Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a szűkebb hazámat, Pécset és Baranyát érintő, nagyon-nagyon régóta fennálló fontos problémáról szeretnék beszélni itt a napirend utáni felszólalásomban. Tudjuk azt, hogy az illetékesek Pécs nyugati határától néhány kilométerre egy úgynevezett atomtemető lehetséges helyszínét kutatják, tehát a jelenleg elfogadott dokumentumok, programok szerint, a tervek szerint ott egy atomtemető fog létesülni, egy olyan objektum, amilyen a világon még sehol nem épült meg. Tehát nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény még sehol nem nyílt a világon.

Azt elmondhatjuk, hogy a kormány gyakorlatilag semmibe veszi azt a világos határozatot, amelyet Pécs városa még a múlt évben elfogadott, amelyben kimondta, hogy nem tudja elfogadni egy ilyen nukleáris létesítménynek a kialakítását a város közelében. Azt is el kell mondanunk minden alkalommal, hogy az érintett térség két országgyűlési képviselője, Hoppál Péter és Nagy Csaba gyakorlatilag elárulja a választókerületét, miután szolgai módon kiszolgálja a kormány szándékát.

Mi nagyon-nagyon régóta folytatunk vitát az Országgyűlésben a nukleáris energia használatáról. Mi mindig elmondtuk, hogy az atomenergia nem zöld, nem olcsó és semmiképpen nem tekinthető biztonságosnak. Azt, hogy nem zöld, nagyon gyorsan be lehet látni akkor, ha megnézzük, hogy milyen brutális környezetpusztítást jelent az uránbányászat. Látjuk azt, hogy Pécs határában, Kővágószőlős térségében volt korábban uránbányászati tevékenység, és ez olyan brutális környezetpusztítással járt, aminek a hatásait, a nyomait soha nem lehet eltüntetni. Több tízmilliárd forintot fordítottak már a környezeti megóvásra, a rekultivációs feladatokra. Ez egy soha véget nem érő feladat, ez emészti a közpénzt, de eredeti állapotába ezt a rendkívül súlyosan sérült természeti térséget nem lehet majd helyreállítani.

A másik oldalon az is világos, hogy sehol a világon nem lehetett, nem tudták még megoldani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, erre sem a technológia, sem a finanszírozás nem áll rendelkezésre, és a világon mindenhol probléma a helyszínválasztás kérdése is.

Magyarországon 2013-tól kutatnak ott a bodai térségben, a Bodai Agyagkő Formációban nagyobb intenzitással, miután elkészült a kis és közepes aktivitású tároló Bátaapáti térségében, és azóta gyakorlatilag folyamatosak a tiltakozások. 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tett ígéretet arra, hogy a Pécsett és térségében élők jóváhagyása nélkül ez az atomtemető nem valósulhat meg.

Ez a miniszterelnöki ígéret hazugságnak bizonyult, azóta senki nem kérdezte meg sem a Pécsen élőket, sem a térségben élőket, hogy hozzájárulnánake egy ilyen objektum kialakításához. Mint már említettem, Pécs önkormányzata a múlt évben egy világos határozatban mondta ki, hogy ezt nem tűri, és nem tudja ezt elfogadni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Korábban ígéretek hangzottak el, miszerint 2018-ban egy kutatási fázis véget ér, és akkor újra lehet értékelni a helyzetet, meg lehet kérdezni a helyieket, és döntést lehet hozni alternatív helyszínek kijelöléséről. Hát, ezzel szemben ez ismét elmaradt, és 2019 tavaszán úgynevezett telephelykutatási engedélyt kapott ez a projekt, és azóta is öntik gyakorlatilag a milliárdokat ebbe a projektbe.

Most, a napokban tudhattuk meg, hogy egy közbeszerzési eljárás keretében egy lengyel cég kapott egy egymilliárdos megbízást arra, hogy robbantásos földrengéstani kutatást hajtsanak végre a térségben, jelzem, úgy, hogy még mindig nem kérdezte meg senki az ott élőket.

Az Országgyűlés is elkövet egy korábbi határozatához képest egy mulasztást, ugyanis az öt évvel ezelőtt elfogadott radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti programját az idei évben már be kellett volna hozni az Országgyűlés elé és ezt felülvizsgálni. Ugye, ez a nemzeti program kimondja, hogy egy ilyen mélygeológiai tárolót létesíteni kell, és ebben a programban egy kutatási helyszín szerepel, ez a bizonyos Bodai Agyagkő Formáció, hiszen annak idején elkövették azt az óriási hibát az illetékesek, hogy a társadalmi és gazdasági adottságokat nem vették figyelembe, tehát nem vették figyelembe azt, hogy egy vidéki nagyvárosi agglomeráció közvetlen közelében van ez a helyszín. A világon sehol nincs példa arra, hogy egy ilyen nagyvároshoz ennyire közel akarnának egy ilyen objektumot kialakítani.

Az teljesen világos feladat tehát, hogy ezt a bizonyos, nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatos programot villámgyorsan be kell hozni az Országgyűlés elé, már most, az őszi ülésszakban, és ebbe be kell vezetni azt a világos tényt, amit az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is elismert, hogy itt kimutatható, érezhető és már önkormányzati döntésben is kimondott a térség ellenállása. Tehát a társadalmi és gazdasági adottságok miatt ez a terület egyszerűen nem alkalmas, függetlenül a műszaki és geológiai, geofizikai adottságoktól.

Tehát a feladat az, hogy a Magyarország területén rendelkezésre álló, meglévő lehetséges területeket a társadalmi és gazdasági tényezők értékelésével, figyelembevételével újra kell rangsorolni, és ennek megfelelően az Országgyűlésnek egy olyan döntést kell hozni, hogy a szakembereket megbízza alternatív helyszínek kutatásával ott, ahol az a műszaki és geológiai feltételek mellett a társadalmi és gazdasági feltételeknek is megfelelhet. Ez a feladatunk, ezért dolgozunk mindannyian országgyűlési képviselőként, és elvárjuk a térség kormánypárti képviselőitől is, hogy ezt az utat járják és ezt az utat kövessék ők maguk is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)