Felszólalás adatai

CSATÁRI JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az imént felszólaló ellenzéki képviselőtársammal nagymértékben egyetértek a szakmai vonatkozásban, csak abban nem, hogy költségvetési témát ecsetelget a szakmai kérdések kapcsán.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett T/1955. számú törvényjavaslat a nemzetközi követelményekhez folyamatosan igazodó és mindig a világ élvonalához tartozó magyar növényvédelmi szabályozás hagyományait folytatja. Egy rövid történeti áttekintést mondanék az érthetőség kedvéért.

Az 1800-as évek közepén mondták ki először a hernyók irtásának törvényi kötelezettségét, amelyet nyílt császári parancs léptetett életbe. 1894-ben a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló XII. törvénycikket terjesztették I. Ferenc József császár elé a főrendek és képviselői közös egyetértéssel, szentesítés végett, amely május 25-én megtörtént. E törvény 7. fejezete a kártékony állatok és növények irtásáról és a hasznos állatok oltalmáról rendelkezik. Tanulságos felidézni az akkori törvény szövegét:

"Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március hó végéig a belsőségekhez, majorokban, kertekben lévő fáit, bokrait kártékony hernyóktól, hernyófészkektől megtisztítani és azokat elégetni. A később tömegesen megjelenő cserebogarak megjelenéskor megfelelő módon pusztítandók. Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szertövist virágzás előtt, az arankát pedig megjelenésekor irtani. Az utak mentén, valamint az úttesten a szertövist, továbbá egyéb gyomot, a gazt irtani az útfenntartó köteles. Az aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban lévő, már magba ment gyomok aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűjtendők, elégetendők. Ki a kártékony állatokat és növényeket meghatározott időben irtani elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság a mulasztó költségére köteles végeztetni."

E törvény 54. §-a már arról is rendelkezett, hogy a község határában tömegesen lépnek fel a károsító állatok és növények, amelyeknek irtása csak törvényhatósági közerővel, államsegély igénybevételével sikerülhet, szakközeggel ellenőrizteti, és a szakszerű eljárást megállapítja. Az akkori törvény felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy az elrendelt óvintézkedések következtében felmerült és indokolt károkat megállapíthassa és állami költségen megtéríthesse.

Ez a szentesített törvénycikk kimondja a hasznos madarak irtásának tilalmát, valamint a méheknek a védelmét. Ez a törvény az alapja a későbbi, növényvédelemről szóló törvénynek, a magyar növényvédelmi törvénykezés az elmúlt száz évben példa értékű volt. Az 1970-es években a FAO a magyar növényvédelmi szervezetet is példa értékűnek tartotta, és a fejlődő országokban bevezetésre ajánlotta. Jelen törvénytervezet az 1988. évi 2. törvényerejű rendelet alapján készült, megtartva benne annak a ma is érvényes szakmaiságát, ugyanakkor figyelembe veszi a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeket és a fenntartható fejlődés és a nemzetközi elvárások által megfogalmazott követelményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat átfogó módon szabályozza a növényegészségügyet, vagyis a növények, a növényi termékek nemzetközi szállításának ellenőrzési rendjét, a külső karantén- és belső karantén-előírásokat; a gyakorlati növényvédelmi tevékenységet, melynek keretében meghatározza a földhasználó kötelességeit, és kimondja az integrált növényvédelem, vagyis a környezetkímélő növényvédelem elsődlegességét; a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás feltételeit, különös tekintettel a fogyasztó, valamint az élő és élettelen környezet védelmére; a növényvédelmi igazgatóság szervezeti rendszerét, feladatait és jogosítványait. Több magyar törvénnyel ellentétben szankcionáló rendelkezéseket tartalmaz a törvény előírásainak megszegőivel szemben. Széles körű felhatalmazást és egyben feladatot ad az érintett minisztériumoknak, az FVM-en kívül elsősorban a Környezetvédelmi és az Egészségügyi Minisztériumnak, nemcsak a tárcaszintű szabályozások elkészítésében, hanem az engedélyezési, ellenőrzési feladatokban való aktív közreműködés területén is.

(10.10)

A törvényjavaslat foglalkozik továbbá egy mindig megoldatlan kérdéssel, a közérdekű védekezés finanszírozásával, amelynek eredményeként a növényvédelmi hatóságok élni tudnak elvben eddig is meglévő jogosítványukkal. Így a kötelezettségüket elmulasztó földhasználók költségére elvégeztetik azokat a növényvédelmi munkákat, amelyek elmulasztásának következményei a társadalom egészét, vagyis a növénytermesztés biztonságát veszélyeztetik.

Az előzőekben sok tekintetben pozitívan méltattam az előttünk fekvő törvénytervezetet, és valóban jó, elfogadható tervezetnek érzem. Az állami feladatok ellátása területén meglévő feszültségek feloldása vagy legalábbis mérséklése érdekében mégis módosító javaslatot nyújtottam be a parlamenthez. Ennek lényege, hogy az állami feladatot ellátó intézmények, szervezetek között már ebben a törvényben nevesítsük a magyar növényvédő mérnöki, növényorvosi kamarát, amelyet egy önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslattal szeretnénk létrehozni. Rendkívül fontosnak tartom ugyanis, hogy a felkészültségében és létszámában a világon a legjobbak között számon tartott magyar növényvédelmi szakembergárda részt vállaljon és vállalhasson az állami feladatok megvalósításában, ily módon is elősegítve a civil társadalom fejlődését, ami nélkülözhetetlen a polgárosodás folyamatában.

Ennek formája, hogy más szakmához hasonlóan, a növényvédő szakemberek is megalakíthassák a maguk szakmai, hivatásrendi kamaráját. Ez az igény a növényvédelmi szakemberekben már a rendszerváltás évében megfogalmazódott civil kezdeményezésként. A kamarának fontos szerepe lenne a társadalmi tudatformálásban, a járványelhárításban, valamint a növényvédőszer-forgalmazás és -felhasználás szakszerűségének növelésében, a növényvédelmi szolgáltatások szervezésében. Ennek eredményét a környezetterhelés csökkenésében, az egészséges élelmiszer előállításában, a növényvédelmi tevékenység hatékonyságának javulásában és sok más vonatkozásban az egész társadalom élvezni fogja.

A törvénytervezet kiemelt figyelmet fordít a növényvédő szerek engedélyezésére, a felhasználás során a környezetvédelmi szempontokra, valamint a felhasználó és a későbbi fogyasztó egészségének megvédésére. A növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó előírások, mint ahogy a jelenleg érvényes szabályozás is, maradéktalanul megfelel az Európai Unió vonatkozó előírásainak. A törvénytervezet biztosítja a környezetvédelmi hatóság, valamint az egészségügyi hatóság számára, hogy az engedélyezés során szempontjait és akaratát teljes felelősséggel érvényesíthesse.

Rendkívül fontos, hogy már az engedélyezési szakaszban ezeket a szempontokat maradéktalanul érvényesítsék, és ne kerülhessen engedélyezésre olyan készítmény, amely felhasználása akár a környezetre, akár a felhasználóra a megengedettnél nagyobb veszélyt jelent. Ugyanez vonatkozik a növényvédő szerek felhasználásának szabályaira is. Természetesen a részletes előírásokat majd a végrehajtási rendeletben határozzák meg, és erre felhatalmazzuk a minisztériumot. Örömmel jelenthetem ki, hogy ma Magyarországon egyetlen olyan készítmény sincs forgalomban, amelyet az európai uniós csatlakozásunk után be kellene tiltani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető felsorolásomban említettem, hogy a benyújtott törvénytervezet kimondja az integrált növénytermesztés prioritásait. Az integrált növényvédelem azt jelenti, hogy a növénytermesztés során minden egyes termesztéstechnológiai elemet a szántástól a talajművelésen, a növényápoláson át a betakarításig, sőt a raktározás során is úgy kell szervezni és végezni, hogy az a növényvédelmi követelményeket kielégítse. A lehetséges növényvédelmi eljárások közül pedig előnyben kell részesíteni az agrotechnikai, biológiai, fizikai és más módszereket. A kémiai eszközöket csak akkor és olyan nagyságrendben szabad alkalmazni, ami elkerülhetetlenül szükséges.

Az integrált környezetkímélő növényvédelem önmagában is magas szintű felkészültséget követel, de a növényvédő szerek használata egyértelműen speciális költségeket, képzettséget igényel. Ezek a szakemberek a növényvédelmi szakmérnökök, agrárkémikusok, agrármérnökök és az utóbbi időkben végzett növényorvosok.

A növényvédelem egyik fő feladata a növényi termékek minőségének biztosítása. Elsőrendű követelmény a társadalom minőségi élelmiszerekkel való ellátása egészséges élelmiszerrel, amely mentes nehézfémektől, növényvédőszer-maradéktól, mikrobiális szennyeződésektől és nikotoxinoktól.

A nemzetközi versenyben csak ezek az élelmiszerek, takarmány-alapanyagok kerülhetnek forgalomba. Az európai uniós tagállamok maastrichti szerződésében is hangsúlyozták, hogy a fogyasztók egészségének védelme kiemelt szerepet játszik, illetve a joganyag kialakításakor már megelőzte az áruk szabad áramlásának elvét. Ezek a követelmények csak úgy biztosíthatók, ha az integrált növényvédelmi eljárások keretében továbbra is használjuk az agrokemikáliákat.

A gyakorlat számos növényvédő szert, mintegy 400 hatóanyagot 800 készítmény formájában használ fel. A növényvédő szerek mérgek, mégsem önmagukban jelentenek igazán nagy veszélyt, felelőtlen vagy avatatlan kezekben, szakismeret nélküli felhasználásuk járhat beláthatatlan következményekkel a társadalomra, veszélyeztetve az emberek, állatok egészségét és a környezetet. A növényvédő szerek használatának szabályozásában teljesen új elem, hogy az árutermelő gazdaságokban és a növényvédelmi szolgáltatók körében bevezetésre kerül a növényvédő gépek szóróberendezéseinek időszakos felülvizsgálata; hasonló rendszerű lesz ez, mint a gépkocsik úgynevezett zöldkártyás ellenőrzési rendszere. Tekintettel arra, hogy ennek bevezetéséhez szakmai, műszaki, technikai fejlesztésre lesz szükség, az előterjesztett javaslat igen körültekintően a lépcsőzetes bevezetést írja elő.

A növényvédő szerek kijuttatására használt eszközök megfelelő technikai színvonala és műszaki állapota éppúgy szolgálja a környezet- és az egészségvédelmet, mint a növényvédelmi tevékenység hatékonyságának javítását. A törvénytervezet új eleme, hogy 2001-től kezdődően elkülönített pénzügyi előirányzatot biztosít a közérdekű védekezések elvégzésére. A közérdekű védekezés az a jogintézmény, melyet a jelenleg érvényes szabályozás is tartalmaz, de forrás hiányában a növényvédelmi hatóságok, külterületeken a megyei növényvédelmi szolgálat, belterületen az önkormányzat jegyzője nem tudnak alkalmazni.

A közérdekű védekezés olyan, a hatóság által elrendelt kényszerintézkedés, amelynek keretében a földtulajdonos, földhasználó által elmulasztott védekezéseket a földtulajdonos, -használó költségére végeztetnek el. Ennek segítségével folyamatosan felszámolható lesz az a gyomtenger, amely az országunkról alkotott képet rontja, és a növényvédelmi hatóság kezében olyan eszköz lesz, melynek segítségével érdemben tud fellépni a járványveszély-helyzetekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszatérni egy gondolat erejéig a törvényjavaslat szankcionáló rendelkezéseire is. Valamennyiünk számára közismert az a környezeti állapot, ami a parlag földterületeket, helyenként mezőgazdaságilag művelt területeket, azok környékét - utak, belterületek - jellemzi; gondolok az általános gyomosodásra éppúgy, mint az egyéb növényvédelmi munkák elmulasztására. Közismert az is, hogy például a növényvédő szer szabályozatlan használatából eredő károkozásokat csak hatósági figyelmeztetés vagy gyakran jelképesnek tekinthető büntetés követ. Ezért e törvény létrehozásával a növényvédelmi bírság reményeink szerint hatékonyabb eszköz lesz a növényvédelmi hatóság kezében, mint az eddigi szabálysértési eljárási lehetőség.

Szeretném azonban felhívni a növényvédelmi szakigazgatás köztisztviselőinek figyelmét arra, hogy a növényvédelmi hatóság továbbra is elsőrendű szolgáltató hatóságként a mezőgazdasági termelést és a termelőt segítő hatóságként szeretné ellátni feladatát, amely hatóság azonban, amikor erre szükség van, keményen fel tud lépni. Éppen ezért nem formális elemnek tartjuk, hogy a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően a növényvédelmi hatóság e törvény hatálybalépését követő növény- és talajvédelmi szolgálatként működik majd. A közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányhatározat elveivel tökéletes összhangban van a központi szolgálat létrehozása, amely országos irányító szervként fokozatosan átveheti majd a minisztériumoktól az operatív igazgatási feladatokat és elsőfokú hatósági jogköröket.

Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, szeretném leszögezni, hogy az általunk most megvizsgálásra kerülő törvénytervezet a növényvédelemről megfelel a kor követelményeinek, harmonizál az ENSZ FAO növényvédelmi egyezménnyel, amelyhez a tisztelt Ház tegnapelőtti jóváhagyásával csatlakozott a Magyar Köztársaság. Harmonizál az Európai Unió növényvédelmi és növény-egészségügyi irányelveivel, a GATT WTO megállapodásokkal; a törvény egyes fejezetei, például a növényvédő szerek felhasználása, növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolása, felhasználásuk képzettséghez kötése világméretben is egyedülálló, példa értékű. Hazai vonatkozásban ez az előterjesztés szinkronban van a kapcsolódó törvényi előírásokkal, amelyek közül most csak a környezet-, természetvédelmi jogszabályokat, valamint a kémiai biztonságról szóló törvénytervezetet említem.

(10.20)

A fentiek alapján minden képviselőtársamnak jó szívvel ajánlom a növényvédelemről szóló törvény elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)