Felszólalás adatai

DR. GYURCSÁNY FERENC gyermek-, ifjúsági és sportminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hétvége sok tekintetben és különbözőképpen, de gyermekeinkről szólt. A gyermekeinkről szólt akkor, amikor sikeres tizen- és huszonéves fiúk és lányok azt mutatták Magyarországnak, hogy ki lehet törni onnan, ahonnan elindultak, és lehet olyan teljesítményt nyújtani - akár énekesként is -, amely előtt egy ország meghajtja a fejét. Tóth Vera és Oláh Ibolya olyan lányok, mint amilyenek mi is lehetnénk, ha lányok lettünk volna. Olyanok, mint közülünk bárki, de most már kicsikét többek ennél; azt mutatták meg, hogy Magyarországon el lehet indulni egy úton, és hogy a tehetség nem az anyagi tehetősséggel párosul, és hogy olyan világot akarnak a maguk számára, amelyben helye van a tehetségnek.

De láttunk mást is. Láttuk azt is, amikor eszközként használnak gyermeket olyan politikai célok érdekében, amelyről talán a gyermek és talán az apja sem pontosan tudja, hogy milyen végső célt, milyen végső eszményt szolgál. Nem jó az, ha gyermekeink, hat-nyolc-tíz évesek politikai tüntetéseken mintegy védelmet nyújtanak a szülők kockázatos politikai akciójához; nem jó az, ha a gyermekek valami olyasmit tesznek, ami nem az övék, de azt gyanítom, nem is az országé, mert az indulat, az acsarkodás nem az országé, az keveseké, és jó, ha a kevesekből nem saját gyermekeink által lesz több.

Olyan világot szeretnénk, amelyben tehát a tehetség megtalálja az útját, a gyermekek méltósága pedig ebben bontakozik ki, nem pedig a politikai haragvásban. Az értékeinket szeretnénk átadni, és a szabadságot szeretnénk megóvni.

A szabadságot, jut eszembe, például azt a szabadságot is, amely a nőknek saját testük felett való rendelkezésében megnyilvánuló szabadság - hogy a hétvége egyik eseményére utaljak.

Olyan világot szeretnénk, ahol saját gyermekeink részt vehetnek a nemzet, a haza sorsának intézésében, saját joguk által. Ezért arra bátorítjuk őket, hogy megállapodva, együttműködve keressék és kutassák az utat, hogy miképpen alakíthatják át Magyarországot. Ezért bátorítottuk azokat is, akik Gyermek és Ifjúsági Konferencia néven eldöntötték, hogy félretéve ilyen-olyan ellentéteiket, fontosabb számukra a generáció érdekeinek képviselete, mint az a sok minden, egyébként apró és fontos dolog, amely elválasztja őket. Ezt felismerve állapodtunk meg az elmúlt hetekben arról, hogy a Gyermek és Ifjúsági Konferenciával, de másokkal is, többek között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával szabályozott, intézményes együttműködés kereteit foglaljuk megállapodásba és szerződésbe, hogy a továbbiakban gyermekeinkről, az utánunk következő korosztályok sorsáról, arról a Magyarországról, amely az övék lesz, ne helyettük, ne nélkülük, ne az ő nevükben állapodjunk meg, ne az ő nevükben is döntsünk, hanem legyenek ott minden alkalommal, amikor Medgyessy Péter kormánya a gyermekek és ifjúság élethelyzetét befolyásoló döntéseket hoz.

Különösen fontos ez akkor, amikor elkezdtük - harminckét év után először - egy új ifjúsági törvény megfogalmazását, melyet még az idei évben a Ház elé fogunk benyújtani. Ifjúsági törvényt alkotunk annak érdekében, hogy garanciája legyen az állam felelősségvállalásának, garancia legyen arra, hogy gyermekeink, a tizen- és huszonévesek bekapcsolódhatnak a kisebb közösség, a község, a város és az ország dolgainak alakításába, és garancia legyen arra is, hogy segítjük ezt a munkát ifjúságsegítők hálózatával, ifjúsági információs irodákkal.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)