Készült: 2024.09.24.18:43:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 138. felszólalás
Felszólaló Ferenczi Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:49


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Volt a mai vitában egy nagyon bájos jelenet, amikor a fideszes és MSZP-s képviselőtársak kétperces felszólalásokban arról vitatkoztak egy ideig, hogy melyikük okozott több kárt a képzések területén az országnak. Én szakmai vonalon folytatnám. Szeretném néhány momentummal alátámasztani azt, hogy milyen antidemokratikus, jogsértő, diszkriminatív elemeket tartalmaz az előttünk fekvő szakképzésről szóló törvényjavaslat.

Antidemokratikusnak tartjuk az előterjesztést, mivel mind a szülők, mind a gyermekek, mind a kisvállalkozók, mind pedig a kis közösségek szempontjából nézve nagyon súlyos korlátozásokat, jogsértéseket tartalmaz, ha a szülők háta mögött kötött tanulószerződésekre, vagy ha a szülők felügyelete alól kikerülve a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókhoz kerülő diákok felügyeleténél hiányzó felelősség megjelölésére gondolunk. De a kisvállalkozások esetén, emlékeznek rá biztosan önök is, a szakképzési törvény financiális oldalát megalapozó szakképzési hozzájárulási törvénynél éppen jómagam adtam be egy módosító javaslatot, hogy az 50 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztató vállalkozások is részesülhessenek szakképzési támogatásban. Ezt annak ellenére szavazták le éppen most, ezen a héten hétfőn, hogy az oktatási bizottság ezt egyhangúlag támogatta. Azt gondolom, ez teljes mértékig diszkriminálja a magyar kkv-szektort. Érthetetlen, hogy miközben a duális képzéshez hiányzik a megfelelő mennyiségű gyakorlati hely, nem kaphatnak támogatást új munkahely létesítésére ezek a kis vállalkozások.

Diszkriminálja a törvény a kis közösségeket, mert mindenkit bekényszerít a köztudottan nem működő térségi integrált szakképző központokba, annak ellenére, hogy ha ez a térségi integrált szakképző központ akár egy megyében nem is hozható létre. És a legeslegfontosabb pedig, hogy a gyermekek jogaira, a gyermekek érdekeire nem figyel oda megfelelően az előterjesztés. Itt számos módosító javaslatot nyújtottam be a mai nap folyamán, szeretném ezeket önökkel nagy vonalakban ismertetni, és nagyon bízom abban, hogy majd a részletes vitában, amikor ezekről tárgyalunk, meg tudom őket majd külön-külön is győzni arról, hogy ezeket a javaslataimat a gyermekek érdekében támogassák.

Egyrészről szeretném, ha azok a tanulók, azok a sok esetben kiskorú gyermekek, akik most majd a különböző vállalatoknál történő gyakorlati képzésben valamilyen kárt okoznak a munkáltatónak, csak akkor legyenek kötelezhetőek kártérítésre, ha ezt a kárt bizonyíthatóan szándékoltan okozták. Tehát ha önhibájukon kívül vagy valamilyen balesetből adódóan történt az a károkozás, akkor ne lehessen egy diák arra kötelezhető, hogy kártérítést fizessen a gyakorlati képzést biztosító vállalat számára. Szeretném, nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorlati képzést biztosító munkavállalók felelőssége legyen megjelölve a szakképzési törvényben, mégpedig akkor, amikor a tanuló az adott munkavállaló által biztosított képzési helyen tartózkodik, gyakorlati képzésen vesz részt. Ez sajnos nincs benne az előterjesztésben, holott jól tudjuk, a büntető törvénykönyv 195. §-a mondja ki, hogy ha egy óvodában, iskolában vagy kollégiumban kiskorú veszélyeztetése történik, akkor bizony az adott óvoda, iskola vagy kollégium vezetője, dolgozója felelős ezért. Úgy gondolom, akkor ne tegyünk különbséget, és a gyakorlati képzést biztosító cégek is vállalják az ilyen felelősséget.

Nagyon fontosnak tartanám, hogy még véletlenül se maradjon bent olyan elem az előterjesztésben, ami esetlegesen arra utalna, hogy gyermekmunka vagy a gyermekek kizsákmányolása valósulhatna meg az előterjesztés által. Ezért szeretném, ha a fiatalkorú tanulók esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 óra helyett 6 órára csökkenhetne. Ez sokkal jobban igazodna a tanulók életkori sajátosságaihoz, munkabírásához, koncentrációs képességeihez, terhelhetőségéhez. Nagyon fontos lenne, hogy a minőség javítása érdekében kerüljön ki, mindössze egy szóról van szó, az "elsősorban" kifejezés abból a passzusból, hogy elsősorban pedagógus, illetve szakoktató vehet részt a szakmai képzésben. Azt gondolom, hogy csak és kizárólag pedagógus, illetve pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakoktató vehessen részt a jövőben a gyermekek szakmai képzésében, ha valóban el akarunk mozdulni a minőségi oktatás felé.

És engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a pedagógusokról is, az iskolákban alkalmazottként dolgozó szakoktatókról is. A 32. § kimondja, hogy a gyakorlati képzés megkezdése előtt vagy a gyakorlati vizsga megkezdése előtt az adott munkavállaló szakoktató, pedagógus igazolja büntetlen előéletét, illetve azt, hogy nem áll hatósági eltiltás hatálya alatt. Azt gondolom, ha egy közfeladatot ellátó személytől, jelesül egy szakoktatótól vagy pedagógustól elvárható, hogy egy ilyen dokumentumot az iskola részére rendelkezésre bocsásson, akkor biztosítsuk számára legalább azt, hogy ez a dokumentum illetékmentes legyen, teremtsük meg annak feltételét, hogy vagy akár maga az intézmény ezt az igazolást lekérhesse, vagy pedig magának a dolgozónak ne kelljen ezért fizetnie.

Jómagam több mint egy évtizeden keresztül részt vettem a szakképzésben, mint tanár oktattam diákokat egy szakközépiskolában és szakiskolában. Nagyon sok vizsgán vettem részt mint kérdezőtanár. Ezért sem értem ezt, hogy miért került ki a vizsgabizottság tagjainak sorából a kérdezőtanár személye.

(14.30)

A mai vitában fideszes képviselők is elmondták: számukra is furcsa, hogy annak a pedagógusnak, aki az adott tanulót felkészítette arra a vizsgára - és ő tudja legjobban, hogy mik a tanuló nehézségei, hiányosságai, egyéni adottságai, hogyan kell azt a tanulót megszólítani, hogyan kell tőle kérdezni, hogy a tudása minél szélesebb spektrumban megmutatkozhasson a vizsgán -, ennek a kérdező tanárnak miért nem adunk lehetőséget arra, hogy a vizsgán részt vehessen. Holott ez a gyermek érdeke lenne, hogy kapjon segítséget ettől a személytől, aki végigkísérte a tanulási folyamatát egészen a vizsgáig. Másrészt azt gondolom, szembemegy a pedagógiai értékrenddel az, hogy ha egy tanulót eljuttatunk a vizsgáig, utána meg úgymond cserbenhagyjuk, majd valahogyan levizsgáztatja valaki.

Tisztelettel kérem önöket, hogy ezt is gondolják át, vehessenek részt kérdezőtanárként a felkészítő tanárok a vizsgákon a továbbiakban is. És kérem önöket, hogy ennél az előterjesztésnél, aminek, azt gondolom - mivel oktatás-nevelésről van szó -, alapvetően a központjában a gyermeknek kell állnia, annak a 139 ezer tanulónak, akik jelenleg részt vesznek a szakképzésben, kérem önöket, hogy ne a munkáltató érdekeit tartsák szem előtt, hanem mindig alapvetően a gyermek érdekeit, mert csak akkor tudunk valóban jó, valóban a jövő nemzedékek érdekeit szolgáló szakképzési törvényt megalkotni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai