Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt számvevőszéki Elnök Úr! A jelentést mi is megkaptuk és áttanulmányoztuk. Ez különösen fontos a kormányzat számára, hiszen bizonyos értelemben a Számvevőszék jelentése tükröt tart a kormány, a kormányzat, illetve ennél egy kicsit szélesebb körben talán az egész közigazgatás munkája elé. Ezért is elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a jelentés megállapításaival alapvetően egyetértünk. Nagyra értékeljük az Állami Számvevőszék erőfeszítéseit, hogy a jelenlegi helyzetben is az államháztartás törvényes és nem utolsósorban ésszerű működésének elősegítésére tesz komoly erőfeszítéseket.

A jelentésből látszik, hogy tulajdonképpen teljes keresztmetszetében ismertetésre kerültek a Számvevőszék 2008-as tevékenységének a jelentései, és az is fontos talán, hogy itt nemcsak az éves jelentésről van szó, tehát nemcsak a 2008-as tevékenységről, hanem nagyon sok olyan kérdést érint a jelentés, amely folyamatában értékel nagyon sok olyan tevékenységet, amelyek kétségtelenül nem mindig dicsérőek a közigazgatás számára, de roppant tanulságosak.

Alrendszerenként foglalja össze a jelentés a vizsgálatokat, és ebből azt gondolom, hogy célszerű magával a költségvetéssel, illetve a zárszámadási törvénnyel kezdeni. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetésről alkotott véleménnyel a Pénzügyminisztériumnak mindig is szakmai vitája van - ezek, hangsúlyozom, kizárólag szakmai viták, a megítélésbeli kérdéseket tükrözik -, de ami legalább ennyire fontos, hogy a zárszámadási törvénnyel kapcsolatosan semmilyen alapvető vita nincs a Pénzügyminisztérium és az ÁSZ, illetve a kormány és a Számvevőszék között. Tehát maguk azok a megállapítások, illetve a megállapításokból kitűnően a Számvevőszék jelentése igazolja azt, hogy a zárszámadás megbízhatóan készül.

Itt van néhány olyan kérdés, amire külön is szeretnék kitérni, hiszen nagyon fontos elemeket említ. Ilyenek például az állami és önkormányzati feladatellátás kérdései. Ezeket joggal említi a jelentés olyanként, hogy mindenképpen szükséges egy olyan áttekintés, ami meghatározza, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyeket el kell látni, melyek azok az önkormányzati feladatok, amelyeket el kell látni, és ahhoz milyen finanszírozást kell rendelni.

Itt van néhány olyan kérdés, amire, azt gondolom, hogy joggal tér ki a jelentés. Ilyenek az egészségüggyel, a szociális gondoskodással, az oktatással, illetve szervezeti kérdésként is külön a többcélú kistérségi társulásokkal foglalkozó részek. Nagyon fontosnak tartjuk azokat a megállapításokat, amelyek az infrastruktúra fejlesztésével, működtetésével foglalkoznak, hiszen kétségtelenül évtizedes probléma, hogy ezek az infrastrukturális fejlesztések óriási nyomás alatt vannak előkészítve és végrehajtva, sokszor erőn felül vállalnak például önkormányzatok ilyen tevékenységet.

És azt gondolom, hogy külön tanulságosak azok a megállapítások, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen támogatások kerülnek ki az államháztartáson kívülre, illetve egy külön rész - ezt elnök úr is említette az expozéjában és joggal -, az állami vagyongazdálkodás kérdései. Ezek valóban olyan neuralgikus pontok, amelyekkel többet kell foglalkoznunk. Noha megjegyzem azt is, hogy jó néhány olyan kérdés van a felsoroltak közül, amelyekben lényegesen előreléptünk. Ilyen az új vagyontörvény például, ilyen a költségvetési státustörvény, tehát ezek mindenképpen előrelépést jelentenek.

Még valami, ami itt fontos lehet, hogy jó néhány olyan megállapítása van a jelentésnek, amely hasznosításra került, vagy olyan, amelynek hasznosítása folyamatban van. Ilyen például az a törvény, amely a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szól, a 2008. évi LXX. törvény; ez elkészült, ez tartalmazza azt is, hogy milyen szervezeti modell kell ahhoz, hogy továbblépjünk.

(10.20)

Ilyen kérdésnek tekintem, és nagyon fontos előrelépés az is, hogy megszületett a 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról. Ez részben már hatályba lépett, és a hatályosulása majd, azt gondolom, hogy komoly előrelépést jelent. Itt szeretném azt is említeni, hogy a tárcák a javaslatok megvalósításán dolgoznak, 82 százalék a különböző megvalósítási szakban van. Ezzel együtt kétségtelenül az elmúlt évben a meg nem valósult javaslatok aránya némileg növekedett, habár a tárcák jelentései alapján egy sor objektív körülmény indokolja ezt.

Szeretnék még kitérni a számvevőszéki jelentés azon részére, amely az önkormányzati kötelező feladatok újragondolásával, illetve annak szükségességével foglalkozik. Azt gondolom én magam is, hogy az önkormányzati finanszírozás kérdése megoldatlan, ez az egyik neuralgikus pont. Itt szeretném azt is hozzátenni ehhez, hogy a kormány most már hosszú évek óta folyamatosan erőfeszítéseket tesz abból a célból, hogy ez megváltozzon. De itt azért tudni kell - és talán jó alkalom arra, hogy itt a tisztelt Országgyűlés figyelmét erre felhívjuk -, hogy ez közös felelősség, hiszen kétharmados az önkormányzati törvény. Elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása, a feladat- és hatásköri rendszer átfogó reformja. Idetartozik a kistérségi társulási együttműködések ösztönzése is. Tehát jó néhány olyan kérdés, ami egy hatékonyabb államháztartási működés nélkülözhetetlen eleme.

Kétségtelenül nem valósult meg az önkormányzati hiány bemutatására vonatkozó központi szabályozás, de itt is gondunk van azzal, hogy az önkormányzati kötvénykibocsátásnak például érzékeljük a gondjait. Joggal állapítja meg a Számvevőszék, hogy nem készült el az a módszertani útmutató, illetve nem került közreadásra, amely az önkormányzati kötvénykibocsátásra vonatkozik, de szeretném megjegyezni, hogy ennek az összeállítása önmagában nem lenne elégséges, itt sokkal átfogóbb problémáról van szó, és megint utalok arra, hogy itt kétharmados szabályba ütközünk, miközben látjuk, hogy az önkormányzatok kötvénykibocsátása óriási veszélyeket rejt magában.

Ezt jó néhány önkormányzat megtapasztalta az elmúlt évben, különösen az év negyedik negyedévében, amikor is az árfolyamváltozás következtében azok az önkormányzatok komoly gondokkal néztek szembe, amelyek devizaalapú kötvényt bocsátottak ki. Mint egyébként a jelentéseikből látjuk, jó néhány esetben nem használták még föl a pénzt, hanem betétben tartják, ugyanakkor a kamatkülönbözet, illetve az árfolyam-különbözet most számukra nagyon kedvezőtlen. Meg kell jegyeznem, hogy itt azért láttunk néhány elemet, amelyek nem a felelős gazdálkodásra vonatkoznak. Még egyszer megjegyzem, hogy ez sajnos túlmutat a kormány kompetenciáján, ebben a tisztelt Országgyűlés nélkül nem tudunk előrelépni.

Egyetértünk azzal is, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok sajátos gazdálkodási rendjére vonatkozóan szükség lenne egy összefoglaló kézikönyvre. Ennek több tárca együttműködésével kell elkészülnie.

Szeretném még megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok fejezet-előirányzatainak, teljesítési adatainak egységes informatikai rendszere valóban még nincs meg, de egy európai uniós projekt keretében az államháztartásnak készül egy olyan költségvetési gazdálkodási információs rendszere, amely ezt a problémát reményeink szerint jövő évtől megoldja.

Összességében azt szeretném megfogalmazni, hogy a Számvevőszék jelentésével egyetértünk, támogatjuk, és nagyra értékeljük a munkáját.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)