Felszólalás adatai

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek azzal, hogy megjegyzéseket fűztek ahhoz a hozzászóláshoz, amelyet a költségvetéssel kapcsolatban mondtam el. Van néhány pont, ahol kénytelen vagyok a viszontválasz lehetőségével élni.

Az igaz, hogy nem a hatályos törvények szerint nyilatkoztam az inflációról, hanem a valóság szerint nyilatkoztam, de az infláció esetében ez talán indokolható.

Az MDF és a Kisgazdapárt esetében szeretném megköszönni a korrekt együttműködést, amelyet a költségvetés elkészítésekor és az eddigi vita során tapasztalhattunk. Nem tudunk minden fideszes, kisgazdapárti és MDF-es igényt és szempontot megvalósítani a költségvetésben, tehát senki sem lesz itt közülünk száz százalékig elégedett, de úgy gondolom, a legtöbb és legfontosabb kisgazda, a legtöbb és legfontosabb demokrata fórumos elgondolás és fideszes indítvány azért benne lesz és benne van ebben a költségvetésben.

A rendőri állomány kérdésére majd vissza kell térni a későbbiekben, ha így marad a költségvetés ahogy van, erre vonatkozóan én támogatnám, és év közben szükséges lesz ennek kiegészítése, akkor Turi-Kovács képviselőtársamnak mondom, hogy ezt a kormány meg fogja tenni.

Igazából elvi jellegű vitám Kuncze Gábor képviselőtársammal van. Én kevésbé helyezném az emberek elé az intézmények meg a nagy reformlépések jelentőségét. Egy gazdaság akkor megy előre, ha van kultúrája, ha az embereknek van munkafegyelme, és szemben az ön által említett országokkal, nem bányászjárásokkal verik szét a fővárost, hanem az elégedetlenséget inkább újabb lehetőségek megkeresése irányába fordítják. Tehát én az intézményekkel szemben inkább az emberek erre való készségét, az újabb lehetőségek, az alkalmazkodás készségét emelném ki.

A nyugdíjasok esetében pedig nem értek egyet önnel, hogy az öngondoskodás állapotába kellene őket szorítanunk. Akik már nyugdíjasok, azok alig-alig tudnak öngondoskodni. A probléma az, hogy ön másokról beszél. Én a már nyugdíjban levőkről beszélek, őket nem lehet öngondoskodásra kényszeríteni, nekik nyugdíjat kellene fizetni (Kuncze Gábor: Oda kellett volna adni a törvény szerint!), és szeretnénk, ha lehetne is.

Végezetül pedig ami a Szocialista Pártot illeti, csak hadd idézzem fel a prognózisok kapcsán Keller képviselőtársamnak válaszul azt, hogy 1999 végén 2000-re azt jósolta az az ember, aki most is a vezérszónok volt, az a képviselőtársam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), aki vezérszónoka volt a Szocialista Pártnak, hogy jelentősen csökkenni fognak a bevételek, most meg azzal ostromolt bennünket, hogy annyira sok lett a bevétel, hogy ezt osszuk szét másképpen. Az akkori frakció-hozzászólások jegyzőkönyve ezt igazolja.

Elnézést szeretnék kérni a képviselőtársaimtól, hogy nem tudok tovább itt maradni a vitán, mert egy határátkelőhelyet nyitunk meg, évek óta húzódó vita végére téve pontot Románia és Magyarország között, ahol szeretnék személyesen is jelen lenni, viszonozva a román miniszterelnök látogatását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)