letették a nagyesküt, hogy se funkcióváltozás nem lesz az egészségügyben, se intézménybezárás nem lesz, tehát ez az út sem járható, innen sem lesz többletforrás.

Felmerül az a lehetőség - ami benne is van a törvényben -, hogy a szállítói kapacitásokat az intézményrendszerrel együtt átveszik és leírják: a szállítóktól azt várják el, hogy rugalmasan viszonyuljanak az átalakításhoz. Mit jelent ez? Azt, hogy eszük ágában sincs kifizetni a szállítókat, sőt meg akarják őket zsarolni.

(20.20)

Tisztelt Államtitkár Asszony! Itt a pánikkeltés! A beszállítókat zsarolják önök ezzel a törvényjavaslattal, hogy nem akarják őket kifizetni, sőt lojalitást várnak el tőlük, hogy aki elengedi a tartozásainak a felét például, akkor az reménykedhet abban, hogy esetleg a következő időszakban is beszállítója lehet ennek az intézményrendszernek.

Benne van a törvényben, tisztelt államtitkár asszony, önök fenyegetik a beszállítókat és az egészségügyben dolgozókat ezzel a törvényjavaslattal.

Felmerül a gyanú, és nem tudták elhárítani saját maguktól ezt a gyanút, hogy egy idő után privatizálni akarják az egészségügy számos területét, mert ha nem lesz elég forrás a működtetésre, tudjuk, ki fogják találni, hogy bizonyos ágazatokat biztosan jobban és hatékonyabban lehet működtetni, ha privatizáljuk, különösen, ha a privatizált cégek a mi holdudvarunkhoz tartozó társaságokhoz kerülnek, mert akkor biztosan nagyon hatékonyan fognak működni.

A területi átalakítási kötelezettségek elvileg a jövő év közepéig fennállnak, de azt követően aztán az állampolgár se tudja, hogy neki majd lehet, hogy 50 kilométerrel messzebb kell utaznia ugyanazért az ellátásért, amit eddig kapott. Azt mondták, hogy addig az ellátási körzetek nem változnak, de arra garanciát nem vállalnak, hogy már a jövő év közepétől sem fog ez változni.

Valószínűsíthető, tisztelt államtitkár asszony, hogy egy rosszul szervezett rendszer nagy-nagy galibát okozhat egy egész ellátórendszeren belül, és semmilyen garancia nincs arra, hogy egy jól szervezett ellátórendszer jön létre.

Az egészségügy nagyon-nagyon komoly kihívások előtt áll a következő évre, és azokra a problémákra, amelyekről nap mint nap hallunk mi itt valamennyien, ez az átalakítás semmiféle garanciát nem nyújt. Nem segít a kezdő orvosokon, nem segít a szakellátáson, nem segít azon, hogy a szakellátás számos területén nem tudnak működni az ellátórendszerek azért, mert orvoshiány van, és gyakorlatilag ez a folyamat fel fog gyorsulni a jövő évben, mert semmi garancia nincs arra, hogy az orvosok meg tudnak élni Magyarországon megfelelő körülmények között, mert a kormánynak ilyen szándékát nem látjuk, nem tapasztaljuk.

Szeretném az önök figyelmét, annak a néhány kormánypárti képviselőnek a figyelmét felhívni, hogy mindezért önök a felelősek. Önök szavazzák meg ezt a törvénycsomagot, már ha meg fogják szavazni, de kétségem nincs, hogy meg fogják szavazni, az önök felelőssége az egész egészségügyi ellátórendszer működése a következő években, és önöknek kell elszámolni a választóik felé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)