Készült: 2024.09.19.14:11:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.), 140. felszólalás
Felszólaló Dr. Hegedűs Mihály (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:01


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának nevében elmondandó vezérszónoklat keretében összevonjam a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi zárszámadását az Állami Számvevőszék jelentésével, és együtt értékeljem azokat.

Ismételten elismerésemet fejezem ki az Állami Számvevőszék munkatársainak e kiváló minőségű, mindenre kiterjedő jelentés elkészítéséért. Különösen értékesek a zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának törvényességi, számszaki ellenőrzése mellett a külön jelentésben összefoglalt megállapítások és javaslatok. Ez az összefoglaló és segítő javaslatokat tartalmazó jelentés nekünk, képviselőknek nagy segítséget jelent a törvényhozó munkánkban. Az Állami Számvevőszék munkájának értékét az a tény is fokozza, hogy a Pénzügyminisztériumnak elküldött jelentéstervezetet a minisztérium felhasználta, több számvevőszéki észrevételt elfogadott, és azokat az Országgyűlés elé terjesztett zárszámadási törvényjavaslatában átvezette.

A törvényjavaslat 1 737 567,5 millió bevételi főösszeggel, 1 818 964,8 millió kiadási főösszeggel, valamint 81 397,3 millió forint hiánnyal javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra a 2000. évi társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtását.

Tisztelt Országgyűlés! Az alapok 2000. évi pénzügyi helyzete a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, amire az évközi folyamatok alapján számítani lehetett. Az alapok saját bevételei, illetőleg a központi költségvetés hozzájárulásai mellett sem sikerült megőrizni az eredetileg tervezett pénzügyi pozíciót. Az alrendszer összevont hiánya a tervezett 42,3 milliárd forintnak csaknem a kétszerese, 80,4 milliárd forint.

 

(21.40)

 

A nyugdíjalap éves hiánya a tervezett nullszaldó helyett a törvénytervezetben 17,8 milliárd forint. A hiány fő oka az év végi kiegészítő nyugdíjemelés. Az egészségügyi alap hiánya az eredetileg tervezett 42,3 milliárd forinttal szemben 63,6 milliárd forint lett, amit - 31,9 milliárd forinttal - a megemelt kiadásoktól elmaradt bevételek okoztak.

A költségvetés előirányzatainak teljesítését nagyban befolyásolják a makrogazdasági folyamatok hatásai. A 2000. évben a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a GDP növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalék volt. Ez forrásul szolgált a nemzetgazdasági bruttó keresettömeg alakulására, amely a társadalombiztosítási járulékbevételek szempontjából meghatározó szerepet tölt be. Ennek az előző évhez viszonyított növekedése 14,6 százalék volt. A bruttó átlagkereset növekedése a tervezett 8,7 százalék mértéknél 4,8 százalékkal volt nagyobb. A fogyasztói árindex alakulása is befolyásolta a költségvetést, ez a 2000. évben 9,8 százalék volt. 1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. A társadalombiztosítási járulék mértékében az előző évhez képest nem volt változás. Tehát a gazdaság erőteljes növekedése, új munkahelyek létesülése és az infláció viszonylag magas szintje szintén növelték a bevételi oldalt. Ennek a tükrében ismét megállapíthatjuk, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok többségét, a költségvetés meghatározó tételeit alátervezték, aminek következményei a végrehajtáskor jelentkeztek.

Az Állami Számvevőszék a reális tervezés indokoltságát minden évben felveti, de ez nem mindig kerül elfogadásra. Ennek egyik következménye, hogy pótköltségvetés megalkotása nélkül rendszeresen kell az alapok költségvetési törvényét módosítani. Erre utólag, a tárgyidőszak végén, az előző évhez kapcsolódó zárszámadási törvények keretében kerül sor. A másik következmény: a kormány kezébe egy rendkívül rugalmas, a hatékonyságot elősegítő pénzügyi eszköz kerül, melynek során gyorsan, hatékonyan lehet a szükséges helyen költségvetési pénzforrásokat működtetni. Egy gyorsan növekvő, változó gazdaságban előnyös működtetési forráshoz lehet jutni ezen a módon.

 

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

Eldőlni látszik egy nagy vitát kiváltó törvény jogosultsága, mely szerint 1999-től az alapok járulék- és hozzájárulás-bevételeinek legnagyobb részét, 2000-ben mintegy 1540 milliárd forintot az APEH szedi be. A járulékok befizetési és nyilvántartási szabályai jelentősen egyszerűsödtek, ezáltal a bevételek alakulása áttekinthetőbbé, az adóhatóság és a járulékfizetők feladatellátása könnyebbé vált. Az egyszerűsítés következtében ugyanakkor a törvényben rögzített járulékjogcímeknek megfelelő összegeket a bevallási adatok szerinti arányszámok alapján határozzák meg, azok nem kötődnek konkrét befizetéshez. Az APEH a 2000-ben megváltozott szabályokról az adózókat körültekintően tájékoztatta. E szabályok alkalmazása az adóhatóság feladatellátását és a járulékfizetők kötelezettségének teljesítését jelentősen könnyítette, egyszerűsítette. Az APEH tájékoztatása szerint a járulékfizetők az év végére már alkalmazkodtak az új rendszerhez. A hátralékkal, illetve túlfizetéssel rendelkező folyószámla-tulajdonosokkal folytatott egyeztetések nem tártak fel súlyosabb gondokat.

A társadalombiztosítási alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének fenntartásában, a növekvő hiány finanszírozásában évek óta erősödik a központi költségvetés részvétele, ami egyúttal az ellátórendszerek stabilitása és az alapok önállósága szempontjából is meghatározó fontosságú. Mivel a társadalombiztosítás vagyonát a kommunista diktatúra idején elvették, és az ennek visszapótlására tett kísérletek anyagiak hiányában sikertelenek voltak, jelenleg az állam előtt csak egy megoldás van, az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer kifogástalan működtetése. Ennek egyik eszköze, hogy az APEH által beszedett pénz az államkincstáron keresztül jut el az alapokhoz és az alapkezelőkhöz. Ezen tapasztalatok kedvezőek. Az előirányzat-gazdálkodás, a rendszeres egyeztetések segítik a pénzügyi folyamatok megfigyelését, a finanszírozási gondok időben történő jelzését.

Az Egészségbiztosítási Alapban az időarányos finanszírozástól való rendszeres eltérések függetlenek a Kincstár működésétől, azok a költségvetési előirányzatok elégtelenségéből adódtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásainak főösszegét 992,4 milliárd forintban határozza meg. A teljesítés 1021,2 milliárd forint, amiből 19 milliárd forint a működési kiadásokat terheli. A nyugdíjkiadások tervezett 900 milliárd forintos összege ténylegesen 995,9 milliárd forintra teljesült. Az előző, 1999. évihez viszonyítva a növekedés mértéke 11,4 százalékos, az előirányzattal összevetve pedig 2,6 százalékos. A nyugdíjkiadások eredeti előirányzatát a nyugellátások egységes 8 százalékos emelési mértékével állapították meg, a tervezett nettó keresetnövekedés 8,7 százalékos, illetőleg a tervezett 6,3 százalékos fogyasztóiár-emelkedés 70-30 százalékos arányú vegyes indexálásával. A nyugdíjkiadások 25,6 milliárd forintos túllépése alapvetően az év végi pótlólagos nyugdíjemelés miatt következett be. Egész évre vonatkozóan 2000-ben ily módon 11,2 százalékos nyugdíjemelés valósult meg. A KSH 2000. évi adatai alapján a nyugdíjak reálértéke 1,3 százalékkal növekedett. A saját jogú nyugellátások havi átlagos összege 2000-ben 34 200 forint volt.

A nyugdíjrendszer stabilitásához az állam 63,2 milliárd forinttal járult hozzá, melyben pótolta a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesést. Ez pozitívan alakult. Eredetileg 69 milliárd forint lett tervezve erre célra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztatása szerint a pénztártagok létszáma 2000-ben 93 ezer fővel nőtt úgy, hogy 12 ezren önkéntesen visszaléptek, és 101 ezer fő volt a pályakezdő belépők száma. Ezen adatok egy pozitív és egy negatív részre oszlanak. 12 ezer polgárnak lehetősége volt felülbírálni szerinte helytelen előző döntését, és ez jó. A hír rossz oldala az, hogy 101 ezer fiatalnak nem állt módjában választani. Kötelezően kell választani ezt a biztosítási formát még abban az esetben is, ha számukra nyilvánvaló, hogy nem előnyös utat választottak. Biztató, hogy a jövő évtől, ha a parlament elfogadja a módosítást, a fiataloknak is választási lehetőségük lesz biztosítási módot választani.

Érdemes beszélni a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban egy olyan jelenségről, amely igazolta a Független Kisgazdapárt hároméves tartózkodását és ellenérzését a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Az elkészült pénztár-felügyeleti jelentés és különböző dolgozatok alapján kiderült, hogy a befizetésre kerülő összegeket a különböző pénzintézetek átlagosan 7-8 százalékos kezelési költséggel terhelték, és most jelent meg számomra az a megdöbbentő adat, hogy ugyanekkor azok az emberek, azok a polgárok, akik pénzüket rábízták szaporodás, kamatozás, fejlődés, növekedés reményében ezekre az intézetekre, meg kellett élniük egy közel 4 százalékos reálértékvesztést. Tehát nem kamatot hozott a három év alatt, hanem 4 százalékot reálértékben vesztett a befizetett pénz. Ugyanakkor a pénzintézetek pedig 8 százalékos hasznot tudtak elkönyvelni. Úgy gondolom, ez igazolni látszik a Kisgazdapárt negatív előjelzését a magánnyugdíjpénztárakkal szemben.

 

 

(21.50)

 

 

Bízom benne, hogy ha jövőre lehetőségük lesz a pályakezdőknek, minél kevesebben fogják ezt a formát választani.

A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátásokra a 358,8 milliárd forintos eredeti előirányzat az előző évi tényleges kiadást 5,9 százalékkal haladta csak meg. Az előirányzat dologi kiadások növekményt egyáltalán nem tartalmazott, meghatározása nem társult az intézményi racionalizálást kikényszerítő központi intézkedésekkel, ezért már a tervkészítéskor gondolni lehetett annak tarthatatlanságára. Az ágazatban jelen lévő bérfeszültségek és a teljesítményfinanszírozás ellentmondásai csak fokozták az előirányzattal kapcsolatos gondokat.

Az előirányzatot az Országgyűlés és a kormány döntései módosították, a módosított előirányzat így 376,1 milliárd forintra teljesült. Az emelkedés két fő összetevőjét az egészségügyi dolgozók egyszeri bérjuttatása, valamint a gyógyszerkassza 13 milliárd forintos emelése adta. Ezen két tétel körül mind a szakmai, mind a napi sajtó nagy nyilvánosságot biztosított, így jelen beszédemben túl sokat nem kívánok ezzel foglalkozni, de azért annyit szeretnék megjegyezni, hogy a 2000. évben mindössze 8 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak, tehát azért sikerült lecsökkenteni közel felére az előző évek szinte exponenciális árrobbanását - és ezek adatok. Úgy gondolom, ez egy pozitív adat. (Tállai András dr. Vojnik Mária és dr. Kökény Mihály felé: Nem igaz? - Dr. Vojnik Mária: De!)

Az egészségügy jelen helyzete végül is hasonló az előző évihez, a fejlődés remélhetőleg a következő évben kezdődik. Mivel az Állami Számvevőszék az alapokat kezelő Nyugdíj-biztosítási és Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetési gazdálkodásában, a költségvetés végrehajtásában törvénysértést nem tárt fel, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja és szavazataival támogatja ezt a törvényt.

Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai