Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ez az interpelláció tavaly szeptember 22-én hangzott el, akkor Veres János pénzügyminiszter úr a válaszában hangsúlyozta, hogy a vállalatok integrációját a méretgazdaságosság és a versenyképesség indokolja, továbbá hogy a víziközműtörvény megalkotása előtt nem kerül sor privatizációra, mivel a tőzsdei bevezetés bizonytalan jogi környezetben nem lenne racionális.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a víziközműtörvény nem a Pénzügyminisztérium kompetenciája, az interpelláció pedig a pénzügyminiszterhez hangzott el. Ezért szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, pénzügyminiszter úr az interpellációra adott válaszában is utalt arra, hogy a víziközműtörvény előkészítése során épp a téma komplexitása és hordereje miatt még sok olyan döntési pontot kell érinteni, amelyek tisztázása megadhatja a parlamenti elfogadás esélyét.

A környezetvédelmi tárca kialakította a vízi közművekről és a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat normaszöveg-tervezetét, ehhez kikérte az önkormányzati és a szakmai szövetségek, társadalmi szervezetek és az érintett tárcák véleményét. Csak példaként említem, hogy megegyezésre kell jutni a díjban érvényesíthető tételekről, az önkormányzati tulajdonlás lehetőségeiről, a szociális és területi alapon juttatott kompenzációkról. Nyilván nagyobb kárt okozna egy minden tekintetben ki nem érlelt törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztése, mint az egyébként az ellenzék által számos más esetben hiányolt alapos törvény-előkészítő szakasz végigjárása.

A törvényjavaslat egyébként szerepel a kormány idei második félévi törvényalkotási programjában, tehát nincs semmilyen rejtett ok, ami miatt a javaslat ne kerülhetne az Országgyűlés elé.

Képviselő úr másik két kérdésére a szakbizottságban tételes, képviselő úr által is akceptált választ adtam, ezeket most nem akarom részletesen ismertetni, csak jelzem, hogy egyrészt a víziközműtörvény elfogadásának hiányában eleve nem születhet döntés a regionális vízi közművek szerepeltetéséről az új tulajdonosi programban. Egyébként is magát az új tulajdonosi programot a kormány múlt év november 12-én felfüggesztette. Erre tekintettel a szakbizottságban is megerősítettem, hogy a privatizáció nincs napirenden, nem aktuális, a kormány semmilyen módon nem tervezi a vízi közművek privatizációját.

Az elmúlt hetekben egyébként az összes parlamenti műfajban - azonnali kérdésekben, interpellációban, szóbeli kérdés formájában - ellenzéki képviselők a vízi közművek privatizációjának gyanúját vetették fel. Mindannyiszor jeleztük, hogy a vagyonkezelő szervezet csak a hatékonyabb működés érdekében foglalkozott azzal, hogyan lehetne egy olyan integrációt kialakítani, amely biztosítaná, hogy a vízi közművek közmegelégedésre dolgozzanak, üzemi költségeiket, áraikat csökkenteni tudják. A Vagyongazdálkodási Tanács éppen a nagy ellenállásra és sajtóvisszhangra tekintettel ez év május 20-ai ülésén ismételten napirendre tűzte a kérdést, és úgy döngött, hogy amíg a Gazdasági Versenyhivatal véleményét nem kéri ki, és amíg nem folytatja le a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal a szükséges egyeztetéseket, addig nem fog további döntéseket hozni, tehát csak a konzultációk lezárása után fogja a későbbi döntéseit meghozni a Vagyongazdálkodási Tanács, hiszen a Vagyongazdálkodási Tanács itt visszavette a hatáskört a menedzsmenttől, és maga is foglalkozik ezzel.

Egyébként megjegyzem, hogy Fónagy János képviselő úr éppen a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében törvényt nyújtott be, ehhez a törvényhez Orosz Sándor képviselő úr pontosító módosító javaslatot tett. Szinte teljes konszenzussal döntött ma a parlament a módosítókról, és meggyőződésem szerint így fog dönteni erről a jövő héten is.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)