Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A gazdasági és informatikai bizottságban, különösen annak szakmai fórumán, az energetikai albizottságban - mint ahogy azt már Józsa István képviselőtársam a többségi vélemény ismertetésekor érintette - éles vita folyt a kormány által benyújtott H/4858. számot viselő, a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslatról és az annak alátámasztására szolgáló, időközben módosult címet viselő, úgynevezett háttéranyagról.

Azt a bizottságban mindkét oldalról egyértelműen alátámasztották és igényelték, hogy energiapolitikára az elkövetkező években szükség van, különösen szükség van olyan kihívásokkal terhelt időszakban, mint ami most a klímaváltozásból is következik. Jó lett volna - hangsúlyozták többen -, ha már a villamosenergia-törvény tárgyalását megelőzően egy koherens anyag rendelkezésünkre állt volna, de sajnos hozott anyagból kellett dolgoznunk, és ez az anyag állt rendelkezésünkre.

A vitában egyértelműen kidomborodott, hogy élesen elkülönül a két anyag, élesen elkülönül a határozati javaslat, és elkülönül az a háttéranyag, amelynek lényegében az energiapolitikai koncepciót meg kellett volna fogalmaznia, és amelyikről érdemileg a vitának most is folyni kellett. Volt olyan kormánypárti képviselőtársunk is, aki keményen megfogalmazta, hogy ez a háttéranyag bizony inkoherens, hiányoznak belőle azok az összefüggések, amelyeket az Országgyűlés már elfogadott, sőt még azt sem vették figyelembe, hogy 2007 nyarán ezzel kapcsolatban az energetikai albizottságban igen komoly szakmai vita folyt a szakma és az érdek-képviseleti szervek részvételével. Ott egy megoldás körvonalazódni látszott, sőt még a címet sem változtatták át, hiszen a 2007-2020 közötti időszak energiapolitikáját tartalmazza az anyag, miközben 2007 már mögöttünk van, arra vonatkozóan nem hiszem, hogy az Országgyűlésnek bárminemű koncepciót készíteni kellene.

Az ellenzéki képviselőtársaim hiányolták, hogy az anyag nem vizsgálja az 1993-ban elfogadott energiapolitika megvalósulását, az időközben végbement privatizáció ellentmondásos folyamatát, a nemzeti érdekek bizonyos mértékű háttérbe szorulását, a piacnyitás, közismert nevén a liberalizáció hatását. De nem vizsgálja az anyag a bekövetkező fogyasztóiár-robbanást, a hazai források egyre fokozódó kitermelésének jövőbeli lehetőségét, és nem veti ezt össze az Európai Unió e tekintetbeli tapasztalataival sem.

Az energiapolitika célját a vita úgy fogalmazta meg, hogy az energiaellátás költségeit, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és a megújuló energiaforrások hasznosságára vonatkozó célokat, a társadalmi hasznosság és hatékonyság követelményét szem előtt tartva a legkisebb költséggel kell megvalósítani - jelzem, ez benne van a háttéranyagban is -, mégpedig úgy, hogy eközben megteremtsük és erősítsük a nemzeti szuverenitást, más néven az ellátásbiztonságot, de ugyanakkor biztosítható legyen a mindenki számára elérhető ár is. Igen fontos a legkisebb költség elve, csak hát a liberalizált ár meghatározóan tőzsdei ár, ebben pedig a legkisebb költség elvét most nem igazán lenne célszerű keresni. De erre az október 25-ei áramáremelés is egyértelmű bizonyítékkal szolgált.

Többen kifogásolták, hogy a háttéranyag nem foglal egyértelműen állást a jelenlegi torz energiaszerkezet, elsősorban a földgázfogyasztás csökkentése mellett, bár az anyag jellegében a diverzifikálást fontosnak tartja, ugyanakkor nem tör lándzsát például a Nabucco-gázvezeték megvalósítása mellett.

Vita folyt a távhőellátás kérdéseiben is. Többen megfogalmazták, hogy bár az anyag a hatékonyság növelését szorgalmazza, a valóságban éppen a GKM által nyújtott támogatások folytán - amelyben az egyedi leválásokat támogatja a hálózatról - ennek jövőbeli lehetőségeit ellehetetleníti. Többen kifogásolták azt is, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia elkülönül az energiapolitikai koncepciótól, holott ezt a kettőt együtt lett volna célszerű tárgyalni. (Jauernik István: Elnök úr, idő!)

Az előzőekre tekintettel az ellenzéki képviselők ezt az anyagot nem tartották általános vitára alkalmasnak, de hangot adtak annak, hogy a határozati javaslatot - amennyiben a gazdasági bizottságban lesz erre elegendő erő és akarat - az ország, a nemzet érdekében megvalósítani igyekeznek. (Kovács Tibor: Idő!)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)