Felszólalás adatai

(19.40)

Tehát amikor ön azt fogalmazza meg, hogy a gyermek a saját településén kell hogy járjon iskolába, ez már rég nem így működik, képviselő asszony, ezt ön is nagyon jól tudja.

Az, hogy most jelen pillanatban 1700 település van önhikis közeli állapotban, pontosan abból adódik, hogy rendszeresen feladatok tömkelegét kapták meg az önkormányzatok, és vele párhuzamosan forrásoldalon meg egyáltalán az égadta világon semmit nem tettek hozzá, ezért kerültek az önkormányzatok ebbe az állapotba.

De nézzük meg, hogy mi fog változni a kistelepüléseken! Most a kistelepülésekről beszélek, mert önök is állandóan ezt hangsúlyozzák. Mert egy városi létben sem az okmányirodák, sem pedig az intézmények nem kerülnek veszélybe. De nézzük meg az előző kormányzati ciklusban, amikor tényleg 1300-1500 település önhikis volt, milyen lépések történtek! Azt sugallták a térségi társulásoknak, hogy tessék minden intézményt közösen működtetni. Ez azt jelenti, hogy lehetőleg akár a szociális ellátás, akár az oktatás területén, akár a gyermekvédelem területén azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok kénytelenek voltak feladni a feladataikat, és átvinni a társulási működési feltételek közé.

Mi változik most ebben a pillanatban? Kialakul a megyei közigazgatási hivatal, ki fog alakulni a járási közigazgatási hivatal, egy csomó feladatot elvesznek tőle. Jelen pillanatban az önkormányzatoknál települések tömkelege úgy működtet jegyzőt, hogy körjegyzőségek működnek, tehát azt lehet mondani, hogy a feladatokat tulajdonképpen azok a körjegyzők fogják ezután a maguk részéről ellátni. A másik pedig az, hogy feladatfinanszírozás fog sorra kerülni. Ez nem jelenti azt, hogy ha adott esetben az önkormányzatnak a költségvetése megteheti, hogy egy főt ne tudna alkalmazni. Idáig is nagyon sok település megcsinálta azt, hogy ott, ahol jól álltak, erején felül a költségvetéséből nem két, hanem három vagy négy főt alkalmaztak, törvény ezt nem tiltotta idáig sem. Tehát számos olyan területen próbálnak önök lovagolni, ami már rég megváltozott, azt lehet mondani, hogy a 1995-96-os évektől fogva folyamatosan megváltozott, és a térségi társulások megalakulásával rákényszerítették a térségi társulásokat arra, hogy lehetőleg a feladataikat szűkítsék, és öt-hat település vagy nyolc település próbáljon egy feladatot egy költségvetéssel megoldani úgy, hogy hozzájárul minden település.

Tehát mi fog ebből a szempontból változni? Az intézményfenntartás - vagy a köznevelési törvényről beszéltünk az előbb - nem fog megszűnni, ott marad a településen, tehát nem viszi azt el onnan senki sem, mert nem mozdítható, képviselő asszony, ott fognak maradni továbbra is, ahogy mondtam. Példaként hoztam fel, hogy Kislőd, Városlőd, Csehbánya, Farkasgyepű közösen működtettek intézményt, ezután is ott fog lenni az iskola, ugyanoda fognak járni a németajkú gyerekek, és ugyanazt fogják tanulni, csak magasabb szinten, ha lesz hozzá megfelelő forrásmennyiség. Tehát az épületet nem viszik el, ezért is szeretném, ha másképp közelítené meg.

Tóth József képviselőtársam tényleg a hozzászólásával próbálta meg normális mederbe terelni magának a vitának azt a részét, hogy változások voltak, de nem biztos, hogy mindegyik változás elérte azt a célját, amit kellett volna, és most kerülnek az önkormányzatok abba az állapotba. Nyugodtan végig lehet kérdezni a polgármestereket is, egy-két aggályuk van ezzel az egésszel kapcsolatban, hogy a járások átjárhatók-e. Ez egy nagy kérdés, mert ott, ahol a közös intézményműködtetés kialakult, és mondjuk, két járási területre esnek a települések, lehet, hogy kettészakítja, de nem véletlen mondta Kara Ákos képviselőtársam, hogy jó lenne, ha azok a települések, ahol már ez tényleg kialakult, hagyománya van, normálisan működik, lehetőleg együtt tudják ezután is az intézményeiket fenntartani.

Tehát ez egy lényeges pont, és ha ehhez jönnek be módosító indítványok, akkor minden további nélkül lehet abba az irányba mozdítani, hogy ami jól kialakult már ezzel a kényszerhelyzettel a közös intézményfenntartások területén, azt lehetőleg az új önkormányzati törvény ne vágja ketté. Tehát ebben az irányban kellene elmozdítani a szakmai vitát, nem pedig más megfogalmazásokat és olyan dolgokat mondani, ami abszolút nem fedi a valóságot. Ne haragudjon meg, képviselő asszony, én itt a somlóvásárhelyi iskolát is elmondtam már nemegyszer önnek is. Egyszer tessék már lemenni oda, ismerje meg az igazgató asszonyt, meg az ott tanuló gyerekeket is, a szegregációval kapcsolatban! Megkérem rá, ha van kedve, egyszer meghívom oda, lejön velem együtt, és bemutatok egy olyan iskolát, ahol nincs különbség a gyerekek között, annak ellenére, hogy 117 százalékon működik az iskola, 54 százalék a cigány gyerek, de mégis tisztességes, tisztelettudó gyerekekről lehet beszélni, és jól tanuló gyerekekről általában.

Szeretném kérni, hogy ne tessék már ilyen hatalmas nagy léggömböt csinálni egy-egy dologból, mert nem fedi a valóságot!

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)