A felszólalás szövege:
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a mai második ülésén megtárgyalta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló T/10895. számú törvényjavaslatot.
(20.00)
A bizottság először a tárgysorozatba-vételről döntött, ahol 19 igen, 4 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül tárgysorozatba vette, és ugyanilyen szavazataránnyal a bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottsági ülésen ügyrendi vita bontakozott ki, a törvényjavaslat tartalmáról igazából nem volt érdemi vita.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit vagy módosításait négy csoportba tudom sorolni. Elsősorban a beavatkozóra vonatkozó szabályokat javasolja módosítani. Javasolja módosítani a bizonyos munkaügyi perekben, illetve a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó szabályozást. Javasolja módosítani azt a helyzetet, amikor a bírót tanúként kívánja másik bírósági tanács meghallgatni, és módosítani javasolja a felülvizsgálati kérelem szabályait is, hogy mely ügyekben lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
Mint ahogy korábban Papcsák képviselőtársam elmondta, a beavatkozás általános szabályainak szigorítására tesz javaslatot. Ennek az az alapvető oka, hogy a beavatkozó a fél jogán kerül beavatkozóként perbe. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával ellentétes joghatást váltott ki. A beavatkozókat két csoportba sorolja jelenleg is a Pp., az egyik az önálló beavatkozó, akinek a javaslat a helyzetén nem kíván változtatni, a másik a nem önálló beavatkozó. Az önálló beavatkozó esetén, mivel az ítélet jogereje a beavatkozó ellenfelével szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, így ezen nem javasol a törvényben módosítást.
A másik, mint említettem, a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyhez fűződő jogot sértő tevékenységek, egyéb károkozás iránti perek tekintetében a károk, személyhez fűződő jogok megsértése miatt objektív és szubjektív jogkövetkezménye miatt is kizárólag a munkáltató perelhető.
A másik, amikor a bírót tanúként kívánják meghallgatni, az a szabályozás, hogy a bíró szolgálati helyére kézbesítsék az idézést, ha esetleg a bíró szolgálati viszonya az eljárás során megszűnik, akkor az általános szabályok szerint.
A negyedik módosításra amiatt van szükség, mert az ügy jelentőségét nem kizárólag a pertárgy értéke dönti el, hanem más szempontokat is figyelembe lehet venni.
Javaslom képviselőtársaimnak a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Schiffer képviselőtársam azt kifogásolta, hogy miért nyújtunk be önálló képviselő indítványt, illetve módosításokat. Szeretném jelezni a tisztelt Háznak, hogy Schiffer képviselőtársam 74 önálló és 668 nem önálló indítványt nyújtott be. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Azt a mindenit! - Dr. Szakács Imre dr. Schiffer András felé fordulva tapsol.) Úgyhogy úgy gondolom, hogy ha ön is él ezzel a jogával, akkor az a kérésem, hogy a kormánypárti képviselőknek se vitassa el ezt a jogát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Ez nagyon jó volt.)
DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítására teszünk javaslatot.
A törvénymódosításnak alapvetően két célja van. A törvényjavaslat egyik része majd az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével fog hatályba lépni. Ennek alapvetően az a célja, hogy az új polgári törvénykönyv nem tartalmazza az úgynevezett üvegzsebre vonatkozó szabályokat, és ezt ebből következően az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben kell szabályoznunk. A javaslatnak ez a része a 3. §-ban található, ami gyakorlatilag a jelenlegi szabályozással megegyező szabályozást kíván 2014. március 15-étől folyamatában hatályban tartani, csak míg a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényben van, addig az információs önrendelkezési szabályokról szóló törvényben lesz jövő március 15-étől.
A törvényjavaslat másik célja: a közpénzekre vonatkozó és a nemzeti vagyonba tartozó adatokat közérdekű adattá minősítette, azaz alkotmányos rangra emelte. Ezzel összefüggésben kell módosítani a különböző törvényeket. A közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére való jog alapvető célja általában is a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzzel való gazdálkodás átláthatóságának a biztosítása. Azonban van olyan eset, amikor ezeket az adatkéréseket visszaélésszerűen gyakorolják. Az egyes speciális eljárási törvényekben meghatároznak betekintési jogot, így például a polgári perrendtartásban, a büntetőeljárási törvényben, a szabálysértési törvényben, a közigazgatási eljárásról szóló törvényben. A törvény 1. §-a rögzíti, hogy az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvény és az imént említett törvények adatkérésre vonatkozó szabályai nem összetévesztendők. Ugyanígy nem tartozik az információs önrendelkezési törvény hatálya alá például, amikor egy országgyűlési képviselő vagy egy erdőbirtokossági társulási vagy lakásszövetkezeti tag tájékozódik akár országos, akár például erdőbirtokossági társulati ügyekkel kapcsolatban.
Szabályozza a törvény a közérdekből nyilvános adatok kikérését. Itt arra hívom fel képviselőtársaim figyelmét...
ELNÖK: (Dr. Schiffer András folyamatos közbeszólásaira:) Kis figyelmet kérek! Hadd mondjak valamit név nélkül. Ha valaki a patkó egyik oldalában az állandó beleszólást nagyon nehezményezi, sőt ordítozásnak mondja, akkor hasonló hangerővel ő maga se tegye ezt. Köszönöm a megértést.
Folytassa, képviselő úr!
DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tehát a közérdekből nyilvános adatoknál a törvényjavaslat célhoz kötött adatkezelés elvének a követelményét változatlanul be kell tartani. Az információs önrendelkezésről szóló törvény a kimondott célhoz kötött adatkezelés elvét már a nyilvánosságra hozott személyes adatok későbbi felhasználása során is maradéktalanul érvényesíteni kívánja.
A másik, amiért módosítani szükséges az információs önrendelkezésről szóló törvényt, hogy vannak olyan visszaélésszerű adatigénylések, amelyek nagy mennyiségű adatot igényelnek, általánosságban kérnek mindenféle adatot, aminek a teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, így azt nem tudja teljesíteni. Tehát vannak olyan adatkérések, amikor egy-egy szerv működését próbálják az adatkéréssel lehetetlenné tenni, és ezután még arra hivatkoznak, hogy az adott szerv nem teljesíti az egyébként rárótt közfeladatokat.
Ezeket a célokat tűztük ki a törvényjavaslat elé, ezeket szeretnénk megvalósítani. Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Sajnálatos módon a vita első része nem a törvényjavaslatról szólt, ugyanis itt a családfakutatástól kezdve a trafiktörvényig mindenről szó volt. (Dr. Bárándy Gergely: Ami a benyújtás valódi oka!) Bárándy képviselőtársam kérdezte, hogy mondjam el, hogy a trafiktörvénnyel milyen kapcsolatban van ez a törvényjavaslat. Higgye el, hogy eszembe nem jutott a trafiktörvény, az ezzel kapcsolatos pályázat... (Dr. Schiffer András: Neked nem! - Dr. Bárándy Gergely: Neked nem, csak nekünk!) Elnézést, én meghallgattam önt, úgyhogy legyen kedves ön is meghallgatni! (Dr. Bárándy Gergely: Én is szerettem volna hozzászólni!) Legyen kedves, ön is hallgasson meg! (Dr. Bárándy Gergely: Csak a zárszót, ugye?) A trafikpályázat...
ELNÖK: Képviselő úr! (Dr. Bárándy Gergely: Elnézést!) Ilyen a szereposztás, hogy az előterjesztőnek mindig megvan az az előnye, hogy adott esetben övé az utolsó szó, és az szuverén joga, hogy a vitában részt vesz vagy nem. Ezt mindnyájunknak tudomásul kell venni.
Folytassa, képviselő úr!
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tehát sem dohány-, sem trafiktörvény, sem ezzel kapcsolatos pályázat, sőt, ha a trafikoknak abból kellene megélni, amit én dohánytermékekre költök, akkor egyiknek sem lenne egyetlenegy fillér bevétele sem. (Dr. Apáti István: Vastüdő! - Derültség.) Úgyhogy a törvényjavaslatnak, mint korábban is említettem, az volt a célja, egyrészt a jelenlegi Ptk. szabályait átemelni az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvénybe, másrészt ne lehessen ellehetetleníteni egy szervezetet azzal, hogy olyan mennyiségű adatot kérnek ki, ami a szervezet működését lehetetlenné teszi. E tekintetben, úgy gondolom, az adatkezelőnek nincs mérlegelési joga, mert csak akkor tagadhatja meg, ha azonos mélységű adatkérést eszközölnek.
Másrészt nagyon sokan összekeverik a különböző eljárási törvények iratbetekintési jogát az információs önrendelkezési törvénnyel. Harmadrészt, illetve negyedrészt pedig a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők, mert itt személyes adatokról van szó. Úgyhogy, mint ahogy államtitkár úr is mondta, szó sincs itt trafikról, dohányról, trafiktörvényről, hanem az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvény módosításáról van szó, aminek ezekhez, amit itt önök emlegettek, az égadta egy világon semmi köze nincs. (Dr. Apáti István tapsol.)
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból. - Dr. Bárándy Gergely: Semmire sem válaszoltál!)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az ellenzéki képviselőtársaim közül egyetlenegy képviselő sem hozta szóba, hogy miről is szólnak a zárószavazás előtti módosító indítványok. (Dr. Józsa István: Maffia!)
Nyolc pontban van felsorolva az ajánlás a záróvitához. Abból az előterjesztők hat, Gulyás Gergely által benyújtott módosító indítványt támogatnak. A benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványok jogtechnikai jellegűek (Dr. Józsa István: Építik a maffiát!), és ehhez kapcsolódóan egyes hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaznak. (Lukács Zoltán: Az biztos!) Az egyetlen érdemi módosítást az jelenti, hogy amennyiben a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot (Lukács Zoltán: Vattacukrot a trafikokba!) az állam részvénytársaság által feljogosított személy útján gyakorolja (Folyamatos zaj. - Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Jégkrém!), akkor a korábbi pályázat eredménytelenségét követően 12 hónapon belül mindenképpen ki kell írni a pályázatot. Ez pontosítás a jelenlegi 36 hónapos fő szabályhoz képest, de nem érvényteleníti azt, csupán egy kivételt hoz be a törvénybe. (Dr. Józsa István: Gömbös nyomán!)
Most engedjék meg, hogy röviden reagáljak az ellenzéki hisztériakeltésre (Zaj az MSZP padsoraiból. - Dr. Józsa István: Maffia!), amely a törvényjavaslat kapcsán tapasztalható. Teszem ezt annak ellenére, hogy a pályáztatást nem az Országgyűlés végezte, a bírálóbizottságban nem a Fidesz-frakció tagjai ültek. (Zaj, közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiból.) A baloldal láthatóan nagy bajban van, mert lehullott a lepel (Dr. Józsa István: Törvényesített maffia!) a baloldal és az alvilág paktuma között a 2010-es választásokra vonatkozóan. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Kiderült, hogy készek voltak az ördöggel is cimborálni. (Dr. Szakács Imre: Úgy van!) Napról napra omlik össze a maradék hitelességük. A baloldal kezd erkölcsileg vállalhatatlan lenni. (Felzúdulás, közbekiáltások az ellenzéki oldalon.) Egy hiteles maffiabaloldal van Magyarországon. (Derültség, taps az MSZP padsoraiból. - Folyamatos zaj. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ők is egyetértenek vele ezek szerint!) Igen, ezt ők is tudják, érzik és alaptalan lejárató hadjáratot indítottak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szekszárdi hadjárat!) Ma már az is kiderült, hogy a dohánytrafikügy is alaptalan vádaskodás, hiszen a nyertesek között van több száz, egyértelműen az MSZP-hez köthető személy is (Derültség, nagy zaj az MSZP padsoraiból. - Dr. Lamperth Mónika: Miért pont egy diszlexiásnak kell ezt elmondani!), köztük az éhségmenetet szervező polgármester és más nyíltan, a szocialistákhoz köthető személy is. (Dr. Vadai Ágnes: Honnan tudjátok?)
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. kiírt és lebonyolított egy nyílt, törvényes pályázatot, hónapok óta ismert nyílt szempontok és feltételek szerint. (Gúr Nándor: Szégyen!) A döntés nem politikai, a nyertesek között mindenféle ember van. (Lukács Zoltán. Mindenféle ember?) A nagy számok törvénye szerint nyilván jobboldaliak (Dr. Józsa István: Drága lesz ez a dohány!) és mint azóta fény derült rá, van bőven több száz baloldali is. (Dr. Józsa István: Drága lesz ez még!) Kétségtelenül sok nem nyertes pályázó is van. Az első pályázaton 5400 nyertest hirdetett ki a zrt., de közel tízezer pályázó nem nyert. (Dr. Józsa István: Fiktív pályázatokkal nyertek!) Ez törvényszerű, hiszen a gyermekek és a fiatalok védelme érdekében éppen az a cél, hogy kevesebb helyen, nehezebben elérhető legyen a dohányáru. Ezért a korábbi 44 ezer helyett július 1-jétől 5-6 ezer trafik lesz Magyarországon. A családi trafikok száma megtízszereződik az eddigiekhez képest. (Felzúdulás az ellenzéki oldalon. Közbeszólások ugyanott: Ez nem igaz! - Dr. Vadai Ágnes: A Fidesz-családoké csak! A fideszesek családjaié!) Tízszer annyi családi vállalkozás jut így megélhetéshez (Dr. Vadai Ágnes: A fideszesek családjai!), mint korábban. Az eddigi haszonból (Folyamatos zaj. - Csenget.) nagyjából kétszerese lesz a kis- és közepes vállalkozások nyeresége. A profit eddig java részben a multiknál volt (Dr. Harangozó Tamás: Most meg a Fidesznél lesz!), nem meglepő, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, mint ahogy a rezsicsökkentés sem, a bankadó sem (Dr. Józsa István: És a fideszes rablás sem!) és semmi, ami egy kicsit is a nagytőkét érinti. (Ferenczi Gábor: Lapozz már!)
Fónagy államtitkár is korábban elmondta a napirend előtti válaszában, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felhívást tett közzé, erre azoknak a kisvállalkozásoknak, családi vállalkozásoknak (Folyamatos zaj és közbekiáltások.) a jelentkezését várják (Dr. Vadai Ágnes: Szekszárd!), hozzáteszem, ma még le lehet adni a felhívásra jelentkezést, amelyek sikertelenül pályáztak, kiskereskedelmi tevékenységüket hivatásszerűen végezték (Dr. Józsa István: Csak a Fidesz!), és az árbevételük döntő hányada a dohánytermékek értékesítéséből származott. (Dr. Józsa István: Az csak a Fidesz lesz!) Én úgy gondolom, hogy megnyugtató választ adtam (Derültség. - Moraj. - Taps az MSZP padsoraiból.) a feltett kérdéseikre, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Dr. Józsa István: Nagyon jó válasz! - Hosszan tartó taps az MSZP padsoraiból.)
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2013. május 21-én megtartott ülésén megtárgyalta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló T/11200. számú törvényjavaslatot, és azt 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett tárgysorozatba vette, és 18 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Ugyanezen az ülésén, együttes vitában egyébként, az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló T/11191. számú törvényjavaslatot, és azt 18 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett tárgysorozatba vette, és ugyancsak 18 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A kormánypárti képviselők közül, akik támogatták a törvényjavaslatot, Vejkey Imre képviselőtársammal, aki az előterjesztőket képviselte, ketten szólaltunk fel. Az ellenzéki felvetésekre reagáltunk. E körben egy tekintetben pontosítanom kell magamat az ott elmondottak tekintetében, mert tartalmaz az előterjesztés választásikörzet-módosítást, de ez az Országgyűlés korábbi döntését hajtja végre. Emlékeztetem képviselőtársaimat, korábban az Országgyűlés úgy döntött, hogy Balatonvilágos községet Veszprém megyéből Somogy megyéhez csatolja 2013. január 1-jétől, ez az országgyűlési határozat pedig úgy rendelkezik, hogy a 2014-es választásokat már az új közigazgatási beosztás szerint kell megtartani. Így Balatonvilágos község a Veszprém megyei 2-es választókörzetből a Somogy megyei 4-es országgyűlési választási körzetbe kerül át.
Felvetődött még, hogy miért nem a kormány terjesztette elő. Itt kifejtettem, hogy a választójog és a választási eljárásjog kifejezetten olyan törvény, amelyet célszerű, ha nem a kormány terjeszt az Országgyűlés elé, hiszen ez magát az Országgyűlés megválasztásának módját, illetve összetételét befolyásolja.
Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a 2013. május 21. napján megtartott ülésén megtárgyalta a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/11176. számú törvényjavaslatot, és azt 23 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül tárgysorozatba vette és ugyanilyen szavazataránnyal általános vitára alkalmasnak találta. Itt egyhangú volt a bizottsági álláspont.
A bizottsági ülésen elhangzottakból az alábbiakat emelem ki. Vejkey képviselőtársam, aki az előterjesztőként mondta el a beszédét, a végrehajtói munka ellenőrzését, a végrehajtói munka számon kérését és a fokozatosság elvének erősítését emelte ki.
(23.30)
Jobbikos képviselőtársunk azt mondta, hogy jó irányba tett lépésnek tartja a javaslatot, de természetesen lesznek módosító indítványaik. Az egyik ellenzéki képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy az állam felelőssége, hogy a végrehajtási eljárás, illetve a végrehajtási munka mindenben a törvényes és elvárható keretek között folyjon. Én a magam részéről elmondtam, hogy ez egy újabb lépés a jobb végrehajtás megteremtése érdekében, és emlékeztettem képviselőtársaimat, hogy nem olyan rég módosítottuk a végrehajtási törvényt, amely szerint bírósági végrehajtóvá csak az nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/11176. számú javaslatból az alábbiakat emelem ki, először a végrehajtói munka ellenőrzése és számonkérése tárgykörében. A kamara a végrehajtó működését a miniszteri rendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával végzi. Az ellenőrzési eljárás menetét eddig nem szabályozta miniszteri rendelet. A vizsgálatot végző az irodába beléphet, a nyilvántartásokat, pénzügyi bizonylatokat megtekintheti, a végrehajtó által lefolytatott eljárásban részt vehet. A kamarai nyilvántartásból adatot igényelhet, felhívhatja a végrehajtót adatszolgáltatásra. A végrehajtó a vizsgálatot végző személy felhívásának köteles eleget tenni, köteles az ügyekbe, iratokba, nyilvántartásokba való betekintést lehetővé tenni. A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatában részt venni és a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni. A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a kamara elnökének és a miniszternek. Az előbbi alapján 60 napon belül a miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapíthatja meg, hogy az átfogó vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit ismétlődően, súlyosan vagy rendszeresen megszegte. Ilyen jogosítványa korábban a miniszternek a kinevezett végrehajtóval szemben nem volt.
A végrehajtás fokozatossága körében említem, hogy a fokozatosság elvét a törvény azzal erősíti, hogy ha az adóssal szemben indított végrehajtás során a behajtandó főkövetelés az 500 ezer forintot, jelzálogjog bejegyzése esetén az 1 millió forintot nem haladja meg. Egyéb feltételek megléte esetén árverés akkor tűzhető ki, a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós a részletfizetést nem teljesítette. Itt elsősorban azok az eljárások okoznak problémát, amikor valakinek, mondjuk, egy banki jelzálogjog van bejegyezve az ingatlanára, majd egy kisebb összegű tartozásra nem figyelt oda és egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, elindul a végrehajtás, s amikor a végrehajtó lefoglalja az ingatlant, akkor a földhivatali bejegyzéssel együtt megkéri azt is, hogy kinek van olyan joga, ami a végrehajtást akadályozza, és ilyenkor a jelzálogjogosult bank bekapcsolódik az eljárásba, majd ezt követően már nemcsak erre a pár száz- vagy tízezer forintra megy a végrehajtás, hanem az ő hiteltartozása lejárttá válik, és ilyenkor nagyon nagy összeget kell megfizetni, amit az adósok általában nem tudnak.
A javaslat a végrehajtható okiratok körét bővíti a fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírsággal. A javaslat szerint változna az az esetkör, amikor az adós a lefoglalt gépjárművét használhatja. Ez jelenleg az az eset, amikor a foglalkozása gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű. Ezt meghaladóan a javaslat szerint a bíróság a természetes személy adós esetén engedélyezheti a gépjármű használatát, ha az adósnak a munkavégzés helyére való eljutása, üzemi, üzleti tevékenység folytatása vagy saját családtagjainak szállítása érdekében van szüksége a gépjárműre, és az eljárás alatt korábban rendbírsággal nem sújtották. Ha azonban a gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak nem tesz eleget, a gépjármű becsértéke összegének figyelembevételével rendbírság szabható ki arra, aki a gépjárművet nem állítja elő.
A törvény rendelkezik a végrehajtó képzéséről és továbbképzéséről. A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a kamara által szervezett képzésen, továbbképzésen részt venni, és a végrehajtó alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt biztosítani köteles, hogy a képzésen vagy továbbképzésen részt vegyen.
A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok között említem, hogy a fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, végrehajtói vagy kamarai munkájuk mellett látják el, és a fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetén az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetén pedig a kamara határozza meg. A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírósági Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatban már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt. Ilyen rendelkezésekkel természetesen más eljárási törvényekben is találkozunk.
A végrehajtóval szemben kiszabható pénzbírság összege a jelenlegi 500 ezer forintról 5 millió forintra változna, míg a végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabható pénzbírság összege 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedne.
(23.40)
A felelősségbiztosítás szabályainál a végrehajtónak jelenleg olyan felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amely ügyenként 2 millió forintig biztosít fedezetet a végrehajtó felelősségi körébe tartozó esetekben; az új szabályozás szerint 20 millió forint összegig kellene felelősségbiztosítással rendelkeznie a végrehajtónak.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a bírósági végrehajtók vonatkozásában. A vagyonnyilatkozatokat a miniszter kezeli. Ezzel tulajdonképpen - ha jól emlékszem - bezárul az a kör, hogy azoknak, akik közhatalmi tevékenységet gyakorolnak, mindenkinek kell már vagyonnyilatkozatot tenni.
A javaslat rendelkezései előremutatóak, jó célt szolgálnak, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Amit szeretnék most elmondani: egyrészt ugye a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak a végrehajtási szabályai között ma is van egyébként olyan szabály, amit itt szeretnénk beilleszteni a bírósági végrehajtási törvénybe. Tehát ott is egy bizonyos összeghatár, jelen esetben ott is 500 ezer forint alatt nem lehet egyébként lakóingatlant elárverezni a közigazgatási végrehajtás során.
A másik tekintetben Józsa képviselőtársamat szerettem volna helyesbíteni. Tehát az, hogy az adós a gépjárművét használhatja a lefoglalást követően, nem jelenti azt, hogy azt a gépjárművet nem lehet árverésre bocsátani. Sőt kifejezetten arra vonatkozóan tartalmaz szabályt a javaslat, hogy ezt az adósnak az árverésre oda kell vinnie, tehát ettől még el lehet árverezni a gépjárművet. Hozzáteszem, azt a gépjárművet is el lehet árverezni, amely az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen, csak egy bizonyos összeget, ha jól emlékszem, személygépkocsiból talán 1,1 vagy 1,2 millió forintot vissza lehet tartani, hogy ő azért tudjon valamennyire használható járművet venni.
A harmadik pedig: itt Gaudi képviselőtársam a végrehajtók szervezetrendszerének az átalakítását pedzegette. Én ezt kifejezetten nem javasolnám, mert a végrehajtási rendszer iszonyatos mennyiségű pénzt fektetett egyébként az informatikai rendszereik fejlesztésébe. Azt, hogy esetleg képzettségi követelményeket vagy amit a törvényjavaslat is tartalmaz, az ő ellenőrzésükre további követelményeket vezessünk be, ez mindenképpen támogatható, de maga a végrehajtói szervezetrendszer átalakítása véleményem szerint nem.
Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én felszólalásomban a T/11200. számú törvényjavaslattal, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítására vonatkozó javaslattal kívánok foglalkozni. Ennek a törvénynek a módosításait négy csoportba tudom sorolni, egyrészt az önkormányzati választások eljárási szabályrendszerére, másrészt az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kérdésekre, harmadrészt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekre, negyedrészt pedig a választási eljárás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tétele körébe tartozó módosításokra.
Először akkor az önkormányzati választásokkal kapcsolatos eljárási rendszerről. Az új Ptk. szabályait, amelyek a belátási képesség hiánya vagy korlátozottsága miatt a választójogból történő kizárásra vonatkoznak, a javaslat az új választási eljárási törvényben helyezi el, valamint rendezi azok választójogának nyilvántartását, akiket az alaptörvény hatálybalépését megelőzően helyeztek gondnokság alá. E normákra az átmeneti helyzet kezelése érdekében van szükség, mivel sajátos helyzet állt elő azzal, hogy a belátási képesség esetén a Ptk. szövegébe került a választójog elvesztésének egyik esete. Most ezek a rendelkezések is átkerülnek a választási eljárásról szóló törvény szövegébe.
Gyakorlati problémát rendez az a változás, amely azt kezeli, hogy a tanárok jelentős része összeférhetetlenség miatt nem lehetne tagja a választási bizottságnak a hatályos szabályok értelmében. Ez a választások lebonyolítását veszélyeztetné, ezért a javaslat a közalkalmazottakat kiveszi az idevonatkozó összeférhetetlenségi körből. A javaslat az önkormányzati választásokon benyújtható átjelentkezési kérelmek intézményét illeszti be az egyéb szavazóköri névjegyzéket érintő kérelmek közé, ezzel párhuzamosan alkalmazza az átjelentkezési kérelem más választások esetén már bevezetett intézményét az önkormányzati választások esetében is.
Szó esett arról korábban, hogy az igazolással szavazás intézményét az átjelentkezés váltja fel. A javaslat ennek eljárási szabályait azonban összhangba hozza az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők választása kapcsán már bevezetett átjelentkezéssel, valamint biztosítja a választójog esélyegyenlőségének érvényesülését az időközi választásokon, egyszerűsítik a jelölő szervezetek bejelentésének módját. A javaslat rendelkezik arról, hogy a 2014. áprilisig megtartandó időközi választások idején, itt önkormányzati választásokról beszélünk, a lakcímváltozást nem a jegyzőnél, hanem a járási hivatalban jelentik be, akkor a névjegyzéken a változást nem haladéktalanul, hanem 5 napon belül kell átvezetni, itt a két intézmény közötti információcsere okán.
A második kérdéskör az országgyűlési választásokkal kapcsolatos. A javaslat egy fontos módosítást tartalmaz. Az egyéni választókerületek számának csökkentése és a választókerületi beosztás átszabása miatt a 2014. évi általános választásokat alapvetően eltérő választókerületi struktúrában tartják meg, mint a 2010-es választásokat. A javaslat rámutat arra, hogy 2013. szeptember 1-jét követő időpontra kiírt időközi parlamenti választásokon olyan körzetekben választanának képviselőt az állampolgárok, amely választókerületek a 2014. évi átalakulásra figyelemmel megszűnnek, illetve teljesen átalakulnak. A megválasztott országgyűlési képviselő a megválasztást követő néhány hónapon belül automatikusan elvesztené mandátumát, emiatt pedig indokolatlan, és az állampolgárokra nézve is hátrányos lenne milliós nagyságrendű kiadásokkal járó, kétfordulós országgyűlési időközi választás lebonyolítása.
A harmadik, amire ki szeretnék térni, az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdések. A jogbiztonság érvényesítése érdekében az Európai Parlament tagjainak választásán az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jár el a médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban. Mivel a két választás egybe is eshet, az EP-választáson ugyanazok a választási bizottságok működnek, mint az országgyűlési választáson. A javaslat külön is rendelkezik arról az esetről, ha az országgyűlési képviselők választására és az európai parlamenti választásokra ugyanazon a napon kerül sor. Ebben az esetben az Európai Parlament tagjainak választási eljárási szabályai a lehetséges mértékben az országgyűlési választás eljárási szabályaihoz igazodnak. A javaslat szerint a támogató nyilatkozatot aláíró polgár uniós polgár, állampolgár, valamint azt is meg kell állapítani, hogy az Európai Parlament tagjainak választására az állampolgársága szerinti tagállamban jogosító korhatárt a támogató nyilatkozat aláírásakor elérte-e. Erre vonatkozóan is tartalmaz a törvényjavaslat szabályokat.
(0.40)
Negyedsorban pedig a választás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tételére vonatkozó előírásokra térnék ki. A választás teljes folyamatának nyilvánossága és átláthatósága megköveteli, hogy a közérdekű választási információk és adatok azonnal és a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé váljanak.
Ennek garanciájaként a javaslat a legfontosabb adatkörök felsorolásával előírja a Nemzeti Választási Iroda honlapján történő közzétételt.
Tekintettel arra, hogy a levélszavazás szavazólapjait a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg, az európai választás nem esik egybe az országgyűlési választással - tehát ha nem -, és a levélszavazási iratok ellenőrzése ebben az esetben már a szavazást megelőző 6. napon megkezdődhet, ilyenkor a levélszavazásról csak a szavazást megelőző 10. napig lehet visszairatkozni a személyes szavazásra.
A javaslat garanciális rendelkezést állapít meg, hogy a Nemzeti Választási Iroda csak a szavazás lezárását követően kezdheti meg a levélszavazatok megszámlálását. Ezek a módosítások nagyban elősegítik a választási folyamat transzparenciáját, különösen a határon túli és a külföldön leadott szavazatok esetében jut nagy szerephez a választási folyamat szemmel tartása.
Az idevonatkozó számszerű adatok folyamatos nyilvánosságra hozatala, valamint a pártok és nemzetközi megfigyelők betekintési jogának biztosítása kizárja a visszaélések lehetőségét. Ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a külföldről szavazók személyét más államok ezen úton azonosítsák.
A korlátozott nyilvánosságnak a Szlovákiában, valamint az Ukrajnában szavazó magyar állampolgárok esetében lehet jelentősége, hiszen teljes körű nyilvánosság esetén azzal a kockázattal nézhetnének szembe, hogy adataik az említett államok hatóságai előtt ismertté válhatnának ezen az úton.
Összességében a javaslat jórészt technikai jellegű szabályokat tartalmaz, melyek segítik a választások lebonyolítását, döntő változást azonban nem hoznak. Ez alól kivételt képeznek a választási eljárás nyilvánosságát kiegészítő rendelkezések, amelyek a teljes folyamat átláthatóságát segítik elő.
A javaslat támogatható, bizonyos passzusai pedig kifejezett előrelépést jelentenek a választási eljárási törvény hatályos normáihoz képest. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az MSZP által benyújtott T/11005. számú törvényjavaslat egyértelműen provokatív szándékú, és komolyan nem vehető. Ez csak egy újabb kísérlet arra, hogy ellehetetlenítsék azt az eredményt, amelyet sikerült elérnünk a dohánylobbi elleni küzdelemben (Felzúdulás, közbeszólások az ellenzéki padsorokban.), azt a munkát, amelyet végzünk a nemdohányzók és a fiatalkorúak védelmében, azokat a vállalkozókat, akik már lelkesen készülnek a dohányboltjaik megnyitására.
(18.40)
És önök akármennyire is próbálják bagatellizálni, ne feledkezzünk meg az új dohánykereskedelmi rendszer átalakításának eredeti céljáról: a népegészségügyi vonatkozásokról. A dohányzás következményeként 19 percenként hal meg egy ember Magyarországon. Ennek ellenére ma szinte minden sarkon hozzáférhetőek a dohánytermékek. Az is tény, hogy bár törvény tiltja, hogy dohánytermékkel fiatalkorúakat kiszolgáljanak, ennek betartása a folyamatos és hangsúlyos állami fogyasztóvédelmi ellenőrzések ellenére is nehézkes. Ezekkel a tényekkel 2002-2010 között az önök miniszterelnökei - Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - is tisztában voltak, ám nem tettek semmit, inkább engedtek az igen erőteljes dohánylobbinak, és az egészségmegőrzés helyett inkább vizitdíjat, kórházi napidíjat akasztottak volna az emberek nyakába.
Összegzésként tehát, nem támogatjuk az MSZP dohányzás elleni küzdelmet akadályozó törvényjavaslatát, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot ne vegyék tárgysorozatba.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Tóbiás József: Nagyon szép! Bravó! Bravó! A tehetség utat tör! - Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Ugye a módosító indítvány 1. pontjával, ami kivette azt a szöveget, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogra, úgy gondolom, ezzel kapcsolatban egyetértés volt a felszólalók között, hogy ezt a köztársasági elnök is kifogásolta, illetve az adatvédelmi hatóság vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott.
A 2. § egy technikai jellegű módosítás, ott "továbbá infotörvény" volt, és ezt részletesen ki kell írni, mert korábban erre nem történt hivatkozás. Tehát ezzel kapcsolatban sem volt senkinek igazából, úgy gondolom, problémája.
Ami vitát váltott ki, az a 3. pontban volt - tehát ami a törvény 4. §-át módosítja -, ott a köztársasági elnök úr is azt mondta, hogy ez nem kellően pontos megfogalmazás. Igyekeztünk kellően pontos megfogalmazást tenni, és itt képviselőtársaim felvetették, hogy na de ugyan ki fogja eldönteni, hogy mi a számlaszintű ellenőrzés. Hát, mint minden esetben, amikor közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot kell kiadni, az adatkezelő dönti el. (Dr. Schiffer András: Hát ez az!) De az adatkezelő döntése ellen - mint ahogy itt korábban elhangzott - lehet egyébként a hatóságnál, tehát az adatvédelmi hatóságnál is eljárást kezdeményezni, és természetesen attól sincs elzárva az adatkérő, hogy emiatt bírósághoz forduljon. Tehát ez a mondat álláspontom szerint nem jelenti azt, hogy nem fordulhatna az adatkérő bírósághoz, ha mondjuk, úgy ítéli meg, hogy az az adat, amelyet ő kikér, nem számlaszintű ellenőrzés.
(23.10)
Ezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal a zárószavazás előtti módosító indítvány, illetve a törvényjavaslat elfogadását támogassák.
Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság mai ülésén megtárgyalta a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/11523. számú törvényjavaslatot, és azt 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta.
Mondanám, hogy a felszólalók közül a következő vélemények hangzottak el: jó, ha státusok kerülnek a bíróságokra, aztán volt olyan képviselő, aki azt üdvözölte, hogy az OBH elnökétől az Országos Bírói Tanácshoz kerülnek hatáskörök, és ezt üdvözlendőnek tartja. Ezenkívül államtitkár úr elmondta, hogy ez a törvénymódosítás a költségvetésnek öt év alatt 6 milliárd forintba fog kerülni, én e körben kifejtettem, hogy természetesen a kormánynak a költségvetésre, az adófizetők forintjaira is figyelnie kellett, de ha nincs más megoldás, akkor ezt kell tennie a kormánynak, tehát benyújtatnia a törvényjavaslatot az eljárások rövidítése érdekében.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő két törvényjavaslat részben összefügg. A T/11665. számú törvényjavaslat szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 23. § (2) bekezdésében a "június 30-ai" szövegrész helyébe a "július 15-ei" szövegrész lép. Ez az a bekezdés, amely szabályozza azt, hogy az Országgyűlés meddig módosíthatja az országgyűlési képviselők körzethatárait. Ez a határidő vasárnap lejárt volna, de a törvényjavaslat benyújtásából következően már nem tudjuk elfogadni, ezért szükséges a június 30-ai határidő július 15-ére módosítása.
A T/11666. törvényjavaslatnál négy körzethatárt kíván módosítani a javaslat, egész pontosan pontosítani. Mindegyik körzet Budapesten van: a budapesti 2-es és 18-as közötti, a budapesti 3-as és 4-es közötti, a budapesti 4-es és 10-es közötti, valamint a budapesti 8-as és 13-as közötti körzethatárokat kívánja pontosítani.
Hozzáteszem, mindegyik javaslat a helyi választási iroda vezetőjétől érkezett. Kérdés, hogyan kell érteni a körzethatárokat. A 2-es és 18-as körzethatárnál az Etele út minden házszám az Etele út középvonalára változik, tehát az Etele út középvonalánál lesz a 2-es és a 18-as körzethatár módosítása. Itt természetesen, mint ahogy a 2-es számú körzethatárnál, ugyanúgy a 18-asnál is módosítani kell. A 3-as és 4-es között a Júlia utca páros oldala helyett a Júlia utca páratlan szövegrész lép. Itt is gyakorlatilag csak pontosításra kerülnek a körzethatárok. Ugyanilyen módon történik a 4-es és 10-es, valamint a 8-as és 13-as körzethatárok módosítása.
Az alkotmányügyi bizottságban felvetődött, hogy miért kell ezeket módosítani. Ott is elmondtam, hogy korábban egy 1989. évi minisztertanácsi rendelet szabályozta az országgyűlési körzethatárokat. Ilyen jellegű leírás, mint a jelenlegi országgyűlési választási törvényben van, nem volt. Az egy sokkal rosszabb megoldás volt, mert egy '89-es szavazóköri beosztást kellett még a 2010-es választásokon is figyelembe venni. Hozzáteszem, voltak olyan kerületek, amelyek például meg sem jelentek ebben a minisztertanácsi rendeletben. Tehát ez egy teljesen új leírás, amely egyébként a Budapestről szóló törvényt, tehát egy '94-es törvény szabályozását vette alapul, amiben kiderült, hogy abban is jó néhány pontatlanság van.
Úgy gondolom, ha az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot elfogadja, akkor megfelelő biztonsággal lebonyolítható az országgyűlési képviselők választása Budapesten is, és nem lesz kétség afelől, hogy melyik házban lakók melyik országgyűlési képviselői körzet jelöltjére szavazhatnak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság mai ülésén megtárgyalta mind a két törvényjavaslatot, tehát a T/11665. és a T/11666. számú törvényjavaslatot. 17 igen szavazattal, 1 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Valóban, mint ahogy Dúró Dóra képviselőtársam is mondta, itt 176 körzetből 106-ot kellett kialakítani. Még szembesültünk azzal a problémával is, hogy Budapestnek még a kerülethatárok tekintetében sem volt egyértelműen pontos meghatározása, így csúsztak bele egyébként a hibák.
Valóban, miután korábban már az Alkotmánybíróság megállapította, akkor kétharmados, most sarkalatos törvényben kell szabályozni nemcsak azt, hogy hány egyéni és hány listás mandátum van, hanem az országgyűlési képviselői körzethatárokat, valóban a kormányzat átvételekor azt tapasztaltuk, hogy erre vonatkozóan semmiféle előkészítés nem volt a korábbi igazságügyi kormányzat részéről. Így valóban ebben a ciklusban kellett megállapítani ezeket a körzethatárokat.
Az, amit Józsa képviselőtársam mondott, hogy a 2010-es szabályok alapján folytassuk le a választási eljárást, az Országgyűlés korábbi döntéseiből következően nem lehetséges, mert nem 386 képviselőt, hanem 199-et kívánunk választani. Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e az országgyűlési képviselői körzethatárokat minden párt egyetértésével meghatározni, kételyeim vannak, de úgy gondolom, nem lehet egyébként pártszempontokat figyelembe venni, mint ahogy ez a törvény sem vesz figyelembe pártszempontot, mert azt, hogy egy adott helyen most éppen hogy szavaznak, szerintem egy körzethatár-módosítással nem lehet befolyásolni.
Valóban egy érdemi változás van a körzethatároknál, a 2-es és a 18-as körzetnél, ahol az Etele út minden házszáma helyett Etele út középvonala meghatározás kerül be a törvénybe. Itt arról van szó, hogy egy szalagházat kettévágott a körzethatár, ezért kellett módosítani. Ráadásul szembesültünk azzal a problémával is, hogy ugyanabban a lakásban nem ugyanazon a címen vannak emberek bejelentkezve, mert van, ahol például az van, hogy 2-10 és C lépcsőház, van, ahol pedig úgy határozzák meg, hogy ez a 6-os szám. Tehát egy házon belül ugyanabban a lakásban nem ugyanolyan címen vannak meghatározva, ezért kell mindenképpen az egész szalagházat valamelyik körzethez csatolni.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását, mert ez álláspontom szerint a választások tisztaságának megőrzését szolgálja. Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés ez év márciusában fogadta el Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását, amely lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés a 38/2012. alkotmánybírósági határozatnak megfelelően rendezze a közterületi tartózkodással kapcsolatos szabályokat. Ezen alaptörvényi lehetőség alapján nyújtotta be a kormány, illetve a Belügyminisztérium az önök előtt fekvő javaslatot, amely a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény módosítását tartalmazza.
Az alaptörvény rögzíti, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok kötelesek segíteni azzal, hogy törekedjenek valamennyi, hajlék nélkül élő személy számára megfelelő szállást biztosítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a törekvés ebben a ciklusban eredményre is vezetett, egyrészt itt már államtitkár úr mondta, hogy Budapest területén például 700 új hajléktalan-szálláshely létesült, Ferencváros és Józsefváros is bőven kivette ebből a részét, illetve Bácskai polgármester úr mondta, hogy például Ferencvárosban 250 hajlék nélkül élőt igyekeznek munkához segíteni.
Úgy gondolom, hogy mindezek a tények azt bizonyítják, hogy itt nemcsak törekvésről, hanem cselekvésről van szó. A törvény szerint a helyi önkormányzat - és itt jegyzem meg, hogy a módosító javaslataink szerint mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatok a közrend, a közbiztonság, a közegészségügyi, a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősíthetik az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
(14.40)
Fontos hangsúlyozni, hogy nem a hajléktalanság mint élethelyzet kerül szankcionálásra, azzal, hogy valaki hajléktalan, nem valósít meg szabálysértést. A módosítás az alaptörvény garanciális szabályait is figyelembe veszi. Definiálja egyrészt az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. De ez a magatartás csak akkor lehet jogellenes, ha a következő két együttes feltétel teljesül. Egyrészt életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás a helyi önkormányzat rendeletében bemutatott, kihirdetett, alkotmányos követelmények figyelembevételével kijelölt közterületen valósul meg. A másik feltétel, amit együttesen kell teljesíteni: az elkövető a kijelölt területet szabálysértési hatóságok képviselőinek felkérésére önként nem hagyja abba (sic!). Lényeges kiemelni, hogy az önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott, tehát nem bármely területet, hanem az imént említett négy cél érdekében hozhatnak csak tiltó rendelkezést.
A tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között tehetik meg és csak egyes, meghatározott területek vonatkozásában. Mint említettem, közrend, közbiztonság, közegészségügy és a kulturális értékek, érdekek védelme érdekében tehetik ezt meg. De hozzáteszem, nem új keletű az a szabály például, hogy a járda nem életvitelszerű tartózkodásra szolgál. Egy 1975-ös jogszabály, amelyet KRESZ néven ismernek, úgy fogalmaz, hogy a járda az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része (Lendvai Ildikó: Menjen az úttesten, vagy hogy?), ha bizonyos feltételeknek megfelel. Tehát már akkor is a jogalkotó ezt előírta, hogy a járda bizony közlekedésre szolgál, az úttest a közúti járművek közlekedésére, a járda pedig a gyalogosok közlekedésére szolgál. Ez 1975-ből való szabály. Nem az a cél, és ezt bizonyítja a fokozatosság elve is, hogy rendészeti eszközökkel hajléktalan emberek sorsát még inkább megnehezítsük, hanem az a cél, hogy a közterületek, a közegészségügy, emberhez méltó közlekedés, biztonságos közlekedés és a közterület mindenki által való normalizált használhatóságát biztosítsa, illetve biztosítva legyen.
A szankcionálás tekintetében elsősorban a közérdekű munka kiszabására van lehetőség. Azon belül a szabálysértési törvény rögzít olyan garanciális elemeket, eseteket, amikor erre nem kerülhet sor, illetve a közérdekű munkát önként el kell vállalnia az eljárás alá vont személynek. Ha nem vállalja a közérdekű munkát, vagy nem kerül sor közérdekű munka kiszabására, másodsorban lehet pénzbírságot kiszabni. Amennyiben a pénzbírságot nem fizeti be az eljárás alá vont, akkor a bíróság - és hangsúlyozom, hogy kizárólagosan a bíróság - ezt átváltoztathatja elzárásra. Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat ebben az esetben kizárja a helyszíni bírság alkalmazását, hiszen feltehetően úgysem kerülhetne sor arra, hogy a bírságot a helyszínen vagy néhány napon belül a postán az eljárás alá vont befizesse.
Fontos kiemelni azt is, hogy maga a törvényjavaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok részére a felhatalmazást, hogy kijelöljék ezeket a közterületeket, tehát nem az egész közterületen, hanem kizárólag a helyi önkormányzati rendeletben kijelölt közterületen tilos az életvitelszerű lakhatás és ott is büntetés csak akkor, ha a szabálysértési hatóság képviselőjének felszólítására ezt a területet nem hagyja el. Úgy gondolom, hogy ebben a 2010-ben kezdődött ciklusban mind a kormányzat, mind Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, mind a kerületi önkormányzatok mindent megtettek annak érdekében, hogy a hajléktalanságot szüntessék meg, a hajléktalanokat ellássák, a hajléktalanoknak fedelet biztosítsunk. Úgyhogy úgy gondolom, ennyit a többségi társadalom is elvárhat, hogy a közterületet mindenki kulturált módon, a közrendnek, a közbiztonságnak megfelelően használja.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban a két éve kezdeményezett nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény módosítását indítványozzuk. A módosítás a mobil fizetési rendszer kötelező használatbavételének véghatáridejét megállapító rendelkezésre terjed ki, és a határidő 2013. szeptember 30-áról 2014. július 1-jére történő módosítását javasolja. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény egyes közszolgáltatások esetében, például a közterületi parkolás, az állam által kijelölt szolgáltató, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. útján teszi kötelezővé a mobil fizetés biztosítását. A törvény hatályos szövege alapján a jelenlegi piaci megoldások 2013. szeptember 30-áig használhatók. 2013. szeptember 30-át követően pedig csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szolgáltatása vehető igénybe, a jelenlegi piaci szereplők a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. viszonteladóiként értékesíthetnek.
A nemzeti mobil fizetési rendszer fejlesztése során olyan új szempontok, elvárások jelentkeztek, amelyek figyelembevétele indokolt és hasznos, azonban nem teszik lehetővé a rendszer fenti határidőben való elindulását. Annak érdekében, hogy az érintett közszolgáltatások esetében a jelenlegi és az új rendszer között az átmenet megfelelően biztosítható legyen, a törvény módosítása szükséges a nemzeti mobil fizetési rendszer kötelező igénybevételére vonatkozó új határidő megállapításával. A korábbi állapothoz képest új szempontként jelent meg, hogy a nemzeti mobil fizetési rendszer kialakításával és üzemeltetésével összefüggésben 2013 nyarán a kormány úgy döntött, hogy a nemzeti mobil fizetési rendszert kiszolgáló informatikai infrastruktúrát az elektronikus útdíjrendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani.
Ezt a döntést az indokolja, hogy informatikai szempontból a két rendszer jellege és felépítése közel azonos, ezért költséghatékonyabb és rugalmasabb egy, már meglévő infrastruktúra alapulvételével kialakítani a nemzeti mobil fizetési rendszert. Ez összességében az állami erőforrások optimálisabb kihasználásával, az informatikai konszolidáció elvének következetes alkalmazásával hatékonyabb megoldást biztosít az eddig tervezettekhez képest.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel az önök előtt fekvő T/12233. számú törvényjavaslat az eredeti törvény 10. §-ában írt határidő 2013. szeptember 30-áról 2014. július 1-jére módosítását javasolja. Ezen időpontig engedi működni jelenlegi formájukban a már létező piaci mobil fizetési szolgáltatásokat. Ezen kívül értelmezést segítő pontosításként egyértelművé teszi, hogy a törvény szerint igénybevételre kötelezett valamennyi közszolgáltatás esetében egységesen ez a szabály alkalmazandó; valamint lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobil fizetési rendszer párhuzamosan a már létező piaci megoldásokkal, a kizárólagossági időszak előtt működhessen, ezzel is elősegítve a hatékony alkalmazkodást az új rendszer bevezetéséhez, valamint a közszolgáltatások, piaci viszonteladók és igénybevevők felkészülését.
Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy a T/12233. számú törvényjavaslatot a parlamenti szavazás során támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előttem szóló képviselőtársamnak felhívnám a figyelmét, mint ahogy az az általános vitában is többször elhangzott, hogy a törvényjavaslat nem szankcionálja a hajléktalanságot. (Osztolykán Ágnes: Mit csinál velük?) De minthogy záróvitáról van szó, én a zárószavazás előtti módosító indítványokról beszélnék. A zárószavazás előtti módosító javaslat egyrészt azt rendezi, hogy a főváros tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik rendeletalkotási joggal a közterület kijelölésével kapcsolatban, tehát hogy hol nem lehet életvitelszerűen tartózkodni. A kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közterületet, ha az érintett kerületi önkormányzat javasolja, a főváros köteles lesz kijelölni. A főváros a kerület tulajdonában álló közterületrészt erre irányuló javaslat esetén köteles kijelölni, és ha a főváros saját döntése alapján kíván területet kijelölni, akkor erről pedig köteles lesz a kerületi önkormányzat véleményét kikérni.
Ezt meghaladóan még a módosító javaslat szól arról, hogy a világörökségi helyszín bekerül a szankcionálható területek körébe, illetve két technikai módosítást hajt végre a törvényjavaslaton a zárószavazás előtti módosító indítvány.
Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a módosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. évi V. törvénnyel kihirdetett és 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódóan négy törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Külön törvény rendelkezik a jövőben a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátairól, a gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, valamint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról. Mindezek mellett az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat rendezi, hogy mikortól kell alkalmazni az új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit.
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó törvényjavaslatok a jogi személyek és jelenleg még jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, magánszemélyek számára fontos részletszabályokat állapítanak meg az új polgári jogi törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépésével kapcsolatban, míg az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit az egyes helyzetekben mikortól kell alkalmazni.
(11.00)
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak külön szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok körében rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteiben nyújtanak eligazítást arról, hogy mi a követendő magatartás. Az új Ptk. a szomszédjogok körében pedig csak a fontosabb - magasabb absztrakciós szintet képviselő - előírásokat tartalmazza.
A törvényjavaslat egyebek mellett továbbra is megtartja azt a szabályt, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály - különösen önkormányzati rendelet - számára, illetve a felek megállapodása esetén is eltérést enged. E rendelkezés megtartása indokolt azért is, mert ezen a szabályozási területen különösen elképzelhető, hogy szükségessé válik a felek egyéni körülményeinek, szempontjainak figyelembevétele.
A törvényjavaslat - eltérő jogpolitikai indok hiányában - alapvetően nem változtatja meg az egyes szomszédjogok - például a szomszédba áthulló terményre vagy a kerítéshasználatra vonatkozó - jelenlegi szabályokat, ugyanakkor a régi Ptk. szabályaihoz képest új előírás a közterületre lehulló termények elsajátítására vonatkozó lehetőség törvényi szintű rögzítése, amely bárki számára nyitva áll.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
A tervezet rendezi továbbá a használati jogokat, telki szolgalmi jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog teher alóli mentesítése lehetőségét.
A bírói gyakorlat beépítésével törvényi szinten szabályozza azt az esetet is, amikor az uralkodó telek tulajdonosa ingatlan-nyilvántartáson kívül szerez telki szolgalmi jogot, hiszen a tulajdonjogon kívül a telki szolgalmi jog az egyetlen olyan dologi jog, ami elbirtokolható. Ilyen esetben igényt tarthat arra, hogy a bíróság állapítsa meg a telki szolgalom fennállását és tartalmát, valamint a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is igényt tarthat.
A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása körében az új Ptk. hatálybalépésével szükségessé vált a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartási rendszer megteremtése is. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a gondokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat.
A gondnokoltak, illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos törvényjavaslat összehangoltan szabályozza a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására és az előzetes jognyilatkozatot tevők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, egyrészt mert az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, másrészt mert az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ily módon a gondnokság alá helyezéshez.
A törvényjavaslat szerint az elektronikus nyilvántartások működtetésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az adatkezelési feladatok viszont megoszlanak a hivatal elnöke és a járásbíróságok között, hiszen a járásbíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a törvény által meghatározott adatokat, az adatszolgáltatást a nyilvántartásokból azonban az OBH elnöke végzi. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokolti nyilvántartásából az erre kijelölt hatóságok közvetlenül jogosultak majd adatok megismerésére és kezelésére.
A nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban tehát a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.
A javaslat hatálybalépésével hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló - jelenleg hatályos - 2010. évi XVIII. törvény, a javaslat alapján a hatálybalépést követő hat hónapon belül hivatalból kell gondoskodni arról, hogy - összhangban az új Ptk.-val - a megváltozott elnevezésű cselekvőképességi kategóriák a nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek.
A harmadik törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat tartalmazza az idevonatkozó részletszabályokat is, ugyanis az új Ptk. ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban csak a legfontosabb garanciális szabályokat emelte át. A részletszabályok rögzítik például, hogy az átalakulás szabályai képezik a modelleljárást a közös szabályok között, és ehhez képest meghatározza a törvényjavaslat az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogiszemély-típusokra, gazdasági társaságokra irányadó különös szabályokat.
A javaslat a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, hiszen a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jelenleg hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Az alapítványokra, egyesületekre vonatozó szabályok pedig a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek majd bele.
Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jog szabályaihoz képest. Mivel az új Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is a jelenleg még hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezésein alapulnak, a törvényjavaslat is csak abban a tekintetben tartalmaz változásokat a jelenlegi Gt. eljárásrendjéhez képest, amelyek az új Ptk. szóhasználatából, szabályozási elvéből erednek.
A T/12094. számú törvényjavaslat az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza, illetve iránymutatást ad az új Ptk. alkalmazhatóságára. Általános szabály, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett tényekre, jogviszonyokra, jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A javaslat ezzel kapcsolatban határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó általános és különös átmeneti szabályokat.
A javaslat szerint a bíróságok az új polgári törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépését követően - a jelenlegi Ptk.-tól eltérően - már nem korlátozhatják általános jelleggel a cselekvőképességet, csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan, továbbá meghatározott időközönként kötelező lesz a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata.
(11.10)
A törvényjavaslat meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül a bíróságoknak az új szabályok szerint felül kell vizsgálniuk minden egyes gondnokság alá helyezést, előtérbe helyezve az eddig felülvizsgálaton még át nem esett cselekvőképtelen személyeket.
Hosszú átmeneti időszakot biztosít a javaslat a jogi személyek létesítő okiratának szervezeti és működési feltételeinek felülvizsgálatára. A létesítő okirat szükséges módosítását elegendő lesz akkor elvégezni, amikor egyébként is tervezték módosítani, és ha a társaság legfőbb szerve csak a Ptk.-ra tekintettel módosítja a létesítő okiratát, ingyenes lesz a változásbejegyzési eljárás.
Fő szabály szerint a gazdasági társaságoknak a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításával együtt kell a Ptk. szerinti továbbműködésükről határozni. Azon gazdasági társaságok esetében pedig, amelyek létesítő okiratot egyéb okból nem módosítanak, az átmeneti szabályok végső határidőt állapítanak meg arra, hogy a létesítő okiratuk tartalmát összhangba hozzák a Ptk. rendelkezéseivel. Közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén 2015. március 15-e, részvénytársaságok, egyéni cég, végrehajtó iroda és közjegyzői iroda esetén 2016. március 15-e, szövetkezet esetén pedig 2015. június 15-e a végső határidő.
Ugyancsak hosszú átmeneti időszakot, két évet biztosít a törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelésére. Ellenkező esetben bizonyára nagy cégalapítási hullám előzné meg a változást. Az új Ptk. ugyanis a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, amelyhez az átmeneti rendelkezések értelmében idővel alkalmazkodni kell azoknak a társaságoknak is, amelyeket korábban ennél kisebb, az esetek többségében 500 ezer forint tőkével alapítottak a tulajdonosok. Jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelynek törzstőkét kell majd emelni. A rendelkezés miatt az eddigi jóslatok szerint sok kicsi vagy sok kisebb kft. megszűnik majd vagy azért, mert a tulajdonosok, tagok tényleges működés hiányában nem akarják vagy nem tudják vállalni a kft.-k többségénél a 2,5 millió forint törzstőke befizetését. A kft.-k törzstőkéjének 3 millió forintos szintre történő visszaállításának jelentőségét az is mutatja, hogy a statisztikák szerint a 3 millió forint alatti kft.-k között a legnagyobb a kényszertörlési eljárások száma, amelyre azért kerül sor, mert a társaság lényegében megszűnik működni, adminisztratív kötelezettségeinek nem tesz eleget.
A kis kft.-k tömeges megszűnése, megszüntetése a törzstőke 3 millió forintos szintre történő visszaállítása miatt tisztulási folyamatot fog elindítani azáltal, hogy számos olyan cég is megszűnik majd, amely eddig nem vagy csak kizárólag "adóoptimalizálási" céllal működött. Azon vállalkozások számára, amelyek kis törzstőkéjük ellenére jelentős üzleti tevékenységet fejtenek ki, illetve jelentős árbevételt realizálnak, a törzstőke kötelező felemelése nem fog gondot okozni.
Végül a javaslat tartalmazza többek között a régi Ptk., a családjogi törvény, mint már korábban említettem, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó normát is. Összegzésként elmondható, hogy az új Ptk. hatálybalépésére figyelemmel a 2014. március 15-én hatályba lépő javaslatok biztosítják, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett menjen végbe, az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése érdekében.
Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatok elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VAS IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a 2013. szeptember 30-ai ülésén megvitatta a társadalmi bűnmegelőzési stratégiáról szóló 115/2003-as országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló H/12341. számú határozati javaslatot.
A bizottság a javaslatot 14 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
(13.00)
A bizottsági ülésen a Belügyminisztérium képviselője ismertette Magyarország első bűnmegelőzési stratégiáját és az annak öt prioritása végrehajtása során született sikereket és kudarcokat is. Az elmúlt tíz év alatt nemcsak a bűnözés változott sokat, hanem több büntetőpolitikai változás is bekövetkezett. Ezért a kormány megalkotja az új bűnmegelőzési stratégiát. Ehhez pedig szükségessé vált a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése.
Tisztelt Elnök Úr! Azt tudom jelenteni, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot, így javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.
Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk első bűnmegelőzési stratégiáját éppen tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Ahogy már a bizottsági véleményemben is elmondtam, az elmúlt tíz évben születtek sikerek, és voltak kudarcok is, de azt elmondhatjuk, hogy alapvető célját teljesítette a stratégia. Ez a stratégia többek között kiszélesítette a bűnmegelőzésben aktív szerepet vállaló szervezetek körét, ugyanakkor az együttműködés mélységét és a bevont állami, civil és egyházi szereplők körét tovább szükséges bővíteni.
A kormány által létrehozott Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a korábbi stratégia elért eredményeit beépíti az új stratégiába. Ott, ahol szükséges, elvégzik a megfelelő korrekciókat, igazodva az új kihívásokhoz. Olyan bűnmegelőzési szakpolitika kialakítására van szükség, amely a következő tíz évre meghatározza a társadalmi bűnmegelőzés főbb beavatkozási területeit, szakmai kereteit és eszközrendszerét. A stratégiának kiemelten kell foglalkozni a települések és közterületek biztonságával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az alkohol- és drogprevencióval, a média és az internet veszélyeivel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új nemzeti bűnmegelőzési stratégia elfogadásához szükségessé vált a hazánk első bűnmegelőzési stratégiáját tartalmazó országgyűlési határozati javaslat hatályon kívül helyezése, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a H/12341. számú országgyűlési határozati javaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő határozati javaslat első két pontja olyan - gyakorlatilag - deklarációt tartalmaz, amelyet a kormánypárti többség, amikor a probléma megoldásának alkotmányos alapjait megteremtette, már kinyilvánított. A 4. pont gyakorlatilag kizárólag a hatálybalépésről szól. A 3. ponttal kapcsolatban pedig azt tudom mondani Schiffer képviselőtársamnak, hogy reményeink szerint a kormány minél előbb be fogja nyújtani ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2013. október 14-én megtartott ülésén megtárgyalta az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12617. számú törvényjavaslatot, és azt 20 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottsági ülésen elhangzottakból két dolgot emelnék ki. Egyrészt minden felszólaló kifejtette, egyetért azzal, hogy a közvetítői eljárás a szabálysértési eljárásban bevezetésre kerüljön. A másik, ami viszont vitát váltott ki, hogy ügyvédjelölt a törvényszék előtti eljárásban védőként eljárhasson-e. Itt azokról az ügyvédjelöltekről van szó, akik egyéves ilyen gyakorlattal rendelkeznek. Álláspontom szerint a felvetett problémákra a kormány képviselője megfelelő választ adott, különös tekintettel arra, hogy elmondta, ez utóbbi javaslat a Magyar Ügyvédi Kamara kérése volt.
Így ilyen arányban a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. október 14-ei ülésén megvitatta az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/12617. számú törvényjavaslatot, és a bizottság a javaslatot 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottsági ülésen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot a javaslat honvédelmi és rendészeti bizottságot érintő aspektusairól. A javaslat elsősorban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását célozza, de ezzel összefüggésben több más büntetőjogi vagy éppen nem büntetőjogi tárgyú törvény módosítására is szükség van. Így módosításra kerül a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési rendszerről szóló 2012. évi II. törvény. Hiszen a jogalkalmazói tapasztalatok folyamatosan felszínre hozzák azokat a jogalkotási gyakorlati igényeket, amelyek többségében technikai jellegűek, és a jogalkalmazást elősegítő módosításokat igényelnek.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.
Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó törvények módosítása tárgyában. A javaslat jelentős részben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseit módosító vagy pontosító szabályokat tartalmaz, ezzel pedig a javaslat szükségszerűen érinti a többi büntetőjogi és nem büntetőjogi tárgyú törvényi rendelkezéseket is: így például a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényt vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt.
Ezzel együtt a javaslat célul tűzi ki a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítását az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, valamint az Európai Unió jogának való megfelelést. Végül a javaslat módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt is.
A javaslat szerint a büntetőeljárásról szóló törvény főbb változásai az alábbiakban foglalhatók össze. Korábbi hiányt pótol a javaslat, amikor a Be.-nek az eljárás akadályaira vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti a joghatás hiányával, azaz az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy a cselekmény elbírálására a magyar hatóságoknak nincs joghatósága. A joghatóság hiányát a javaslat beiktatja a további eljárási szakaszokra vonatkozó rendelkezések közé is, mint a nyomozás megszüntetésének oka, az eljárás megszüntetésének oka, illetve a másodfokú eljárásban is eljárásmegszüntetési ok, azaz a büntetőeljárás minden szakaszában.
A törvényjavaslat kiegészíti a büntetőeljárási törvény lakcímre vonatkozó rendelkezéseit a terhelt adatváltozás-bejelentési kötelezettsége, a terhelt és a tanú kihallgatása, valamint az iratok kézbesítése körében az értesítési címmel, mely módosítás oka, hogy 2013. március 1. napjával hatályba léptek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény azon rendelkezései, amelyek bevezetik az értesítési cím bejelentési lehetőségét.
A polgár értesítési címe az a cím, amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül bejelentett. Ha a polgár bejelentette, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értesítési címét is.
Az értesítési cím bejelentésére vonatkozó eljárás új jogintézményként történő megjelenése pedig szükségessé tette a büntetőeljárási törvény érintett rendelkezéseinek módosítását. Például az értesítési cím bevezetéséhez kapcsolódóan a Be.-nek a terhelt kihallgatására vonatkozó rendelkezései azzal egészülnek ki, hogy a terhelttől a kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni az értesítési címét. A kézbesítésre vonatkozó rendelkezések között a címzett kérheti az iratok részére történő kézbesítését - az idézés kivételével - az értesítési címére is.
A javaslat a lakásmaffia áldozatainak védelme érdekében biztosítja, hogy a zsarolás, csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos polgári jogi igényt is tartalmazó indítványban a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott ideiglenes intézkedésként kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését és ennek a magánfél birtokába bocsátását.
A javaslat újraszabályozza a Be. zár alá vételről és biztosítási intézkedésről szóló rendelkezéseit. Ezzel szükségszerűen módosítja többek között a bírósági végrehajtásról, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt is. Ennek során a korábbi szabályozást pontosítva, kifejezetten meghatározza, hogy mi lehet a zár alá vétel tárgya, kimondja, hogy a zár alá vétel a dolog, vagyoni értékű jog, követelés, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel.
A javaslat bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi haladéktalan elrendelésének lehetőségét, ugyanakkor garanciális szabályként kimondja, hogy az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel csak a bíróság határozatának meghozataláig tart. Terminológiai pontosítást végez a javaslat akkor, amikor kimondja, hogy a zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is feloldhatja, azaz az ügyész az eddigi megfogalmazástól eltérően nem megszünteti a zár alá vételt, hanem feloldja.
A javaslat a biztosítási intézkedés jogintézményét hatályon kívül helyezi.
A javaslat több pontja is érinti továbbá a Be. kényszerintézkedésre vonatkozó szabályait. Például módosítást követően a jármű átkutatását - a jelenlegi szabályozástól eltérően - házkutatás keretében lehet végezni, nem pedig mint jelenleg, motozás keretében.
A Be. 138. § (4) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint csak abban a kivételes esetben nincs szükség a terhelt hozzájárulására a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg. A módosítás a terhelt hozzájárulásának szükségességét minden esetben megszünteti.
A javaslat a Btk.-ban a katona fogalma módosításának megfelelően módosítja a büntetőeljárási törvény katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat módosítja végül a szabálysértésekről szóló törvényt is egyebek mellett azzal, hogy bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 2007. január 1-jén lépett hatályba, az ebben szabályozott közvetítői eljárás jogalkalmazási tapasztalatai pedig azt támasztották alá, hogy a szabálysértések esetén is indokolt lehetővé tenni a közvetítői eljárás igénybevételét.
(15.20)
Így a szabálysértési eljárás kötelező felfüggesztésének esetei is kiegészülnek a közvetítői eljárásra utalással. A közvetítői eljárást a szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértések miatt indult szabálysértési eljárások során lehet alkalmazni. A szabálysértési mediáció lefolytatására rövid idő, mindössze 30 nap áll rendelkezésre.
A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára legfeljebb akkora időtartamra függeszti fel az eljárást és utalja az ügyet közvetítői eljárásra, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet, és sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenné. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához, és a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető. A javaslat értelmében az ügy közvetítői eljárásra utalásának szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
Összegzésként elmondható, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/12617. számú törvényjavaslat, mely javaslat rendelkezéseinek túlnyomó többsége elfogadása esetén 2014. január 1-jén lépne életbe, elsősorban a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását, a hatékonyabb és gyorsabb büntetőeljárás megvalósulását célozza, figyelemmel van ugyanakkor az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra, és gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelésről is. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban nagyon kényelmes és kellemes kulturális kikapcsolódási lehetőséget nyújt a színház. Az Erkel Színház Budapest egyik legnagyobb befogadóképességű épülete, amelynek hamarosan befejeződnek a felújítási munkálatai. A rekonstrukciónak köszönhetően az intézmény méltó környezetben fogadja az opera-, a színház- és a zenerajongó közönséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány támogatja az Erkel Színház működését és az operaház felújítását, valamint a két intézmény további fejlesztéseit érintő kormánystratégia kidolgozásáról is szó esett. Jelentősen korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit, megújult az épületgépészeti rendszerek nagy része. Felújították a szólista- és a csoportos öltözőket, új bejárati előtér készült, és a kültéri fedett lépcső homlokzati síkját üvegfallal beépítve zárták le, amelynek eredményeképpen tágasabb lett a fogadótér. A rekonstrukció során kényelmi szempontok mellett arra is ügyeltek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Megvalósult az "Operakaland" elnevezésű program, amelynek keretein belül diákok vehetik birtokba az épületet. Egy, a fiataloknak készített programsorozat ettől az évtől minden ősszel két hónapon keresztül invitálja a színházba az első évfolyamos gimnazistákat és szakközépiskolásokat.
A mai rohanó világban mindenkinek szüksége van egy kellemes kikapcsolódásra, amelyet a színház nyújthat. Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól, mikor nyitja meg kapuit Józsefvárosban a felújított Erkel Színház.
Köszönöm a megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VAS IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Mármint a honvédelmi és rendészeti bizottság.
ELNÖK: Igen.
DR. VAS IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. október 28-ai ülésén megvitatta az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot. A bizottság a javaslatot 14 igennel, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság ülésén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot a javaslatról. A törvényjavaslat az összes tárca felelősségi körébe tartozó törvények esetében valamennyi olyan törvényi szintű módosító rendelkezést magába foglal, amely az új Ptk. szabályaihoz való hozzáigazítást, harmonizációt megvalósítja.
A bizottság feladatkörébe tartozó törvények esetében inkább technikai jellegű utalásokat, pontosító és megváltozott jogszabályi helyekre való utalást átvezető szabályokat tartalmaz a javaslat. Ilyen törvény például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, a honvédségi adatkezelésről szóló törvény vagy a rendőrségről szóló törvény. Továbbá két fő szolgálati törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a Magyar Honvédség tagjai esetében egyéb olyan jellegű módosítások is találhatók, amelyek a szolgálati viszonyra jellemző specifikus kérdéseket rendezik.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. Köszönöm szépen.
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. évi V. törvénnyel kihirdetett és 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyv a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza. Emiatt az új Ptk. hatálybalépése számos jogszabály felülvizsgálatát teszi szükségessé. Az új Ptk. alkalmazásával összefüggő törvények módosítását tűzi ki célul az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslat. (Dr. Apáti István: Ezt az előbb is mondtad!)
A törvényjavaslatban foglalt módosítások szociális és gyermekvédelmi tárgyú, egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, közlekedési, energetikai, hírközlési, vagyonpolitikai tárgyú, agrár- és környezetvédelmi tárgyú, honvédelemmel kapcsolatos törvényeket egyaránt érintenek. Egyidejűleg a módosítás kiterjed a helyi önkormányzattal, az építésüggyel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, az idegenrendészettel, az élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, a kulturális örökség védelmével, a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra, továbbá számos módosító rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényeket érintően is.
Valamennyi tárgykör vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy a módosítások egyik fő célja, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer egységességének megőrzése mellett valósuljon meg, ezért a módosítások elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utalások lecserélését, a Ptk.-ra történő törvényi hivatkozások megváltoztatását szolgálják. Például a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények körében a cselekvőképesség megváltozott szabályaira, a hozzátartozó fogalmára, a közkereseti és betéti társaság jogi személlyé válására, a sérelemdíj bevezetésére, a gazdálkodó szervezet fogalmának az új Ptk.-ból való kikerülésére tekintettel, vagy az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények vonatkozásában a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, a termékfelelősség területének Ptk.-beli újraszabályozása miatti terminológiai eltérések átvezetése miatt vált szükségessé a módosítás.
Részletesebben szeretnék szólni a közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényeket módosító javaslatokról. Ezek a javaslatok azon túl, hogy technikai pontosítást végeznek, tartalmi változásokat is magukban foglalnak. A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények körében a cselekvőképességre vonatkozó szabályozás tartalmának, terminológiájának változása szinte minden esetben indokolja az érintett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő módosítását.
Az új Ptk. ugyanis a cselekvőképességnek három-három fokozatát különbözteti meg attól függően, hogy az érintett személy cselekvőképességét az életkorára tekintettel vagy a belátási képességére tekintettel vizsgáljuk. Az ember az életkorára tekintettel lehet cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, hasonlóan a korábbi szabályozáshoz. Változás következett be a nagykorúak cselekvőképességének belátási képességre tekintettel történő korlátozása eseteinek elnevezésében, amely szerint a nagykorú ember lehet cselekvőképes, állhat cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt, illetve állhat cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt, azaz az új Ptk. nem ismeri a nagykorú személyek cselekvőképességének, cselekvőképességet kizáró gondnokságának korábbi terminológiáját.
(15.30)
Erre is tekintettel a korábbi rendelkezéseket az új jogszabályi környezethez kellett igazítani.
Az új Ptk. által életre hívott új jogintézmények és eljárások - például a támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, a zálogjogosulti bizományos, az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban - indokolják többek között a polgári perrendtartásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását.
A polgári perrendtartásról szóló törvényre vonatkozóan az alábbiakat emelem ki: a korábbi szabályozás "személyhez fűződő jogok" kifejezése helyett az új Ptk. a "személyiségi jogok" kifejezést használja. A személyiségi jogok körében új jogintézményként a nem vagyoni kártérítés kiváltására került be az új Ptk.-ba a sérelemdíj, amely szerint akit személyiségi jogában megsértettek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ának módosítása az új Ptk. által a személyiségi jogi jogsérelmekre bevezetett szankcióval, a sérelemdíjjal való összhang megteremtése miatt vált szükségessé. A fél abban az esetben, ha a bíróság elmulasztotta a félnek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga érvényesítését, sérelemdíjat követelhet, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha a félnek mindezek elmulasztásából eredően kára keletkezik és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kártérítés iránti igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.
Az új Ptk. új jogintézményként kívánja bevezetni a támogatott döntéshozatalt, azaz a támogató személy kijelölésének intézményét. Azokban az esetekben alkalmazható, amikor bár az érintett személynek csökkentett a belátási képessége az ügyei vitelére, ennek ellenére mégsem szükséges, illetve indokolt a cselekvőképessége még részleges korlátozása sem, ugyanakkor a támogatása mégiscsak szükséges annak érdekében, hogy az ügyeit képes legyen intézni.
A támogatott döntéshozatal új jogintézményének bevezetésével összefüggésben is szükségessé válik a Pp. módosítása. A támogató feladatai teljesítése érdekében a féllel egyidejűleg valamennyi perbeli eljárási cselekménynél jelen lehet, ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya. A támogató az általa támogatott fél helyett jognyilatkozat tételére nem jogosult. Tekintettel arra, hogy a támogató jelenléte a tárgyaláson nem szükségszerű, a bíróságnak a támogató idézéséről nem kell gondoskodnia. A támogatót a támogatott kérelmére a gyámhatóság rendeli ki.
Az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat-tételt, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatban rendelkezik. Ha az alperes érvényes előzetes jognyilatkozatot tett, annak tartalmát cselekvőképessége korlátozásakor figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy annak alkalmazását a felperes kereseti kérelmében kéri-e vagy sem. Ezért szükséges a Pp. módosítása, amely szerint a gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának elrendeléséről erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.
Az új Ptk. az értelmező rendelkezések között új fogalomként vezeti be a vállalkozás fogalmát, amely szerint vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A jelenleg hatályos Ptk. a gazdálkodó szerv fogalmát tartalmazza, mégpedig oly módon, hogy taxatíve meghatározza, hogy a fogalom alatt mely szervezeti formák értendők. Tekintettel elsődlegesen arra, hogy számos jogszabály használja a gazdálkodó szervezet fogalmát, az esetek többségében utalva a jelenleg hatályos Ptk. fogalmára, amelyet az új Ptk. már nem fog tartalmazni, másodlagosan arra, hogy a Pp.-ben található, az új Ptk. vállalkozás fogalmával azonos megnevezésű, de tartalmában eltérő vállalkozás fogalom jogértelmezési problémákat okozhat, a jelenleg hatályos Pp. vállalkozás fogalmának fenntartása nem indokolt, ugyanakkor a Pp.-ben meghatározásra kerül egy tételes felsorolást tartalmazó gazdálkodó szervezet fogalom, amely jól elkülöníthető az új Ptk. általános, tágabb értelmezésű vállalkozás fogalmától.
A Pp. módosítása értelmében "...gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulás, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása körében előadom, hogy szükségessé vált a Ptk.-val kapcsolatos módosítása. A támogatott döntéshozatal új jogintézményére tekintettel a módosítás a büntetőeljárás során jogokat biztosít a támogató számára. Például a polgári jogi igény érvényesítése körében lehetővé teszi, hogy a magánfél támogatója a polgári jogi igénnyel kapcsolatos eljárási cselekményeknél jelen legyen. Lehetővé teszi a támogató jelenlétét a 18. életévét meg nem haladott személy kihallgatásánál, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál is.
A Be. módosítása egyértelművé teszi, hogy a kártalanítási eljárás során nemcsak a vagyoni kárt, hanem a személyiségi jog megsértéséből fakadó nem vagyoni sérelmet is meg lehet téríteni, amikor kimondja, hogy "a kártalanítás módjára és mértékére a polgári törvénykönyvnek a kártalanításra és sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni".
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályaival kapcsolatban a támogatott döntéshozatal új jogintézményként történő bevezetésével indokolttá válik a támogatóval bővíteni a Ket.-ben szabályozott eljárási résztvevők körét is, és ezzel együtt a Ket. hatálya alá tartozó eljárásokban is jogokat biztosítani számára.
(15.40)
Támogató kirendelése esetén a támogató a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmények teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. A támogató a támogatói jogosultságát a gyámhatóság által kiadott kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja. A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult. A támogatónak az eljárási cselekményben való részvételéről a támogatott személy gondoskodik, a hatóságot ezzel kapcsolatban intézkedés nem terheli.
Szükséges a Ket. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyben oly módon történik a kárra történő utalás, hogy az tartalmilag a személyiségi jog megsértését is magában foglalja. Ezekben a rendelkezésekben szükséges külön utalni a sérelemdíjra. Szükségessé válik továbbá a Ket. értelmező rendelkezéseinek pontosítása is az új Ptk. fogalmi rendszerének megfelelő cselekvőképesség vonatkozásában is.
A Vht. módosítása tartalmaz egyrészt tartalmi változásokat, másrészt egyes módosító rendelkezései ugyancsak a Ptk.-val való terminológiai összhang megteremtését célozzák. A tartalmi változást indokolja például az, hogy az új Ptk. bevezeti a zálogjogosulti bizonyos jogintézményét, vagy az, hogy az új Ptk. lehetővé teszi, hogy az egyik tulajdonostárs közös tulajdon esetén a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát végrehajtási árverés esetén is gyakorolhassa. Az elővásárlási jog gyakorlása végrehajtási árverésen előárverezési jog gyakorlásával történik. Utóbbi miatt indokolt kiegészíteni a Vht.-t azzal a rendelkezéssel, hogy az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jog között sorrend és rangsor nem érvényesül.
Tekintettel arra, hogy az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályozáson változtat, és bevezeti a támogatott döntéshozatalt, szükséges a Vht. módosítása oly módon, hogy nem nevezhető ki végrehajtóvá az, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll. A személyiségi jogok megsértésének szankciójaként meghatározott sérelemdíj a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek felelősségi szabályai körében is szükségessé teszi a Vht. fogalomhasználatának Ptk.-hoz igazítását.
A Vht.-ban fellelhető gazdálkodó szerv megnevezése alatt a Pp.-ben meghatározott szervezeti formákat kell érteni.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása is egyebek mellett az új Ptk.-nak a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek átvezetése miatt vált szükségessé.
Tekintettel arra, hogy az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele ügyében eljárni jogosult személy is megjelölésre került az új Ptk.-ban, módosulnak, illetve hatályukat vesztik a hagyatéki törvény vonatkozó rendelkezései. A hagyatéki eljárásról szóló törvény szerint, ha a végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot, és a polgári törvénykönyv rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról a határozat jogerőre emelkedése után értesíti a közjegyzőt is.
Az új Ptk. értelmében pedig az írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el.
Tekintettel arra, hogy az új Ptk. megváltoztatta a túlélő házastárs özvegyi jog öröklésére és utóbbi megváltoztatására vonatkozó szabályokat, a hagyatéki törvénynek a megváltásra vonatkozó rendelkezései is megfelelően módosulnak.
Összegzésként elmondható, hogy az új Ptk. hatálybalépésére figyelemmel hatályba lépő javaslatok biztosítják, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett menjen végbe az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése érdekében. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyes törvények módosításáról az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben. (Zaj. - Az elnök csenget.) Az előterjesztés nyolc törvény módosítására tesz javaslatot.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az Alaptörvény ötödik módosítása megváltoztatta az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdését a politikai reklámot illetően, amely kinyitotta a lehetőséget a politikai kampányra és reklámra, hiszen annak alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók is közölhetik a pártok hirdetéseit, azonban csak ingyenesen. Az alaptörvény kimondja ugyanis, hogy politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, a politikai reklámban részt vevő pártok, választási kampányban részt vevő pártok közötti esélyegyenlőség biztosítása mellett tehető közzé.
Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben több ponton módosul a választási eljárásról szóló törvény. Az előttünk fekvő, T/12912. számú törvényjavaslat részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét. Naponta három alkalommal - 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban - egységes blokkban, megszakítás nélkül kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét a közmédiumok kampányidőszakban. A javaslat 6., 7. és 8. §-a szabályozza, hogy a politikai hirdetések időtartama az országos listát állító szervezetek között közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg.
A közszolgálati médiaszolgáltató a politikai reklámokat a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásban teszi közzé. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve egyes nemzetiségi listák között, azaz az országos listát állító jelölő szervezetek között egyenlő arányban kell felosztani azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam 470 perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam 130 perc. Ezen szabályok egyértelmű figyelembevétele mellett az országos listát állító jelölő szervezetek rendelkezésére álló, összesen 600 perc időtartamnak a jelölő szervezetek közötti megoszlását a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.
A pártlistát, illetve nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni, azonban a politikai reklámok megjelenési sorrendjét naponta változtatni kell.
A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet a politikai reklám közzétételét egy idősávban - mint ahogy az imént említettem - naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.
A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai hirdetést a szolgáltatónak. A benyújtott törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehet közzétenni.
Az előbb említett politikai hirdetések rendjére vonatkozó szabályok a módosítás értelmében alkalmazandók az Európai Parlament tagjainak választásán is, azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében mindössze 300 perc.
A politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is, azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében ugyancsak 300 perc, és csak annak a 8 jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek az országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán, a szavazás napját megelőző napon, a közszolgálati médiaszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban kötelesek közzétenni.
(17.20)
A törvényjavaslat tehát részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét, egyidejűleg rögzíti azt is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató az előbbiekben összefoglalt szabályok szerint közzétett politikai hirdetéseken túl további politikai hirdetést nem tehet közzé. Míg a korábbi szabályozás kifejezetten tiltotta a kereskedelmi médiában folytatható politikai kampányt, az alaptörvény ötödik módosítása következményeként a kereskedelmi tévékben is lehetőség nyílik ingyenes politikai hirdetést sugározni.
A politikai hirdetés közzétételére nemcsak a közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem a nem közszolgálati, országosan elérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók is jogosultak. A javaslat meghatározza az országosan elérhető médiaszolgáltatás fogalmát is, amely szerint az országosan elérhető médiaszolgáltatás az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább 50 százaléka számára elérhető. A módosítás alapján a nem közszolgálati, országosan elérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató legkésőbb a választást megelőző 50. napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, hogy biztosítani kívánja a politikai reklám közzétételének lehetőségét a politikai reklám közlésére szolgáló csatorna és a politikai reklám közzétételére rendelkezésre bocsátott időtartam megjelölésével. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, politikai reklámot nem tehet közzé. A nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót, a politikai reklám közlésére szolgáló csatorna, csatornák megnevezését, valamint az általuk biztosított időtartamot a Nemzeti Választási Iroda teszi közzé a választások hivatalos honlapján.
A törvényjavaslat a választási eljárásról szóló törvény politikai hirdetések rendjének szabályozásán túl egyéb részeit is érinti a Ve.-nek, kodifikációs pontosításokat végez, hibát korrigál, illetve adott esetben korábbi szabályozási hiányosságot pótol; például a Ve. jelenleg nem szabályozza a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát. A módosítás ezt a hiányt pótolja, amikor rögzíti, hogy az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, valamint személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okirat típusát és számát.
A jelenleg hatályos Ve. szerint azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni. Szükségessé vált az értesítő adattartalmának kibővítése az olyan esetek kezelésére, amikor több azonos nevű választópolgár azonos lakcímmel rendelkezik. A módosítás nyomán az értesítő a választópolgár nevének és magyarországi lakcímének feltüntetésén túl tartalmazná a választópolgár születési idejét és a választópolgár születési nevét is. Ehhez hasonlóan, annak érdekében, hogy a külképviseleti választási iroda az azonos nevű választópolgárokat meg tudja különböztetni, vált szükségessé annak törvényben történő rögzítése is, hogy a külképviseleti névjegyzék is tartalmazza a születési nevet.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása körében elmondom, hogy korábbi hiányt pótol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítása, amikor kimondja, hogy a polgármester és főpolgármester választásának szavazólapján, továbbá az egyéni választókerületben a választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre, illetve a fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján és a megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat. Korábban sem a választójogi, sem a választási eljárási törvény nem tartalmazta ezt a rendelkezést.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az alaptörvénnyel összhangban eltörölni javasolja az alkotmánybírák esetében a 70 éves korhatárt. Ezzel egyidejűleg a módosítás az alkotmánybíróvá történő megválasztás feltételévé teszi, hogy az alkotmánybírónak jelölt személy a választás napján a 70. életévét még ne töltse be. Az alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyéb rendelkezései is módosulnak. Ezen módosítások részben terminológiai, részben hivatkozási pontosításokat tartalmaznak.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az alaptörvény ötödik, 2013. október 1. napjától hatályos módosítása nyomán az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országos Bírói Tanács nemcsak felügyeli a bíróságok közötti igazgatást, hanem az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek a bíróságok igazgatásában is közreműködnek. A bíróságok szervezetéről szóló törvény jelenleg hatályos szövege az Országos Bírói Tanácsot csak felügyeleti testületként említi, így az alaptörvény fenti módosítására tekintettel indokolttá vált a törvény kiegészítése azzal, hogy az OBT igazgatási tevékenységet is végez.
A fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Arra szeretnék reagálni, hogy most elindulhat boldog-boldogtalan, vagy éppen túl magasra tesszük a mércét.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az előző években, gyakorlatilag húsz éven keresztül, függetlenül attól, hogy mekkora volt a választókörzet, ez 30-60 ezer választópolgárt jelentett, de általában olyan 40-50 ezer választópolgárra 750 ajánlószelvényt kellett gyűjteni. Vagyis a választópolgároknak durván olyan 1,5 százalékának az ajánlását kellett összegyűjteni ahhoz, hogy valaki a szavazólapra felkerüljön. Amikor elfogadtuk a képviselők választójogi törvényét, akkor ezt 1500-ra kívántuk felemelni. Akkor az volt a kifogás, hogy így lehetetlen lesz elindulni. Hozzáteszem, ez a szám, ez az 1500 is nagyjából egyébként a választópolgárok 2 százaléka, most az új beosztás szerint 70-80 ezer választópolgár van egy országgyűlési képviselői választókörzetben. Amikor a választási eljárási törvényt benyújtottuk, akkor ezt javasoltuk 200-ra levinni. Akkor jött elő először az, hogy boldog-boldogtalan elindulhat; majd én benyújtottam egy módosító javaslatot, hogy ezt emeljük 500-ra.
Azért azt szeretném kérni a teljes ellenzéktől, döntsék el, hogy most túl magas a léc, és nem lehet a szavazólapra felkerülni, vagy egyébként elindulhat boldog-boldogtalan.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Először szeretnék arra reagálni, amit az először felszólaló képviselőtársam mondott a törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatban. Úgy látom, képviselőtársam nem tudott a saját kényelmi szempontjaitól elrugaszkodni a bizottsági, illetve a plenáris ülések óta.
(9.20)
A törvényjavaslatot vasárnap 13 órakor nyújtotta be Ágh Péter képviselőtársam. Úgy gondolom, hogy miután rövid törvényjavaslatról van szó, ezért hétfő estig, amíg az általános vita megkezdődött (Dr. Józsa István: Elég későn!), illetve a bizottsági ülésekig kellő alapossággal áttanulmányozhatták ezt a képviselők.
Rátérve az ajánlási pontokban szereplő módosító indítványokra, tulajdonképpen a két képviselőtársamtól ugyanaz hangzott el, mint a honvédelmi és rendészeti bizottságban, vagy akár az emberi jogi bizottságban vagy a szociális bizottságban. Ott is egyébként kellő alapossággal jómagam, Ágh Péter, illetve a helyettes államtitkár asszony megválaszolta a kérdéseket. Egyrészt 23 főről van szó, olyan 23 főről van szó, akinek nem kötelező ezt a szolgáltatást igénybe venni. Pusztán arról van szó, hogy aludni, illetve tisztálkodni bemehet ezekre a szálláshelyekre.
Felvetődött az is, hogy van-e elegendő hajléktalanszállás. Egyrészt ez a 23 fő az ellátottak számához képest valóban egyébként rendkívül alacsony, és arra is felhívnám a képviselőtársaim figyelmét, hogy 2010 óta Budapesten a hajléktalanszállások vagy hajléktalan-férőhelyek száma megduplázódott, úgyhogy én nem érzek ebben problémát, sőt kifejezetten egyébként nincsenek is kihasználva ezek a hajléktalanszállások.
A 2. ajánlási ponttal kapcsolatban a javaslat, ha elfogadnánk a 2. ajánlási pontot, egy szociális és migrációs ellátással párhuzamos újabb ellátási rendszert alakítana ki, amely hasonlóan a 3. számú módosító javaslathoz, nem szolgálja a Magyarországon tartózkodók helyzetének gyors rendezését. Tehát kifejezetten az a törvényjavaslat célja, úgy a korábbinak, mint ennek, hogy aki jogellenesen tartózkodik Magyarországon, annak a helyzetét minél előbb rendezzük.
A 3. ajánlási ponttal kapcsolatban a téli időszakban a hajléktalanellátáshoz szükséges elhelyezési feltételek biztosítottak. Ez egy szabad kapacitás, amint az előbb is mondtam, rendelkezésre áll. A módosító javaslat szerint kizárólag illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek elhelyezéséhez szükséges újabb infrastruktúra kialakítása álláspontunk szerint indokolatlan.
A 4. ponttal kapcsolatban, amit módosítani kíván, azt már korábban az Országgyűlés módosította, mármint a 3. országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt, és ez a törvénymódosítás 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett. Ezekkel a rendelkezésekkel egyébként a benyújtott törvényjavaslatunk nem foglalkozik, de a kérdést rendezte. Ha elfogadnánk a módosító javaslatot, nem lenne kellően ösztönző a jogellenesen Magyarországon tartózkodók tekintetében, hogy együttműködjenek a magyar hatóságokkal, úgyhogy az előterjesztők a négy módosító indítvány közül egyiket sem támogatják.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006. évi V. törvénnyel kihirdetett és a 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyv a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körű szabályozását tartalmazza. Az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is. Egyik fontos újítás az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása, amely alapjaiban változtatja meg a jelenlegi biztosítékok nyilvántartására vonatkozó rendszert. A hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozása az eddigi, a Magyar Közjegyzői Kamara által működtetett zálogjogi nyilvántartást váltja fel. A jelenleg hatályos Ptk. szerint az ingatlanon, a lajstromozott ingóságon és az alvázszámmal rendelkező gépjárművön kívül más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(19.10)
Azaz jelenleg, ha valaki ingó dolgot, például ipari gépet vagy árukészletet zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. A zálogjogi nyilvántartásba a hatályos szabályok szerint kizárólag közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, általuk hitelesített zálogszerződés alapján. Ezzel szemben az előttünk fekvő T/13054. számú törvényjavaslat, mely az új Ptk. által bevezetésre kerülő hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályozás részleteit rögzíti: az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba maguk a zálogszerződés által érintett felek vagy törvényes képviselőik jegyezhetik be a zálogjogot, közjegyzői közreműködés, hatósági, tartalmi ellenőrzés nélkül.
A zálogjogi nyilvántartás és a Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között tehát az egyik legfontosabb különbség, hogy a zálogjogi nyilvántartásba az előbb említettek kivételével közjegyzők vezetik, az abba való bejegyzés közjegyzői közreműködéssel, közjegyző által ellenőrzött formában és módon történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen elektronikusan tett nyilatkozataik által maguk jegyzik be a zálogjogot. A nyilvántartásba-vétel feltétele a zálogjog bejegyzése, törlése vagy módosításra irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatnak az e célra szolgáló elektronikus űrlapon történő megtétele, a nyilatkozatot a hatóság tartalmi vizsgálat alá nem veszi.
A törvényjavaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre is szélesebb, mivel a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok és követelések is csak hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel lennének elzálogosíthatók, míg a zálogjogi nyilvántartás csak a nem lajstromozott ingóságokra alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza. Nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, lízingszerződés és a faktoringszerződés megkötése is bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A javaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartást szolgáló informatikai alkalmazást a MOKK fogja működtetni, és abban kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség bejegyzést tenni.
A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést kell fizetnie a MOKK részére. A MOKK biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer minden munkanap legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.
A regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, így elkerülhető, hogy valaki ismeretlen vagy adott esetben kitalált személlyel szemben tegyen nyilatkozatot. Ez egyúttal megóvja a rendszert a fiktív nyilatkozattól is.
A javaslat kivételként rögzíti, hogy az eladói nyilatkozatot tulajdonjog-fenntartással történő eladásról faktoringnyilatkozat, illetve lízingbeadói nyilatkozat olyan személlyel szemben is tehető, aki a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem regisztrált felhasználója. A regisztrációt elektronikus levélben lehet kezdeményezni a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén.
A sikeres regisztráció érvényesítéséhez azonban szükség van a közjegyző előtt személyesen történő azonossági nyilatkozat megtételére. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyző előtt tehető. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszer felületére az erre a célra szolgáló adatlap kitöltésével és hitelbiztosítéki rendszerben történő továbbítással a MOKK részére történő költségtérítés megfizetése mellett hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehet, a nyilatkozat csak a költségtérítés megfizetésével válik hatályossá.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat azonban nemcsak elektronikusan, hitelbiztosítéki rendszer felületén tehető, hanem ugyancsak költségtérítés megfizetése mellett bármely közjegyző előtt is megtörténhet ennek a nyilatkozatnak a tétele. Ezt a módot a törvényjavaslat azon személyek számára biztosítja, akik az elektronikus aláírás lehetőségével nem rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek olyan állandó képviselővel, aki helyettük és nevükben nyilatkozatot tehet. A szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve annak alapján a nyilvántartandó adatokat a felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, a tulajdonjog-fenntartással történő eladást, a faktoringszerződést vagy a lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző vagy az okiratot ellenjegyző ügyvéd is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Az ellenjegyző ügyvéd csak abban az esetben, ha ezzel meghatalmazták a felek képviseletében eljáró személyt, és felhasználóként jár el, valamint a felek személyazonosságáról az ügyvéd az előírt módon meggyőződött. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a következő hitelbiztosítéki nyilatkozatot teheti meg: zálogkötelezetti nyilatkozat, zálogjogosulti nyilatkozat, eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról, faktoringnyilatkozat és lízingbeadói nyilatkozat.
A törvényjavaslat a hitelbiztosítéki nyilatkozat egyes típusai szerint állapítja meg az egyes nyilatkozatok adattartalmát. Általános szabály szerint a nyilatkozat minden esetben tartalmazza a felek azonosítására alkalmas adatokat, valamint annak a vagyontárgynak a megjelölését, amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tették.
Ezen túl a nyilatkozatot tevő döntése szerint tartalmazza azt az összeget, amelynek erejéig a vagyontárgy kielégítésére fedezetet biztosít, illetve amelyre vonatkozóan a hitelbiztosítéki nyilatkozatot megtették.
Rendszerüzenetben kell értesíteni a zálogjogosultat arról, ha a hitelbiztosítéki rendszerbe a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló záloghitelezetti nyilatkozat érkezett, amelyhez hozzájáruló vagy zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot tehet.
Figyelemre méltó szabály ebben a körben, hogy ha a zálogjogosult a rendszerüzenet elérhetővé tételétől számított 30 napon belül erre szolgáló adatlapon hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozatot tesz, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozat beérkezésének napján, a hitelbiztosítéki rendszer útján törölni kell a nyilvántartásból. Ha a zálogjogosult az előírt 30 napos határidőn belül nem tesz zálogjogi fenntartásra irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot, a törölni kért zálogjogi bejegyzést a nyilatkozattételre rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő napon törölni kell a nyilvántartásból.
A zálogjogosult vagy zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának nyilvántartásba való átvezetéséről a közjegyző nemperes eljárásban határoz. Ha azonban a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett személye nem halál vagy megszűnés folytán változik meg, hanem azért, mert a zálogjogosult és a zálogkötelezett személyében a zálogtárgyra vonatkozó jogok vagy kötelezettségek jogügylettel történő átszállása következtében történik változás, a jogutódlást mind a bejegyzett, mind az új zálogjogosult vagy zálogkötelezett is bejelentheti. Ha azonban a változást az új zálogjogosult vagy új zálogkötelezett jelenti be, nyilatkozatát a bejegyzett zálogjogosult vagy bejegyzett zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig, de legfeljebb három hónapig a hitelbiztosítéki rendszerben tárolni kell.
A törvényjavaslat általános jogutódlásra, illetve jogutódlás bejelentésére vonatkozó rendelkezéseit a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoringszerződés és a pénzügyi lízingszerződés esetén is megfelelően alkalmazni kell.
(19.20)
Összességében megállapítható, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy a hitelbiztosítéki rendszer egységesebb és átláthatóbb legyen. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem egy közhiteles, a zálogjog dologi jogi hatályát erősítő nyilvántartás lesz, mint az ingatlan-nyilvántartás, hanem egy olyan nyilvántartás, amely egy nagyon széles körű nyilvánosságot és gyakorlatilag korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az ügyleti forgalom szereplői számára.
Fentiekre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VAS IMRE, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. december 2-ai ülésén megvitatta az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi törvények módosításáról szóló T/13217. számú törvényjavaslatot. A bizottság a javaslatot 16 igennel, 2 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági ülésen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot a javaslatról. A javaslat, ahogy a címe is mutatja, több, jelenleg hatályos törvényt módosít, melyek közül számos érinti a honvédelmi és rendészeti bizottság feladatkörét. Ilyen például a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása, amely pontosítja a Független Rendészeti Panasztestület tagjaival szembeni összeférhetetlenségi szabályokat. Továbbá módosításra kerül a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, amely többek között a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesületek létrehozásával kapcsolatos fogalmi pontosításokat tartalmazza. Továbbá a javaslat a szolgálati jogviszonyok közötti átjárhatóságot szolgáló továbbfoglalkoztatás feltételeinek megteremtése érdekében módosítaná a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, amely a rendelkezési állományba tartozó hivatásos állomány tagjainak közszolgálatban való továbbfoglalkoztatásához szükséges törvényi szintű feltételeket teremtené meg.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak.
DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2013. december 2-án megtartott ülésén megtárgyalta a T/13215. számú, Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatot, és azt 15 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottságban két kérdéskörben alakult ki jelentősebb vita. Az egyik a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kizárja a bizottság tagjává választható személyek köréből azokat, akik 1972. február 14-e előtt születtek, vagyis a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor 18 évnél idősebbek voltak. Ez a rendelkezés a bizottság tagjainak függetlenségét kívánja erősíteni, hiszen 1990. február 14-én szüntették meg a kommunista állambiztonsági szolgálatokat, és szervezték át a titkosszolgálati rendszert, így akik ekkor töltötték be a 18. életévüket, biztosan nem lehettek politikai támadások érintettjei, mivel a titkosszolgálatok fiatalkorúakat nem szerveztek be.
Álláspontom szerint a taggá válás adott életkorhoz kötése megfelelően biztosítja a tag függetlenségét és érintettségének, érdekeltségének hiányát. Bizonyára lehetne más kizáró okokat találni, de ezek a kizáró elemek inkább diszkriminatívak lennének, és véleményem szerint sokkal inkább kerülnének a támadások kereszttüzébe, mint a taggá válás korhoz kötése. Ugyanakkor további garanciát is nyújt a tagok függetlenségéhez a törvényjavaslat, amikor úgy rendelkezik, hogy a parlament a bizottság választott tagjait és elnökét nemzetbiztonsági ellenőrzésük eredményének figyelembevételével választja meg. A nemzetbiztonsági ellenőrzés annak a lehetőségét is kizárja, hogy megfelelő életkorú tagjelölt esetleg hozzátartozói révén legyen érintett.
További kérdésként merült fel a vita során a bizottságba történő delegálási rendszer. A javaslat jelenlegi szövege szerint a bizottság elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, míg további egy-egy tag a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján töltené be a tisztséget.
Az ellenzék részéről javaslatként merült fel, hogy a bizottságba civil szervezetek is jelölhessenek tagot, mert ez adna valódi legitimitást ennek a bizottságnak. Ezzel szemben Turi-Kovács Béla képviselőtársam a bizottságban kifejtette, hogy nincs arra garancia, hogy a civil szervezeteknek csak olyan tagjuk van, akik a kommunizmus üldözöttei, és személyes tapasztalatuk, illetve véleményük van, ahogy az is kérdéses, hogy egy egykori üldözött mennyire szeretne részt venni egy, a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület munkájában.
Képviselőtársunk véleménye szerint szerencsésebb úgy elfogadni a törvényjavaslatot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, illetve a miniszter jelöli a bizottság tagjait, illetve egy-egy tagot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, amelyben Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását kezdeményezi, mely bizottság feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény U) cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az alaptörvény értelmében: "A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi."
A bizottság jogállásával kapcsolatban kiemelem, hogy az előttünk fekvő T/13215. számú törvényjavaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv lesz, amely általános hatáskörrel ellátja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását, tevékenysége eredményeit pedig átfogó jelentésben és egyéb dokumentumokban teszi közzé.
A bizottság a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében - tagjainak javaslatára - önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat, illetve készíthet jelentéseket, amivel elősegítheti a kommunizmus bűneinek feltárását.
Mindezeken túl a bizottság a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását is kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tevékenysége során többek között együttműködik az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében.
A törvényjavaslat a bizottság hatáskörét és jogállását szabályozó részében kiköti, hogy a bizottság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél, azaz a bizottság költségvetése nem csökkenthető.
A bizottság elnökének és tagjainak jogállása tekintetében a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület a javaslat szerint öttagú lenne, és a bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint választott és megbízott tagokból állna. Elnökét és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, míg további egy-egy tag a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján töltené be a tisztségét.
(19.10)
A bizottság választott tagjainak és elnökének megbízatási ideje 9 évre szólna, azzal, hogy a bizottság tagja és elnöke a tisztségében egyszer választható újra vagy bízható meg újra.
A törvényjavaslat szerint a bizottság választott tagjaira és elnökére az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. A parlament a bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzésük eredményének figyelembevételével, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg. A bizottság tagja a hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A javaslat kiköti azt is, hogy a bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki 1972. február 14-ét megelőzően született, vagyis a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor 18 évesnél idősebb volt. A bizottság tagjainak függetlenségét szolgálják a javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályai is: "A bizottság tagjai - tudományos, oktatói, művészeti, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül - más keresőtevékenységet nem folytathatnak."
A bizottság tagjai a megbízatásukat követő 30 napon belül, valamint ezt követően minden év január 31-éig vagyonnyilatkozat tételére kötelesek, a vagyonnyilatkozat - a családtag vagyonnyilatkozatának kivételével - nyílvános.
A bizottság tagjainak díjazását illetően a javaslat úgy rendelkezik, hogy a bizottság elnöke államtitkárt, a bizottság tagjai pedig helyettes államtitkárt megillető díjazásban és juttatásban részesülnek.
A bizottság tagjai felelősségének körében kiemelem, hogy az alaptörvény U) cikk (4) bekezdésében rögzíti azt is, hogy "A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók."
A bizottság előbbiekkel összefüggésben közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. Emellett a bizottság tagja sem vonható felelősségre az általa közzétett tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően sem. A bizottság tagja ellen tény vagy vélemény miatt bíróság vagy hatóság előtt eljárás nem indítható.
A bizottság hivatala körében: a testület munkáját - élén a főigazgatóval - egy hivatal segítené, amely ellátná a bizottság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. A hivatalnál nem dolgozhatnának olyanok, akik 1990. február 14-e előtti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytattak, akik 1990. május 2. napját megelőzően állami vezető tisztséget töltöttek be, de a törvényjavaslat kizárja a lehetséges munkavállalók köréből a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnának a hivatalban egykori munkásőrök, KISZ-tisztségviselők sem. Egyebekben a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint munkavállaló összeférhetetlenségére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai az irányadók.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenysége: a javaslat tételes felsorolást tartalmaz arra, hogy a bizottság milyen tevékenységeket folytathat az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszak átfogó elemzésével és a kommunista diktatúra működésének feltárásával összefüggésben. (Dr. Schiffer András: Mi a Fidesz álláspontja?) Így különösen rögzítheti élő tanúk emlékeit, tudományos kutatást végezhet, irat-, képi és hanganyagokat digitalizálhat, illetve közzéteheti azokat a nyilvánosság számára. (Novák Előd: Lassabban!) Kiadhat oktatási segédanyagokat, a feltárt tényadatokból és eredményekből létrehozhat a nyilvánosság számára elérhető online adatbázist, vagy közzéteheti a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatait is.
A bizottság tagjai és elnöke, valamint a hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója jogosult az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszakban keletkezett állami intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél őrzött - minősített adatot nem tartalmazó - dokumentumba, irat-, képi és hanganyagokba korlátlanul betekinteni, azokról másolatot készíteni.
A javaslat szerint a bizottság tagja és elnöke személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatot megismerni, míg a hivatal főigazgatója, vezetője, kutatója a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételekkel ismerheti csak meg.
A bizottság a törvényjavaslat szerint többek között vizsgálja a munkásőrség, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Ifjú Gárda, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek szerepét. A vizsgálat kiterjed az állambiztonsági szolgálatokra, a Minisztertanács tagjaira, a minisztériumok vezetőire, a fővárosi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok vezetőire, továbbá az állami vállalatok és intézmények vezetőire is.
Mint azt korábban említettem, a bizottság a tevékenysége során közzéteszi a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatait. Ezekhez az adatokhoz a kommunista hatalom birtokosai a rájuk vonatkozó adatok tekintetében megjegyzést tehetnek, amelyet a bizottság az eredeti adat változatlanul hagyása mellett tesz közzé. Ezáltal a javaslat lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek is nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így például az őket megfigyelő és a velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét.
A törvényjavaslat kifejezetten rögzíti, hogy a bizottság a munkájának eredményeiről kiadott jelentéseket és egyéb, a kommunista hatalom irányítóinak tevékenységéről szóló összefoglalókat a nyilvánosság számára minden esetben közzéteszi. Így elmondható, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége nyomán lehetővé válik az is, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, a hálózati személyek, az operatív kapcsolatok hozzátartozói is megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
Összességében a törvényjavaslat célja, hogy sok év után lehetővé váljon a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, illetve hogy fény derüljön a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére.
A fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlésről és azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13254. számú törvényjavaslat, illetve a párhuzamosan benyújtott, a házszabályi rendelkezésekről szóló H/13253. számú határozati javaslat együttes vitája indokolt egyrészt azért, mert az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlési határozati házszabályról szóló javaslatban megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel szükséges és indokolt módosítani, másrészt szükséges mind a házszabály, mind az Országgyűlésről szóló törvény hozzáigazítása az alaptörvény elfogadása óta létrejött jogszabályi környezethez.
Az új határozati házszabály megalkotását egyrészt az alaptörvény elfogadása óta Magyarország közjogi berendezkedésében bekövetkezett változások, másrészt az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolják. A házszabályi rendelkezésről szóló határozati javaslat egyik fő változása a törvényhozás menetének átalakítása egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb törvényhozási munka kialakítása érdekében.
A kialakított eljárási rend szerint a törvényalkotás folyamata öt szakaszra tagolódik, és az egyes szakaszokon belül is számos új elem jelenik meg.
A törvényalkotás első szakaszában - a benyújtástól az általános vita megkezdéséig - a határozatiházszabály-javaslat legalább hatnapos felkészülési időt biztosít a törvényjavaslat megismerésére, illetve a javaslat szerint ezt követően két további nap állna rendelkezésre a módosító javaslatok benyújtására. Nem lesz szükség azonban bizottsági döntésre az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatairól, azok automatikusan, bizottsági döntés nélkül kerülnének tárgysorozatba.
A törvényalkotás másik szakasza a törvényjavaslat általános vitája. A javaslat elfogadása esetén nem kerül sor az általános vitára való alkalmasság megállapításával kapcsolatos bizottsági eljárásra, tekintettel arra, hogy az új eljárásrend szerint a bizottságok a törvényalkotás későbbi szakaszaiban vesznek részt, az eddigi szabályozáshoz képest szélesebb körű feladat- és hatáskörrel. Egyebekben az általános vita szabályai annyiban változnak, hogy a rendes, vagyis legfeljebb 15 perces felszólalások között minden frakcióból egy képviselő jelentkezhet kétperces felszólalásra.
A harmadik szakasz a bizottsági részletesvita-szakasz. A határozati javaslat szerint a plenáris részletes vita helyett a módosító javaslatok megtárgyalása és az azokról történő határozathozatal is a bizottságok feladata, amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadja.
A törvényjavaslat tárgyalására a házelnök jelöl ki egy állandó bizottságot, ez azonban nem zárja ki, hogy párhuzamosan másik bizottság, állandó bizottság vagy nemzetiségek képviselői bizottsága is folytasson le részletes vitát a törvényjavaslat egészére vagy egy részére vonatkozóan, amennyiben feladatkörét érinti, úgy a vitához kapcsolódó bizottságként.
A tárgyaló bizottságok ebben a szakaszban kialakítják álláspontjukat a javaslat egészéről, illetve a benyújtott módosító javaslatokról is. A tárgyaló bizottság fogalmát a határozatiházszabály-javaslat vezeti be, és azon a házelnök által kijelölt állandó bizottságot, illetve a vitába bekapcsolódó bizottságot egyaránt érteni kell. Valamennyi tárgyaló bizottság az általa megtárgyalt módosító javaslatokat egy indítványba foglalva nyújtja be a házelnöknek.
A negyedik szakaszban a törvényalkotási bizottságé a főszerep. A törvényalkotási bizottság új jogintézményként, sajátos jogállású és feladatkörrel rendelkező bizottságként kerül bevezetésre. Feladata, hogy összegezze a bizottságok módosító javaslatait, és azt összegző módosító javaslatba foglalja össze. A plénum kizárólag erről határoz majd.
A törvényalkotás ötödik szakasza a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája, a törvényalkotási bizottság módosító javaslatáról való döntés, valamint a zárószavazás. Zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtására csak a zárószavazás elhalasztása esetén van lehetőség, legfeljebb egy alkalommal.
(11.10)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatról két szavazással dönt. Először az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatáról, majd az egységes javaslatról zárószavazást tart.
Változik a zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtásának szabályozása is. A házszabály eddig hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alaptörvénnyel vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével. Az új rendelkezés szerint az első helyen kijelölt bizottság, valamint az alkotmányügyi bizottság tartalmi korlátozások nélkül is nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt. A záróvitában minden frakciónak azonos, meghatározott idő áll rendelkezésére. Ha érkezett javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, akkor az előterjesztésről csak a záróvita utáni ülésnapon lehet szavazni. Az elfogadott országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.
A javaslat egyik legfontosabb újítása tehát, hogy a korábbitól eltérően nem a plenáris ülés, hanem a bizottságok folytatják le a törvényjavaslat részletes vitáját, mégpedig úgy, hogy a részletes vita kétszakaszossá válik. Az első szakaszban a tárgyaló bizottság a házelnöknek részletes vitát lezáró módosító javaslatot nyújt be, míg a második szakasz a törvényalkotási bizottság eljárása.
A javaslat a törvényjavaslat tárgyalásának általános rendjén túl speciális, különleges eljárásokat is szabályoz. A törvényalkotási eljárás gyorsítását célzó speciális eljárások: a sürgős tárgyalás, a kivételes eljárás, a határozati házszabály rendelkezéseitől való eltérés, valamint a tárgyalás és határozathozatal módosító javaslat hiányában. Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente hat alkalommal kerülhet sor, a kezdeményezéshez legalább 25 képviselő támogatása szükséges. A kezdeményezés elfogadásához pedig a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. Garanciális szabályként ugyanakkor rögzíti a javaslat, hogy a sürgős tárgyalás elrendelése, valamint a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak kell eltelnie.
A kivételes eljárás egy különösen gyors döntéshozatalt lehetővé tevő eljárás. Az előterjesztő a házelnöknél írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását. A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. Kivételes eljárást legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet indítványozni, amely ülésre az előterjesztő vagy a képviselők legalább egyötöde a törvényjavaslat megtárgyalásának, elfogadásának napirendre vételét indítványozza. Korlátozza azonban a kivételes eljárás kezdeményezésének lehetőségét a javaslat, amikor kizárja azt például, hogy az alaptörvény elfogadására vagy módosítására, az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezés elfogadására vagy módosítására, a házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására, a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására irányuló indítványt ebben a formában tárgyalni lehessen.
A kivételes eljárás egyebekben abban tér el a törvényalkotás általános rendjétől, hogy az általános vitára, valamint az összegző módosító javaslat és a bizottsági jelentések vitájára összevontan kerül sor, és a részletes vitát a törvényalkotási bizottság folytatja le. Garanciális szabályként rögzíti a javaslat ugyanakkor azt is, hogy a kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.
Szintén a törvényalkotás gyorsítását lehetővé tevő intézmények közé tartozik a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés. Kivételesen a Ház - a házbizottság javaslatára - az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának és ezen belül legalább öt ellenzéki képviselőnek a szavazatával vita nélkül úgy határoz, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. A javaslat azonban néhány esetben kizárja e szabály alkalmazásának lehetőségét, így például az alaptörvény elfogadására vagy módosítására, a házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására vagy a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására irányuló javaslat esetén.
A törvényalkotás általános rendjétől eltérő szabályokat állapít meg a javaslat a költségvetési törvénnyel kapcsolatban, illetve annak elfogadásával kapcsolatban. A javaslat szerint a költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba-vételére kijelölt bizottságként a költségvetési bizottság jár el, azaz a törvényalkotási bizottság szerepét ez esetben a költségvetési bizottság veszi át. A javaslat kizárja a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérést a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, illetve a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat esetén, amely a központi költségvetés főösszegeit megváltoztatná vagy hiánya mértékét növelné.
Továbbá lehetővé teszi a költségvetési bizottság részére, hogy határidőt szabjon a megismételt részletes vita lefolytatására, a központi költségvetésről szóló, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló, illetve a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás során.
További újítása a javaslatnak, hogy a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók részvételével állandó, nemzetiségeket képviselő bizottság jön létre. A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pont esetén felszólalhatnak akár anyanyelvükön is, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkeznek, ezért a határozatképesség megállapításánál sem vehetők figyelembe. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pont esetén határozati javaslat benyújtására is jogosult. Számukra a javaslat kérdésfeltevési jogot is biztosít, sőt a nemzetiségi képviselő és szószóló a független képviselőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel tehet fel kérdést, mivel minden ülésen, amelyen kérdések tárgyalására lehetőség van, legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló élhet ezzel a jogával, az általuk feltett kérdés ideje pedig nem számít bele a 90 perces időkeretbe. Interpelláció esetében ilyen kedvező feltételek nem érvényesülnek, interpellációra csak a nemzetiségi képviselőknek van lehetőségük, a független képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.
Összegzésként elmondható, hogy ha az új törvényhozási időszak elején hatályba lépő parlamenti házszabályi tervezet alapján módosulna a törvényhozás menete, a plenáris ülésről egy kétszintű bizottsági rendszerbe terelődne a részletes vita, és tervezhetőbbé válna az előterjesztések benyújtásának határideje, mindemellett a jelentősen, 386-ról 199-re csökkenő Országgyűlésben megerősödne a nemzetiségi képviselet is, mindez annak érdekében, hogy a következő Országgyűlés átláthatóbb törvényhozási mechanizmus keretében kezdhesse meg a törvényalkotási munkát.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyiunk számára ismert az elmúlt időszakban nagy port felkavaró ároktői banda ügye. A vád szerint hat büntetett előéletű, jobbára szoros családi kapcsolatban álló férfi 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt maszkban, éjszaka 70-80 éves emberekre az otthonukban, és súlyosan bántalmazta, megkötözte őket, hogy értékeiket megszerezze. A bűncselekmény-sorozatnak sajnálatos módon két halálos áldozata is volt, de a vádhatóság szerint több más esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az ároktői banda tagjainak büntetőügyében 2009 tavasza óta folyik büntetőeljárás, két vádlott tavasszal házi őrizetbe került, mert letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott 4 éves felső határa, s ezért meg kellett szüntetni fogva tartásukat. A két férfi október 4-én szökött meg Ároktőről, majd október 9-én fogták el őket Svájcban. A bíróság október 23-án helyezte ismét előzetes letartóztatásba őket.
A régi törvényi szabályozás szerint az előzetes letartóztatás 4 éves felső határának elérését követően, 2013. november 22-én a banda egy másik tagját előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kellett volna helyeznie a bíróságnak, ami szinte egyenértékű a szabadlábra helyezéssel. A férfit az ügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett, valamint több rendbeli súlyos testi sértéssel vádolja, akinél szintén fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Magyarország Kormánya, figyelembe véve az Európai Unió több országának gyakorlatát is, kezdeményezte a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását. Az Országgyűlés által november 11-én elfogadott, a Magyar Közlönyben november 18-án kihirdetett törvényjavaslatban a kiemelkedő tárgyi súlyú, vagyis a 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetőivel szemben indult büntetőeljárások során az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát megszüntette.
Az ároktői bandával kapcsolatos sajnálatos események rávilágítottak arra, hogy nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára. Az előzetes letartóztatás feltételeinek fennállása esetén az előzetes letartóztatás megszűnése súlyosan megnehezíti, veszélyezteti a büntetőeljárás befejezését, ezért indokolt, hogy az előzetes letartóztatás intézményének (Az elnök csenget.) ezekben az esetekben ne legyen időkorlátja. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból: Letelt az idő!) A november 19-én hatályba lépett jogszabály értelmében, illetve a várható súlyos ítéletre tekintettel (Az elnök csenget.) a Fővárosi Törvényszék...
ELNÖK: Képviselő úr, 3 perc, lejárt az időkeret. (Közbeszólások az MSZP soraiból: 3 perc!)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Elnézést! (Felzúdulás az ellenzéki sorokban.)
ELNÖK: A kérdését kérem, fogalmazza meg, le kell zárjam.
DR. VAS IMRE (Fidesz): Kérdezem államtitkár úrtól, megmenekült-e az ország a házi őrizetes gyilkosoktól.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm államtitkár úr válaszát, elfogadom, mert ahogy államtitkár úr is felsorolta, nagyon sok területen tettünk lépést, itt jelen esetben a büntetőeljárások gyorsítása érdekében, tekintettel arra, hogy mind a bíróságnál, mind az ügyészségnél létszámemelés történt, mind hatáskör-módosítás történt, és mindegyik ügy abba az irányba hat, hogy minél előbb be tudjuk fejezni, illetve a bíróság be tudja fejezni a büntetőeljárásokat.
Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(14.50)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Sajnos, az előterjesztésről nem sok szó esett idáig. Schiffer képviselő úr elmondta egyébként, hogy az MSZP mennyire kedvezett a multiknak - szíve joga egyébként, bár ez nem az előterjesztés tárgya -, de azt azért szeretném elmondani, hogy az áfacsalások meg egyáltalán az adócsalások megelőzésére az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek nagyon is megfelelőek lennének (Dr. Józsa István: Ha lennének.), és pont ezt akarja Schiffer képviselőtársam elodázni, mint említette, a módosító indítvány benyújtásával.
Aztán Schiffer képviselőtársam azt próbálta itt mondani, hogy itt tulajdonképpen nincs is bűncselekmény, mert azt mondta, hogy ha elfogadjuk az alkotmányügyi bizottság módosító indítványát, akkor itt nem is fog megindulni a vizsgálat (Dr. Schiffer András: Ennyire szerény a felfogóképességed?), kvázi azt mondja, hogy ha betesszük azt, hogy eredménnyel lezárul, akkor nem fognak elindulni a vizsgálatok, legalábbis én feljegyzeteltem (Dr. Schiffer András: Rosszul.), az én jegyzeteim szerint ezt mondta.
A másik pedig, hogy ha valakit adóellenőrzés ér, akkor éppen az a baj, ha valakit nem ér adóellenőrzés, akkor meg az a baj. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, döntsék el, hogy most akkor legyen adóellenőrzés, vagy ne. Szerintem egyébként kell, és annak, aki az adót befizette, a megfelelő könyvelései rendben vannak, annak, hogy jön-e az adóhivatal vagy nem, majdnem mindegy.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Február 4-én robbant a bomba: Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltatott osztrák pénzintézeti számláján. Az MSZP-s honatya csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem, és az összeg eredete is ismeretlen. Hány szocialista politikus rendelkezik még hasonló külföldi számlával? Vajon ez az összeg azonos-e azokkal a gyanús százmilliókkal, amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt? Tudomásom szerint tavaly ősz óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor, az MSZP második emberének osztrák számlákon parkoltatott csaknem negyedmilliárd forintja kapcsán.
De ki is ez a bizonyos MSZP-s politikus? Amit tudunk róla, hogy Budapest XVIII. kerületének MSZP-s országgyűlési képviselője volt 2002 és 2010 között, 2006 és 2010 között pedig a kerület önkormányzati képviselője volt, 2004-től 2012-ig az MSZP országos választmányának elnöke, majd 2012 óta a párt elnökhelyettese. Simon Gábor szocialista politikus mentelmi jogát tavaly márciusban a legfőbb ügyész kezdeményezésére felfüggesztette az Országgyűlés. A gyanú szerint Simon az előző kormányzati ciklusban munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött vezetői készségének fejlesztésére, tanácsadásra. Szintén az előző ciklusban történt hűtlen kezelés miatt zajlott nyomozás a XVIII. kerületi önkormányzat 2008-as kötvénykibocsátása kapcsán. Most február 5-én a fővárosi főügyész elrendelte a felülvizsgálatot.
Tisztelettel kérdezem miniszter úrtól, milyen jogi következménye lehet annak, hogyha valaki valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot nyújt be. Milyen bűncselekményeket követhetett el Simon Gábor szocialista politikus, illetve mely szervezetek jogosultak eljárni a külföldön elhelyezett titkolt vagyon eredetének kiderítésére?
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Ugye, mint tudjuk, az MSZP vezetője, Mesterházy Attila elfogadta Simon Gábor magyarázatát, de a legfontosabb kérdésekre a mai napig nem kaptunk választ. Megnyugtató, amit miniszter úr mondott, hogy a nyomozó hatóság, az ügyészség eljárást indított, és úgy tapasztaljuk, hogy eljárási cselekményeket is végez. Valószínűleg ők nem értenek egyet Mesterházy Attilával, és amit miniszter úr mondott, mindegyik bűncselekmény rendkívül súlyos. Úgyhogy annak drukkolunk, hogy a nyomozó hatóságok az ügy minden részletét ki tudják deríteni, illetve bíróság adott esetben ítéletet tudjon a dologban hozni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)