Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Egyesült Királyság kormánya 2017. március 29-én hivatalosan bejelentette szándékát az Európai Unióból való kilépésre. A kilépésről szóló döntéshez vezető út és a bejelentést követő időszak eseményei még valószínűleg évtizedekig munkát adnak a politológusoknak és a történészeknek. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat azonban nem a múltba, hanem a jövőbe tekint, a célja, hogy rendezetlen brit kilépés esetére is kiszámítható jogi környezetet teremtsen, biztosítsa a szerzett jogok védelmét és megfelelő átmeneti időszakot a kilépéssel érintettek számára. Közel másfél éves intenzív tárgyalások után az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió konszenzusra jutottak a kilépési megállapodás és a jövőbeli együttműködés főbb irányait meghatározó politikai nyilatkozat szövegéről. A 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakot előirányzó kilépési megállapodás részletes és kimerítő szabályai alkalmasak a rendezett kilépés feltételeinek megteremtésére. Az Európai Unió intézményei és az Unió 27 tagállamának kormányai egyöntetűen támogatták mind a megállapodást, mind a nyilatkozatot, amely dokumentumok a magyar nemzeti érdekeket is megfelelően tükrözik. Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza ugyanakkor legutóbb, 2019. január 15-én elutasította a megállapodás tervezetét, így jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége.

A magyar kormány megfelelő időben megkezdte az előkészületeket arra az esetre, ha ez a forgatókönyv valósulna meg. Az előkészületekkel nemcsak a hazánkban tartózkodó brit állampolgárok helyzetét rendezzük, hanem áttételesen a Nagy-Britanniában élő honfitársaink jogait és érdekeit is védjük.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépési szándék bejelentésétől számított két év elteltével az európai uniós jog az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság uniós tagsága 2019. március 29-én éjfélkor megszűnik, és jogi státusza a harmadik országokkal válik azonossá.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő megállapodás nélküli kilépése esetére a szükséges jogszabályi változásokról rendelkezzen.

(15.50)

A kormány döntésének megfelelően az egyes minisztériumok által előkészített törvénymódosítási javaslatok összehangolását az Igazságügyi Minisztérium folytatta le, és készítette el az ágazati törvénymódosítási tervezeteket tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt most benyújtott javaslatot.

A törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, illetve az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását tartalmazza.

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az Európai Unióból jelenleg egy a több felmerülő lehetőség közül. Ennek bekövetkezte nem bizonyosság, és ha be is következik, mai ismereteink szerinti időpontja még változhat, a törvény hatálybalépésének napja, ha ez egyáltalán bekövetkezik, tehát előre egyértelműen nem határozható meg. A törvény hatálybalépését a tervezet ennek megfelelően nem időponthoz, hanem a jogalkotásról szóló törvény alapján jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez köti. A hatálybalépés napja az Egyesült Királyság uniós tagságának kilépési megállapodás nélküli megszűnésének időpontja. A hatálybalépés naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése hatással lesz a Magyarországon élő brit állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik tartózkodási jogára. A kilépést követően az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek. Megállapodás hiányában a kilépést megelőzően tartózkodási jogot szerzettek tekintetében a jövőbeni szabályozás kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió tagállamainak többsége törekszik a kölcsönösség és méltányos elbánás elvei alapján a szerzett jogok biztosítására. Az Egyesült Királyság állampolgárai jelenleg 90 napot meg nem haladóan engedély nélkül tartózkodhatnak Magyarországon. 90 napot meghaladó tartózkodás esetén kötelesek bejelenteni a tartózkodást, amiről a magyar hatóságok regisztrációs igazolást állítanak ki számukra. A brit állampolgárok 5 év tartózkodást követően állandó tartózkodási kártyát szerezhetnek.

A hazai szabályozás kidolgozása során elsődleges szempont volt, hogy a jogállások rendezése a hazai idegenrendészeti jogban már létező jogállás alkalmazásával történjen meg. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kilépést megelőzően a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében.

A brit állampolgárok és családtagjaik 3 év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzésééig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is Magyarországon. A nemzeti letelepedési engedély kérelmezésének lehetséges időtartama a kilépést követő 3 évig tart. E dátum meghatározása összefügg azzal, hogy a kilépést megelőzően érkező személy 3 év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt.

A letelepedett brit állampolgárok családtagjai, akikkel a kapcsolat a kilépési időpontban már fennállt és továbbra is fennáll, egészen a kilépést követő 3 évig csatlakozhatnak a kedvezményes szabályozás keretében a brit állampolgárhoz, ugyancsak nemzeti letelepedési engedélyt szerezve.

A kilépési időpontot követő 3 év után a családegyesítésekre már a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló tanácsi irányelv szerint kiadott uniós letelepedési engedély igénylését is lehetővé tesszük a brit állampolgárok és családtagjaik számára.

A kilépési időpontot követően elkövetett idegenrendészeti jogsértések esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az idegenrendészeti eljárásokban közigazgatási és bírósági jogorvoslattal az általános szabályok szerint élhetnek azok, akiknek a letelepedett jogállás iránti kérelmét elutasítják.

A kilépési időpontot követő 3 év eltelte után minden brit állampolgárra és családtagjára a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Azok, akik a kilépés előtti tartózkodás alapján megszerezték a szabad mozgás és tartózkodás jogát, azonban a regisztrációs, illetve új státusz kérelmezésére vonatkozó kötelezettségüket elmulasztották, az említett törvény általános szabályai alapján tartózkodási engedély kérelmezésével kezdeményezhetik státuszuk rendezését. Ez esetben a Magyarország területén tartózkodó személy kérelme engedélyezhető.

Tisztelt Országgyűlés! Rendezetlen kilépés esetén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az e rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság, illetve állampolgárai vonatkozásában.

A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja.

A javaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén.

A javaslat továbbá biztosítja, hogy a kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges brit biztosítási idő figyelembe vehető a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezésének alkalmazásával. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama azonban csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg. A javaslat biztosítja, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el.

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, Európai Unióból való kilépésével összefüggésben szükséges, hogy korábban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet rendelkezései alapján irányadó szabályok alkalmazását átmenetileg, 2020. december 31-éig a két állam közötti viszonosságot biztosító dokumentum alapján a hazai szabályozás módosításával biztosítsa Magyarország. A javaslat erre tekintettel a következő változtatásokat célozza. Saját jogú nyugdíjasnak ismeri el a javaslat az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a kilépést követően, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ugyanakkor a javaslat alapján a kilépési időpont előtt megkezdett kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt 3 évet meghatározó feltétel vizsgálatakor, 2020. december 31-ig. Az európai uniós szabályokkal összhangban a javaslat szerint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább 2 hónapnak kell eltelnie.

A javaslat a bizalomvédelem elvét tiszteletben tartva rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra, illetve Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.

A javaslat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fenntartására vonatkozó módosítást is tartalmaz a brit állampolgárok tekintetében. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének előfeltétele, hogy a természetes személy megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

(16.00)

E szabály alkalmazásakor az Egyesült Királyság területén létesített lakó- és tartózkodási helyet is figyelembe kell venni a javaslat alapján.

Tisztelt Ház! A javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt rendelné alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. E rendelkezés biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idő mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A javaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő nyugellátások esetén, amivel biztosított a kilépés előtti jogszerzések védelme. Az Egyesült Királyságban a kilépési időpont előtt szerzett jogosultságok és biztosítási idők nem vesznek el. E szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet nyugellátásra, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő szolgálati időt.

Tisztelt Képviselők! A javaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében ismét csak a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, a korábbiakban említettekhez hasonlóan biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsága idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerését, tények figyelembevételét. A javaslat a szerzett jogok védelme érdekében a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően, a magyar és brit előzetes biztosítási idő figyelembevételével történhet az ellátások törvény szerinti megállapítása.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító, a kilépés előtt kiállított dokumentumok  mint például az Európai Egészségbiztosítási Kártya  az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-éig jogosítanak ellátásra.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a korábbiakhoz hasonló szemléletet követve a családok támogatásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási ellátások esetében az anyasági támogatás kivételével a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbiakhoz hasonlóan a javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a 2021. január 1-jéig terjedő átmeneti időszakban a Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett személyek az Európai Gazdasági Térség állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában se kerüljenek törlésre a kamarai nyilvántartásból, illetve kamarai tagságukat ne kelljen megszüntetni.

Tisztelt Ház! A bemutatott törvényjavaslat azokat a területeket azonosítja, ahol a rendezetlen brit kilépés miatt a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme érdekében jogalkotói beavatkozás szükséges. A rendezetlen kilépés joghatásai azonban ennél lényegesen szélesebb körben lesznek érzékelhetőek, kiterjedhetnek polgári és büntetőügyekre, iparjogvédelmi eljárásokra, adatvédelmi kérdésekre  hogy csak néhány területet említsek a sok közül. Magyarország Kormánya ezeket a területeket is feltérképezte, és a rendezetlen kilépés esetén beálló változásokról nyilvánosan elérhető felületen tájékoztatást nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! A kilépéssel az Egyesült Királyság megszűnik az Európai Unió tagállama lenni, és ez számos területen alapvetően meghatározza a jövőbeni kapcsolataink kereteit és lehetőségeit, azonban az Egyesült Királyság nem szűnik meg európai állam lenni, továbbra is politikai és katonai szövetségesünk, továbbra is fontos gazdasági partnerünk, és továbbra is számos honfitársunk tartózkodási helye. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a rendezetlen kilépés hatásainak kezeléséhez szükséges jogalkotói intézkedéseket tartalmazza, megállapodás nélküli helyzetet modellezve. Nem záróköve ez a jövőbeli magyar-brit kapcsolatoknak, hanem a további előrelépés alapja. Az amerikai születésű, de hazájául Nagy-Britanniát választó T. S. Eliot szavaival: „Véget vetni annyi, mint kezdetet kijelölni. A vég az, ahonnan elindulunk.”

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa az Egyesült Királyság rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokat tartalmazó javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)