Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét csak a valóságból fogunk kiindulni, és éppen ezért támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Igen, sajnálatos módon vannak olyan családok, amelyekben az asszertív kommunikáció, a konstruktív problémamegoldás, konfliktuskezelés semmit nem jelent, csak és kizárólag agresszió van, aminek egyébként a gyermek a legnagyobb áldozata. Ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Adott esetben ezektől a fiataloktól is meg kell védeni azokat, a pedagógusokat is, illetve a diáktársakat is, akiket tőlük meg kell védeni, nincsen mese, ezért ezt támogatni fogjuk  viszont a kritikákat itt is el fogjuk mondani, mert van számos. Azért az mégsem járja, hogy bárki felhorkanjon azon… Most, néhány nappal ezelőtt történt Kaposváron, Somogy megye székhelyén egy újabb szörnyű gyilkosság, egy 17 éves fiatal éjszaka megölt egy jóravaló fiatalembert, aki a barátnőjét védte. Szóval, nem járja, hogy mondjuk, a bűnügyi költséget ne terheljék az elkövető családjára  ez a törvényjavaslat erről is szólni fog, nem csak az iskolaőrség részletezéséről. Miért fizesse a három műszakban keményen és minimálbérért robotoló becsületes állampolgár az adójából, mondjuk, ennek a gazembernek a bűnügyi költségeit? Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért kellene ennek így történnie. Támogatni tudjuk tehát ezt a módosítást. Azt is egyébként, hogy ha valaki nem teljesíti azt a társadalom felé és a saját gyermekei felé meglévő kötelezettségét, hogy nevelje a gyermekét  akinek egyébként jó esetben valóban a szeretet, a harmónia és az életigenlés megtestesülésének kellene lennie abban a családban , attól vegyék el a családi pótlékot, hogyha bűncselekményt követ el az a gyermek, akiért ő felelősséggel tartozik. Ez a normalitás. Ezeknek a dolgoknak valahogy igenis gátat kell szabni.

Ha már iskolaőrségről van szó, kénytelenek vagyunk támogatni, újfent csak elmondjuk, egy tűzoltó intézkedésnek tartjuk, egy átmeneti kényszermegoldásnak, azért, hogy azokon a helyeken, ahol ez a munkakör bevezetésre kerül, a helyzet valóban normalizálódni tudjon, és valóban elkezdődhessen az a konstruktív pedagógiai munka, amely a valódi megoldást jelentené; a valódi megoldást, amelyhez egyébként az is hozzátartozik, hogy ilyen viták alkalmával  és ebben igazat adok akkor Horváth képviselőtársamnak  nem húzzuk elő a cigány kártyát, nem húzzuk elő a rasszistázós kártyát. Egyébként ezt elmondhatná Rétvári Bence államtitkár úrnak is meg Soltész Miklós államtitkár úrnak is, mert mondjuk, velem kapcsolatosan gyakran élnek ezekkel az eszközökkel, holott újfent csak azt mondom, szó sincs itt valamiféle genetikai alapon történő meghatározottságnak a hangoztatására  ez lenne a vérprimitív rasszizmus.

Hogyha ilyen dolgok szóba kerülnek, akkor én mindig hangsúlyozni szoktam, hogy szociokulturális meghatározottságról van szó, amit igenis felül lehet írni, felül lehet írni preventív eszközökkel, ez lenne a legjobb; felül lehet és kell is írni egyébként az egyén felelőssége, a család felelőssége által, mert fel kell ismerni, hogy változásra bizony szükség van. És hogyha már ezekről az állami preventív intézkedésekről volt szó, akkor nyugodtan hozzátehetnénk, hogy a Jobbik frakciójának megvoltak a módosító javaslatai ehhez a törvényjavaslathoz, ugyan nem konkrétan ehhez a törvényhez kapcsolódóan, hanem a költségvetéshez, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan, amit voltak kedvesek a kormánypárti padsorokban lesöpörni.

Három tételt hoznék ide. A „Biztos kezdet gyerekházak” intézményére jövőre 842 millió forintot szán a költségvetés. Mi azt mondtuk egyébként  nem valami óriási tétel , hogy növekedjék ez 2 milliárd forintra, mert hogyha megnézzük azt, hogy szükség lenne erre a valóban hasznos, és hogyha jól csinálják, akkor adott esetben jövőmentő intézményre, akkor meg kellett volna emelni ennek a költségvetési tételét. Ugyanez a helyzet a tanodákkal. Nagyon jó dolog, amikor elhivatott pedagógusok olyan gyerekekkel foglalkoznak, akik valószínűleg elkallódnának vagy elkallódhatnának egyéb esetben, de ha megnézzük, hogy erre 2,4 milliárd forintot fordít a kormány jövőre, akkor ez még mindig kevés ahhoz képest, amekkora igények lennének ahhoz, hogy a problémát valóban kezelni tudjuk. És ilyen a köznevelési intézményekben a szociális segítő tevékenységet folytató munkatársak számának megnövelése, erre a tevékenységre egyébként 5,5 milliárdot tábláztak be a jövő évi büdzsében. Azt mondjuk, hogy ez nagyon-nagyon kevés. És mondjuk, hogyha ezt a három dolgot így egymás mellé rakjuk, akkor máris tételeződik egy olyan preventív megoldási keretrendszer, amely valóban elhozhatna némi kis javulást abban a ténylegesen tapasztalható problémában, amiről is beszélni szoktunk.

Hadd hivatkozzak az ITM kiváló államtitkárára, György Lászlóra, aki doktori értekezésében, a társadalmi integrációról szóló doktori értekezésében beszélt egyébként egy bizonyos duplahurkos ördögi körről. Ez arról szól, hogy, igen, megvan az állam felelőssége  és akkor most az előbb itt az állam felelősségét ecseteltem, mert hogyha lenne olyan tevékenysége a magyar államnak, azon belül a köznevelésnek, amelytől nem szabad sajnálni a forrásokat, nyilvánvalóan ellenőrzött módon, nem elfolyatva, akkor ezek a területek lennének azok , viszont ott van ennek a duplahurkos ördögi körnek a másik összetevője is: a személyes viselkedési minták módosítása, és anélkül nem fog menni. Tehát fel kell ismernie azt egyénnek és családnak is, hogy adott esetben bizony változni kell, és el kell fogadni azokat a mindenkire nézve kötelező együttélési normákat, amik hogyha nem történnek meg, akkor ilyen kényszereszközökhöz kell nyúlni, amit egyébként tényleg sajnálattal tapasztalunk, de mégiscsak azt tudjuk mondani, hogy a tűzoltáshoz adott esetben ezek szükségesek.

Azt szeretnénk kérni, és újfent csak konstruktív módon, hogy ezeket a módosító javaslatokat is szíveskedjenek meghallgatni, vagy hogyha nem tetszik, hogy a Jobbik terjeszti elő, akkor hozzák meg önök, de sokkal fokozottabban figyeljenek ezekre a problémákra, mert ha most ilyen tüneti kezelés formájában sikerül is egyébként szőnyeg alá rugdalni, szőnyeg alá söpörni, nem fognak találkozni, mondjuk, az iskolákban, mert lesz visszatartó ereje az iskolaőrnek, de valamikor, előbb vagy utóbb ki fog törni az az agresszió abból a gyerekből, abból a fiatalból, akit egyébként  még egyszer hadd húzzam alá  mégiscsak a családjának kellene arra szocializálnia, hogy nem ez a járható út. De ez nem fogja boldogítani az áldozatot, nem fogja a húszas évei elején járó Dávidot, akit Kaposváron vertek agyon, ott, Kaposmérőben, boldogítani, ehhez ennél sokkal-sokkal több kellene. Ez viszont az állam felelőssége, mint ahogyan az is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű pedagógus álljon rendelkezésre.

Lehetne itt arról beszélni, hogy mennyire elnőiesedett a pálya, és akkor egy Richard Rohr nevű börtönlelkészre hivatkozva azt mondani, hogy ez milyen káros; hogy tele vannak a börtönök apa nélkül felnőtt gyerekekkel, illetve emberekkel, mert bizony úgy jöttünk a világra, hogy a szülői mintából kellene egy anya, és kellene az apaminta is  hogy ilyen konzervatív dolgot hozzak most itt elő , és hogyha ez hiányzik, akkor bizony óriási bajok történhetnek.

(16.30)

És lehet azt mondani, hogy ez legyen az egyén problémája, legyen a család problémája, de hát azért az államnak is meglenne a felelőssége, és tényleg, ha a közös jövőt tekintjük itt alapnak, és mindannyian féltjük ezt a közös jövőt, akkor, amikor megbicsaklik a családi szocializációnak a rendszere, akkor a támogatást oda kellene rakni az állam részéről is. Ez például azzal járna, hogy a pedagóguspálya ne valamiféle lenézett és sok esetben karrierlehetőséget nem nyújtó hivatás legyen, hanem igenis, mint ahogy régebbi korokban, szerencsésebb korokban volt, férfiember is merje vállalni, és ne az legyen, amit most látunk a statisztikákból, hogy mondjuk, az általános iskolákban hét női pedagógusra  nem akarom őket bántani, Isten éltesse őket is, és hála a munkájukért  jut egyetlenegy férfi tanárember. Ez mind-mind problémával járhat az agressziókezelés tekintetében azoknál a fiataloknál, akiknek otthon nincsen megfelelő apaképük. Köszönöm szépen. (Taps.)