Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink súlyos társadalmi problémái, a szegénység, a munkanélküliség, a romakérdés, a leszakadó rétegek hátrányos helyzete, mind-mind a gazdasági, az egészségügyi, kulturális, szociális, lakásügyi és oktatásügyi problémák egymásra halmozódásából jöttek létre. A lakosság nagy részét érintő sokféle bizonytalanság odavezetett, hogy a társadalom mentális állapota, stressztűrő képessége az utóbbi évtizedben nagymértékben romlott. A problémacsomagból én most, mint a kulturális bizottság képviselője, csak a kultúra társadalmi szemléletformáló erejéről szeretnék pár szót szólni.

Jómagam közvetlenül is megtapasztaltam az elmúlt évtizedekben, hátrányos helyzetű, főleg roma fiatalok olvasó- és életmódtáborait vezetve, a kultúra szemléletformáló hatásait. Nagy, empatikus érzékkel vezetett, egy új életmód rácsodálkozásszerű megismerése, a közösség ereje és a szakszerű utógondozás nagyon sok fiatalt indított el az érettségi és a felsőfokú tanulmányok irányába, vagy lettek kisebbségi közösséget vezető önkormányzati emberek. Persze az általános helyzet javulása csak akkor képzelhető el, ha komplex, több területet érintő megoldások születnek. Bár a közművelődés és általában a kultúra hatással van az élet minden területére, önmagában nem tud gyógyítani. A művelődési házak és könyvtárak hálózata minden más kultúraközvetítő intézménynél, akár a színház, mozi, koncert és egyebeknél sűrűbben fedi le a településeket, ezért az esélykiegyenlítő szerepe óriási. Ezeket az intézményeket a társadalmi rétegek legszélesebb köre el tudja érni. Sokszor kínálnak ingyenes programokat, ami a hátrányos helyzetűek számára is elérhetővé teszi a kultúrát. Sajnos ezek a kulturális intézmények is a túlélésért küzdenek, s leginkább főleg a romák által lakott kistelepüléseken üresedtek ki. Ezeken a helyeken már csak az iskola a közművelődésre vagy akár összejövetelre alkalmas hely, sem szakember, sem értelmiség nincsen. Itt a legnehezebb a romatársadalom felzárkóztatásának ügye.

Előfordul, hogy a közművelődési szakma sem kezeli kiemelt célként a roma integrációt. A közművelődési tevékenységek közül a romák leginkább a különböző oktatási formák, a tanfolyamok, valamint a nagy rendezvények, kiváltképp a falunapok résztvevői, olykor fellépői is táncos és zenés eseményeknek. Amiből a legnagyobb hiány lehet, az a saját kultúrájuk rendszeres és sokrétű, a nem roma közösség számára is tanulsággal szolgáló, az együttélést, az elfogadást sejtető megmutatkozási alkalmak. Egy időben népszerűek voltak a roma közösségi házak, de ezek nem tudtak klasszikusan vett intézményként működni. Legsúlyosabb problémájuk a működésük anyagi hátterének kiszámíthatatlansága volt.

Az új kormány most globális stratégiát dolgozott ki a romák számára, amely tekintettel van a közösséggel kapcsolatos minden szempontra. Alapkoncepció, hogy Magyarországon a kulturális intézmények feladata, hogy biztosítsák a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférést. A kulturális és művészeti intézmények által nyújtott, tanulást támogató programok elősegítik a fiatalok személyiségfejlődését, hátrányaik kompenzálását. A kulturális értékek elérhetőségének javítását a digitalizálás révén a kistelepüléseken is elérhetővé teszi a program. A stratégiai terv szerint a roma- és a többségi társadalom kapcsolata, annak minden ellentmondása mélyen kulturális probléma. Az elmúlt évek fejlődései, főleg a TÁMOP pályázatai pozitív változásokat idéztek elő a kulturális intézményrendszer tevékenységében, a roma csoportokkal való együttműködésben. A TÁMOP segítségével sok roma fiatal sajátította el a korszerű infokommunikációs eszközök használatát, versenyeken, vetélkedőkön való részvételt eredményezett mindez, jelentősen hatott a társadalmi befogadásukra, erősítette a roma fiatalok kreatív készségeinek kibontakozását.

A kulturális felzárkózás mellett fontos az autentikus roma kultúra megőrzése. Tavaly keretmegállapodás született a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között, hogy létrejön egy európai színvonalú roma kulturális központ, így a TIOP akciótervében nevesítésre került a Világsátor multifunkcionális központ, 1,7 milliárdos összeggel.

A törvényi garanciák tehát megvannak, a kormány odafigyelése példamutató, nemzetstratégiai érdek a lakosság mintegy 7 százalékát kitevő roma népesség helyzetbe hozása, a nagy türelemmel építendő közös jövő megteremtése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)