Felszólalás adatai

DR. LÁZÁR JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon gondolkoztam, hogy mindarra, amit Gál képviselő úr a Fidesszel kapcsolatban mondott, érdemes-e egyáltalán reagálni, mert mi ma azért jöttünk ide, hogy a törvényjavaslat érdemi általános vitáján részt vegyünk, nem azért, hogy politikai nyilatkozatokat tegyünk. De ha megengedik, azért amellett, hogy a leghatározottabban visszautasítanám, hogy a mi politikai kultúránk vagy üzeneteink és a magyar közbiztonsági állapotok között összefüggés lenne, néhány észrevételt hadd tegyek.

Gál képviselő úrnak azért, ha másként nem, lelkiismereti szempontból el kell azzal számolnia, hogy a szocialista kormány - és most már állítólag csak szocialista kormány - az, amelynek a regnálása alatt a Várban holokauszttagadó tüntetés van úgy, hogy a rendőrség nem veri szét. A holokauszttagadás, azt gondolom, mindenki által elítélendő cselekmény, sőt most talán bűncselekményi kategória is lesz belőle, és talán a parlament vizsgálóbizottságot állít fel annak érdekében, hogy tisztázza, miért nem lépett fel a rendőrség. A szocialista kormány alatt fordulhat elő az, hogy nemzetközi neonáci tüntetés van Magyarországon, Budapesten, a Hősök terén. A Fidesz-kormány alatt volt egy tüntetési kísérlet 1999-ben, amit a rendőrség szétvert a miniszter utasítására, holott akkor még az eseti utasítási jog sem volt a törvény szerves és kimondott része. Úgy gondolom, a tettek bizonyítják, képviselő úr, hogy melyik kormányzat hogyan és miként áll ehhez a kérdéshez.

Azt tudom önnek garantálni, hogy ha véletlenül elnyerjük 12 év után a választópolgárok bizalmát, a mi kormányunk regnálása alatt nem lesz a Hősök terén neonáci tüntetés, és nem lesznek holokauszttagadó tüntetések sem. (Dr. Avarkeszi Dezső: Tizenkét év, ez jó.) Sem a Várban, sem máshol!

Ami a közbiztonsági helyzetet illeti: ha nincs gond a közbiztonsággal, akkor miért van szükség erre a törvényre? A közbiztonsági adatokból azért, amelyek az IRM adataiból és nyilvánosságra hozott kimutatásaiból is elemezhetőek, néhány dolog kiderül. Ha megnézzük azt, hogy milyen típusú bűncselekmények azok, amelyek növekednek, Gál képviselőtársam és államtitkár úr is pontosan tudja, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma nem kezelhető az ország bizonyos pontjain, sőt növekedő tendenciát mutat, és az erőszakos cselekmények is hasonlóan növekvő tendenciát mutatnak. Ez egyszerűen megcáfolhatatlan tény. Másrészről azt is látjuk, hogy földrajzilag különböző helyzetben van az ország bűncselekményi térképe. Van olyan megye, Borsod megye, ahol az öt legfertőzöttebb magyar településből mindjárt kettő, Edelény és Ózd is egy megyén belül található. Ott nyilván másképp érzik pártállástól függetlenül a polgárok a biztonsági helyzetet, mint mondjuk, Győrött, ahol van elég rendőr arra, hogy járőrözzenek, és talán más a biztonsági helyzet is a mutatók alapján.

És van még egy másik településszerkezeti tanulsága is ezeknek az adatoknak, amelyek akár az elmúlt esztendőt illetően, akár az első negyedévben napvilágot látnak, ez pedig az, hogy a kistelepüléseken és a kisvárosokban - tehát ez a megyei jogú város alatti kategória - sajnos romló közbiztonsági helyzet van, és ez városonként is érzékelteti hatását. Hogy egy példát mondjak, az elmúlt esztendőben 99 erőszakos cselekmény volt az én városomban, most negyed év alatt 77 ilyen típusú cselekmény volt. (Dr. Gál Zoltán: Rossz a polgármester.) Ez radikális romlás. Rossz a polgármester, ez nyilvánvaló - mondja Gál képviselő úr. Jó meglátás. 23 megyei jogú városból eddig Hódmezővásárhely a legbiztonságosabbak közé tartozott. Tehát úgy gondolom, érdemi romlás van a közbiztonsági helyzetben. Talán ennek felismerése, kései felismerése inspirálta a törvény előkészítőjét a javaslat beterjesztésére.

Hadd jegyezzem meg azt is, hogy a törvény - és ami történik az országban - és a mai napon tárgyalandó javaslatok cáfolják Gál képviselő úr szavait, hiszen Gál képviselő úr azt mondja, hogy nem a több rendőr és nem a szigorúbb törvény oldja meg a helyzetet. Azért önök állítanának az utcára több rendőrt, ha volna rá pénzük. De a helytelen gazdaságpolitika gyümölcseképpen, egyik mellékhajtásaképpen egy huncut fillérjük sincs arra, hogy a rendőrségnek több pénzt adjanak, 30 milliárdot, 5 milliárdot, tízmilliárdokat ígérgetnek, ebből 600 millió forint érkezett meg a rendőrség számlájára. Önök nem közterület-felügyelőket állítanának többletjogosítvánnyal, nem mezőőröket, ha volna erre pénzügyi forrás. De valljuk be, hogy azért nem több rendőrt küldenek az utcára, mert nincs meg a pénzügyi-gazdasági fedezete mindennek, holott önök valószínűleg még nálunk is jobban tudják, talán Gál képviselő úr szakmai tapasztalatból is, hogy a rendőrök jelentik az igazi megoldást a közbiztonsági helyzet javítása vonatkozásában. Erre azonban nincs pénzük.

Ami szintén cáfolja Gál képviselő urat, és a bizottsági ülésen ott volt Gál képviselő úr, amikor a Btk. szigorítását karizmatikusan ellenző, ma az MSZP padsoraiban időző, korábban SZDSZ-es képviselőtársunk, Mécs képviselő úr azt mondta, hogy ő soha nem fog megszavazni Btk.-szigorítást, ha jól értelmezem azt, amit a kormány beterjesztett, ez a büntető törvénykönyv jelentős szigorítása, főleg annak a büntetőpolitikának a folytatása után, amit önök 2003 óta folytatnak, ami lényegében zsákutcába került. Önnek, képviselő úr, most a Btk. szigorítása vagy módosítása kapcsán olyan javaslat mellett kell majd feltennie a kezét, amit az ön szavazatával plántáltak ki 2003-ban a büntető törvénykönyvből.

Ez azért mégiscsak a büntetőpolitika kudarcának nyílt bevallása, ez egy beismerő vallomás, ami a Btk. módosításának kezdeményezését illeti. És ez mégiscsak hét év szocialista kormányzás után történt meg. Mint ahogy az is, hogy 7 ezer rendőr hagyta el az önök kormányzásának idején a rendőrséget, 50 milliárddal kevesebb a rendőrség költségvetési támogatása ahhoz képest, amennyi négy évvel ezelőtt a határőrségnek és a rendőrségnek külön-külön volt. Még ha ezt nettósítjuk, akkor is több tíz milliárd forint hiányzik önök által is beismert formában a rendőrség költségvetéséből. Úgy hiszem, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása, a végrehajtó hatalom felügyelete, a kormányzati munka és a közbiztonsági helyzet között sokkal komolyabb összefüggés van, mint egy sorozatosan választásokat elveszítő ellenzéki politikai párt politikai üzenete és a közbiztonsági szituáció között.

Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, elvi kérdéseket ismertettem az előbb, a kisebbségi álláspont bemutatásakor, most is szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a pénztelenség az, ami ennek a törvénynek az indukátora. A közterület-felügyelőktől, mezőőröktől, áttételesen természetesen az önkormányzatoktól vagy sportegyesületektől várják azt, hogy a biztonsági helyzethez tegyenek hozzá. Az egy nagyon fontos elvi kérdés, hogy általában a társadalomban a magánszférának, a társadalmi szervezeteknek, az önkéntes mozgalmaknak vagy a magánbiztonsági cégeknek, a for profit szférának milyen szerepe és helye van. Ez egész biztosan eldöntendő kérdés. Szerintem ez a törvény ebben a formában erre nem alkalmas, de erről dönteni kell. Én azt mondom, hogy van szerepe a vállalkozói szférának is, még a sportegyesületeknek is van szerepük, sőt a magánszférának is van szerepe az ország biztonsági helyzetében, de nem vitatható, hogy az erőszak-monopólium az államot illeti. Ennek mértékében van bennem jelentős mértékű aggály.

Felmerül egy nagyon fontos elvi kérdés az önkormányzatok esetében. Ha egy önkormányzatnak van pénze, akkor tud kamerát vásárolni a közterületek biztosítására. Ha egy önkormányzatnak van pénze, lesz mezőőrség, lesz közterület-felügyelet, tud eszközöket vásárolni a rendőröknek. Az önök által támogatott és elfogadott jogszabály-módosítások lehetővé teszik, hogy most már sebességmérő eszközöket is vásároljanak települési önkormányzatok, ez is itt van a kapuban. Tehát van invesztíciós lehetőségük. De azok a települések, ahol valóban romlott a közbiztonsági helyzet, 43 kistérségben Magyarországon az önök rendészeti minisztériumának kimutatása szerint, és akkor még más településekről, városokról nem beszéltünk, ott ezeknek a településeknek kivétel nélkül forráshiányos a költségvetésük, ott nem lesz arra pénz, hogy közterület-felügyeletet vagy más rendészeti egységet, szervezetet, alakulatot egyáltalán létrehozzanak.

Akkor tisztázni kell megint, mi az önkormányzat feladata, mi a teljesítőképessége pénzügyileg, és milyen lehetősége van a cselekvésre. A sportegyesületekre ugyanez vonatkozik. Polgármesterként meggyőződésem, hogy egy profi NB I-es sportmérkőzés biztosítása alapvetően a sportegyesület feladata, és ne a rendőrség vigye el ennek pénzügyi és egyéb konzekvenciáját. Az a nagy probléma, hogy sorban mennek csődbe a sportegyesületek, amelyek ezt nem fogják tudni finanszírozni. Tehát önök olyankor nyitják meg ezt a kaput, amikor a pénzügyi lehetőség bezárul. Naponta olvashatom a megyei vagy az országos sajtóban, hogy melyik futballklub, melyik kézilabdaklub vagy melyik kosárlabdaklub van anyagi csődben, magyarul, nem fogja tudni ennek az anyagi ódiumát vállalni, sőt egy újabb terhet rakunk a vállára. De még egyszer mondom, elviekben ez egy tárgyalási alap lehet, hogy az önkormányzatnak jól felfogott érdekből vagy éppenséggel a sportegyesületnek kötelességből mit kell vállalnia a biztonságból.

(A jegyzői széket dr. Szűcs Lajos foglalja el.)

Csak az már egy különbségtétel, hogy egyáltalán az önkormányzatokat felengedjük a pályára, mert ezzel megcáfoljuk azt, hogy a védelem mindenkinek egyformán jár. Hiszen nem jár mindenkinek egyformán a védelem.

(10.40)

Aki olyan helyre született, ahol van az adófizetők pénzéből, helyi bevételből forrás ennek a fedezésére, ott annak más védelem jár.

Amit Gál képviselő úr még a Fidesszel kapcsolatban mondott, én azt gondolom, hogy a bizottsági ülésen egy konstruktív vita zajlott, és nem politikai légkörben ment mindez, de azért e Ház falai között nem is olyan régen a kisebbségi ombudsman mondta azt, hogy Magyarországon, függetlenül attól, hogy valaki cigány vagy nem cigány, a védelem jogát az állam nem tudja garantálni. Nem a Fidesz mondta, a kisebbségi ombudsman mondta, és azt gondolom, ez egy elég súlyos mondat. Mi továbbra sem gondoljuk azt, hogy ez a törvény megteremti a biztonsághoz való teljes és széles körű esélyegyenlőséget. Mi úgy gondoljuk, hogy ez különbséget tesz adófizető és adófizető között aszerint, hogy hova született, milyen szerencséje volt a lakóhelyének megválasztása kapcsán. Azt gondoljuk, hogy a rendőrség megerősítéséről nem lehet lemondani.

És amit én még nagyon fontosnak tartok, ha végigmegyünk ezeken a szervezeteken, azért jó néhány aggály merül föl. A közterület-felügyeletről, ha megengedik, néhány mondatot mondanék. Hol van az a kimutatás a jogszabály előkészítéséhez mellékelve, hogy a közterület-felügyelők sérelmére hány bűncselekményt követtek el, hányan támadtak meg közterület-felügyelőt? Itt én még azt is el tudom fogadni, vagy meggyőzhető lennék, hogy a közterület-felügyeletet erősítsük meg, azzal együtt, hogy nagyon szeretném a törvényhozó képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a közterület-felügyelet felkészültsége, a rá vonatkozó vizsgaszabályzat, a szakmai megfelelőség, a számonkérés lehetősége, az adatkezelés nincs ma Magyarországon tisztázva, és ez a törvény ezt nem teszi egészen rendbe. De azért azt lássuk be, nemcsak a sajtó, hanem a társadalom is komoly vitákkal fogja ezt a részt illetni, naponta kerülnek a közterület-felügyelők vitaszituációkba, ha egy tilos parkolásért bírságolnak, egy ház előtti fű le nem vágásért bírságolnak, mondjuk, nálam, kialakul egy vitaszituáció, ott van az oldalán a gumibot, előkerül - mi fog történni? Innentől kezdve megnyílik egy súlyos konfliktusnak az esélye és lehetősége, amitől én mindenféleképpen óvnék.

Én ma Magyarországon a közterület-felügyeletet nem látom olyan állapotban lévőnek, aminek a vállára lehetne ilyen felelősséget - és itt a felelősségről beszélek - rakni. Ha a kormányzat meg tudja teremteni, ami pénzbe fog kerülni, mert a vizsgáztatás előkészítése biztos, hogy komoly forrásigényű, ha meg tudja teremteni a garanciáját annak, hogy a szakmai képzése, a felelősségrendszere, a számonkérhetősége, a személyes fölkészültsége olyan legyen a közterület-felügyelőknek, ami alkalmassá teszi őket, akkor tehetünk ebbe az irányba lépést, de továbbra is pótcselekvésnek tartjuk. Mi nem akarunk önkormányzati rendőrséget, ezt nagyon szeretném világossá tenni, és ez egy nagyon apró lépés ebbe az irányba.

Ezzel ellentétben a mezőőrök esetében van egy törvényes és legális lehetőség. A mezőőr vállán ott a fegyver, amikor megállítja azt a gépjárművet, ami fölöslegesen járkál kint a határban. A mezőőr miért nem viheti be a rendőrségre, miért nem állíthatja elő - olyan mezőőrökről beszélek, akik fegyveres vizsgával rendelkeznek, hiszen lőfegyver, éles lőfegyver van a vállukon -, neki ki kell hívnia a rendőrt, és így kezdheti meg azt az eljárást, amelynek az eredményeképpen a bűncselekmény adott esetben fölszámolható, tetten érhető vagy szankcionálható az állam részéről.

Tehát a mezőőr, akit már levizsgáztatunk, üzemeltetünk, amihez egyébként az én véleményem szerint a földtulajdonosoknak hozzá kell járulniuk, nyilvánvalóan attól függően, hogy milyen gazdasági teljesítőképességük van, de azért a földtulajdonosok egy része ma is tart - jobban mondva a földhasználóknak egy része, fogalmazzunk pontosan -, ma is tart fönn mezőőrséget vagy mezőőröket. Az ő jogaikat szerintem lehetne egy kicsit szélesíteni, és a mezőőrök esetében a mezőőri hozzájárulás, amit ma is ismer a törvény, ma is ismer a rájuk vonatkozó jogszabály, jogszerű az én véleményem szerint, indokolható is, és talán a mezőőröknél lehetne, a közterület-felügyelőkkel ellentétben egy nagyobb kaput nyitni. Tehát ezt megfontolásra javaslom.

Az az ember benyomása, hogy a kormánynak cselekvési kényszere volt, gyorsan valamit le kellett tenni az asztalra, rendőrre nincsen pénz, össze kellett rakni egy jogszabályt, és ez jó lesz, és ezzel talán tudjuk tompítani a dolgokat. De ha ezen alaposan és megfontoltan elgondolkodunk, talán a közterület-felügyelőknél van némi keresnivaló.

Fegyveres biztonsági őrzés: az egy kiábrándító látvány, amikor az ember bemegy egy megyei rendőrkapitányságra, egy megyei rendőrkapitányságra, és ott egy magán biztonsági cégnek az embere fogadja a portán. Ez nem azt sugallja, hogy a magyar állam erős, hogy a magyar állam meg tudja védeni az állampolgárait, hogy a magyar állam a jogkövetők oldalán áll. Ez azt sugallja, hogy ez is ki van szervezve, a rendőrség a saját épületének a biztonságát nem tudja ellátni; és most a hadsereget ne is keverjük ide, mert az számos társadalmi vitának és konfliktusnak a helye. De még egyszer mondom, és itt nem szeretnék verseny- és vállalkozásellenesnek lenni, ma Magyarországon 100 ezer embert foglalkoztat az a szféra, amely a biztonsági szférát jelenti, a magán biztonsági szférát, nekik is megvan az a hely, úgy gondolom, a gazdaság világában, ahol érvényesülni lehet. Nem ellenük szeretnék beszélni, világosan szeretném kifejezni, csak annak van szimbolikus, jelképes üzenetértéke, hogy az állam erőszakszervezeteinek épületeit ki védi, az állam mit üzen ezzel.

Nincs jó társadalmi üzenete annak, hogy a honvédségi épületeket magáncégek őrzik, és annak se, hogy működő, funkcionáló, a biztonságot szolgáltató létesítményeket, a rendőrségi épületeket nem rendőrök biztosítják, és nem azok látják el a portaszolgálatot. Ha a fegyveres biztonsági őrzés azt fogja jelenteni, és a fegyveres biztonsági őrség azt fogja jelenteni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a hadseregnél megszüntetik ezeket a kiszervezéseket, és az eddigi törvényi lehetőségek kapuját kiszélesítve megteremtik egy ilyen alkalmazásnak, állami, rendőrségi alkalmazásnak e szervezeti struktúrán keresztül a föltételeit, akkor mi ezt támogatni tudjuk. Sőt, ha erre volna lehetőségünk, mi is hasonló lépéseket tennénk, amennyiben ez ezt jelenti - de a magánszférának, úgy gondolom, több lehetőséget itt nem lehet biztosítani.

A polgárőrség vonatkozásában azért más a helyzet, mert a polgárőrség nemcsak tradicionális szervezet, hanem önként szerveződő, a társadalmi önkéntes mozgalomra apelláló. Szerintem az egy nagyon hatékony akciója volt a rendőrségnek - ez az én meggyőződésem adófizetőként és polgármesterként -, hogy óvodáknál, általános iskoláknál reggelente ott van ma a rendőr, biztosítja az iskolába való bejutást, a forgalmat, a személyi biztonságot. Azt gondolom, ez ma elengedhetetlenül szükséges, az általános iskola fölső tagozatában nagyon magas a droggal fertőzöttség, ezt mindenféle kimutatásból pontosan tudjuk, tehát kell az iskolák környékén ma már sajnos rendőr, minden szülő, úgy gondolom, ekkor érzi magát biztonságban. Fontos, hogy a polgárőrök ott legyenek, az ilyen vonatkozású jogszélesítést én el tudom fogadni, és akceptálni tudom, és úgy gondolom, a Fidesz-frakció ezt messzemenőkig fogja támogatni.

Sőt az is elfogadható, hogy akár gázspray legyen a polgárőrnél, mert a polgárőrségnek más a szervezeti kultúrája, a struktúrája, egy társadalmi önszerveződés, egy civil szerveződés. Itt egy kérdést tennék föl, ami részemről lehet, hogy laikus és outsider kérdés lesz államtitkár úr vonatkozásában, egy elvi kérdést. Hogyha a polgárőrök megkapják ezt a lehetőséget, ne kormányozzuk magunkat bele abba a helyzetbe, hogy más, hasonló célokat kitűző, egyikünk által sem kívánatos társadalmi szervezetek majd ilyen igénnyel lépjenek föl. Tehát állja ki az alkotmányosság próbáját és a kizárólagosság jogát biztosító kérdéseket a polgárőrségre vonatkozó javaslat, hogy csak a polgárőrök kaphassanak ilyen jogosítványokat, és föl se merüljön, még csak az elviek szintjén se, hogy valaha is mások kaphatnak ilyen jogosítványokat. Azt gondolom, képviselőtársaim pontosan tudják, hogy miről vagy kikről beszélek. De ez legyen bombabiztos, nehogy szülessen utána egy olyan alkotmánybírósági határozat, hogy ez másokat is megillet, vagy a polgárőröket sem. Tehát a kormány tegye meg, úgy gondolom, azt a józan előkészítést, ami ebben a helyzetben föltétlenül szükséges.

A sportra már kitértem, illetve a közterület-felügyelőkkel, mezőőrökkel kapcsolatos észrevételeket elmondtam. Én úgy gondolom, hogyha a mezőőrök irányában lépést teszünk, akkor a vadászati szervezetekben tevékenykedők, természetvédelmi őrök, a halászat kapcsán a halőrök esetében is szerintem akceptálható lenne, hogyha a mezőgazdaság vonatkozásában, a külterületek biztonsága vonatkozásában teszünk ilyen lépéseket, akkor ezt már tegyük komolyan, megfontoltan és átgondoltan.

A legnagyobb kitettség a bűnözés szempontjából a kistelepüléseken vagy a tanyán élők esetében van. Akik tanyás térségnek országgyűlési képviselői - akár Bács megyéből, akár Csongrád megyéből vagy máshonnan -, pontosan tudják, hogy nagyon sok brutális gyilkosság az elmúlt időszakban, a közbeszédet fölborzoló gyilkosság ilyen környezetben történt. A tanyai lakosságot engedjék meg, hogy még egy pillanatig érintsem a mondandómban. Számukra még akkor is, hogyha ez számos kérdést vet föl az állami erőszak-monopólium vagy a rendőrhiány okán, számukra a mezőőr aktív jelenléte, a vadőr aktív jelenléte és különböző más személyek ilyen irányú jelenléte garanciát jelenthet, hiszen őket nem tudjuk ma megvédeni. Ahol nincs körzeti megbízott, ahol nincs rendőrőrs, ahol a kapitányságon nincs elég rendőr, már nem jut a több tízezres vagy több ezer hektárból álló külterületeken élő tanyai lakosságnak vagy szórványfaluknak a megvédésére, ezért ezt megfontolásra javasoljuk.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Mi tartózkodtunk az általános vitára való alkalmasságnál. Az elvi aggályokat összefoglaltam; döntően a rendőrség megerősítését hiányoljuk. 1800 rendőrt ígért az IRM szeptemberre; gondolom, ők most már trenírozzák magukat valahol az ország általunk nem ismert pontján, és készülnek a munkába való belépésre. Ehhez képest ez szerényre sikerült, az 1800 rendőrhöz képest ez a törvényjavaslat, ha ez lenne a pótlás netán. Ezenkívül nem az egyenlő esély mércéjével és lehetőségével mér a törvény, nem teremti meg az egyenlő esélyt a biztonságra, ez az elvi aggályunk, ezért tartózkodtunk. Számos kérdésben elfogadható tételeket is tartalmaz a törvény. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(10.50)