Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010 óta számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tisztességes megélhetést biztosító mezőgazdasági tevékenység maradjon. Széles körű támogatási lehetőség biztosítása mellett az adminisztratív terhek csökkentésével teremtett a kormány kedvezőbb gazdasági környezetet az ágazatban dolgozók számára. Ez a munka még nem fejeződött be, de a biztos alapjait sikerült lefektetnünk. A hegyközségi rendszer átalakítása jól látható változásokat hozott, míg a jövedéki szabályozás átalakításának előnyeit a borászok a jövő évben fogják érzékelni.

Az ágazat jövőjéről alkotott legfontosabb termelői vélemény, hogy a szőlőtermelők hajlandók‑e szőlőt telepíteni, a borászok pincét felújítani, új gépeket vásárolni. A telepítésre, pincefelújításra biztosított támogatások felhasználása azt mutatja, hogy az ágazatban dolgozók eredményes jövőt remélnek, bíznak az ágazat jövőjében.

A képviselőtársaim előtt lévő törvényjavaslat is ennek a folyamatnak egy újabb állomása. A Földművelésügyi Minisztérium a borászokat képviselő szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel rendszeresen konzultál annak érdekében, hogy az ágazat mindennapi ügyeinek intézését a jogszabályi környezet elősegíthesse. A törvényjavaslatban ezért a szőlészeket, borászokat érintő mindennapi kérdésekkel kapcsolatos szabályozási javaslatok vannak.

A törvényjavaslatban szereplő első módosítás az ültetvénytelepítésekkel függ össze. Egy mezőgazdasági terület hasznosítását évtizedekre meghatározzák az ültetvények. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat, hogy egy szőlőtermesztésre alkalmas terület vonatkozásában az ott tevékenykedő szőlőtermelők határozhassák meg, hogy a szőlőtelepítésen kívül milyen ültetvény telepítése engedélyezhető a már meglévő szőlőültetvények fennmaradása érdekében. A törvénymódosítás nem új szabályt tartalmaz, csak lehetővé teszi, hogy erre a hegyközségi tagoknak meghatározó beleszólása lehessen. A hatályos szabályozás erre vonatkozóan nem tartalmazott pontos rendelkezéseket, amely a jogszabályok alkalmazásában eredményezett nehézségeket. A pontosítás egyértelműsíti, hogy a hegybíró a hegyközség döntésének megfelelően adja ki az adott földterületre vonatkozó hozzájáruló vagy elutasító határozatát.

A törvényjavaslat szőlőültetvényekkel kapcsolatos másik módosítása, hogy a vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése ér­dekében eltörli a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget. A módosítás alapján a borszőlőültetvény kivágásához nem kell előzetes hegybírói engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak.

(10.20)

A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi. A telepítések ellenőrzését a módosítás alapján a hegybíró ellenőrzi (sic!), illetve szólítja fel a telepítőt telepítési engedélye módosítására, ha a telepítés az engedélytől eltérően történik.

Az utóbbi években a szőlőültetvényekben olyan károsítók jelentek meg, amelyek komoly terméskiesést is eredményezhetnek, ugyanakkor a károsítók terjedésének megállítása egyelőre csak megelőzéssel biztosítható. A növényvédelmet helyesen alkalmazó, lelkiismeretes gazdák védelmében szükséges a nem művelt ültetvények kezelésére hatékonyabb eszközöket találni.

A jogszabályokban előírt művelési kötelezettség elmulasztása veszélyezteti a szomszédos ültetvényeket, és jelentős károkat okozhat a termőültetvényekben, ezért a törvényjavaslat a hatályos előírásokat a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében módosítja, és nemcsak a növényegészségügyi szempontból veszélyes zárlati károsítók jelenléte esetén teszi lehetővé a kivágás elrendelését. A módosítás alapján gyors, hatékony és egyszerű eljárás alapján kényszeríthető ki a művelés vagy számolható fel a környező ültetvényekre veszélyt jelentő, tájat csúfító, műveletlen ül­tetvény. A hegybíró felszólításától számított 60 napon belül intézkednie kell az ültetvény tulajdonosának a művelés megkezdéséről. A hegybíró a bírság és a kivágás törvényi lehetőségét a felszólítást követően sem művelt ültetvények esetében alkalmazhatja.

Tisztelt Országgyűlés! Korábban már említettem, hogy a jövedéki szabályozás változása jelentős könnyítést fog eredményezni a legtöbb bortermelőnek 2017-től. A termelők többsége kikerül a jövedéki kötelezettségek döntő többsége alól, így nem kell az egyszerűsített adóraktári kötelezettségekkel tovább foglalkozniuk.

A bortörvény módosítása ehhez kapcsolódóan a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának szabályozása érdekében módosítja a felhatalmazó rendelkezéseket, hogy az adminisztrációcsökkentést a törvényi szabályozást követően a rendeletek szintjén is folytathassa a Földművelésügyi Minisztérium. A felhatalmazó rendelkezések ezenkívül lehetőséget adnak a földművelésügyi miniszternek arra, hogy a borversenyekre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. Ez a rendelkezés a borok iránti fogyasztói bizalom további erősítését szolgálja.

A benyújtott törvényjavaslat a bortörvény módosítása mellett a hegyközségi törvény javítását is szol­gálja. Ennek egyik pontja, hogy az ágazat legfontosabb szakmai szervezetének, a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának működését megerősítsük. A tör­vényjavaslat ezért pontosítja a térítésmentes szár­ma­zási bizonyítvány kiadásának feltételeit. A ter­ve­zet alapján a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek. A hatályos szabályozás alapján a származási bizonyítvány kiadásakor ezt a hegybíró nem ellenőrizhette.

A törvényjavaslat a hegybírói tisztség betöltésére vonatkozó eljárásban nagyobb mozgásteret biztosít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának. Ez alapján a pályázatra a hegyközség választmánya tesz javaslatot, de azt a Nemzeti Tanács főtitkára írja ki. A pályázatokat értékelő választmányi ülésen a főtitkár tanácskozási joggal részt vehet. Ezzel a főtitkár véleményezési, javaslattevő jogosítványai bővülnek a hegybírók személyének kiválasztása során.

A szőlőtermelők érdekeinek védelme, valamint a gazdaságos üzemméret elérésének elősegítése érdekében van szükség a hegyközségi törvény egy sarkalatos pontjának módosítására. A módosítás igényét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelezte a földművelésügyi tárca felé az elővásárlási, előhaszonbérleti ügyek rendezetlensége miatt. A módosítás a jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében szabályozza a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, elő­ha­szon­bérleti jog gyakorlását. Jelenleg ebben a kérdésben több vita is van, mivel az erre vonatkozó szabályozás több értelmezést is megenged a jogérvényesítés során.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a jog gyakorlása csak az elővásárlási joggal vagy elő­haszon­bérleti joggal érintett föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 24 hónapban fo­lyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező hegyközségi tagot illeti meg.

A törvényjavaslat alapján a hegyközségi tagok az államot és a földet használó földművest követően minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően tudják elővásárlási, előhaszonbérleti jogukat érvényesíteni a borszőlő-termőhelyi kataszterben nyilvántartott földek eladása, haszonbérbe adása esetén. Ha a megvásárolni vagy bérelni kívánt területen nem szőlő van, de a vásárlás vagy bérlet célja szőlőültetvény telepítése, akkor az államot és a földműves tulajdonostársat követően és minden más, elővásárlásra jogosultat megelőzően tudja érvényesíteni jogát a hegyközségi tag. Földbérlet esetén a hegyközségi tag a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően élhet előhaszonbérleti jogával.

Tisztelt Országgyűlés! A 2013-ban hatályba lépő hegyközségi törvény egyértelműen különválasztotta a hegyközségi rendszerben az államtól átvett közigazgatási feladatokat és a hegyközségek érdekvédelmi, önkormányzati feladatait. A főtitkár és a hegybírók esetében teljes mértékben megtörtént a szétválasztás, amely a gyakorlatban is rendben működik. Nem így van ez a borvidéki szint esetében. A hegyközségi tanácsok részéről jogos igényként fogalmazódott meg olyan személy megválasztása, aki a borvidék önkormányzati funkciójával összefüggő feladatellátást végzi. Ugyanakkor a főtitkár munkáltatói jogainak eredményes gyakorlása érdekében is szükség van olyan személy megválasztására, aki a hegybírók munkavégzését koordinálni tudja egy vagy több borvidékre kiterjedően, helyettesítve a főtitkárt. A hatályos hegyközségi törvény csak az utóbbi megválasztására ad törvényi felhatalmazást.

A tervezet ezért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére lehetővé teszi, hogy a hegyközségi tanácsok borvidéki titkárt alkalmazzanak a borvidék önkormányzati tevékenységének vég­zésére. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a munkáltatói jogokat a borvidéki tanács elnöke gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi tanács alapszabálya határozza meg.

A regionális titkárt a főtitkár nevezi ki, felette a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja, illetve fela­datait is a főtitkár határozza meg. Feladatellátása a hegybírók munkájával függ össze, és akár több borvidéken is el tudja látni feladatait. Ezzel a módosítással mindhárom hegyközségi szinten egyértelművé válnak a közigazgatási és az önkormányzati feladatok ellátásáért felelős személyekre vonatkozó szabályok.

A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült prob­lémák rendezése érdekében módosítja a hegyközségi szervezetek és más szervek és hatóságok között szükséges személyes adatok átadására vonatkozó szabályokat. A hegyközségi szervezetek a szőlő-bor ágazatban meghatározó szerepet töltenek be az állami feladatok ellátásában, így az ezzel kapcsolatos személyes adatok átadása más közigazgatási ügy ellátása érdekében szükségessé tette a hatályos törvényi szabályozás kiegészítését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szőlő-bor ágazat számos kedvező kormányzati döntésnek köszönhetően rendkívül ígéretes fejlődésnek indult. A termelők bíznak a jogalkotók segítségében. A bortörvény jelenlegi módosítása az eddig elért eredményeinek megőrzéséhez járul hozzá. A törvényjavaslat ugyan nem tartalmaz az ágazatra vonatkozó lényeges módosítást, ugyanakkor a mindennapi, gördülékeny ügyintézést jelentősen elősegítik a módosítások. A törvényjavaslat összeállítása a szakmai szervezetek javaslatain alapul, ezért várják a törvényalkotóktól a segítséget munkájuk hatékony végzése érdekében.

Javasolom, hogy a tervezetet az Országgyűlés tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet.

(10.30)