Felszólalás adatai

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház előtt lévő törvényjavaslat a Btk. módosításáról a közelmúltban kialakult élethelyzetekre reagál.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a büntető törvénykönyv ad hoc és gyakori módosítását lehetőség szerint kerülni kell, a stabil és a kiszámítható büntetőjog az egyik, ha nem a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a jogkövetés elvárható legyen. Akkor azonban, ha egy szűk kisebbség visszaél azokkal a jó szándékú jogszabálykövetést feltételező jogszabályi lehetőségekkel, amelyek a közrend, közbiztonság fenntartásában a rendőrséggel együttműködni kívánó társadalmi szervezetek tevékenységének a kereteit határozzák meg, és ezzel a közrend és a közbiztonság javítása helyett társadalmi feszültséget szít, alantas indulatokat kelt, amelynek eredménye kimondottan ellentétes a jogszabály deklarált céljával, akkor a kormány nem maradhat tétlen. Az ilyen cselekmények a közelmúltban elszaporodtak, amit jól példáznak többek között a Hajdúhadházon és Gyöngyöspatán történtek.

Jelen törvényjavaslat az ilyen magatartásokkal szembeni határozott büntetőjogi fellépés jogszabályi alapjait teremti meg. A kormányprogram határozott és egyértelmű abban, hogy az állam kizárólagos joga és lehetősége a rend helyreállítása. A közbiztonság és a közrend védelmét mind az alkotmány, mind az új alaptörvény, mind pedig a rendőrségről szóló törvény a rendőrség feladataként határozza meg. A polgárőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a polgárőrség közreműködik az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásában, amelynek során a polgárőrség kölcsönösen együttműködik többek között a rendőrséggel.

E törvényi rendelkezés ellenére vannak olyan úgynevezett társadalmi szervezetek, amelyek nem a rendőrséggel együttműködve folytatják a közrend, közbiztonság fenntartása címén áldásos tevékenységüket. A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában, mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve végezzék, illetve ilyen tevékenységet szervezzenek.

A közbiztonság, közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő tevékenység jogosulatlan végzése jelenleg szabálysértés. Az ilyen jellegű tevékenység szervezése eléri a társadalomra veszélyesség olyan fokát, amely már büntetőjogi fellépést igényel. A javaslat erre tekintettel két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli fenyegetni azt, aki a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Btk.-ban biztosított jogos védelem, amelyet Magyarország új alaptörvénye az önvédelemhez való jog alkotmányos joggá emelésével megerősített, nem azt jelenti, hogy bárkinek joga lenne ezen a címen a közrend, közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot önkényesen a saját kezébe venni. Az önvédelemhez való jog, hasonlóan a jogos védelem szabályozásához, konkrét személy vagy tulajdon ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető tényleges támadás elhárításának a jogát biztosítja.

Ettől lényegesen különbözik az a helyzet, amikor ilyen támadás nem áll fenn, és közvetlen veszélye sem fenyeget, de hívatlanul, az arra hivatott rendőrséggel nem együttműködve, a közrend és a közbiztonság fenntartására hivatkozva úgynevezett járőrözést vagy egészségügyi sétát szerveznek, amelynek kizárólagos eredménye a társadalmi, etnikai feszültségek felkorbácsolása, a félelemkeltés és végezetül az agresszió növekedése és a rend felbomlása. E törvény kizárólag ez utóbbi jelenséggel szembeni fellépést célozza, mind a már ismertetett rendelkezéssel, mind azzal a rendelkezésével, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban riadalmat keltsen.

Összegezve az eddig elhangzottakat, nem engedhető meg, hogy a közrend, közbiztonság fenntartására hivatkozva az állami erőszak-monopóliumot bármilyen szervezet jogosulatlanul magához ragadja, mert ez aláássa az állam demokratikus működésébe vetett bizalmat, és nem a közbiztonság javítását, hanem éppen annak romlását eredményezi.

Erre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(17.50)