Felszólalás adatai

SZABADOS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jelenlegi rendszere már közel két évtizede működik, igaz, megváltozott formában, de alapvetően jól betöltötte funkcióját.

Az alapfeltételek kialakítása, a rendszer alapjainak megteremtése mintegy 20 évvel ezelőtt kezdődött. Az idők folyamán természetesen bekövetkeztek kisebb-nagyobb horderejű változások a gazdasági életben, a társadalmi életben, az informatikai és egyéb területeken. Ezek a változások szükségszerűen idézték elő azt a helyzetet, hogy átfogó felülvizsgálatra, korszerűsítésre, változtatásra szorulnak a feltételek a kötelező gépjármű-felelősség rendszerében. Szakmai konszenzus alakult ki az előkészítések során abban, hogy a rendszert célszerű általános felülvizsgálat alá vonni azzal a céllal, hogy korszerűbb, ügyfélbarátabb, kevesebb adminisztrációs terhet jelentő, hatékonyabb ellenőrzést biztosító, modern törvényi szabályozás szülessen.

Hazánkban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítottként közel 4 millió polgárt érint, míg veszélyes üzemből eredő károkozás következtében károsultként bárki lehet érintett, ezért fontosnak ítéljük meg a törvényi szintű szabályozást.

Szakmai körökben felmerül természetesen a törvényi szintű szabályozásból eredő hátrányok megfogalmazása is, amely szerint a törvény módosítása hosszadalmas, nehézkes, a piaci körülményekhez való alkalmazkodást nehezíti. Figyelembe véve a szakmai aggályokat is, a törvénytervezet azzal tesz eleget ezen aggályok feloldásának, hogy a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek egészítik ki a törvényt, például a gépjármű-kategóriákra, a biztosítás fennállását tanúsító igazoló eszközökre vonatkozóan.

A törvényi szintű szabályozás mellett szól az is, hogy az egységes törvényi szintre kerülő szabályozás a jogbiztonság szempontjából is kedvezőbb, az érintettek jelentős számára és sokszínűségére való tekintettel javíthatja a szabályozás sikerességét és eredményességét. Nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy ezzel az egységes törvényi szintű szabályozással hazánk összhangba kerül az európai uniós tagállamok többsége által megvalósított gyakorlattal is.

A biztosítási ágazattal kapcsolatos tennivalókat a fogyasztóvédelmi eseti bizottság is megtárgyalta, a piaci szereplők jelenlétével fogalmazta meg piaci, fogyasztóvédelmi aggályait, amelyek többségét a törvénytervezet is figyelembe veszi. A bizottság ülésén a piaci szereplőkön túl részt vettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének munkatársai, a Magyar Biztosítók Szövetségének munkatársai, valamint a Versenyhivatal is.

Nagyon fontos kérdések fogalmazódnak meg szakmai körökben a biztosítási ágazat értelmezésével kapcsolatban is. Ezt az előttem felszólaló képviselőtársaim is megemlítették. Jogi értelemben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében a károsult nem ügyfele az érintett biztosítónak, és nem minősül fogyasztónak. A károsult és a biztosító jogviszonya nem szerződéses jellegű, szerződéses viszony a károkozóhoz köti. E tekintetben megoldás lehetne, ha a jövőben a károkozás pillanatától a biztosító passzív ügyfelének tekinthetné a károsultat. Ezen a területen további szabályozásra lehet szükség, erről szólt Püski András képviselőtársam is.

A törvénytervezet egyértelműsíti a szerződés megkötésére jogosult személyt, amely kritikus eleme volt a felelősségbiztosítási rendszernek. A törvény egyértelműen szerződéses kötelezettséget ír elő minden magyarországi telephelyű gépjármű-üzembentartójának. A biztosítási kötelezettség az üzembentartót a gépjármű hatósági engedéllyel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig - néhány kivételtől eltekintve - terheli.

(14.30)

A törvénytervezet egyértelműsíti a flották fogalmát, az alkalmazható szabályokat. A flottákra vonatkozóan is kötelezővé teszi a következő naptári évre vonatkozó díjtarifákat és annak jogszabály szerinti meghirdetését.

A törvényjavaslat szerint a biztosítók helytállási kötelezettsége dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forintban, személyi sérüléses károk esetén legalább 1 milliárd 600 millió forintban kerül megállapításra. Fontos itt megemlíteni, hogy természetesen a jogos és megállapított kártérítési igények mértékéről van szó.

Új fogalomként kerül a törvénybe a fedezetlenségi díj fogalma. A fedezetlenségi díj a károsultak védelme érdekében, a biztosítatlanság elkerülése, illetve annak megfelelő pótdíjazása érdekében kerül bevezetésre. Ennek megfelelően a fedezetlenségi díjat az üzembentartó akkor köteles fizetni, ha biztosítási kötelezettsége ellenére nem rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással. Az elmaradt, azaz fedezetlenségi díjat a kártalanítási számla vezetője állapítja meg, amelyet a törvény szerint a biztosítók díjtarifáinak közlési kötelezettségével azonosan közzé kell tenni.

A korábbi szabályozásnak megfelelően érvényben marad, hogy a biztosítók a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján kötelesek közzétenni, és azt az adott biztosítási időszak, azaz egy éven belül nem változtathatják meg.

Itt kell szólnom a biztosítási évforduló kérdéséről. Szakmai körökben, fogyasztóvédelmi körökben számos alkalommal merült már fel a naptári évtől eltérő biztosítási évforduló lehetővé tételének biztosítása, részben azért, mert a ma érvényes, a szerződések felmondását az év végére koncentráló, sehol Európában fel nem lelhető gyakorlat sok probléma forrása volt.

A Magyar Biztosítók Szövetsége javaslatai szerint is az év végi szerződésváltást az alábbi szakmai indokok sem indokolják. A kialakult gépjármű-felelősségbiztosítás év végi kampánya egy hónapra koncentrálja a felmondások, valamint újabb egy hónapra a helyettesítő szerződések megkötésének lehetőségét. A döntéseik meghozatalához az üzembentartóknak jelentősen hosszabb idő szükséges. A kialakult kampányidőszak jelentős adminisztratív terheket jelent a biztosítóknak, növeli a hibák elkövetésének lehetőségét, károkat okoz a határidők betartásában, a kötvényfeldolgozásban, a díjfizetésben, a károk rendezésében. A rendszer magában hordozza a biztosítóváltást generáló, megalapozatlan, téves vagy tévedésbe ejtő közlemények megjelenését. A kampányidőszakban csak a díjak összevetésére nyílik lehetőség, az újrakötési időpont egybeesik az év végi ünnepekkel.

A törvényjavaslat szerint a biztosítási évforduló naptári évhez kötésének feladása feltétele és lehetősége annak, hogy megszűnhessen az egyetlen biztosítási módozat, amely naptári évhez kötött - jelenleg a biztosítási módok között csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás év végi évfordulós -, megszűnhessenek az év végi, szakmailag kifogásolható kampányok, a biztosításfelügyeleti és a piacfelügyeleti munka kiegyensúlyozottabbá, pontosabbá válhasson, a szerződések feldolgozása hatékonyabbá válhasson, és a legfontosabb, hogy mindezek eredményeként az ügyfélpanaszok csökkenhessenek.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a biztosítók díjközzétételi kötelezettsége nem változik, év közben nem változtatható, a szerződés lejárta előtt 50 nappal az ügyfelet írásban kell tájékoztatni a biztosítás lejáratának időpontjáról és a következő év esedékes díjáról.

A károsultak védelme érdekében a jövőben következetesebb szabályok vonatkoznak azokra, akik késlekednek a biztosítási díj befizetésével. Ha valaki az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti be a biztosítási díjat, a szerződés megszűnik, és a továbbiakban a gépjármű biztosítottsága közigazgatási eszközökkel kényszeríthető ki. A biztosítónak a szerződés megszűnése előtt figyelmeztetnie, a szerződés megszűnése után pedig tájékoztatnia kell majd az ügyfelet annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a jogszabályból eredő kötelezettségeinek.

A törvény fontos eleme, hogy a jelenlegi bonus-malus rendszer korszerűsödik. A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a károk pontos nyilvántartását, a biztosítók közötti naprakész átadást, a rendszer nehézkes, és érdeksérelmeket okozhat az autósoknak.

Mindezek kiküszöbölésére, valamint ténylegesen a károkozáson, illetve annak hiányán alapuló díjképzés megvalósítása érdekében központi kárnyilvántartási rendszer kerül bevezetésre, amely a korábbi korszerűtlen rendszerhez képest jelentős előrelépést jelent, jobban megfelel az európai uniós elvárásoknak is.

Az új kártörténeti nyilvántartási rendszer a jelenleg kedvezőbb bónuszbesorolásban lévők számára további kedvezmények nyújtására ad majd lehetőséget. A tervezet rögzíti a kárnyilvántartás célját, az abban kezelt adatok, illetve adatszolgáltatók körét, a nyilvántartásban szereplő adatok kezelhetőségének idejét, amelyet a törvény hét évben határoz meg. A kártörténeti nyilvántartás a biztosítással nem rendelkező üzemben tartók által okozott károk nyilvántartására is lehetőséget biztosít, mely fontos abból a szempontból, hogy ha az ilyen károkozó a felelősségbiztosítási rendszerbe bekerül, követhető a kártörténete.

A törvényben alapvető elvárásként fogalmazódik meg a közlekedési igazgatási hatósági eljárásokban, hogy az üzembentartó eleget tegyen biztosítási kötelezettségének. A szabályozás részletei külön végrehajtási rendeletekben kerülnek szabályozásra. Fontos ez, mert a statisztikai adatok szerint a biztosításra kötelezettek 3-3,2 százaléka nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Alátámasztja az adatot az a tény is, hogy a biztosítással nem rendelkező károk száma 2001 és 2007 között 6000-6500 között változott, az okozott kár nagysága pedig 1,5 milliárdtól 2,2 milliárd forintig terjedt.

Végrehajtási rendeletben kerülne a jövőben szabályozásra a köbcentiméteres kategóriabesorolás helyett a teljesítmény szerinti díjfizetési kategória bevezetése a személygépkocsik és motorkerékpárok esetében. Az autóbuszok és a tehergépkocsik a megengedett össztömeg szerint kerülnének besorolásra.

Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlendőnek és fontosnak tartjuk a törvényjavaslat által tartalmazott azon változásokat, amelyek a nyilvántartásokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, az elektronikus ügyintézés körének bővítésével a korszerűsítés felé mutatnak, és számos esetben mentesítik az üzembentartót a felesleges adminisztrációtól. Középtávon eredményeket kell hoznia a kötvénynyilvántartás javításának is, amelynek hozzá kell járulnia a biztosítottság naprakész ellenőrzéshez, a további fejlesztéshez. Tudom, ehhez a biztosítók és a felügyeli szervek hatékony együttműködésére van szükség.

(14.40)

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Biztosítók Szövetsége, a Mabisz fontos információtovábbítási, kártalanítási, kárrendezési feladatokat lát el a gépjármű-biztosítási piacon. A Mabisz kezeli a kártalanítási számlát, ellátja a nemzetközi iroda feladatait, működteti a kártalanítási szervezetet és az információs központot. Ezen feladatok ellátásához a költségek fedezetét a biztosítók biztosítják.

Tisztelt Országgyűlés! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapos, kétéves szakmai egyeztetéssorozat után került beterjesztésre. A törvény jól szolgálhatja a károsultak fokozottabb védelmét, a fogyasztói érdekvédelmet, a verseny szabadságát és tisztaságát, a hatékonyabb ellenőrzést, a piac biztonságos működését, a kártérítési igények kielégítését. Ezért a szocialista frakció a törvényjavaslatot támogatja, módosító javaslatokkal, szakmai egyeztetések után javasolja majd az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)