Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Ház! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 19. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.

Köszöntöm a kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! 1844-ben ezen a napon szentesítette V. Ferdinánd magyar király a magyar nyelvről szóló II. törvénycikket. Ez a törvény tette hazánkban a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé, ettől kezdve a törvényhozás és a megalkotandó törvények nyelve is a magyar lett, a hivatalokban magyarul lehetett ügyeket intézni és a közoktatásban anyanyelvünkön tanítani. E törvényünk a reformkori országgyűlések egyik legjelentősebb döntése volt. Ezen közjogi aktus emlékére az Országgyűlés 2011-ben határozatot hozott, amelyben november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. A határozat kiemeli, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban, ugyanakkor leszögezi, hogy tiszteletben tartjuk hazánk nyelvi sokszínűségét, és felelősséget vállalunk a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért.

Ez a nap alkalmas arra, hogy felhívjuk a magyar közösség figyelmét legfőbb kulturális örökségünk védelmének és ápolásának fontosságára, amely kötelezettségünket Alaptörvényünk is rögzíti. Örömünkre szolgál, hogy 2015 óta Romániában is hivatalos ünnep lett a magyar nyelv napja, hiszen a Kárpát-medencei magyarok számára különösen fontos a magyar nyelv önazonosság-erősítő és nemzetmegtartó szerepe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. A mai napon emlékezzünk meg arról is, hogy a reformációnak meghatározó szerepe volt a magyar anyanyelvi kultúra kiteljesítésében és megőrzésében. A reformátorok a nép nyel­vén közvetítették a hitelveket, magyarul tartották az istentiszteleteket, fordításaik széles körben el­ér­hetővé tették a Bibliát. Mindezzel hozzájárultak a köz­nyelv és az irodalmi nyelv fejlődéséhez és megőrzéséhez. A református szellemiségű alkotók és gondolkodók újabb elemekkel gazdagították kultúránkat.

Márai Sándortól tudjuk, hogy mindig annyira élünk, amennyire Magyarország él. Magyarország pedig mindig annyira fog élni, amennyire a magyar anyanyelvünk élteti. Szeressük hát, és vigyázzunk rá!

Tisztelt Országgyűlés! Munkánkat megkezdve először Tóth Bertalan frakcióvezető úrnak adok szót, aki napirend előtti hozzászólását „Tegyünk igazságot!” címmel fogja elmondani. Parancsoljon!