Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Maga a rozsdaövezet-probléma egy valóságos probléma minden nagyvárosban, így Budapesten is, tulajdonképpen a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás hagyatéka a nyakunkon. Nem lehet vitatni, hogy vannak olyan ingatlanok, amelyek jó infrastruktúrával, városképet is rontó helyzetben léteznek, vannak. Ugyanakkor azt kell megemlítsem, hogy a keretjellegű törvény nagyon nagy veszélyeket rejt magában, hiszen a végrehajtási rendeletben van elásva a lényeg. Azt nem látjuk, hogy igazán majd mi minősül rozsdaövezetnek; annak a minősítése, hogy fogok egy jó helyen lévő telket, és azt mondom, hogy ugyan már, most ott park van, de egyébként építési, helyrajzi száma van, valamikor ott egy ktsz működött, és azt kinevezem rozsdaövezetnek. Mi a paramétere annak, hogy valami rozsdaövezet?  ez az egyik gond, ezt nem találtam. A bizottsági ülésen is volt módom hozzászólni.A másik, amit szeretnék megemlíteni, hogy itt különböző tulajdonokkal találjuk magunkat szembe. Itt a legkevesebb az önkormányzati tulajdon, attól függ, még egyszer mondom, hogy mit minősítünk rozsdaövezetnek, mert akkor lehetséges, hogy sok önkormányzati tulajdon is belekerül ebbe. Csak szeretném megemlíteni, hogy van egy 70 vagy 80 hektáros területe a fővárosnak, az úgynevezett Cséry-telep, ez a Cséry-telep akár rozsdaövezetnek is minősíthető. Előkelő helyen van, az M5-ös és a XVIII. kerület frekventált részén, csak itt is az van, amit előttem a Fenntartható fejlődés bizottságának elnök asszonya említett, hogy itt a kármentesítésre körülbelül 20 milliárd forintot kell rászánni. Ennek nincs garanciája, hogy ez a kármentesítés elmarad, vagy nem marad el, azt ki finanszírozza, és mi történik ennek a megvásárlásával, milyen módon történik. Ha rozsdaövezetté minősítjük, az valami olyasmi lesz, mint a kiemelt gazdasági övezet, amely alapján lehet bárki a tulajdonos, rátettük a kezünket, az kiemelt rozsdaövezet vagy gazdasági övezet, mert úgy tűnik, az alternatíva az, hogy kiemelt gazdasági övezet nem lesz a fővárosban és a megyei jogú nagyvárosokban, de lehet, hogy az alternatívája a rozsdaövezet, amely viszont éppen a megyei jogú városokban és a fővárosban található.

Azt szeretném jelezni az államtitkár úrnak, aki jól ismeri Budapestet, hogy például Kőbányán is három ilyen hatalmas nagy ingatlan van, amely minősíthető rozsdaövezetnek, de vannak tulajdonosai, van városfejlesztési terv, van kerületfejlesztési terv, meg van adva, hogy mit lehetne ott építeni. Nyilván a legtöbb helyen az önkormányzatok azt szeretnék, ha lakás épülne, vagy városarculatot javító olyan építmény, amely megéri a befektetőnek is, és eltűri a lakosság is. Ha felsorolnánk néhány olyat, fővárosról lévén szó, megemlíthető a Ganz-MÁVAG, az is egy lehetséges rozsdaövezet, a minősítést  még egyszer mondom  nem tudom. Nem tudom, mennyi tulajdonosa van. Sok-sok tulajdonosa van, ezért valóban előrelépni a tulajdonviszonyok gubanca miatt nem nagyon lehet. Olyan ez, mint a mezőgazdasági földterületeken a részaránytulajdon, hogy egy bizonyos terület gazdája tekintetében, mondjuk, egy hektárnak akár kétszáz részarány-tulajdonosa is lehet, és senki nem tud semmit kezdeni a földjével. Nagyjából ezeknél mindegyiknél ez a helyzet van. Ilyen a volt bezárt gyárak területe. De lehetne a növényolajgyárat említeni, amely szintén ott áll harminc éve, a bőrgyárakat, a szövőgyárakat. Azt gondolom, van még néhány volt szovjet katonai laktanya is, amit lehet, hogy annak lehetne minősíteni, nem tudjuk, hogy annak minősül, és vannak bezárt kórházak is.

Hogy mi a rozsdaövezet, ezt ebből a törvényből nem fogja megtudni senki. Vegyül például Óbudát, itt van a Gázgyár, már nem tudom, hány esetben kormányrendelet is született, már volt pályázat is kiírva a Gázgyár hasznosítására és persze a kármentesítésére, ugyanakkor nem történik semmi, sőt most a módosító indítványoknál kiderül, hogy korábban a kormány támogatta a Gázgyár kármentesítését, most ebben a költségvetésben  az időközben megváltozott fővárosi vezetési összetételben  nem támogatja a kormány a Gázgyár hasznosítását. Így például nem tudjuk, hogy milyen körülmények között fog majd hasznosulni.

Összességében, azt gondolom, egy olyan törvény van előttünk, amely némelyik helyen valóságos problémát, várost rondító problémát feszeget, de olyat, amelyet nem beszéltünk meg a várossal, egyikkel sem, az érintett megyei városokat is beleértem, nem beszéltük meg Budapest esetében a kerületekkel, és nem érzünk összehangolást a végrehajtási rendeleteknél. Inkább az a fő gond, itt településképi törvényt módosítottak egy salátatörvényben nemrégen, az előttünk lévő vita kapcsán, ott is az van, hogy településképi védelmi terveik vannak a kerületeknek, nem esik szó arról, hogy ezekhez milyen módon illeszthető ez a rozsdaövezet, és területrendezési és területfejlesztési terveik is vannak a kerületeknek.

Befejezésül azt szeretném megemlíteni, hogy nyilván egy olyan törvényt fogadunk el, amely a külföldi tulajdonosokkal, a vegyesvállalati tulajdonosokkal, a sok magántulajdonossal, egy-egy helyen az önkormányzati tulajdonosokkal, úgy érzem, ez nincs egyeztetve. Az előttem szólókkal szeretnék egyetérteni, attól tartok, hogy egy-egy ilyen ingatlan lesz majd a külföldi munkavállalóknak, akik pótolják a munkaerőhiányt Magyarországon – munkásszálló-építési kampány , lesznek olyan különböző akciók, amelyekre jók ezek a rozsdaövezetek. Nem tudjuk támogatni, elnézést kérek, államtitkár úr. (Taps az LMP padsoraiból.)