Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Csődvédelem, automatikus fizetési haladék a piacvesztéssel, fizetési nehézségekkel küzdő magyarországi vállalkozások számára annak érdekében, hogy előkészíthessék reorganizációs programjukat, megegyezzenek a hitelezőkkel adósságaik rendezéséről. Szélesebb jogkör a vagyonfelügyelőnek, a csődbe jutott vállalkozások vagyonának fokozottabb védelme, átláthatóbb, ellenőrzöttebb eljárási rend - többek között ezek a legjelentősebb változtatások a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító, a kormány által a parlament elé terjesztett T/9302. számú törvényjavaslatban.

A kedvezőtlen piaci folyamatokra, a gazdasági növekedés megtorpanására, egyes ágazatok piacvesztésére kíván a tárgybeli jogszabály reagálni oly módon, hogy a csődeljárási szakaszra vonatkozó új szabályozás az adós vállalkozásokat, azok vezetőit és tulajdonosait valóban érdekeltté tegye a veszteséges gazdálkodás megszüntetésében, a reorganizációs programok elkészítésében, az adósságállomány leépítésében, és mindezek eredményeképpen a munkahelyek minél nagyobb arányú megtartásában.

A szabályozás célja az is, hogy a hitelezőket is érdekeltté tegye felszámolás indítása helyett a csődeljárás lefolytatásában, csődegyezség megkötésében, azaz lehetőséget teremtsen a hitelezői követelések kielégítésére a cég megszüntetése, felszámolása nélkül is. A hatékony adósságrendezés ugyanis számos céget, sőt annak üzleti partnereit, beszállítóit is megmentheti a felszámolástól, ezáltal közvetve munkahelyek megóvását, továbbá a magyarországi vállalkozások termelő, illetve szolgáltató tevékenységének megtartását teszi lehetővé.

A tervek szerint az adóst a csődkérelem benyújtását követően megillető csődvédelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adós anélkül, hogy erről meg kellene egyeznie a hitelezőkkel, automatikusan ideiglenes fizetési haladékot, úgynevezett moratóriumot kap. Az ideiglenes fizetési haladék a csődkérelem közzétételétől érvényesülne, majd az adós kérelmének bírósági vizsgálata után, annak jogossága esetén hivatalból elrendelt fizetési haladékká alakulna át. A minimum 80, maximum 365 napos csődmoratóriumi időszak nemcsak arra teremt lehetőséget, hogy az adós és a hitelezők részletesen kidolgozzák az adósságrendezés feltételeit, hanem azt is garantálja, hogy ez alatt az időszak alatt főszabályként nem kerülhet sor az adós ellen fizetési igények érvényesítésére.

A moratórium hossza attól függ, hogy ahhoz milyen arányban járulnak hozzá a hitelezők. Ennek az az indoka, hogy az adósnak is felkészülten kell az egyezségi eljárásba bocsátkoznia a veszteségforrások csökkentésével, életképes reorganizációs és adósságrendezési javaslatokkal tudja a hitelezők bizalmát elnyerni a fizetési haladék meghosszabbításához.

(12.40)

A haladék célja ugyanis nem az, hogy az adóst időlegesen mentesítse a fizetési kötelezettségek alól, hanem sokkal inkább az, hogy egy behatárolt időtartamot adjon neki arra, hogy megegyezzen a hitelezőivel a velük szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséről.

Tisztelt Országgyűlés! Hogyan jelenik meg a hitelezők érdekeinek védelme az új szabályozásban? A csődvédelem alatt álló cégek gazdálkodását a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi, új kötelezettségek csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett vállalhatók. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen nagyobb szerepet szán, és fokozottabb felelősséget mond ki a vagyonfelügyelőre. A hitelezők érdekeit védő szabály, hogy a fizetési haladék meghosszabbítását a vagyonfelügyelő teljes jogkörű, az adós minden kötelezettség vállalására és kifizetésére kiterjedő ellenőrzéséhez is köthetik. A vagyonfelügyelő kibővített jogköre garantálja, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, azaz ne legyen alkalma és módja arra, hogy a fizetési haladék időszaka alatt eltüntesse a csődvagyont.

A törvényjavaslat szerint egyszerűbbé válik a csődegyezség megkötése. Az egyes hitelezői osztályokban a követelésarányos többségi szavazatot kell az adósnak megszereznie az egyezséghez, és az egyezség megkötése a sikeresen befejezetté nyilvánítható csődeljárás feltétele. A tárgyalások sikeressége esetén az adós és hitelezők az egyezség keretében állapodnak meg az adósság rendezésének feltételeiről, például fizetési könnyítések, tartozások elengedése, részesedésszerzés az adós vállalkozásában és a többi. Ha az adós nem tartja be a csődegyezséget, az ugyanúgy felszámolási eljáráshoz vezethet, mint a most hatályos szabályozás szerint.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgybeli törvényjavaslat a felszámolási eljárások tekintetében is változtatásokat hozna, itt azonban már inkább a hitelezők érdekeinek védelme érdekében. Ha ugyanis az adós vállalkozás már nem menthető meg, adósságállományának mérete, összetétele már nem teszi érdekeltté a hitelezőit sem abban, hogy végrehajtási eljárások vagy csődeljárás keretében kíséreljék meg a követeléseik kielégítését, akkor továbbra is gyakori lesz a felszámolások kezdeményezése. Sajnos, nemcsak az utóbbi időszakban, de az utóbbi időszakban különösen megnőtt a felszámolások kezdeményezésének száma. A legtöbb esetben a hitelezők hiába próbálják behajthatatlan követelésüket ebben az eljárásban érvényesíteni, mert az adós vagy eleve elégtelen vagyonnal, forrásokkal rendelkezett, vagy időközben felélte vagyonát.

A fentiekre tekintettel a jelen törvényjavaslat felszámolási eljárásokra vonatkozó módosításai gyorsabbá, áttekinthetőbbé tennék az eljárásrendet, lerövidítenék az egyes eljárási cselekmények időtartamát, főként azonban szankcionálnák az adós cég vezetőinek a hitelezők érdekeit sértő mulasztásait. A felszámolási eljárásokat szabályozó fejezetben a gyakorlati tapasztalatok által leginkább sürgető kiigazításokra tesz javaslatot a törvényjavaslat. Említést érdemel, hogy a vagyonukat vesztett, már nem működő cégek esetében a gyorsított, egyszerűsített eljárásrend a cég jogutód nélküli megszűnését rövidebb idő alatt tenné lehetővé, jelentősen csökkentené a felszámolások ügyfeleket, illetve államot terhelő költségeit is.

A törvényjavaslat a hatékonyabb és gyorsabb adósságrendezés érdekében az értékesíthető vagyonnal rendelkező cégek esetében is rövidíti a felszámolási határidőket, részletesebben szabályozza a volt cégvezető és a bíróság által kirendelt felszámoló közötti együttműködést. Az a volt cégvezető, aki a felszámoló tevékenységét nem segíti elő, hiányosan, rendezetlenül vagy késve adja át az iratokat és a vagyont a felszámolónak, jelentős pénzbüntetésre számíthat. A törvénymódosítás célja a felszámolás és a vagyonértékesítés átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele mind a hitelezők, mind pedig a bíróság számára. Említést érdemel például, hogy a hitelezői választmány az értékesítési eljárás előkészítésére, lefolytatására - pályázat, árverés - nagyobb befolyást, illetve tájékozódási lehetőséget kap.

A törvényjavaslat a fentieken kívül számos ponton kisebb mértékben módosítja a csődtörvényt egyrészt az időközben megváltozott jogszabályi környezethez igazítás érdekében, másrészt az eljárási határidők rövidítése céljából. Ezen kívül szövegpontosításokat is eszközöl a belső koherencia megteremtése érdekében. Említést érdemel, hogy a törvényjavaslat megtartja azt a lehetőséget, hogy az adós a felszámolási eljárásban is egyezséget kössön a hitelezőkkel, vagy akár azok követelését és az eljárás költségét is kifizetve el tudja kerülni a megszüntetést, azaz tovább tudja folytatni a működését.

A csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó módosítások a tervek szerint 2009. szeptember 1-jétől lépnének hatályba. A kapcsolódó törvénymódosítások is az eljárások gyorsítását, a volt cégvezetők hitelezőkkel szembeni felelősségét szolgálják azokban az esetekben, ha az említettek a kötelezettségeik elmulasztásával vagy a hitelezők érdekeit sértő tevékenységükkel kárt okoznak, és azt nem térítik meg. A kormány célja az, hogy a csődtörvény-módosítással az igazságszolgáltatás gyors és hatékony segítséget nyújtson az érintett vállalkozásoknak és hitelezőiknek.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)