Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben képviselőtársaimhoz hasonlóan nekem is jutott idő a választási körzetem településeinek választópolgárait foglalkoztató hangsúlyos kérdések, felvetések megismerésére. Tapasztalataimat képviselőtársaimmal kívánom megosztani, egyúttal szeretném felhívni szíves figyelmüket a két évre jóváhagyott költségvetési törvény sikeres végrehajtását segítő konkrét teendőkre.

Előrebocsátom, körzetem lakosságát a költségvetési törvény élénken foglalkoztatja. Körükben megnyugvást keltett a gazdaság élénkítésére alapozott sokrétű fejlesztés, kormányzati szándék, a régiókra, a megyékre kiterjedő programok pénzügyi tervezési megalapozása. Remélik, hogy a megcélzott fejlesztések észrevehetően javítják jövedelmi, egészségi, művelődési helyzetüket.

Miközben örömmel jelzem a költségvetési törvény kedvező lakossági fogadtatását, szeretném szóvá tenni: e törvényről körzetem lakosságának körében eddig kevés olyan konkrét üzenet érkezett, amely érzékelhetően jelezné, közvetlen környezetükben milyen változásokra számíthatnak a közeli jövőben. Ilyen igény főleg olyan emberek köréből jelentkezik, akik szegényes helyzetükön egyéni erőfeszítésekkel kívánnak változtatni, erre ma azonban saját erőből, külső segítség nélkül képtelenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés fórumán többször szóvá tettem már választókörzetem, az Ormánság kistérség többszörösen hátrányos helyzetét. Hangsúlyoztam már: az ott élő emberek többsége ma még - önhibáján kívül - képtelen helytállni a piaci versenyben. Hiába az egyéni elszántság, a tehetség, a szorgalom és az igyekezet, mert családfenntartó fiataljaink többsége nem képes leküzdeni az esélyhátrányt, amely vállalkozások szervezésénél, jövedelemforrás szerzésénél, munkahely elérésénél éri. Ráadásul lakóhelyük önkormányzatai és működő vállalkozási szervezetei sem tudnak segítséget adni, mert maguk is esélyhátrányban szenvednek a munkahelyteremtő, lakosságmegtartó vállalkozások külsőforrás-lehetőségének megszerzésénél.

Minden hazai és külföldi pályázati forrás megszerzésénél eleve hátrányos helyzetből indulnak a mindig nélkülözhetetlen önrész fedezeti forrásának hiánya miatt. Ez a hiány a fő oka ma és a jövőben sorozatos pályázati kudarcaiknak a hazai és a külső - például Phare, SAPARD - támogatási pályázatok versenylehetőségeinél. Jellemző például, hogy emiatt a Széchenyi-terv gazdaságpályázati rendszerében eleve kilátástalannak tartják pályázati sikeresélyüket, hiába adottak fejlesztési projektjeik, jóváhagyott és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban álló programjaik.

Az Ormánság nem áll egyedül. Az Országgyűlés korábbi határozata szerint készített KSH-lista szerint hozzá hasonló pályázati esélyhátránnyal küzd további nyolc kistérség, amelyek az ormánságival együtt képezik a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek csoportját. Amikor tehát választókörzetem kistérsége esélyhátránya csökkentésének szükségességéről szólok, egyszersmind hasonló hangsúllyal javaslom kezelni a többi nyolc leghátrányosabb kistérség esélyegyenlőségének ügyét, annál is inkább, mert a közelmúltban e térségből parlamenti szervekhez segítségnyújtási kérelmek érkeztek e hiány pótlására. Ezek alapján kezdeményezésemre a kilenc kistérség szakembereinek részvételével egyeztető megbeszélésre került sor.

Emellett a Pénzügyminisztériumban, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban az Országos Területfejlesztési Központ vezetőivel véleménycserét folytattunk. E fórumok sürgető megoldást tartottak szükségesnek a kilenc kistérség pályázati esélyhátrányának olyan mértékű csökkentésére, amely áthidalja fő gondjukat, a pályázati önrész hiányának pótlását.

Őszintén örülök annak, hogy időközben napirendre került a H/3462. számú országgyűlési határozati javaslat, amely a területfejlesztési támogatások reformját célozza. E javaslat új helyzetet teremt a leghátrányosabb kistérségek versenyhelyzetének javítására, esélyhátrányuk csökkentésére. E konkrét célt szem előtt tartva gondosan elemeztem e határozattervezetben foglaltakat. Az EU-csatlakozásig terjedő időszakra javasolt reformtervezetet a területfejlesztés egész rendszerében igen fontos kormányzati intézkedések alapjának tekintem, még ha a költségvetési törvény jóváhagyása után került is napirendre.

E javaslat jól meghatározza a területfejlesztési támogatások elveit, elosztási rendjét, feltételeit. Külön örülök annak, hogy konkrét számítási módszereket tartalmaz a kedvezményezett térségek számbavételére. Fontosnak tartom a mellékletben szereplő normatív számítási anyagot, mert a felosztható támogatási pénzeszközök viszonylag igazságos elosztására tesz kísérletet.

Az előterjesztett határozati javaslat 4. fejezetének módosítását kérem egy kiegészítő pont beiktatásával. A kedvezményezett statisztikai kistérségek típusainak elvi meghatározása mellett a határozati javaslat 3-as számú mellékletében - helyesen - konkrét mutatórendszert ad a kistérségek besorolásához. Ez lehetővé teszi a kistérségek korrekt számbavételét, közülük a leghátrányosabb helyzetben lévők meghatározását, amelyek önhibájukon kívül sem most, sem később saját forrásból nem képesek előteremteni a hazai és a külföldi forrásból eredő pályázatok elnyerésének feltételét, az önrészt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani határozati javaslat tervezete, annak elfogadása számunkra kivételes helyzetet teremt arra, hogy döntésünkkel legalább részben megoldjuk a kilenc kistérség körülbelül 300 ezer főnyi lakosságát sújtó hiányt, és számukra egyszeri versenyesély-kiegyenlítő lehetőséget adjunk.

A mostani támogatási reform végrehajtásának keretei között az EU-csatlakozásig utolsó esélyként adjunk segítséget e kilenc kistérség embereinek, egyszeri intézkedéssel támogassuk azokat, akik akarnak, de önhibájukon kívül nem tudnak részt venni a piaci pályázati versenyekben.

A javasolt kistérségek versenyrészvételi hajlandóságát és képességét jelzi, hogy rendelkeznek fejlesztési programokkal, megvalósíthatósági projektekkel, amelyeket tanulmányozásra már megküldtek az OTK-nak. Egyszeri címzett támogatásokkal ténylegesen esélyt adhatnánk e kistérségeknek helytállásuk tényleges igazolására, amellyel bizonyítani tudják, hogy sikeres fejlesztések megvalósításával alkalmasak javítani lakosságmegtartó képességüket, az ott élő emberek megélhetési viszonyait. Egy ilyen döntéssel az Országgyűlés más kistérségek hátránya nélkül adna mással nem helyettesíthető segítséget a reménytelenül elesett kilenc kistérség 130-140 településén élő körülbelül 300 ezer ember méltóságának megőrzéséhez.

Jelzem, a javasolt kilenc kistérség besorolása a KSH korábbi - az 1997. évi 30. számú országgyűlési határozat alapján készített - listájára épül, de a most napirenden szereplő, előbbi határozat helyébe lépő javaslat normatív besorolási előírásai alapján készített közelítő számításaim szerint a besorolási reform bevezetése után sem változik lényegesen a leghátrányosabb kistérségek listája. Számolok a határozati javaslat elfogadásával s azzal, hogy a KSH rövidesen elvégzi a kistérségek új besorolását. Kialakul várhatóan a kilenc leghátrányosabb kistérség mai határozat szerinti csoportja, amelynek javaslatom szerint egyszeri esélykiegyenlítő támogatása elkülöníthető az országos jelentőségű, vagyis több régiót érintő fejlesztési programok támogatását szolgáló központi keretben.

(21.20)

Az e hátrányt csökkentő határozatot azért tartom sorsdöntően fontosnak, mert az eddigi besorolás szerinti kilenc leghátrányosabb kistérség által az OTK-nak megküldött fejlesztési programokból legalább négy-öt olyan megvalósítási cél körvonalazható, amelyek egy dunántúli és három kelet-magyarországi régiót érintenek, és országos jelentőségűek; megvalósításuk modellt jelenthetne más régiók kistérségei számára is.

Számításaim szerint a kilenc leghátrányosabb kistérség esélykiegyenlítő egyszeri, országos jelentőségű, vagyis több régiót jelentő együttes fejlesztési céljai megvalósításának önrészhányada 2001-ben és főleg 2002-ben kistérségenként maximum 400 millió forint címzett támogatást jelentene. A két évre szóló támogatást a területfejlesztés költségvetési előirányzatának központi pénzügyi keretében lenne szükséges elhatárolni.

Az elmondottakat összegezve szeretném hangsúlyozni, hogy a H/3462. számú, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) határozati javaslatban foglaltakkal egyetértek, azokat elfogadom, és képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom.

Köszönöm a figyelmet.