Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. és 5. pontjában szereplő módosító indítványokhoz kívánok röviden hozzászólni. Jelezni szeretném azt, hogy az általam elmondandó nem elsősorban a jelentés érdemével kíván foglalkozni, azon egyszerű oknál fogva, hogy erre vonatkozóan az elmúlt ülésen az általános vita már lezajlott.

Továbbá azzal is indokolnám ezt, hogy a jelentésben foglalt megállapításokat érdemben minősíteni egyébként sem tudom, mert nem vettem részt a bizottság munkájában, így csak az írásos anyagok alapján ismerem azokat a bizonyítékokat, amelyeken a határozati javaslat, továbbá a vizsgálati jelentés alapul.

Csak egy formállogikai megjegyzésem van. Ez pedig az, hogy azokból a premisszákból, melyeket az anyag felvet, arra a végső konklúzióra jutni, mint amit a határozatban megfogalmaz, megítélésem szerint nem lehet. Ez azonban olyan jellegű tartalmi kérdés, amelynek bővebb vizsgálatát nyilván a módosító indítványok vitája során képviselőtársaim fogják megtenni.

Az 1. pontban szereplő módosító indítvány, amit Nikolits István és Tóth Károly képviselőtársaim jegyeznek, gyakorlatilag azt a jogi problémát, amit én fel kívánok vetni, megoldja abban az esetben, ha ezt a módosító javaslatot támogatja az Országgyűlés. Ugyanis a módosítás arra irányul, hogy a benyújtott jelentés elfogadása alapján gyakorlatilag a vizsgálatot az Országgyűlés lezártnak tekinti. Amennyiben ezt elfogadja az Országgyűlés, akkor az általam az 5. pontban szereplő módosító javaslathoz teendő megjegyzések nyilván okafogyottá válnak, mert ezek a következők:

Az 5. pontban Keleti György képviselőtársam nyújtott be módosító javaslatot, amelynek első fordulatával ugyancsak nem kívánok foglalkozni, mert az már az imént említett tartalmi kérdést illeti, ami gyakorlatilag azt mondja, hogy a bizottság jelentését az Országgyűlés megalapozatlanság címén utasítsa el. Ezzel nem kívánok foglalkozni, mert ha ezt megteszi az Országgyűlés, akkor ugyancsak okafogyottá válna az én mondandóm, ami a következő fordulathoz mondandó el.

Ez a módosítójavaslat-rész így szól: "Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a vizsgálóbizottság működése során feltárt, de a vizsgálóbizottság feladatával összefüggésben nem lévő, Pokorni Zoltán úr, országgyűlési képviselővel kapcsolatos, egy magánszemély által gazdasági motivációból adott megfigyelési megbízás törvényességét megvizsgálni, s ha ez szükséges, a megfelelő intézkedést megtenni szíveskedjék.

Miért tartom én támogathatónak és támogatandónak a módosító javaslat ezen részét? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert a H/2236. számon a bizottság által előterjesztett módosító javaslat úgy fogalmaz, hogy az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét, hogy vizsgálja meg: valósult-e meg bűncselekmény, és tegyen intézkedést a bizottság által megállapított tényállás, a lefolytatott eljárás és az előállott bizonyítékok alapján.

Ebben a megfogalmazásban két olyan kitétel van, amellyel jogi szempontból vitatkoznom kell. Az első: megítélésem szerint az ügyészségnek nincs joga arra, hogy azt állapítsa meg, történt-e bűncselekmény. Itt van az alkotmány, itt van a bírósági szervezeti törvény előttem, itt van az ügyészségről szóló törvény és a büntetőeljárási törvény. Az ezekre vonatkozó jogszabályhelyek együtteséből és egybevetéséből kristálytisztán és logikusan levezethető az, hogy az ügyész bűncselekményt nem állapíthat meg, az ügyész bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén lefolytathatja a törvényben meghatározott esetekben saját körében, avagy pedig elrendelheti az egyéb nyomozó hatóságok részére a büntetőeljárás lefolytatását.

Majd a büntetőeljárás eredményéhez képest kerül az ügyész abba a helyzetbe, hogy vagy megtagadja a büntetőeljárást, vagy megszünteti a büntetőeljárást, vagy a bizonyítékokra tekintettel, méghozzá az általa feltárt és megvizsgált bizonyítékokra tekintettel vádat emel. A vádemelés után nyújtja be az ügyet a bíróságnak, ahol aztán majd az oda előírt procedúra alapján megtörténik a bűnösség megállapítása, vagy felmentő ítélettel zárul az ügy, tehát érdemében döntenek az ügyről.

Ez az országgyűlési határozat egyrészt olyanra kéri tehát az ügyészséget a legfőbb ügyészen keresztül, hogy állapítsa meg bűncselekmény megtörténtét. Ez megítélésem szerint pontatlan, tehát azt állapíthatja meg, hogy fennforog-e bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, és ahhoz képest nyilván a szükséges intézkedéseket tegye meg - erre felkérheti.

A másik része ennek a határozati javaslatnak az, amikor az Országgyűlés határozatban szólítaná fel a legfőbb ügyészt arra, hogy ő az intézkedését a bizottság által megállapított tényállásra alapítsa. Ez megengedhetetlen, ezt nem lehet megtenni, tisztelt Országgyűlés, hiszen éppen a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezésébe ütközne, méghozzá az 5. § (3) bekezdésébe, amely szerint a büntetőeljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. A hatóságok ezeket egyenként és összességükben szabadon értékelik, és ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el.

Itt tehát egy ellentmondást észlelek, ami problémát okozhat, hiszen az Országgyűlés jogosítványai nem terjednek ki arra, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságok az ő vizsgálatukat és azok eredményét mire alapozzák. A bizottság addig juthat el, hogy megítélése szerint itt fennforogni látszik bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, ezért felkéri a legfőbb ügyészt, illetve rajta keresztül nyilván a bűnüldöző szerveket, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Az aztán, hogy az országgyűlési határozathoz a rendelkezésére álló vizsgálati anyagból mit mellékel, meg mint nem mellékel, az egy dolog. Sőt, még azt is megteheti ennek az áttétele kapcsán, hogy felkéri a legfőbb ügyészt arra, hogy vegye figyelembe ezeket a feltárt bizonyítékokat.

(14.30)

Azonban, hogy erre alapozza az eljárását, azt hiszem, ez így nem precíz, nem pontos, és az Országgyűlés és annak egy bizottsága is nyilvánvalóan kényes arra, hogy csak precízen megfogalmazott határozati javaslat kerüljön elfogadásra.

Szeretnék hivatkozni arra, hogy ismerem a határozati javaslat indokolását, amely itt már finomít, és az indokolásában már arról beszél, hogy a bizottság bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját látja megállapíthatónak, azonban nagyon jól tudjuk, hogy egy határozat mindig a rendelkező részében él legfőképpen. Utána az indoklásban foglaltak ugyan részét képezik, de nem meghatározó részét képezik egy intézkedésnek, illetőleg határozatnak.

Amennyiben az 5. javaslati pontban szereplő, Keleti György által jegyzett módosító javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor ennek a 2. pontjában foglaltak ezt a problémát megoldanák. Ezt szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani most, a részletes vita kezdetének szakaszában.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)