Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem nem túl sokszor visszaélni az elnök úr és a tisztelt Ház bizalmával, mégis azért voltak olyan megállapítások, amelyekre nem tudok nem reagálni.Keresztes László Lóránt képviselő úr talán kétszer is a „brutális megszorítás” kifejezést használta. Szeretném egyértelművé tenni, hogy a kormány eddigi lépései között sincs olyan lépés, ami ebbe a kategóriába sorolható, és értelemszerűen a tisztelt Országgyűlés előtt lévő, jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat sem tartalmaz ilyen intézkedéseket.

Mit hívunk ugyanis megszorításnak, vagy ha úgy tetszik, brutális megszorításnak? Azt, amikor egy gazdasági válságra adott kormányzati válaszként a kormányzat a lakosság terheit növeli, jövedelmét csökkenti, vagyis lakosságot érintő adókat emel, béreket csökkent, munkahelyeket szüntet meg, vagy ugyanezt a vállalkozásokkal teszi meg.

(16.10)

Szeretném tehát azt nagyon egyértelművé tenni, hogy láttunk Magyarországon is meg Európában is ilyen jellegű válságkezelést, tudjuk, hogy ennek milyen hatásai vannak; a 2010 óta megválasztott kormányzat ilyen lépéseket korábban sem tett, és most sem tesz.

A képviselő úr, ha jól értettem, azt tekintette brutális megszorításnak, hogy egyes költségvetési intézményeknél  így például egyetemeknél is  a működési kiadások egy részét a kormányzat átcsoportosította a járvány elleni védekezésre, illetőleg a gazdaságvédelemre. Miért tettük ezt? Mert a célunk pont az volt, hogy a munkahelyeket megvédjük, és a vállalkozásoknak pluszforrásokat biztosítsunk adócsökkentésekkel, plusztámogatásokkal, de mellette nem akarjuk a végtelenségbe elengedni az államháztartási hiányt; ha ezt tennénk, akkor ma nem beszélhetnénk arról, hogy sikeres devizakötvény-kibocsátásokat hajtottunk végre. Ezért mit csináltunk? Azt kértük a költségvetési szervektől, minden intézménytől, hogy nem a személyi jellegű kiadásoknál, hanem a dologi és intézményi beruházásoknál legyenek takarékosak.

Hadd mondjam el, hogy ezt az intézkedést, a takarékossági intézkedést a kormányzat csak az irányítása alá tartozó szerveknél hajtotta végre. Nálam jelentkezett olyan alkotmányos szerv, amely önként felajánlotta, hogy végrehajtja ugyanezt a takarékosságot (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), mert az adott intézménynek a vezetője felelősséget érzett a tekintetben, hogy ő is hozzájáruljon a védekezéshez. (Dr. Varga-Damm Andrea: És Rogánékkal mi van?)

Ami tehát az egyetemeket illeti, itt cáfolnom kell a képviselő urat a tekintetben, hogy a pécsi egyetem személyi jellegű kiadásainál egy forint csökkentés is megvalósult volna; természetesen nem volt ilyen, és azt gondolom, hogy a havonta közzétett költségvetési adatokból látszik, hogy az egyetemek gazdálkodása, pénzügyi helyzete ma sokkal stabilabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ehhez hozzájárult a kancellári rendszer, hozzájárult a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap, amely az előző évek költségvetéseiben volt, ebben benne volt a finanszírozási rendszer átalakítása, tehát azt gondolom, hogy ezek az intézkedések igenis vállalhatóak voltak, nemcsak makrogazdasági, átfogó aspektusból, hanem az adott intézmények pénzügyi helyzetét illetően is.

Ezzel áttérek az önkormányzatokat érintő felvetésekre. Másodszor hangzott el, hogy a helyi önkormányzatok adóssága olyan nagyságrendű, mint az az összeg, amelyet anno a kormányzat átvett  1300 milliárd forint körüli volt a konszolidált tétel. Elnézést kérek, másodszor kell elmondjam tényszerűen, hogy a 2019. év végi teljes önkormányzati adósságállomány 220 milliárd forint volt. De amikor értékeljük azt, hogy az önkormányzatoktól mekkora áldozatvállalást kér a kormányzat, akkor, ismétlem, nézzük meg az önkormányzati szektornak a teljes bevételét, ami körülbelül 3000 milliárd forint, és tegyük hozzá, hogy az adott önkormányzatoknak mennyi betétje és állampapírja van! A legutóbbi hozzászólásomban elmondtam Budapest helyzetét. Megkaptam az adatot a betétállományokról: 800 milliárd forint körüli a teljes önkormányzati szektor betétállománya, ebben természetesen benne vannak olyan források is, amelyeket a kormányzat biztosított, és fejlesztési célokra állnak rendelkezésre, tehát belemehetünk ennek a betétállománynak a boncolásába.

Én tisztelettel arra emlékeztetek mindenkit, hogy a zárszámadási vitában mindig arról tudtam beszámolni, hogy a helyi önkormányzati rendszer az átalakítások után összességében stabil, többleteket láthattunk. Természetesen mindig vannak olyan önkormányzatok, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek, amelyeknek egyedileg kell segíteni, de az önkormányzati rendszer egészét tekintve én azt gondolom, hogy a járvány elleni védekezésnél kért 34,4 milliárd forintos gépjárműadó-átirányítás az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete szempontjából és az előttünk álló feladatok súlya szempontjából egy méltányolható összeget tesz ki.

A Budapest-Belgrád vasútvonal vitája lezajlott, egy külön törvényben foglalkozott vele az Országgyűlés. Én nem akarok ennek a részleteibe belemenni, de azért azt hadd említsem meg, hogy ha ennyire abszurd lenne, akkor miért van több ország Magyarországon kívül, amely szintén rációt lát ebben a beruházásban, Szerbia és további országok, hadd mondjam. Azt gondolom tehát, hogy egy olyan projektről van szó, amelyet Magyarországon kívül mások is racionálisnak és megvalósítandónak tartanak.

Ezzel át is térek a többször említett hitelfelvétel, adósságállomány kérdésére. Arató Gergely képviselő úr idézett az állampapír-finanszírozás elmúlt heteiből néhány esetet, amikor bizony sikerről tudtunk beszámolni. A képviselő úr azt is mondta, hogy a mostani válság más, mint az előző, és azt mondta, hogy a mostani helyzetben Magyarország devizakötvényt bocsátott ki. Egyetértek a képviselő úrral, ez a válság más, mint a tíz évvel ezelőtti, sokkal brutálisabban jelentkezik. Ugyanis a tíz évvel ezelőtti válság a pénzügyi szektorból kiinduló, a reálgazdaságba átvivő válság volt, ahol az egyes szektoroknak a tevékenysége nem egyik napról a másikra szűnt meg.

Most egy egészségügyi helyzetből kiinduló válságról van szó, ahol egyes szektoroknak a tevékenysége száz százalékról nullára esett vissza. Ilyet nem láttunk tíz évvel ezelőtt. Biztos, hogy a második negyedévi gazdasági számok sajnos meghökkentőek lesznek  nemcsak Magyarországon, mindenütt, mert ilyen jellegű válsággal eddig nem néztünk szembe , és ebben a helyzetben tudjuk elmondani, hogy míg tíz évvel ezelőtt esély sem volt devizakötvény vagy bármilyen finanszírozás megvalósítására  nem véletlen, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz, illetőleg az Európai Bizottsághoz kellett fordulni, tehát esély sem volt forrásbevonásra , most hál’ istennek, azt tudjuk elmondani, hogy épp a magyar gazdaság fundamentumai alapján a befektetők túljegyzik a magyar állam által kibocsátott papírokat, és alacsony áron tudjuk finanszírozni a magyar államot.

Ez természetesen nem teszi okafogyottá a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikánknak az államadósságra vonatkozó kitételét, hiszen továbbra is célunk az, hogy az államadósságot tartósan csökkenő pályán tartsuk, nem is tehetünk mást, mert az Alaptörvény ezt mondja ki. De az Alaptörvény azt is mondja, hogy amikor gazdasági visszaesés merülhet fel, akkor épp a visszaesés kiküszöbölésére, vagy az olyan rendkívüli helyzetekben, amelyekkel most szembesülünk, az állam növelheti az adósságrátáját. Az adósságráta minden bizonnyal növekedni fog a tavalyi 66 százalék körüli szinthez képest, de abban bízunk, hogy az államadósság csökkenő trendjét a következő években tartani tudjuk, a beterjesztett 2021-es költségvetésitörvény-javaslat is erről szól, és abban bízunk, hogy a devizafinanszírozással is élünk, de összességében az állam devizakitettségét korlátok között tartjuk, nem akarjuk túllépni a teljes államadósságon belül a 20 százalékos devizafinanszírozási arányt.

Az utolsó gondolat  elnézést kérek, hogyha hosszú voltam  az, ami a ’20-as költségvetés módosítása kapcsán többször felmerült most, Z. Kárpát Dániel képviselő úr is és most Keresztes László Lóránt képviselő úr is alapvető szemléletváltást említett. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy nem sikerült a rendszerváltás 2010 óta. Hát, én nem akarom az összes makrogazdasági adatot felsorolni, meg azokat nemzetközi kontextusba tenni, de azért a számok szerintem azt mondják, hogy igenis az élet minden területén alapvető változás valósult meg.

Mi az, amihez ragaszkodunk 2010 után? A munkahelyek vannak a középpontban, a 2020-as költségvetés módosítása is erről szól, és a munkahelyek megteremtésén és a bérek szándékozott megőrzésén, és ha olyan a gazdasági helyzet, a bérek növelésén túl természetesen arra is figyelünk, hogy a bérnövekedés fenntartható legyen, ezért arra is fókuszálunk, hogy a magyar gazdaság K+F, illetve innovációs jellegű karakterét erősíteni tudjuk  erről szól például az űrkutatás. Hál’ istennek, vannak hazai cégek, amelyek az űriparban tevékenykednek, ez egy olyan high-tech technológia, amely felszálló ágban van; nem akarom az elmúlt ötven-hatvan év űrkutatási tevékenységét bemutatni, hogy hány cég foglalkozik ma űrkutatással, és mennyi ilyen volt húsz-harminc-ötven évvel ezelőtt. Ez egy olyan iparág, ahol vannak magyar cégek, és ha a cégek prosperálnak, ha a cégeknek vannak lehetőségeik, akkor ez is egy olyan ágazat, ahol érdemes a beruházásokat és a munkahelyteremtést, a magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtését támogatni, ezért találtak a képviselő urak a gazdaságvédelmi intézkedések között olyan átcsoportosítást, amely az űriparban tevékenykedő cégeket célozta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)