Felszólalás adatai

BALOGH GYULA (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben délután a jegyző úr volt olyan kedves és ismertette a felszólalásom címét, a kormánypárti oldalon nagyon sokan mosolyogtak, kacagtak, vihorásztak, nem is sejtették, hogy gyakorlatilag egy olyan problémáról van szó, ami az ő felelősségüket terheli. Nevezetesen, arról szólna a napirend utáni felszólalásom, hogy a ’89. évi II. törvény szabályozza ma Magyarországon - tehát ezért fontos, hogy az 1989. évi II. törvényről beszélek - az egyesületi jogról szóló törvényt, ezen belül is a pártokra vonatkozó törvényt. Ebből a törvényből ki lehet azt venni, hogy ugyanaz a törvénykezés vonatkozik a pártok működésére, különböző változásbejelentésekre, mint akármelyik egyesületére, így a Bélyeggyűjtők Egyesületére.

Sok egyéb selejt törvény közül, azt gondolom, ez a legfeltűnőbb, hiszen gyakorlatilag ez a törvény tette lehetővé azt, hogy az elmúlt időszakban sikerült házon belüli indulatok következtében szétverni a történelmi Szociáldemokrata Pártot, a Kereszténydemokrata Pártot és a közel százéves Független Kisgazdapártot is.

Hogyan is működik ez a törvény? Szinte hihetetlen, bárki, bármikor összehívhat pártrendezvényt. Teljesen mindegy, hogy ezen a pártrendezvényen hányan jelennek meg, kik jelennek meg, az sem fontos, hogy párttagok legyenek, egy a lényeg, hogy a pártrendezvénynek azt a nevet kell adni, ami a személyi döntésekre vonatkozik. Így a Független Kisgazdapárt esetében a nagyválasztmányi gyűlést kell megtartani papíron, a szocialisták esetében, úgy tudom, pártkongresszust kell összehívni.

Ha ez jól van lepapírozva, és ezzel a változásbejelentési sorral valaki felkeresi az eljáró bírót, akkor a bíró nem mérlegelheti, hogy szabályosan volt-e összehíva, kik vettek rajta részt, milyen szándékkal vettek rajta részt, hanem a lepapírozásnak megfelelően megteszi az átvezetést. Ez történt a Független Kisgazdapárt esetében is, amiről a mai egyik újság beszámol, hiszen itt ráadásul még bűncselekményt is elkövettek. Ezalatt természetesen két-három esztendő is eltelhet, hogy a peres eljárásban vissza tudjuk az eredeti állapotot állítani, természetesen ezalatt a párt széjjelmegy, a vagyonát felélhetik, és gyakorlatilag megszüntethetik azt a tevékenységet, amire annak idején akár a történelmi Független Kisgazdapárt is alakult.

Az is elképesztő egyébként, hogy a mi esetünkben az ítélőtábla három bírája azt sem vette figyelembe, hogy időközben bűncselekmény miatt elkezdődött a nyomozás, tehát a rendőrség nyomozott, sőt mi több, már ebben az időben Deák József esetében a gyanúsítás is megtörtént. Azt gondoljuk, hogy ez nem kisgazda-specifikus, ezt bármelyik párttal meg lehet csinálni. Egy a lényeg, hogy a bíróságra a papírok időben és formailag megfelelő módon kerüljenek.

A kérdés ezek után számunkra, hogy mi szükség van a bíróságra, hiszen ha csak formai dolgokat kell vizsgálni, erre bármelyik adminisztrátor képes. Egyébként még ilyen esetekre is tudok példát, hogy amikor a leadott jelenléti ív egy bizonyos részében a nevet visszakeresték, akkor derült ki, hogy már réges-régen nincsenek az élők sorában, gyakorlatilag halott emberek névjegyzékével sikerült átvezettetni a Független Kisgazdapárt elnökségét. Vagy tudunk egy olyan helyzetről, amikor 30 ember Szolnokon összeborult, szintén lepapírozták, és láss csodát, a bíróságon ezeket is átvezették. Tehát jelen pillanatban még azt is nehéz megállapítani, hogy valójában ennek a régmúltú pártnak ki az elnöke.

Azt gondoljuk, hogy ez a törvényi szabályozás egyéb célt nem szolgál, mint hogy egy jogbizonytalanságot tartson fenn. Azt gondoljuk, hogy a magyar parlamentnek ebben a dologban sürgősen meg kell hoznia azokat a döntéseket, amivel egy párt működését stabillá és kiszámíthatóvá tesszük.

Arra kérem a kormányzati oldalt, a kormánytöbbséget, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek új törvényalkotást.

Köszönöm szépen, elnök úr.