Felszólalás adatai

DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A közúti közlekedésről szóló '88. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig négy módosító indítvány érkezett, amelyekről a kormány kialakította álláspontját.

Az első Hankó Faragó Miklós képviselő úr módosító javaslata, amely arra irányul, hogy az úgynevezett objektív felelősség keretében beszedett bírság a közúthálózat fejlesztésére fordítódjék. A kormány ezt nem tudja támogatni, mert a befolyt bírság felhasználásának szabályait már ma is kormányrendelet rögzíti.

A törvényi szintű szabályozást is szükségtelennek látjuk. A javaslat szellemével egyezően hosszú távon indokolt lehet egy olyan rendszer kialakítása, amelyben az ellenőrzés bevételei az eljáró hatóságok költségeinek levonását követően valamilyen közcélra, például útépítésre kerülnek hasznosításra. Jelenleg a bírságok összege azonban nem olyan mértékű, hogy abból számottevő mértékű útépítésre kerülhessen sor. Ugyanakkor az így kieső, az ellenőrző hatóságok ráfordításait kompenzáló bevételt ma a költségvetésből kellene pótolni, arra pedig a jelen helyzetben nincs lehetőség.

A második. Elsősorban a gyakorlati megvalósítás nehézségei miatt nem támogatja a kormány azt a módosító javaslatot, amely kezdeményezi, hogy az ellenőrzési tevékenységet a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság csak a rendőrséggel együttesen végezhesse. A jelenlegi szabályok mellett ma is lehetőség van a rendőrséggel való együttes ellenőrzésre is. Ennek kötelező elrendelése azonban szerintünk szakmailag nem indokolt. Egyrészt felesleges többletköltséggel járna az ország összes közútján valamennyi közúti ellenőrzés alkalmával a rendőrségi jelenlétet biztosítani. Másrészt ezek a szakhatóságok is megfelelő szakembergárdával rendelkező, önálló ellenőrző szervek.

Nem értünk egyet a törvényjavaslat 7. §-át elhagyni szándékozó indítvánnyal sem. Ez a rendelkezés szól arról ugyanis, hogy bizonyos kivételektől eltekintve a közlekedési hatóságoknak a bírság kiszabását mellőznie kell, ha a tevékenység vagy a mulasztás első ízben fordul elő. Ezzel a szankciórendszer olyan típusú differenciálását kívánjuk elérni, amely az első alkalommal a vétkezővel szemben méltányos hatósági eljárást tesz lehetővé, és a súlyos jogkövetkezményeket az ismétlődő szabálysértőkkel szemben kívánja alkalmazni.

Végül azt a módosító javaslatot sem tudjuk támogatni, amely elhagyná a törvényjavaslatból a több jogsértő bírságfizetésére vonatkozó rendelkezést. A törvénymódosítás szerint a rendelkezések megsértőit a bírságfizetési kötelezettség ugyanis egyenlő arányban terhelné, ha felelősségük aránya nem állapítható meg. Ez azonban nem egyetemlegességet jelent. Akkor ugyanis bármely jogsértőtől követelhető lenne a bírság, és ha ő teljesítene, akkor ezáltal a többi jogsértő mentesülne. A törvényjavaslat rendelkezései viszont csak azt mondják ki, hogy ha az egyes jogsértők felelősségének a mértéke nem állapítható meg, akkor a bírságfizetés szempontjából egyenlő arányban tekintendők felelősnek.

Tisztelt Képviselők! A beérkezett módosító javaslatok mindegyike megfontolt szakmai módosításokat tartalmazott, így az azok elutasításáról hozott döntés is egy komoly szakmai értékelés eredménye. A most elmondott kapcsolódó módosítók témájában is ki fogja alakítani a véleményét a kormány.

Ezúton is megköszönve a jobbító szándékú javaslatokat, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jövő héten sorra kerülő szavazások során a kormány álláspontját támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)