Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A második világháborút követően Budapest is és Európa több nagyvárosa a háborús sebeket úgy gondolta a legolcsóbban és a legjobb megoldásban kiküszöbölni és kiheverni, hogy az akkori agglomerációt integrálta egy nagyvárosba, így jött létre az úgynevezett Nagy-Budapest. Éppen hetven év, e Ház falai között elődeink alkották meg azt a törvényt, amelynek alapján a XXV. törvény elfogadásra került 1949-ben, és létrejött Nagy-Budapest, adminisztratív módon persze.Ez a Nagy-Budapest akkor hét megyei jogú várost foglalt magában. Meg szeretném említeni ezeket az akkori megyei jogú városokat, amelyek akkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből rakódtak össze: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestlőrinc, Rákospalota  ez az én választókerületem , Újpest részben.

(15.20)

És további 16 nagyközséget is Budapesthez csatoltak: Albertfalvát, Békásmegyert, Budatétényt, Cinkotát, Mátyásföldet, Nagytétényt, Pesthidegkutat, Pestszentimrét, Pestújhelyt  amely szintén a választókerületem , Rákoscsabát, Rákoshegyet, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet, Rákosszentmihályt, Sashalmot és Soroksárt. Így létrejött az úgynevezett Nagy-Budapest, amely addig 14 kerületből állt, majd 22 közigazgatási egységre bontva Rákospalota és Pestújhely lényegében a Budapest XV. kerület elnevezést vagy közigazgatási besorolást kapta.

Ezek a falusi jellegű települések azzal, hogy Budapesthez tartoztak, létszámát tekintve egy világvárosi méretet értek el, hiszen 1,6 millió lakosa lett így a városnak, infrastruktúráját tekintve azonban hihetetlenül alacsony infrastruktúrával rendelkeztek. Poros utak voltak 80 százalékban a településeken az idecsatolásukat követően is, és nem volt ivóvízellátás, nem volt szennyvízcsatornázás, nem volt elektromos ellátása sem némelyik falunak, legfeljebb egy-egy főutcában, külön-külön kis villanytelepeik voltak. Mondhatni tehát azt, hogy gondot is magához csatolt a város anno, amikor 1873-ban létrejött az eredeti Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből, illetve Margitsziget csatlakozott még ehhez. Azt gondolták, az összecsatolással elegendő egy nagyvárost létrehozni. De egy nagy gondot is létrehoztak, noha az eltelt időszakban hatalmas fejlődésen esett át a város, de azok a külső kerületek, amelyek ma külső kerület néven ismertek, továbbra is megmaradtak külső kerületnek a jellegüket tekintve, részben kicsit elmaradt infrastruktúrával, noha ma már elmondhatja Budapest, hogy az utcáinak jelentős része szilárd útburkolattal van ellátva, amely alatt az alapvető közművek ki vannak építve. Mégis úgy gondolom, hogy hetven év kellett ahhoz, hogy elérjük, hogy egy város megüsse azt a mértéket, amit egy ilyen európai méretű városnak el kell érni.

Rákospalota és Pestújhely  amelyben én érintett vagyok, a választókerületem  szintén ugyanebben a helyzetben volt. Mondhatni azt, hogy a rendszerváltást követően, az elmúlt harminc évben épültek ki az alapvető közművek.

Hagyományaikat és kultúrájukat is fenntartották ezek a települések. A régi típusú kultúra szinte mindegyiknél fellelhető. Budapesthez tartoznak, de nagyon sokan a település régi nevét használják még most is. Egy nyári példa: a Balatonon találkoztam emberekkel, akik kerületiek voltak, és kérdezték, hogy mikor megyek vissza Rákospalotára. Nem azt mondják, hogy mikor mész vissza Budapestre, hanem azt, hogy mikor mész vissza Rákkospalotára. Még mindig ennyire rákospalotaiak, a sajátjukénak érzik annak a kis településnek a nevét, amit Budapesthez csatoltak. Ennek kívántam emléket állítani, azért kértem szót. Köszönöm szépen.