Felszólalás adatai

Abban volt vita a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, amikor benyújtották ezt a törvényjavaslatot, ennek két verziója volt. Az első javaslatban még az előterjesztők is úgy fogalmaztak, hogy az esztergomi önkormányzati testület törvénytelenül és alkotmányellenesen működik. Majd pedig péntekről hétfőre kikerült belőle ez a mondat, akkor már ezt nem fogalmazták bele, aztán a vita során kiderült, hogy tulajdonképpen nem azért, mintha az előterjesztők nem igazából értenének ezzel egyet, hanem azért, mert úgy gondolták, hogy az Országgyűlésnek nincsen jogosítványa megállapítani azt, hogy törvénytelenül és alkotmányellenesen működik a testület.

Ebben volt némi vita köztünk, mi azt mondtuk, hogy ettől függetlenül mi inkább az első változattal értettünk egyet, miszerint alkotmányellenesen és törvényellenesen működik a testület. Aztán az általános és részletes vita után és most, a zárószavazás előtt történt valami, mégpedig az Alkotmánybíróság döntést hozott Esztergom város képviselő-testületének működése tárgyában, és az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy Esztergom város képviselő-testülete alkotmányellenes döntéseket hozott. Alkotmányelleneseket, amelyeket visszamenőleg az Alkotmánybíróság meg is semmisített.

Érdekesség még, hogy előttünk van annak a képviselő-testületi ülésnek a jegyzőkönyve, amely testületi ülés döntéseit semmisítette meg az Alkotmánybíróság, mondva, hogy alkotmányellenesek voltak. Ebből az is kiderül, hogy az ottani fideszes képviselők tudatában voltak annak, hogy alkotmány- és törvényellenesen cselekszenek, hiszen az ülésen az aljegyző erre - egyébként az önkormányzati papírok alapján elolvasható - figyelmeztette őket, elmondta nekik, hogy ez az ő véleménye szerint sem felel meg a magyar törvényeknek.

(18.50)

Ennek ellenére Meggyes Tamás javaslatára a képviselő-testület megtartotta azt az ülést, és döntéseket hozott, később az Alkotmánybíróság ezt helyezte hatályon kívül.

A Magyar Szocialista Párt egy zárószavazás előtti módosító javaslatot adott be, amiben annak adunk hangot, aminek a vitában többször is hangot adtunk, hogy Esztergomban olyan helyzet alakult ki, és olyan politikai helyzet és olyan állapotok alakultak ki, hogy meggyőződésünk szerint azt a helyzetet már ez a képviselő-testület nem tudja kezelni.

Nem tudja kezelni, ezért azt gondoljuk, hogy az esztergomi képviselő-testületet fel kellene oszlatni, és Esztergomban előrehozott önkormányzati választást kellene kiírni. Pontosan azért, mert a mi meglátásunk szerint esély nincsen arra, hogy ebben a megromlott viszonyban és ebben a politikai helyzetben, ami Esztergomban ma van, és láthatóan odáig ment el, hogy már az esztergomi polgárok mindennapjait, normális életkörülményeit veszélyezteti, csak egy új, bizalommal felruházott, újonnan megválasztott képviselő-testület tudna elindulni abba az irányba, hogy a város ügyeit rendbe tegye, és egy normalizált működést alakíthasson ki.

Ezért nyújtottuk be ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely arról szól, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint e törvény - ez az Esztergom-törvényt jelenti - hatálybalépését követően a kormány kezdeményezze a képviselő-testület feloszlatását itt a parlamentben. A parlament ezt szavazza meg, és adjon lehetőséget arra, hogy az esztergomiak a saját kezükbe vegyék a sorsukat, felállítsanak egy új képviselő-testületet az ő döntésük alapján, egy új, bizalommal bíró képviselő-testületet, hogy aztán ez a képviselő-testület elkezdje rendbe tenni Esztergom ügyeit.

Erről szól a mi zárószavazás előtti módosító javaslatunk. Azt kérem, hogy támogassák ezt, tegyék lehetővé, hogy Esztergomban új választást írjunk ki, és ezáltal normalizálódjon az a helyzet, ami már egészen tarthatatlanná vált a városban. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)