Készült: 2024.09.19.22:36:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

239. ülésnap (2012.11.20.), 259. felszólalás
Felszólaló Dr. Szili Katalin (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:27


Felszólalások:  Előző  259  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZILI KATALIN (független): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a módosító indítványomat magam is indokoljam. Megjegyzem, képviselőtársam elmondta, valóban egy héttel ezelőtt egy elég hosszas vitát folytattunk le, de tekintettel arra, hogy módosító indítványomban gyakorlatilag két olyan dolgot érintettem, ami véleményem szerint nyilván tartalmi kérdést is jelent, az egyik, amit Szávay képviselőtársam említett: én javasoltam, hogy az 1. pontból vegyük ki a lakosságcserére történő utalást. Azért Szávay képviselőtársamnak feltenném a kérdést: hogyan kezdődött, képviselőtársam? Nem '47-ben kezdődött a lakosságcserével, hanem ezt jóval megelőzően, a beneši dekrétumok kiadásával, ami a kollektív bűnösséget jelentette.

Én azt gondolom, képviselőtársam, hogy önmagában az a javaslat, amit én magam tettem, pontosan annak a feloldását jelentette, hogy ne a lakosságcsere legyen elsősorban a hivatkozási alap, hanem önmagában az a kollektív bűnösséget is meghatározó és súlyosan tartalmazó beneši dekrétum, amely alapján egyébként önmagában ez a folyamat, tisztelt képviselőtársaim, elindult. Éppen ezért tettem azt a javaslatot, ami az 1. pontban szerepel, ami véleményem szerint önmagában harmonizálja azt a kérdést, ami az emléknap kialakításában az 1., illetőleg a 2. pontokban szerepel.

Én ennél sokkal súlyosabb kérdésnek tartom azt, ami egyébként a módosító indítványomnak egy másik részét jelenti, nevezetesen a 2. pontnak alapvetően azon részét, amelyik azokra a kérdésekre utal, akik az állampolgárságuktól, a közösségüktől megfosztva szülőföldjüket kénytelenek voltak elhagyni, ebben szerepel részemről egy kitétel, ami - nagyon örülök, hogy képviselőtársam támogatta - arra utalás, hogy ezek az emberek nemcsak a szülőföldjüket voltak kénytelenek elhagyni, nemcsak az állampolgárságukat veszítették el, ez is súlyos, képviselőtársaim, hanem egyszerűen a vagyonuktól fosztották meg őket. És itt jön az a második kérdés, amire képviselőtársam az előbbiekben utalt, a kárpótlás kérdése, hiszen erről itt szóltunk az általános vitában, hogy 22 éve gyakorlatilag ez egy vissza-visszatérő momentum, hogy azoknak az embereknek, akik a szülőföldjüket voltak kénytelenek elhagyni, a kárpótlásuk történjék meg. Nyilván ebben minden idő számít, és ahogyan önöknek az általános vitában is elmondtam, a vissza-visszatérő indok az volt, hogy nehéz ezt felmérni, nehéz ezt számba venni.

Én úgy gondolom, függetlenül attól, hogy ezt a módosító indítványt ki dedikálja, kinek a nevéhez fűződik, a fontos az, hogy képviselőtársaim ebben a javaslatban, amit Molnár Attila képviselőtársam tett, és aminek az a címe, hogy "A Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat", azt gondolom, ennek ebben, itt a helye.

E helyütt kell utalnom arra is, tisztelt képviselőtársaim, ismételten, és egyetértek azzal, hogy ennek a kárpótlásnak a végrehajtása napról napra válik fontosabbá, hiszen, ahogyan az idő múlik, elenyésznek azok a lehetőségek, amelyek ennek a megtételét jelentik.

(18.30)

Tájékoztatom önöket, hogy az elmúlt napokban is felkerestek pontosan azok, akik, ahogy említettem önöknek, Belgiumban, Namurben 17 ezer olyan kérvényt, kérelmet, panaszt gyűjtenek és tartanak nyilván, amelyek pontosan azokról az elszenvedett károkról szólnak, aminek a kárpótlása, én úgy gondolom, hogy számunkra is egy rendkívül fontos érdek, és ennek a végrehajtása számunkra egy nagyon fontos kérdés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Mile Lajos képviselő úr által beterjesztett módosító indítvány, illetőleg amivel gyakorlatilag kiegészíti ezt a javaslatot, azt gondolom, az nyilván egy újabb gesztusértékű kitétel az emléknappá nyilvánítás kereteiben, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ezeknek a gesztusoknak a megtétele még évtizedek múltán is, de számunkra fontos, hiszen ha mi ugyanezt várjuk, akkor azt hiszem, hogy nekünk ezt meg kell tenni.

Véleményem szerint képviselőtársam módosító indítványa gyakorlatilag beleillik ebbe az emléknappá nyilvánításba, azzal együtt, hogy egyébként én a képviselőtársaimtól azt kérem, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassák, hiszen ha már elénk került, és valóban egy közös érdek, és ahogy említettem önöknek, nyilván ez sokkal elegánsabb lett volna, hogyha egy ötpárti előterjesztésben kerül a tisztelt Ház elé, de mégis olyanná tudjuk csiszolni Molnár Attila képviselő úr javaslatát, ami nyilvánvalóvá teszi ebben a közös szándékunkat, akkor, tisztelt képviselőtársaim, nem hiszem, hogy az lenne az elsődleges elem, hogy ki terjesztette be, hanem önmagában az a kérdés, és azt hiszem, ezt Szávay képviselő úr is nyilvánvalóvá tette, hanem hogy ez benne legyen ebben az országgyűlési határozati javaslatban.

Én egy óriási dolognak tartom, ha ez valóban deklarálásra kerül ebben a javaslatban, hiszen nem volt még olyan, hogy egyébként a Magyar Országgyűlés a kormány irányába ebben a kérdésben megfogalmazott volna bárminemű javaslatot, kérést vagy indítványt. Én azt hiszem, hogy ez egy óriási előrelépés lehet. Így kérem képviselőtársaimat, úgy, ahogy a módosító indítványaimat támogatta az előterjesztő - és én ezért köszönettel tartozom -, hogy képviselőtársaim is tegyék ezt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  259  Következő    Ülésnap adatai