A felszólalás szövege:

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányprogram röviden és tömören foglalkozik a leendő kormány birtokpolitikai elveivel, ezért ezzel kapcsolatban kívánom egy kicsit bővebben kifejteni az MSZP-frakció álláspontját. Mielőtt azonban erre rátérnék, három dolgot szeretnék lerögzíteni, mintegy cáfolni a Fidesz-MPSZ választási kampányában és a tegnapi miniszteri meghallgatáson a Magosz képviselői által hangoztatott csúsztatásokat.

A kormány az érvényben lévő földtörvényt nem kívánja alapjaiban megváltoztatni, azaz nem kívánja már az eddigieknél jobban felpuhítani a külföldiek földszerzési lehetőségeit, illetve továbbra sem kívánja engedélyezni a jogi személyiségű gazdasági társaságoknak a földvásárlást, azaz az új kormány kitart az elmúlt ciklusban megfogalmazott földtörvény és földbirtok-politikai elvek mellett. A kormány a működőképes, versenyképes birtokméretek kialakítását többféle eszközzel is segítette eddig is, és ezután is segíteni kívánja. Ez praktikusan azt is jelenti, hogy a Nemzeti Földalapon keresztül segíti a tulajdonuktól megválni szándékozókat az értékesítésben, a földért életjáradék program keretében, esetleg közvetlen vásárlások során, másrészt jelenthet birtokegyesítő földcseréket és értékesítések támogatását is.

Természetesen a mi kormányunk a kis-, közép- és nagyüzemek - nekik dolgozóikon, tagjaikon keresztül - földszerzési, földhasználati lehetőségeit is segíteni kívánja. E fő irányok mellett a fiatal gazdák gazdaságainak alapjául szolgáló földek megvásárlását vagy haszonbérletét is kiemelten támogatja. Itt kívánom megjegyezni: a földért életjáradék program keretében az NFA kezelésébe került földterületek nem új államosítást jelentenek, mint azt egy-két rosszakarónk állítja, hanem a magyar gazdák érdekében egy olyan árualapot biztosít, amely a mindenkori igényekhez igazodva bérleményként vagy értékesítés formájában jut az érdeklődőkhöz, az érdekeltekhez, féken tartva ezzel az esetlegesen elszabaduló árakat.

Természetesen birtokpolitikánk érvényesítése során arra is gondolnunk kell, hogy tervezett infrastrukturális beruházásaink, árvízvédelmi fejlesztéseink, az önkormányzatok jogos igényei is teljesíthetőek legyenek. Birtokpolitikánk akkor helyes, ha érvényesítése a magyar vidék és mezőgazdaság versenyképességét serkenti. Mi úgy gondoljuk, az út, amin járunk, helyes, de hajlandók vagyunk szakmai tárgyalásokat folytatni formális és informális úton az őstermelő gazdaság, a családi gazdaság és a nagyüzemek együttműködéséről, az üzemi életképességi határok megállapításáról, a földtulajdon- s ezzel együtt a földbirtok-elaprózódás további folytatódásának megakadályozását szolgáló törvények módosításáról.

A kormányprogram filozófiája: erős és sikeres Magyarországot akarunk. Ezt csak együtt - kormányzati és vele elvből szembehelyezkedő oldal - tudjuk megoldani. Persze tudjuk, hogy mindenben nem tudunk megegyezni, de 16 évvel a rendszerváltás után, s főleg egy olyan helyzetben, amikor legfontosabb agrárgazdasági szabályainkat nem is mi, a nemzeti parlament és kormány határozzuk meg, egy nemzeti agrárstratégia kidolgozására előbb vagy utóbb sort kell kerítenünk. Ezt csak együtt tudjuk megtenni.

Éppen ezért javaslom az ellenzéknek, próbáljunk meg együttműködni ezekben az ügyekben, ezzel is segítsük a magyar mezőgazdaság, a magyar gazdák boldogulását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az államtitkár úr is bevezette az expozéjában, az utóbbi években rendkívül sok esetben és sokszínű elemi kár érte a mezőgazdasági termelőket. Éppen ezért a mezőgazdasági bizottságban mi nagy várakozással tekintettünk az előttünk lévő törvény benyújtása elé. Bár technikai okokból az ellenzéki képviselőtársaink nem voltak nagy számban jelen, elmondhatom, hogy ők is támogatták ezt a törvényjavaslatot, egy-két probléma felvetése után támogatták azt.

Két kérdés vetődött fel igazán, amin érdemes elgondolkodni és folytatni a gondolkodást. Az erdő és a halastó ügye kimaradt ebből a törvényjavaslatból, pedig tudjuk, hogy az aszály mint egy nem biztosítható elemi kár, e két ágazatot is jelentős mértékben sújtja. Bízunk benne, hogy egyrészt az Európai Unió, másrészt a magyar törvény-előkészítés is méltányolni fogja ezt. Mivel erre ígéretet kaptunk, így egyhangúlag támogattuk e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslathoz a módosító indítványok zömét én és képviselőtársaim adtuk be. Tulajdonképpen a módosító indítványok két csoportra oszthatók. Az egyik csoport, amit Kiss Péter és Orosz Sándor képviselőtársaimmal adtunk be, arra vonatkozott, hogy a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő-gyümölcs ágazatban keletkezett károk mellé emeljük be az erdőkben és a halastavakban keletkezett károkat, mert úgy gondoltuk, hogy azok a károk, amelyek a szántóföldi növénytermesztésben keletkeznek, az általunk javasolt művelési ágakban is előfordulhatnak.

Természetesen kaptunk választ arra vonatkozóan, hogy ezekre a művelési ágakra külön eljárásban lehetne, kellene elindítani az eljárást az uniós hozzájáruláshoz, azonban úgy gondoltuk, hogy a figyelemfelhívás a parlament patkójában is jó, ha elhangzik.

A módosító indítványok másik része, amelyek az én nevem alatt jegyzettek, többnyire pontosító javaslatok, illetve megadják a lehetőséget a törvényt beterjesztő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy a későbbi új felálláshoz alkalmazkodva lehessen a végrehajtást megszervezni. Ennek tudhatók be azok a módosító javaslatok, amelyek az FVM megnevezés helyett a szakigazgatási szerv vagy szervezet megjelölést tartalmazzák.

A késői órákra való tekintettel úgy gondolom, hogy nem érdemes hosszabban ezeket a módosító javaslatokat ecsetelni. Van egy módosító javaslat, amellyel én magam is egyetértek - Czerván képviselő úr módosító javaslata - amely 2008-ra javítja ki a 2007. évet, azonban ezt az egyébként támogatott módosító indítványt is tovább kell javítanunk, pontosítanunk pontosabban, és a benne szereplő FVM betűszót ki kell javítanunk. Helyes, ha kijavítjuk a már általam megfogalmazott és az előterjesztő által támogatott szavakkal. Ehhez egyébként kapcsolódó módosító indítvánnyal szeretnék hozzájárulni.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák módosító indítványainkat, és majd a szavazásnál is segítsék hozzá a törvény javításához a Házat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről Farkas képviselő úrnak a 10. ajánlási pontban tett kapcsolódó módosító indítványát támogatni tudnám, ugyanis én nem véletlenül írtam május 31-et, hiszen ekkorra dől el tulajdonképpen, hogy milyen vetésszerkezet alakul ki, ekkor véglegeződik, és előfordul, hogy ezt megelőzően még nem tudja a gazda, hogy mi is történik a földjével, mondjuk, esetleg ugarolja, parlagon hagyja, és akkor nem kell neki fizetni. Minden olyan indítványt én a magam részéről megfontolandónak tartok, amely a gazdát a felesleges befizetéstől megóvja, de a kellő időben történő befizetésre sarkallja, serkenti.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy Babák képviselő úr visszajött a terembe, mert így el tudok dicsekedni, hogy nekem is volt két nagymamám, mind a kettő nagyon bölcs parasztasszony volt, és mondtak olyan bölcs dolgokat is, mint képviselő úr mondott, meg persze olyanokat is mondtak, hogy ne kiabáljak közbe, amikor komoly dolgokról beszélnek, és azt is mondta, hogy csak akkor beszéljek, ha van mondanivalóm. No, nekem van, de mivel a hangnem eléggé furcsára sikeredett, én azt gondolom, hogy származásomból meg szakmámból eredően tárgyszerű és tárgyilagos vagyok, így aztán nem akarom kitenni magam annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 2005. évi zárszámadással kapcsolatos munkáját, mondjuk, az ellenzéki oldal leblamálja, mert az, hogy egy törvénytervezetet leapprehendál - hogy teljesen ilyen vidéki szólással éljek -, az egy természetes dolog. De, ha már valami megtörtént, azt már nem lenne muszáj elutasítani, hanem el kellene ismerni.

Én úgy gondolom, hogy mivel én az FVM 2005. évi munkájáról szerettem volna beszélni, ezt majd az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésben elmondom, és remélem, hogy akkor majd el fogják ismerni, hogy az FVM a 2005. évi zárszámadáshoz jó munkával, eredménnyel járult hozzá.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi piacnyitás sokkja és a jelentős elemi károk ellenére is rendkívül kedvező folyamatok indultak el a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban. Mielőtt rátérnék hozzászólásom kibontására, engedjék meg, hogy egy kunhegyesi gazda mondását idézzem, aki még a nagyapjától hallotta, hogy egy gazda soha ne az adott évről döntse el, hogy érdemes-e gazdálkodni, hanem több éven keresztüli eredményekből vonja le a következtetést.

A másik. Idéznék az Agrárgazdasági Tanács jelentéséből, amely megállapította: "Rövid idő alatt ugrásszerűen javult a termelők és a fogyasztók felelősségvállalása a környezet állapota és az élelmiszerek minősége, biztonsága iránt. A kedvező folyamatok azonban még csak enyhítették, de nem oldották meg az agrárgazdaság alapvető problémáit. A termelési, kereskedelmi, pénzügyi és jövedelmi folyamatok ellentmondásosak, ágazatonként különböző mértékben instabil elemekkel terhesek. Az agrárgazdaságban egyszerre van jelen az erőforrások elégtelen kihasználása, a termékmennyiségek évek közötti túlzott hullámzása, a piaci zavarok kiszámíthatatlan megjelenése, valamint az agrárolló egyszer szerény záródása, máskor erős szétnyílása."

Ezek után, ami a 2005. évi folyamatokat illeti, elöljáróban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a 2005. év megítélését jó pár egyszerű esemény torzította, ami abból származik, hogy a 2005. év volt az első teljes uniós év, és a támogatások kifizetésénél bizonyos átcsúszásokra került sor.

(13.20)

Ez kisebb mértékben torzítja a 2005. évi adatokat. Részben azért kisebb mértékben, mert a gazdálkodók döntő többségének mérlegelési jogkörébe tartozott, hogy a járó, de még meg nem kapott európai uniós támogatási összegeket a mérlegében elszámolja vagy sem, a top up kifizetés pedig eleve a következő évre volt tervezve a költségvetésben is. Másrészt azért torzít kisebb mértékben ez az adatsor, mert ugyanakkor az összehasonlításban növekvő SAPS mentén a támogatásnak nincs egy hektikus ingadozása. Az előirányzat 89 milliárd SAPS-támogatást tartalmazott, ehhez képest a tényleges kifizetés a jelentés szerint 148 milliárd forint, tehát a két szám különbözetének valamilyenfajta megoszlásában lehet a torzítása ennek az adatsornak. Ezt azért tartottam fontosnak hangsúlyozni, mert hallottam nagyságrendekkel más számokról, és indokolt előrejelezni, hogy ez nyilván tévedés, vagy valaminek a félreértelmezése.

Ami az agrárgazdaság helyzetét illeti, és ezt a képviselőtársaim már hangsúlyozták, a mezőgazdaság 2005-ben 3 százalékkal járult hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Az agrobiznisz vonatkozásában azonban ennél lényegesen nagyobb az előrelépés. Az élelmiszer-gazdaság megőrizte a pozitív külkereskedelmi egyenlegét, és az a sokk, ami 2004-ben bekövetkezett, a piacnyitás utáni jelentős importhoz képest kiegyenlítődni látszik. Bízunk benne, hogy ezek a tendenciák trendjükben a következőkben tovább tudnak folytatódni.

Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan tudomásul kell vennünk a növekvő importbeáramlást a 25-ök részéről, de azt mutatják az adatok, hogy most már volumenében az export ezt kompenzálni tudja. A termelés alakulásában 10 százalék körüli visszaeséssel számolunk, illetve 10 százalék körüli a visszaesés. Ez betudható annak a gabonatermelés-csökkenésnek, ami 2004-hez képest bekövetkezett. A felbomlott állattenyésztési és növénytermesztési arányok okán a növénytermesztésben óhatatlanul bejövő hektikus ingadozások pluszban és mínuszban is meg fognak jelenni az adott év bruttó kibocsátásában, ezen belül a növénytermesztés, a kertészet bruttó termelési értéke csökkenésében; az állattenyésztés vonatkozásában, bár szándékainknál kisebb mértékben, de 1,7 százalékos növekedés következett be.

Az agárkereskedelemben, mint ahogy azt már előttem is hangsúlyozta az államtitkár úr, illetve a bizottság előadója, pozitív és negatív folyamatok egyaránt megfigyelhetők voltak. Az importnyomáson belül sajnos megjelent a kevésbé jó minőségű termékek Magyarországra hozatala, aminek megakadályozására, ellensúlyozására a minisztérium és a miniszter úr is igyekezett mindent megtenni; természetesen még számos tennivaló van ezen a téren. Éppen ezért fontos programunknak tekintjük azt, hogy a rendelkezésre álló törvényes, az Európai Unióban alkalmazott eszközök mentén az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség szem előtt tartásával ezt megfelelően kezeljük. A beruházás az előző évekhez képest minimális növekedést mutatott, kifutóban van már a 2004-2006 közötti támogatási lehetőség; bízunk benne, hogy 2007-től az EMVA belépésével ez nőni fog.

A földügyekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy szerkezeti változás nem következett be, és az ország gazdasága azonosítható földterületének 56 százalékát gazdasági szervezetek, 31 ezer hektárral növekvő mértékben, 44 százalékát egyéni gazdálkodók, 63 ezer hektárral csökkenő mértékben használták.

A gazdaság szerkezetében stabilizációs folyamatoknak lehetünk tanúi, 55 227 vállalkozást regisztrált a statisztika. Itt csak mintegy 2 százalék csökkenés következett be. Sajnos ezek háromnegyede egyéni vállalkozás, negyed része társas vállalkozás. A foglalkoztatási adatok vonatkozásában csökkenés következett be. A nem fizetett munkaerő 7 százalékkal, a fizetett munkaerő pedig 2 százalékkal csökkent, összesen 6 százalékos volt a csökkenés.

A mezőgazdasági ágazat adózás előtti eredménye 47 milliárd forint volt, ami lényegesen nagyobb az előző évinél. Ugyanez a folyamat következett be az élelmiszer-ipari ágazat adózás előtti eredményében, ami 38 milliárd forint volt. Ez 14,9 milliárddal nagyobb, mint az előző évben.

A támogatások vonatkozásában, bár ezen elég sok vita alakult ki az elmúlt esztendőben, egy soha nem tapasztalt nagyságrendű változás, növekedés következett be. Mint ahogy azt már hangsúlyozták előttem, az agrárgazdálkodókhoz különböző csatornákon és jogcímeken mintegy 409,2 milliárd forint jutott el 2005-ben. Nyilván ezért volt az, amit az elején mondtam, amit az Agrárgazdasági Tanács jelentéséből idéztem. Itt kénytelen vagyok azt mondani az elhangzottak ellenére, az Agrárgazdasági Tanács azt is rögzíti, hogy teljesültek az agrártörvényben előírtak, és 2005-ben teljesültek azok az elvárások, amelyeket az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírt számunkra.

Az árak alakulásában kedvező és kedvezőtlen folyamatok játszódtak le. Az agrárolló, ha kis mértékben is, de zárult. A fogyasztás vonatkozásában csökkent az élelmiszerekre fordított összeg nagysága. Ez természetes folyamat egy fejlődő, korszerűsödő társadalomban. Nem azt jelenti, hogy a fogyasztás összességében csökkent, hanem a fogyasztás szerkezete változott, az élelmiszer-fogyasztás csökkent, és a tartós fogyasztási cikkekre fordítanak többet a lakosok.

Az élelmiszeripar 2005. évi teljesítménye az előző évhez képest 4,4 százalékkal csökkent. A csökkenés sajnos a szakágazatok termelésére vonatkozik. Az alapvető szakágazatok, a hús-, a gabona- és a tejszektor termelése okozta ezt a csökkenést. Ez maga után vonta, hogy az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak száma is mintegy 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gondok ellenére az agrárágazat helyzete 2005-ben az előző évhez képest javult, az agrárágazat sikeres esztendőt zárt. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy vannak még gondjaink, többek között például az állandóan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás, a természeti és geopolitikai adottságaink kihasználása, valamint a mezőgazdasági érdek-képviseleti és más civil szervezetek összehangoltabb együttműködése terén.

(13.30)

Az ágazat társadalmi érdekérvényesítése érdekében összehangoltabbá kell tenni a gazdaságdiplomáciai tevékenységünket, erősíteni az agrárinnovációt, fokozott figyelmet kell fordítani a felsőoktatás, a szakoktatás, a kutatás és szaktanácsadás támogatására, az ágazat versenyképessége, az uniós források minél teljesebb és hasznosabb kihasználása érdekében.

Megállapíthatjuk, hogy a jelentés megfelel a korábbi évek megszokott magas színvonalának, és azt is, hogy az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása hű képet mutat a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni feladatokról, amit mindenkinek ajánlok megismerni, az FVM honlapján egyébként elérhető.

Gondolom, ezek után nem okozok meglepetést, amikor azt mondom, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentést és a mezőgazdasági bizottság határozati javaslatát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jakab képviselő úrnak szánom, amit mondok. Szándékosan azzal a paraszti bölcsességgel kezdtem, amivel kezdtem, azért, hogy megértsük, hogy nem a statisztika úri huncutsága okozta azt, ami bekövetkezett, és nem az FVM-nek mindenáron az eredménynövelő elszántsága, hanem az, hogy akkora utolértük magunkat, és volt egy minisztérium, volt egy új miniszter, aki úgy gondolta, hogy itt föl kell gyorsítani az eseményeket, akkor ért oda, és így alakult a helyzet.

Én azt gondolom, hogy ami megtörtént, ami jó, azt különösebben nem érdemes vitatni, figyelembe véve azt is, amit államtitkár úr mondott, hogy ebben az esztendőben is meg fogja haladni az előző évi kifizetéseket az agrártámogatások összegszerűsége. Én azt gondolom, hogy nem kell nekünk ezen vitatkozni, ami jó, az jó, ami rossz, azt meg ismerjük el, mint ahogy vezérszónoki bevezetőmben elismertem, illetve azon a csonka bizottsági ülésen is, ahol tárgyaltuk az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést, elismertük, hogy látjuk a hibákat. Azt is tudjuk, hogy egy esztendő nem elég ezeknek a gondoknak a felszámolására, több évre van szükség. De együtt többre megyünk, főleg, ha az érdekképviseletek is összefognak, és nem egymással szembe mennek, hanem együtt igyekeznek segíteni a gazdatársaik gondjainak megoldásában.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy az agrárium ügye nem fejeződik be a naptári évvel. Szeretném figyelmeztetni a képviselőtársaimat, hogy az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről tárgyalunk most. Szeretném mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy tudom, az agrárium nem a naptári évvel fejezi be a folyamatait, de szeretném jelezni, hogy az agrárágazat 2005. évi helyzetéről tárgyalunk, és szeretném kérni, hogy a tárgynál maradjunk, mert ilyen alapon, ahogy most elindultunk, beszélhetnénk arról is, hogy mi lesz 2007 és '10 között, de nem ez a téma. Kérném, hogy a 2005. évi helyzetről vitatkozzunk.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés egészéről az a véleményem, hogy ez nem a hazugság ára, sokkal inkább a felelős takarékosság, a reformok, a fejlesztést megalapozó döntések előkészítésének a költségvetése, amely a felzárkózást is, a közeledést is szolgálja.

Ha már szóba került a habos torta, akkor hadd mondjam, hogy ez tényleg nem habos torta, amit szeretni kell; ezt meg kell érteni, el kell fogadni, mert alkalmas arra a célra, amit a költségvetés kijelöl számunkra: elősegíti a felzárkózást és a reformokat, a fejlesztést is.

Az FVM fejezeti költségvetéséről az a véleményem, hogy ez a szervezeti átalakítás, a szakigazgatás korszerűsítése, a reformok költségvetése, amely a korszerűsítést szolgálja, és hozzájárul ahhoz, hogy az ország költségvetési helyzete javuljon.

Ezek után, mivel sokat beszélnek arról, hogy a szocialisták a költségvetésben a bevételekre törekszenek, én hadd beszéljek arról, hogy a kiadások csökkentésére is törekszünk, no meg arra is, hogy ne zavarja a vidéket, a gazdatársadalmat az, hogy nagy a bürokrácia, és éppen ezért egyszerűsítjük, korszerűsítjük az agrárigazgatást. (Egy közbeszóló ellenzéki képviselő felé fordulva:) Parancsolsz? (Zaj.) Ez az agrárigazgatás, ami most működik, a 80-as évekből, egészen más körülményekből maradt ránk, és mi most azt akarjuk elérni, hogy a sokintézményes ügyintézés helyett egy modern, de egyszerű struktúrájú, egyablakos ügyintézés alakuljon ki. A modernizációnak azonban nem válik, nem válhat áldozatává a segítő falugazdászrendszer, sőt egy technikailag jobban felszerelt, infrastruktúrával jobban ellátott szaktanácsadó hálózattal bővülhet az.

Nem válik áldozatává a rendszernek a borász, az erdész, a vetőmagos, az állatorvosi szakma, hisz szakmai irányítását, jogosítványait, szakmai tekintélyét megőrzi, csupán a jobb összehangoltság, a jobb, könnyebb elérhetőség és a takarékosabb működtetés érdekében történik a változás. A létrehozandó kistérségi irodák, az érintettek, a gazdák számára könnyebben elérhetővé teszik az ügyintézést, és mindezt úgy, hogy az FVM-intézmények költségvetési támogatási előirányzata, a működést segítő szervezeti intézkedések és átalakítások következtében 2006 és 2010 között 47 milliárd forintról 35 milliárd forintra, azaz 25 százalékkal csökken. A 2007. évben az FVM által felügyelt költségvetési intézmények 9,5 milliárd forinttal kevesebb költségvetési támogatást kapnak - és ebből oldják meg feladataikat -, mint az előző évben.

A 2007-ben tervezett bevétel 11 milliárd forinttal haladja meg a 2006. évi szintet. A bevétel növekedése főként két intézménycsoportban jelentkezik: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél és a földhivataloknál. Mindeközben a létszám jelentősen, mintegy 3000 fővel csökken a 2006-2007. esztendőkben.

Ugyanebben az időben, 2007-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére 382 milliárd forintos kiadási előirányzat és 206 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre.

(15.00)

A kiadási lehetőség 20 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nő, elsősorban az uniós támogatások eredményeként. Persze, itt meg kell jegyezni, szokták mondani ellenzéki képviselőtársaink, hogy persze ezt az Uniótól kapjuk. Igen, csak a magyar befizetésekből származhatnak ezek a bevételek. (Babák Mihály: Ezt se jól tudod!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két intézményről címenként is hadd szóljak, elsősorban a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalról, amelynek a létrehozását a következő évben tervezi a tárca. Ez a létrehozandó hivatal a 2007. évben 3 milliárd 230 ezer forinttal kevesebb költségvetési támogatással kell hogy ellássa a feladatát, mint a hivatalt alkotó intézmények azt 2006-ban végezték.

A másik ilyen jelentős szám a Nemzeti Földalap esetében jelentkezik, amit szeretnék elmondani. A 2007. évi kiadási előirányzat 13 milliárd forint, a bevételi előirányzat 11 milliárd forint, a költségvetési támogatás 2 milliárd forint. A kiadási növekedés 60 százalékkal nő, míg a bevételek közel megháromszorozódnak 2007-ben. Természetesen ez abból ered, hogy a "földért életjáradék" program érdekében a bevételeket teljesítenie kell a hivatalnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az FVM 2007-ben a rendelkezésére álló előirányzatokból, az intézményei a rendelkezésére álló fejezeti költségvetésből teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyeket a gazdák elvárnak tőlük, és nem következhetnek be azok a zavarok, amelyeket már előre jeleznek ellenzéki képviselőtársaink. (Babák Mihály: Ezt nem hiszem!)

Úgyhogy mindezeket figyelembe véve én elfogadásra javaslom a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt kérném az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy ne borzolják az idegeket. (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiból: Mi borzoljuk?) Ismerjék el, hogy ez a költségvetés a felelős takarékosság (Babák Mihály: Ez tragédia!), a reformok és a fejlesztés költségvetése. (Dr. Répássy Róbert: Bocsánat, hogy más véleményen vagyunk! Sajnáljuk!) Egyébként majd szeretném megköszönni Font Sándor képviselő úrnak, bizottsági elnöknek, hogy nagy nyilvánosság előtt elismerte a szakmai tudásomat (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Tévedett!), de azt szeretném kérni tőle, hogy csak az igazat mondja. (Derültség és szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Pontosan tudja a képviselő úr, hogy a földbirtok-koncentráció csak a magántulajdon talaján mehet végbe, és ne beszéljen olyanról, ami nem igaz. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nana! - Babák Mihály: Mit mondott? Mondd el még egyszer!) Szeretném még egyszer elmondani, hogy a szakigazgatás átszervezése folyik az FVM keretén belül, a kutatóintézetek egy más szervezési formában, az agrár-tudásközpontok formájában élni fognak, és segíteni fogják a magyar mezőgazdaságot. A szolgálatok működni fognak (Font Sándor: A titkosszolgálatok!), mert szükség van rájuk, nem fog megszűnni a növény-egészségügyi, talajvédelmi szolgálat, az állat-egészségügyi szolgálat. (Ékes József: Magánosítva! - Az elnök csenget.)

És még egyet szeretnék a figyelmükbe ajánlani: soha ennyi ellenzéki módosító indítványt, mint most a tiszta környezet védelme érdekében, nem fogadtunk el - nemrégiben, egy héttel ezelőtt. Úgyhogy működjünk együtt, képviselőtársaim, a magyar agrárgazdaság érdekében! (Folyamatos zaj.) Ne idegesítsük a gazdákat, segítsük őket abban (Babák Mihály: Még hogy mi idegesítjük!), hogy odafigyelünk egymásra, és meghallgatjuk őket. (Font Sándor: Jobb, ha megtudják az igazságot!)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék reagálni arra, amit Jakab képviselőtársam mondott. Úgy gondolom, hogy tényleg igaza van, együtt kell működnünk.

Én az együttműködésre mindig kész voltam, kész voltam akkor is, amikor annak a bizonyos bizottságnak a tagját kellett volna megválasztani. Annak érdekében azonban, hogy egy olyan választásra kerüljön sor, ami minden politikai erőnek megfelel, ahhoz először meg kellett volna egyezniük a magán-földtulajdonosok érdekvédelmi szervezeteinek.

Egyébként meg az a véleményem, hogy a Magosz mint parlamenti erő, amelyik a Fidesz soraiba ül le, bármikor, bármilyen módon ellenőrizheti a Nemzeti Földalap munkáját; és azzal, hogy kimaradt az ellenőrző bizottságból, lehetővé tette egy másik érdek-képviseleti szervezetnek, hogy részt vegyen az ellenőrző bizottságban.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ettől tekintsük el, és folytassunk párbeszédet az agrárgazdaság, a költségvetés megvalósítása, az agrárigazgatás zökkenőmentes átszervezése érdekében, és hogy ha ezt tesszük, akkor valószínű, hogy jót teszünk a magyar mezőgazdaságnak, gazdatársainknak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság a szőlő-, bortermelés szabályozásának reformját javasolja. Az EU-n belül a borfogyasztás az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben és folyamatosan csökkent. A borbehozatal volumene évente 10 százalékkal emelkedett, így 2005-ben csaknem 11,8 millió hektolitert tett ki. Az úgynevezett újvilági borok jelentős piaci részesedést hódítottak el az EU-ban termelt boroktól.

Az EU borágazata létfontosságú gazdasági tevékenységet képvisel, különösen a foglalkoztatás és az exportbevétel tekintetében. A bortermelés 2004-ben a mezőgazdasági termelés 5,4 százalékát adta. Az európai fogyasztók kisebb része érti és értékeli a termőhelyek, a minőségi kategóriák rendszerét; a harmadik országok által kínált egyszerű és egyértelmű kategóriák számíthatnak csak piaci sikerre.

A brüsszeli előterjesztők sajnálatosan nem értenek egyet azzal, hogy a feleslegeket jobb marketinggel, a fogyasztás ösztönzésével kell megszüntetni. A Bizottság mélyreható reformot tervez. A piacszabályozási eszközök - mint például a melléktermék lepárlásához, a bor lepárlásához, magántárolásához és, más, mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás - alkalmazása azonnali hatállyal megszűnne.

A Bizottság szerint három út képzelhető el: a mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás növelése, a támogatás szintjének változatlanul hagyása és a támogatás megszüntetése. Hazai borászati szakemberek azt állítják, hogy az Európában kidolgozás alatt álló borreformjavaslat óriási veszélyt jelent a magyar bortermelők számára.

Kérdezem a miniszter urat, mit kívánnak tenni a magyar borászat védelme érdekében.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdasági bizottság önálló ülésen tárgyalta a borreformmal kapcsolatos helyzetet, és ezen a bizottsági ülésen, teljesen összhangban a magyar szőlészet, borászat szakembereivel, érdek-képviseleti szerveivel, egyetértettünk abban, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a velünk hasonló gazdasági, éghajlati viszonyok között gazdálkodó európai országokkal össze kell fogni, és azt a megoldást kell választani, amelyről államtitkár úr is szólt: megfelelő marketing, megfelelő támogatás és minden olyan eshetőség megfogása, amely persze engedélyezve az újvilági borok behozatalát, lehetővé teszi az európai borfogyasztás és a termelés növekedését.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, nem okozok meglepetést, amikor kijelentem, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja az egyes agrártárgyú törvények módosítását, szerintünk időszerű és szükségszerű területeket szabályoz a módosítás.

Kiemelten sürgős, mint ahogy államtitkár úr is mondta, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló és az állattenyésztésről szóló törvény módosítása, és bár egyetértek valamilyen szinten Jakab képviselő úrral, de én úgy gondolom, hogy jobb későn, mint soha. Így a vadászati törvény módosítása olyan területeket szabályoz, ami egyrészt azért időszerű, mert leszűri a tapasztalatokat a vadászterületek kijelölésével kapcsolatos dolgokból, illetve egy nagyon fontos kérdést szabályoz. A vadkár-megállapítással kapcsolatban hosszú viták voltak a károsultak és a vadgazdálkodók között a vadkár-megállapítással kapcsolatban a szakértő kijelölése terén, és ez a törvénytervezet azt kimondja, hogy egyik fél akarata elegendő ahhoz, hogy a jegyző kijelölhesse azt a szakértőt, amelyik megállapítja a kárt.

A másik fontos dolog, hogy a szabályok megállapítása során azokat a tapasztalatokat is a törvény alkalmazza, amelyeket leszűrt a mostani területkijelölésből; itt a haszonbérlők előbérleti jogával kapcsolatban tesz módosítást. Én nagyon jónak és üdvözlendőnek tartom azt a tényt, amiről államtitkár úr beszélt a növényvédelemről szóló törvény módosításával kapcsolatban, hisz az élelmiszer-biztonságunk a szántóföldön kezdődik, és azokat a minőségi munkákat, amelyek az alapjait ennek megteremtik, csak megfelelő műszaki állapotú gépekkel lehet elvégezni, illetve egyetértünk azzal is, hogy a bírság felső határát megemeli a törvénytervezet.

Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény módosításában többen beszéltek az energiaültetvények telepítésével kapcsolatos jogszabályi módosulásról. Nagy volt a várakozás ezzel kapcsolatban, én úgy gondolom, hogy a társadalom üdvözli ezt a módosítást. Az erdőtörvény módosításán kívül a szigorítással kapcsolatos várakozás is nagy volt. Az erdőgazdálkodókkal történt egyeztetés, a Megosz, Magosz üdvözlik azokat a szabályokat, amelyek a szállító hatóság ellenőrzésének és felelősségre vonásának jogi alapjait, az erdőgazdasági bírság kiszabásának szabályait változtatja. Azonban azt is meg kell mondani, hogy ők további szigorítást várnának tőlünk, a rendőrhatóság nagyobb közreműködését várják, az erdőt károsítókkal szembeni fellépés során, több segítséget várnak. Nyilván ennek a lehetősége, ha most nem is adatott meg, a közeljövőben, amikor az erdőtörvény módosításra kerül, akkor erre is vissza tudunk térni.

Szintén nagy várakozás előzte meg a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítását. Ezt a módosítást, amiről szinte mindenki szólt, támogatják a szőlőtermelők és a borosgazdák. Én úgy gondolom, hogy egy olyan vita fog nyugvópontra jutni ezzel a módosítással, amely sok zavart okozott, és én azt is el tudom fogadni, és javaslom is, hogy amennyiben olyan módosító indítványt tudnak mondani képviselőtársaim, amellyel javítható ez a része a törvénytervezetnek, azt beszéljük meg.

Azt gondolom, hogy ezek voltak azok a legfontosabb pontjai a törvénytervezetnek, amelyekről itt a vezérszónoki felszólalásban nekem szólnom kellett. Még egyszer megismétlem, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja ezt a törvénymódosítást indokoltnak, szükségszerűnek tartja, és támogatni fogja az általános vitában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésünk fontosságát egy-két tény felvetésével szeretném alátámasztani. Az észak-alföldi régióban a 37 százalékos foglalkoztatási szintből több mint 4 százalék kapcsolatba kerül a dohánytermesztéssel. A munkaóraigény ebben a régióban közel 6 millió munkaóra/év.

Másodszor: a dohánytermelés azért nélkülözhetetlen, mert a gyenge termőhelyi adottságú földeken mást gazdaságos módon termelni csak nagyon nehezen lehet. A régióban közel 21 ezer ember szerzi ebből a jövedelmét. Jelentős termelési tapasztalatok halmozódtak fel, a termelés eszközei rendelkezésre állnak, és másra nem használhatók, így mi azt szeretnénk kérni a miniszter úrtól, hogy az agrárkormányzat tegyen meg mindent annak érdekében, hogy azt a jövedelmet lehetőleg meg tudják szerezni a dohánytermesztők, amit eddig megszereztek.

Köszönöm szépen.

(15.20)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Kollégák! Rendhagyó ez a mai általános vita. Rendhagyó, mert szinte véletlenül sikerül megtárgyalni a 2082-es törvényjavaslatot, és sikerül teljesíteni azt a kívánságot, hogy beszéljük meg az Új Magyarország vidékfejlesztési terv stratégiai célkitűzéseit és a beavatkozási célokat.

Én úgy gondolom, és azoknak adok igazat, akik szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervet és programot nem az ország házában, hanem társadalmi, szakmai egyeztetések során kell megvitatni. De nincs semmi baj, itt most beszélünk erről, és természetesen akkor is beszélhetünk ezekről az ügyekről, amikor a minisztérium vezetőjét, a miniszter urat vagy az államtitkár urakat meghallgatjuk akár a mezőgazdasági bizottságban, akár annak ellenőrző albizottságában.

És természetesnek tartom, hogy a törvényességi kontroll mellett egy társadalmi kontroll is működik, és ennek a befolyásolására, úgy gondolom, még van lehetőségünk. A miniszter úr nyilván át fogja gondolni azt a kritikát, ami a monitoringbizottsággal kapcsolatban elhangzott.

Az előttünk lévő törvényről röviden szeretném én is rögzíteni, hogy az európai és a magyar jogelvekből kiinduló szabályozásról van szó, ami a gyorsabb ügyintézést szolgálja. Ennek érdekében szabályoz dolgokat, a pályázat, a felhasználás, az ellenőrzés szabályait korrekt módon rögzíti.

Különböző kifogások merültek fel a törvénytervezettel kapcsolatban, például az, hogy a gazdaságpolitikai irányokat nem határozza meg. Én úgy gondolom, hogy ez nem ennek a törvénytervezetnek a feladata. Van ennek a kormánynak programja, van az Európai Uniónak programja, ezen belül az agrárpolitikát is irányító gazdaságpolitikai programja, és itt van ez a bizonyos Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv és program. Ezek rögzítik a gazdaságpolitikai elveket, és ennek a végrehajtására, a pályázati pénzek elérésére, s a többi, s a többi, van előttünk ez a törvénytervezet, amire azt mondják sokan, hogy bonyolult.

Én javaslom a tisztelt Házban ülőknek is és a közvéleménynek is, hogy ezt a szót, hogy bonyolult, felejtsük el. Ez összetett, sokrétű, nehezen megérthető, de ha el akarjuk érni azokat a forrásokat, amelyekre nagyon nagy szükségünk van, akkor ezt a "bonyolult" szót, ami riasztja az embereket, talán el is kellene felejtenünk.

Tegnap részt vettem egy vitán, ahol az hangzott el, hogy nem kellene ezzel foglalkozni, ráérnénk foglalkozni a szabályozással majd akkor is, hogyha az SPS-rendszer bevezetésre kerülne, mert nincs idő itt a megismerésre. Ezt is el kell felejteni. Ha elfogadjuk majd, meg kell ismertetni ennek a törvénytervezetnek a lényegét, az egész rendszerét, és a pályázatok elbírálása és kivitelezése során ennek alapján kell tudomásul venni a szabályokat.

Alkotmányossági és elsősorban adatvédelmi aggályok is felmerültek. Itt van előttem az adatvédelmi biztos észrevétele. Az adatvédelmi biztos úr tulajdonképpen három helyen kér pontosítást a véglegesítés kapcsán. Én javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, a parlament frakcióinak, hogy dugjuk össze a fejünket, és közösen próbáljuk ezt a pontosítást elvégezni. Ha ezt így tesszük, ez mindenképpen hasznára válik a törvénynek is, de szerintem hasznára válik a közéletünknek is.

(14.30)

Ezek után, képviselőtársaim, három szemszögből, nagyon szelíden politizálva szeretnék szólni az Új Magyarország vidékfejlesztési terv fontosságáról, és a felhasználás szabályait rögzítő törvényjavaslat szükségességét is alátámasztani. Ez a törvényjavaslat, illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési terv egy lehetőség számunkra, egy kegyelmi pillanat. 2007-13 között eljut, eljuthat hozzánk egy olyan összeg, amely szűkebb értelemben is javíthatja a versenyképességünket, de tágabb értelemben is, ahogy nagyon helyesen Ángyán professzor úr elmondta, hogy szerinte mi a versenyképesség. Egyet látni kell persze, hogy 100 százalékot csak egyféleképpen lehet felosztani, ha a különböző stratégiai célok között 100 százalékot osztunk fel. Nem lehet mindenhová 50 százalékot, és nem lehet mindenhová 100 százalékot sem tenni, ilyenek a számok.

Nagyon örülök annak, hogy nem vetődött fel a 4 százalékos technikai segítségnyújtás összegének a bírálata, ami felvetődött a bizottsági ülésen, de azóta nyilván részben a miniszter úr beajánlása, részben Gőgös államtitkár úr hozzászólása nyomán megértették képviselőtársaim, hogy itt nem arról van szó, hogy szórólapokat gyártunk csak, hanem a szaktanácsadás egész rendszerét át kell gondolni.

A másik, amiről szeretnék beszélni: egy nagy kihívás is a lehetőség mellett az Új Magyarország vidékfejlesztési terv és szükségszerűség is. Bár jó lenne, nem lehet csak a hagyományokból élni. Fel kell zárkózni a versenytársakhoz az országon belül is és az európai és a világ mezőgazdasági termelőihez és a vidéki környezethez is. Ennek érdekében - most már nem részletezném - át kell gondolni a birtokszerkezetet, az üzemi szerkezetet, a termelési szerkezetet, a korszerkezetet és a információ és a gazdálkodás ügyeit. Az információnál meg kell értetnünk a magyar agrárágazat szereplőivel, hogy számítógép, internethasználat nélkül nem nagyon van lehetőségünk az előrelépésre. Meg kell tanulnunk a gazdálkodásban a hatékonyság, a gazdaságosság fogalmát, és ennek megfelelően gazdálkodni.

Végül a felelősség: 15-20 éve tudjuk, hogy mi vár ránk. Komoly mulasztásokat követtünk el kormányról kormányra. Most a gazdáknak saját érdekükben az oktatásban, az érdekvédelmi szervezetek vonatkozásában egyaránt lépni kell. De a mi felelősségünk is nagy. Fogjunk össze, ne egymás ellen, hanem a magyar mezőgazdaságért politizáljunk! Hívjuk fel a gazdák figyelmét erre a nagy lehetőségre, és azt is szeretném kérni most itt önöktől - és lehet, hogy sokan megsértődnek rám -, a tavaszt arra használjuk ki, hogy próbáljuk megértetni a magyar gazdákkal, hogy ez a négy pályázat, ami előttünk van, nem elszalasztható pályázat, most lehet tanulni, és ezek után majd a következő pályázatoknál sokkal egyszerűbb lesz a dolgunk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én finomabb lennék, mint Gőgös képviselőtársam, államtitkár úr volt. Én nagyon tisztelem Ángyán képviselő úrnak a szakmája iránti elkötelezettségét (Gőgös Zoltán: Én is.), de ilyenkor azért egy kicsit figyelni kell a többi gazda, a gazdák, a magyar agrárágazat érdekeit - ez az egyik.

A másik: többen beszéltek a szövetkezésről, a szövetkezetek problémájáról, és pénzt kértek. Én azt mondom, hogy ez nem elsősorban pénzkérdés, ez gazdasági szükségszerűség. Persze, ezzel nem mondtam azt, hogy nem kell pénz, de valószínű, hogy több pénz van abban, ha egy szövetkezet elkezd működni, mint várni arra, hogy majd pénzt kapunk ezért.

Egyébként meg agrárgépész vagyok, és egy példával szeretném érzékeltetni, hogy én hogyan szeretném, ha kialakulna egy szövetkezeti hálózat az országban. Amikor a vas elkezd szilárdulni, akkor kristályosodási középpontok alakulnak ki benne, és ekörül kezd szilárdulni, és ebből lesz aztán az az egységes szerkezet, ami ellenáll sok mindennek.

No, hát nekünk is úgy kellene alakítani a tészeket, bészeket és egyebeket, hogy ezek összefogásából alakulhasson ki egy országos hálózat, és természetesen ne pénzkérdés legyen, ne autó, iroda, titkárnő, elnök s a többi kérdése legyen, hanem eredmény jöjjön ki ebből az összefogásból.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lenne helyes, ha a "földért életjáradék" program ügyét elvinnénk a mélyszegénység kezelésének az irányába. Én inkább azt mondanám, hogy egy korszerkezetváltásnak egy sajátos formája, ami pótolja azt, ami hiányzik.

Ismerjük mi ezt a megoldást, amiről képviselőtársaim beszéltek, csak hát tudomásul kell venni, hogy addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Ez hosszabb időre elnyújtja a föld megvásárlásának az ügyét, illetve lehetőséget ad arra, hogy ezt a földet, amit a Nemzeti Földalap kezelésbe vesz, bérlőnek továbbadja. És van még egy változata, hogy akár eladja. No, ezt a kérdést kellene nekünk kiegészíteni azzal, amiről képviselőtársaim beszéltek, és nyilván most meg elkezdődik ez a folyamat, és amikor odaérünk, hogy lesz elég költségvetési forrás, akkor nyilván meg is lépjük, hiszen akkor, amikor a Nemzeti Földalapot létrehoztuk, amikor a földbirtok-politikai irányelveket kidolgoztuk, akkor tulajdonképpen azért tettük, mert ezek voltak az elképzeléseink, és azok, hogy a magyar földpiacot megvédjük egy hirtelen áremelkedéstől, egy kicsit szabályozottá tegyük a föld árának emelkedését, és közben védjük a földművelőket, az új földtulajdonosokat egy hirtelen rájuk zuhanó áremelkedéstől. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megkérdezni Járvás képviselőtársamtól, hogy ugye, nem gondolta komolyan azt, amit a paprikahamisítással kapcsolatban mondott.

Egyébként meg azt szeretném mondani, hogy én voltam az egyik képviselő a bizottságban, aki azt mondtam, hogy nem tartom most időszerűnek ennek a témának a napirendre tűzését, de egyetértettem azzal, hogy mégis tűzzük napirendre, és itt beszéljünk, a nagy nyilvánosság előtt - szerettünk volna tv-időben ezzel foglalkozni -, és hallgassuk meg a Fidesz véleményét erről a dologról. Ugyanis azt látjuk, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója, kormánya, ha belekezd valamilyen reformlépésbe, ami a közigazgatás átszervezésével, az adminisztráció csökkentésével foglalkozik, akkor előjönnek olyan ügyekkel, amikkel szeretnék ezeket az egyébként jó és szükséges lépéseket megakadályozni.

Ebben mi nem vagyunk partnerek. Egyébként meg ott is azt mondtam, most is azt mondom, mármint a bizottsági ülésen, hogy várjuk meg, hogyan működik ez az új, karcsúbb, de hatékonyabb szervezet, nézzük meg a mezőgazdasági bizottság plénuma vagy ellenőrző albizottsága előtt, és akkor újra, ha látunk hibákat, foglalkozzunk ezzel a témával.

Úgyhogy azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem rosszindulatú megjegyzésekre van szükség, hanem konstruktív együttműködésre. Köszönöm a figyelmet.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretnék nagyon komoly vitába keveredni Ángyán képviselő úrral, csupán szeretném emlékeztetni, amit a múltkor is elmondtam, hogy mi, a kormányoldal is a vidék társadalmának fejlesztését kívánjuk ebből az összegből megoldani. Természetesen nekünk figyelembe kell venni azoknak a társadalmi egyeztetéseknek a végeredményét, ami azt hozta, hogy az első stratégiai célra 47 százalékot kell szánni, és bár én tisztelem professzor úrnak az álláspontját, de professzor úrnak is tisztelnie kell a társadalom álláspontját, és elmondhatja még tízszer, százszor, ezerszer, engem személy szerint akár meg is győzhet, de nekünk az a feladatunk, hogy odafigyeljünk a társadalom véleményére.

Ami pedig a nyilvánosságot illeti, úgy gondolom, azzal mindig kimegyünk a társadalom felé, amivel lehet, és amikor visszajön az Uniótól ez a jóváhagyott program, akkor nyilván továbbmegyünk a nyilvánosságba.

És végül még egy dolgot. Én el tudom fogadni, hogy az a szervezet, amelyet professzor úr képvisel, a kis- és a középüzemeket tekinti fő támogatandó célnak, de nekünk figyelembe kell venni azt, hogy egy versenyképes mezőgazdaságban igenis a nagyüzemeknek van helye és szerepe. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy mi azt gondoljuk, hogy az esélyt meg kell adni a kis- és középüzemeknek, azonban a nagyüzemektől sem kell elvenni a lehetőséget. Természetesen, hogy tisztázzam, nem latifundiumokra gondolunk, amikor ezt valljuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben itt ismételjük az elmúlt héten lefolytatott általános vita tartalmát, aközben nekem már egy gazdafórumon kellene lennem, de hát megoldottam, mert egy Fidesz-színekben polgármesterségig jutott ismerősöm, aki gazdakörös helyettem, akinek én biztosítottam anyagot, megtartja a gazdafórumot.

Ezt csak azért mondtam, hogy megy a munka, közben a tájékoztatás. Ha mindenki azt csinálja, ami a feladata, az érdek-képviseleti szervek is és a politika is, amiről a múltkor beszéltem, akkor sokkal közelebb jutunk ahhoz, amit számon kér Ángyán tanár úr tőlünk. Ez az egyik, amiről szerettem volna beszélni.

A másik: tudom, hogy a politikában sok mindent szabad, ennek a háznak a falai sok mindent kibírnak. Vincze László képviselő úr olyanra ragadtatta magát, ami azonban egy kis bizonyításra szorul.

Megmondaná-e nekem, képviselő úr, hogy melyik az a jogszabály, amellyel a Szocialista Párt kormánya biztosította a hozzájutás lehetőségét a malmok privatizációjához? Ha ezt megtenné, nagyon örülnék, mert ha ezt nem teszi meg, akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy nem csúsztatott, hanem nem mondott igazat - és finoman fogalmaztam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy Jakab képviselő úrnak a hallása ebben a Házban szelektívvé válik, ugyanis még egyszer mondom, én azt mondtam, hogy az egészséges üzemi szerkezetnek része a nagyüzem is. Az államtitkár úr pontosan kifejtette, hogy miért, ezért én erre nem fecsérelek időt.

Nagyon sajnálom egyébként, hogy a tévéidőnek vége van, mert feltettem egy kérdést Vincze képviselő úrnak, aki azt állította, hogy a kormányoldal odaadta rendeleti, törvényi úton a malmokat arra nem érdemes embereknek. Szerettem volna azt kérni, hogy mondja el, melyik volt ez a jogszabály - nem tette meg, ehelyett másról beszélt. Remélem, hogy megtalálja az alkalmat, hogy elmondja, melyik ez a jogszabály, egy másik időpontban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 8. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amit nem támogatott a kormány. Ennek a módosító indítványnak az volt a célja, hogy kiküszöböljünk egy olyan vitát, ami kibontakozni látszott a bizottsági ülésen. Bizottsági tagtársaim hol a 40 százalék, hol a 60 százalék terhére, ki az oktatást, ki a kutatás-fejlesztést igyekezett támogatni, és úgy érzem, hogy teljesen jóindulatból egyéb ötletek is voltak, hogy legyen borvidékenként, minőségenként differenciált.

Meg lehetett volna érteni ezeket a módosító indítványokat, ha nem kérjük szólásra a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát, aki elmondta, hogy nekik az a kérésük, mivel a boros szakmán belül egyezség született, hogy ne bontsuk meg ezt az egyezséget, de azt is jelezte, hogy egy későbbi időpontban esetleg hajlandók lennének ebből az egyezségből kimenni egy másik egyezség irányába, de az egy későbbi időpont.

Ennek a gondolatnak a mentén gondoltuk mi, Magda Sándor és Godó Lajos képviselőtársaimmal, hogy emeljük be a 24/A. § helyébe azt a fordulatot, hogy a borok közösségi marketingprogramját, a borok minőség-ellenőrzésének és a szőlészeti, borászati ágazat kutatás-fejlesztésének célját is szolgálhassa ez a bevétel. Sajnáljuk, hogy a kormány ezt nem támogatja. Úgy gondolom, hogy ennek ellenére egy későbbi időpontban minden bizonnyal belátják az ágazat szereplői, hogy erre is fordítani kell; nem biztos, hogy feltétlen a forgalombahozatali járulékból, valamilyen más összegből. Nyilván mi ezt azért találtuk itt jónak és alkalmasnak, mert ez volt a lehetőség a törvénymódosítás kapcsán.

Bízom benne, hogy az ágazat szereplői a későbbiek folyamán be fogják látni, és egyezségre jutnak egymással és a minisztériummal abban a vonatkozásban, hogy valamilyen területről, természetesen a költségvetésből is találnak forrásokat a kutatás-fejlesztésre és az oktatásra is.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Demeter képviselő úr hozzászólásához szeretnék csatlakozni. Szeretném még egyszer pontosítani, hogy egy optimista feltevés szerint arra gondoltunk, hogy ha már a forgalombahozatali járulék mint bormarketing-célkitűzés eléri a célját, akkor legyen meg a miniszternek az a lehetősége, hogy a szakmai szervezetekkel azokról az innen-onnen megjelenő módosító indítványokban foglaltakról tudjon tárgyalni, amely megjelent Font képviselő úr indítványában, Kis Zoltán képviselő úr indítványában. Nem pedig arra gondoltunk, hogy mindenképpen tárgyaljon már most, és bontsa meg azt az egyezséget, amit kialakított a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel.

(20.10)

Tehát azt gondolom, hogy most nagyon közel vagyunk egymáshoz, és ráadásul nem is támogatott a módosító indítvány, pedig úgy gondolom, lehetett volna támogatni ezt, és egy későbbi időpontban, amikor a helyzet megérett arra, hogy újabb egyeztetésre kerüljön sor, amikor a szakmai érdek-képviseleti szervezetek egyetértenek azzal, hogy egy másmilyen leosztásban kerüljön ez felhasználásra, akkor is legyen lehetősége törvénymódosítás nélkül a miniszternek erről tárgyalni.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném mondani, hogy az egyezségről a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tájékoztatta a bizottságot, amikor elnök úr nem volt ott - nyilván más irányú elfoglaltsága volt -, és ő se mondta, hogy konszenzussal született a döntés. Azt mondta, hogy egyezség van, és annak érdekében, hogy megindulhasson ennek a forgalombahozatali járuléknak a beszedése, hagyjuk most békén ezt az ügyet.

Ami pedig az egri borászati kutató és a Károly Róbert Főiskola kapcsolatát illeti: szeretném megjegyezni, hogy a regionális agrárinnovációs tudásközpontokhoz több kutatóintézet, nemcsak borászati, hanem más egyéb kutatóintézetek is (Gőgös Zoltán: Iskola is.) kerültek, azért, hogy valamilyen módon maradjanak ezek az intézetek az állam hatókörében, és ne privatizálja őket az állam, mert volt egy ilyen elképzelés is. És mi úgy gondoljuk, ha véletlenül ez úgy alakult, hogy Magda Sándor adta be ezt a módosító indítványt, és velünk közösen adta be, az nem azt jelenti, hogy kimondottan egy önző cél vezérelte, a Károly Róbert Főiskola érdeke, hanem a magyar borászati kutatás-fejlesztés érdekei vezérelték őt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, hogy nem fogom kihasználni az öt percet. Csak azt szeretném jelezni, hogy a Kis Zoltánnal közösen jegyzett módosító indítványok - azt hiszem, 22 pontosan - többsége, pontosan 21 elsősorban technikai jellegű, azt szolgálja, hogy a pályázatok elbírálása gyorsabbá váljék, egyértelműbbé váljék a pályázók és a bíráló szervek részére. Egy pedig egy olyan módosító indítvány, ez a 31-es, amelyik a megszűnő cukorilleték megfizetésére vonatkozó szabályokat kiemelni kívánja, és helyette a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatásával összefüggésben az állam javára elidegenítési tilalmat tudjon bejegyezni az állam.

(21.00)

Nem tudom, hogy az egyéb módosításokkal kapcsolatban elmondhatom-e a véleményem. (Az elnök jelzi, hogy igen.) Köszönöm szépen. Ma a bizottsági ülésen több módosító indítványról eléggé érdekes vita bontakozott ki.

Az egyik ilyen volt a monitoringbizottság összetétele, működése körül kibontakozott vita. Az az igazság, hogy mi magunk, a szocialista képviselők túlzottnak tartottuk az Ángyán képviselő úr által javasolt kétharmad-egyharmados arányt a monitoringbizottságban a társadalmi-szakmai szervezetek és az állam között. Mi azt szeretnénk javasolni, elérni, hogy közelítsen a két arány egymáshoz. A magam részéről elképzelhetőnek tartanám az 50-50 százalékot, de ezt most így nem feltétlenül kellene a törvénybe beemelni. Az európai jogszabályokban megkövetelt partnerség lehetővé tenné, hogy a későbbiek során a miniszterrel történt egyeztetéssel egy ilyen arány alakuljon ki. Mi nem gondoljuk, hogy a döntési jogkört a monitoringbizottság kezébe kellene adni. Jól mondta Ángyán képviselő úr, a monitoringbizottság egy tanácsadó szervezet, amelyik megvizsgál, javaslatot tesz, de nem dönt.

A másik dolog, és azt hiszem, ezzel közel kerülünk egymáshoz, Ángyán képviselő úr javaslatai között szerepel az, hogy a miniszternek az UMVP-ügyben évente legyen kötelező a beszámolás. Azt gondolom, ez megoldható, hiszen a miniszter az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényről jelentést tesz, az agrárgazdaság fejlesztéséről jelentést tesz az Országgyűlésnek. Ebben a beszámolóban kellő súllyal be tud számolni az UMVP megvalósításáról.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat a befogadott módosításokkal együtt alkalmas lesz arra, hogy zavarmentesen biztosítsa a pályázók számára az eredményes pályázatot és a fő célt, az agrárgazdaság fejlődését.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ángyán képviselő úr többedik alkalommal mondja el, hogy ez a program nem került a parlament elé, nem volt társadalmi egyeztetés. (Font Sándor: És még mindig nem értitek! - Dr. Magda Sándor: Aki összekeveri az üzemméretet a birtokmérettel. - Dr. Latorcai János: Egyik felszólaló a másikról rosszat ne mondjon!) Csak szeretném mondani, hogy most minimum harmadik alkalommal volt lehetősége a képviselő úrnak, hogy elmondja ugyanazt, és elmondja azt, hogy itt az arányok nem olyanok, mint amilyet ő szeretne.

El kellett volna jönni azokra a találkozókra, amikor előkészítette a kormány az Új Magyarország vidékfejlesztési tervet, és akkor most tudná a képviselő úr, hogy még ennél is másabb arányokat, az egyes tengely magasabb arányát kívánták azok a termelők, akik nem a tőkebefektetőket képviselték, hanem saját magukat.

A szövetkezéssel kapcsolatban elmondtam máskor is, most is mondom: nem elsősorban pénzkérdés szövetkezni, gazdasági szükségszerűség. És ha úgy gondolják a tészek, bészek, ha úgy gondolják a magánemberek, a magángazdálkodók, hogy könnyebb lesz nekik termelői csoportba szövetkezve gazdálkodni, akkor ne azt nézzék, hogy csak 15 milliárd forint van erre, mert az azért nem kevés pénz, hanem fogjanak össze. (Jakab István: Ki mondta ezt? Nem mondta senki! - Gőgös Zoltán: De mondta, most az Ángyán...)

Egyébként máskor is elmondtam, azt gondolom, hogy nagy lehetőség van ebben az Új Magyarország vidékfejlesztési tervben, nagy a szükségszerűség arra, hogy ezt kihasználják a gazdálkodók és a települések. A harmadik pedig az, hogy nekünk az a felelősségünk, képviselő úr, hogy a saját érdekkörünkben segítsük az embereket, hogy megértsék ezt. Egyébként, hogy egyértelmű legyen a dolog, én felajánlom a képviselő úrnak, jöjjön el velem a választókörzetbe, üljünk le együtt a gazdákkal, és beszéljük meg ezt a dolgot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Gőgös Zoltán: Így van! - Folyamatos közbeszólások.)

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 112. §-a 2007. július 1-jével teljes egészében hatályon kívül helyezi a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt. A termőföld-privatizáció folyamata azonban még nem zárult le, ezért az átmeneti szabályok hatályon kívül helyezésével előálló helyzet súlyosan aggályos.

Éppen ezért javaslatom arra irányul, hogy az átmeneti törvénynek a maradványföldek tulajdoni rendezéséhez szükséges egyes rendelkezései maradjanak hatályban, és 2007. július 1-jével az átmeneti törvény 1., 2. §-ai és a 28-54. §-ai kerüljenek csak hatályon kívül helyezésre.

Javaslatomat röviden azzal indokolom, hogy a szövetkezeteknél folyó felszámolás, a szövetkezeteknél perben lévő ügyek miatt 83 ezer hektár területnagyságú és 736 ezer aranykorona értékű ingatlan vár tulajdoni rendezésre. Amennyiben ennek a törvénynek a teljes hatályon kívül helyezésére kerülne sor, akkor az MGSZH-nak nem lenne lehetősége arra, hogy ezeknek a földeknek a nevesítését elvégezze, és egy törvényen kívüli állapot állna elő.

Kérem a tisztelt Házat, hogy önálló képviselői indítványomat támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(23.10)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Herényi képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni. Képviselőtársaimmal két módosítóindítvány-csomagot adtunk be, 141. és 142. számon megnézheti. Az egyik indítványcsomag feltehetően nem tud átmenni. A másik indítványcsomag egyébként mégiscsak rendezni tudja, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n belül az NFA önálló szervezeti egységként, vezérigazgató irányítása alatt és a földbirtok-politikai irányelvek figyelembevételével működjön úgy, hogy az éves tervek összeállításakor a földművelésügyi miniszternek egyetértési joga van. Tehát összességében ez alapján a módosítóindítvány-csomag alapján érvényesülnek a földbirtok-politikai irányelvek, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter kvázi vétójoga.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány 2004-ben az EU-csatlakozással kapcsolatos átmeneti intézkedések alapján a 103/2004. (IV. 27.) számú kormányrendeletben határozta meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek készletfelmérésével kapcsolatos feladatokat.

Ezeket a feladatokat a kötelezettek a megszabott határidőre el is végezték, és a Bizottság közel két éve ismertette azon álláspontját, hogy a csatlakozási szerződés alapján Magyarországot a csatlakozás napján meglévő felhalmozott, általa spekulációs célúnak nyilvánított többletkészletek miatt 100 millió euró befizetésére kötelezi.

A miniszter úr ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a kérdés rendezése érdekében tárgyalásokat kíván folytatni a Bizottsággal. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredményéről csak részben kaptunk tájékoztatást. Az azonban ismeretes, hogy a többletkészletügyben érintett, 2004. május 1-jén csatlakozott országok többségének fellépése nem hozott eredményt, a Bizottság nem minden esetben állt el a büntetési szándékától.

Kérdezem az államtitkár urat, van-e a Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak értékelhető eredménye. Amennyiben nincs, mikor esedékes a büntetés befizetése? Van-e erre forrás? Mert számunkra és a közvélemény számára se teljesen tisztázott ennek a fedezete.

És még egy kérdésem van: az esetleges büntetés befolyásolja-e a mezőgazdasági támogatások mértékét? Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Ebből kiderül, hogy mi, a magyar agrár-élelmiszer-gazdasági ágazat szereplői a sokat szidott statisztikai adatnyilvántartás és a gazdasági diplomáciánk alapján elértük azt, amit a többi kilenc csatlakozó országnak nem sikerült, és a magyar költségvetésből a többletkészletezés miatt nem kell büntetést fizetnünk az Uniónak.

Ez nyilván azt is jelenti, hogy azt a pénzt, amit nem kellett kifizetnünk, a saját agrárágazatunk érdekében tudjuk felhasználni, amire természetesen szükség is van. Kérem az államtitkár urat, hogy ennek a felhasználása során is olyan körültekintéssel járjanak el, mint ahogy a tárgyalások során eljártak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel Godó Lajos képviselőtársam éppen bizottsági ülésen van, ha megengedik, egyszerre ismertetném mind a két törvénytervezettel kapcsolatos bizottsági álláspontot.

A mezőgazdasági bizottság május 30-ai ülésén megtárgyalta a termőföldről szóló, illetve a termőföld védelméről szóló törvényjavaslatot.

A szokásostól eltérően szelídebb vita zajlott a két témával kapcsolatban. A bizottság a két törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, a termőföldről szóló törvényt 12 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett, a termőföld védelméről szóló törvényt pedig 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében tartotta általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években, az elmúlt tíz-tizenkét évben legalább tucatszor került elő a termőfölddel kapcsolatos törvénymódosítás. Ezek a módosítási javaslatok lázas állapotba hozták az ország érdeklődő közönségét, benne a gazdákat és azokat a nem gazdálkodó földtulajdonosokat, akik amikor a földtörvényhez nyúlt a kormány, akkor mindig arra gondoltak, hogy most pedig a földértékesítés, a földhasználat olyan szabályozása következik, ami számukra kedvezőtlen.

Képviselőtársam azt mondta, hogy ez egy értelmetlen kettéosztása a földtörvénynek, mi pedig azt mondjuk, hogy éppen időszerű volt a dolog, hiszen lerögzítettük azokat a fő szabályokat a termőföld használatával kapcsolatban, amit nem is kívánunk változtatni az érdekeltek bevonása és egyetértése nélkül, mégpedig azt, hogy a magánszemélyek földvásárlását támogatjuk csak, és a 300 hektárnál nagyobb magánterületek növelését nem támogatjuk.

A termőföld védelméről szóló törvénytervezet megalkotása éppen azért fontos, mert úgy gondoljuk, ha most előkerül, hogy változtatni akarunk valamit a termőfölddel kapcsolatban, akkor legyen egyértelmű, hogy nem a termőföld hasznosításával, hanem a termőföld védelmével kívánunk foglalkozni, vagy fordítva. Úgy gondoljuk, hogy a termőföld védelme egy olyan fontos kérdés, amivel a következő években feltehetően többször kell foglalkoznunk, hiszen a felgyorsult vidék- és infrastrukturális fejlesztés hozhat bennünket olyan helyzetbe, hogy a már most is szigorúbb javasolt szabályokat is tovább kell esetleg szigorítani, vagy éppen fordítva, mondjuk, egy tanyaépítésnél most szigorú szabályokat lazítani kell, akár már a részletes vita során módosító indítványokkal, illetve ezt még esetleg tovább kell lazítanunk, mert alakulhat úgy az életünk, hogy nemcsak beszélünk arról, hogy a fiatal gazdálkodók belépnek a termelésbe, hanem valójában belépnek, és akkor igen, ki kell vinni a falusi, a városi portákról a mezőgazdasági állattartó tevékenységet és így tovább.

Tehát miközben képviselőtársaim arról beszélnek, hogy ez egy jelentéktelen, ez egy pótcselekvés módosítás, mi úgy látjuk, hogy egy nagyon jelentős módosításról van szó, mert ha esetleg kialakul - és én bízom benne, hogy ki fog alakulni - konszenzus a termőföld hasznosításának a szabályait mindannyiunk javára megváltoztatandó ügyben, akkor világos lesz mindenki számára, hogy miről beszélünk.

Erre a lehetőség most, úgy gondolom, megvan, hiszen a miniszter úr meghallgatása alkalmából világosan kiderült, hogy nem zárkózik el a minisztérium a magyar gazdatársadalom javára történő változtatásoktól, azonban egy feltétele van a minisztériumnak mint jogszabálygazdának, ha úgy tetszik, hogy konszenzusos javaslatot terjesszünk elő e kérdésben. És erre, én úgy látom, most lehetőség van, a Magyar Agrárkamara által szervezett földkonferencia tapasztalatai, ellenzéki képviselőtársaimmal folytatott informális beszélgetések arra biztatnak, azt a reményt keltik bennem, bennünk, szocialista képviselőkben, hogy bizonyos kérdésekben meg tudnánk egyezni, amivel most itt ez a termőföld hasznosításával kapcsolatos törvény nem foglalkozik. Ilyen lehet a hosszú távú bérlet ügye, ami kikapcsolná a társas gazdálkodásoknak, gazdasági társaságoknak azt az igényét, hogy ők földet vásárolhassanak, a külföldiek földvásárlása elé építhetnénk egy olyan akadályt, ami nem áthághatatlan lenne, de mindenesetre lassítaná a lehetőségüket, és az örökösödési szabályokon is valószínű, hogy tudnánk változtatni, ha erre megegyezés lesz.

És erre itt van számunkra a nyár, és nagyon örülök annak, hogy módosító indítványt augusztus végéig lehet beadni. Ebből adódik a feladat nekünk, az agrárgazdaságért felelős politikusoknak, hogy szervezzük meg azokat az egyeztetéseket, amelyek megnyitják a reményt arra, hogy olyan módosító indítványokat tudunk közösen beadni ehhez a törvényjavaslathoz, ami számunkra, mindannyiunk számára kedvező, illetve a földvédelemmel kapcsolatos törvényben is azokat a számunkra nem éppen kedvező alapjavaslatokat, amelyekről egyetértés alakult ki a bizottsági ülésen is, módosító indítvánnyal fel tudjuk javítani, tudjuk módosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát összegezve a Magyar Szocialista Párt frakciójának a véleményét, én azt tudom mondani, hogy nem egy pótcselekvésről van szó, egy olyan lehetőség nyitányáról, amellyel élnünk kell nekünk itt a Házban, az agrárgazdaságért dolgozó politikusoknak, és mint ahogy sokszor szoktam már mondani, a mi felelősségünk sokkal nagyobb annál, mint hogy elbagatellizáljunk dolgokat, mint hogy megpróbáljuk a minél rosszabb, annál jobb elvet elhinteni az általunk képviselt társadalmi rétegekben.

Úgyhogy én azt kérem, hogy ilyen módon vegyünk részt az általános vitában, ismerjük el ennek a törvénynek a pozitív oldalát. Természetesen én is azt mondom, hogy van mit javítani ezen, és itt lehet pótolni azt a munkát, amit esetleg képviselőtársaim hiányolnak, hogy ők nem vették észre, hogy itt hosszú előkészítő munka folyt. Igen, én úgy tudom, hogy mi mondhatjuk, hogy hosszú előkészítő munka folyt, hiszen ez az előző ciklusban elkezdődött, és most értünk oda, hogy bizonyos helyzet kialakult, és a törvények is kötelezővé tettek ügyeket. Ilyen például a gyümölcstelepítésről szóló törvénynek a törvényben való rendezése, hiszen egy 1970. évi kormányrendelet szabályozta mind ez idáig, és volt egy időszak, amikor semmi nem szabályozta, hiszen a kormányszervek működéséről szóló törvényjavaslat hatályon kívül helyezte ezt a kormányrendeletet, és most, ha ezt elfogadjuk, akkor kerülünk törvényes útra.

(12.00)

És még egy dolog: általában egy kicsit, talán a hatás kedvéért, ha valamilyen szolgáltatási díjat bevezetnek vagy emelnek, akkor aki olyan pozícióban van, az ezt megkifogásolja. Ez egy kicsit természetes is, ezzel én nem nagyon akarok vitatkozni.

Inkább csak szeretném azt mondani, hogy mindannyian azt szeretnénk, azt kívánjuk, hogy korszerű körülmények között, gyorsan szolgáljanak ki bennünket a földhivatalokban, gyorsan és jó körülmények között rendezzék azokat az ügyeket, amikkel mi felkeressük őket. De uraim, ez mind pénzbe kerül! És ahhoz, hogy a rendszer jól működjék, nemcsak a költségvetésnek kell hozzájárulni, mert az mindenki pénze, hanem azoknak is, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik. Ez az indok, ez az ok, hogy emelni kellett bizonyos szolgáltatási díjakat.

Az meg, hogy a különböző büntetési - idézőjelben - tételek emelkedtek, ez is természetes. Aggódjunk csak együtt a magyar föld állapotáért, és ne csak aggódjunk, hanem tegyünk is meg mindent azért, hogy a magyar föld védelme megfelelő helyzetbe kerüljön. És hogy ez így legyen, ahhoz nemcsak oktatni kell, nemcsak agitálni kell, hanem akit nem lehet meggyőzni arról, hogy bizonyos szabályokat be kell tartani a földhasználat, a talajhasználat során, azokat bizony meg kell büntetni, és ha ezt így tesszük, akkor szerintem jól döntünk a föld védelméről szóló törvény kapcsán, illetve a föld védelme ügyében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezen gondolatok jegyében javasolom a Magyar Szocialista Párt frakciójának a nevében a két törvényjavaslat megtárgyalását, az általános vita lefolytatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést szeretnék kérni, ha félreérthető voltam. A törvény kettéválasztásának a célja nem az volt, hogy most az egyezséget kikényszerítsük, hanem az volt, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy ha a következő időszakban tudunk tárgyalni, akkor tudjuk, hogy miről beszélünk.

A másik dolog. A birtokpolitikai irányelveket nem ennek a törvénynek kell rendezni, egyiknek se, azt a nemzeti birtokpolitikai irányelvekről hozott országgyűlési határozatban megnézheti a képviselő úr.

(13.20)

Végül a harmadik dolog: az alapokkal kapcsolatban írtam fel itt egy dolgot, de úgy látszik, hogy kiesett a fejemből, elnézést kérek. Végül is azt szerettem volna mondani, hogy a cél nem az volt, amire képviselőtársam gondolt, a cél az volt, hogy legyen világos a földhasználat és a földvédelem ügye, ezért vette ketté a kormány, és ezért javasolja így elfogadni.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnézést kérek, eszembe jutott a dolog, az alapok ügye. Szóval, mi úgy gondoljuk, szándékosan nem nyúlt hozzá a kormány az alapokhoz, hiszen nem akarja azokat az alapelveket, amiben én úgy gondolom, hogy egyezség van, bár időnként támad bennünket az ellenzék és jelesen a Magosz, de ebből nem akarok külön vitát generálni, azért, hogy ez a kormány el akarja adni a külföldieknek a vagyont, társas vállalkozásokat akar földhöz juttatni. Nem, az alapokhoz nem kívánunk hozzányúlni. Az alapokhoz akkor kívánunk hozzányúlni, és ezt a vezérszónoki beszédben is mondtam, amikor ebben konszenzust teremtünk. Tehát, képviselő úr, ez nem hiányossága ennek a törvényjavaslatnak, ez éppen az erénye véleményem szerint. Úgyhogy ezt kérem, hogy így interpretálják a későbbiek során, ha szóba kerül a törvénymódosítás az érdek-képviseleti körükben, mert itt pontosan arról van szó, hogy a kormány pozitívan áll hozzá azokhoz a problémákhoz, amelyek a napi politizálás során felvetődhetnek a köreinkben.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, a teremben ülők tudják, elismerik, hogy konszenzuskereső ember vagyok. De szeretném jelezni, hogy most a termőföldről és a termőföld védelméről szóló törvény van előttünk, és ennek az általános vitája folyik. Elismerve azt, hogy vannak bizonyos deficitek, amik húzódnak és erednek 1990-től - és ezt ismerjük el, többször el is ismertük már -, szánjunk erre időt, hogy megbeszéljük ezeket a dolgokat, akár a nyáron. De ha lehet, ne most beszéljünk el egymás füle mellett, mert ennek nem sok értelme van. Ismerjük Ángyán professzor úr felvetéseit, ismerjük Ékes képviselőtársam felvetéseit, ismerjük.

A nyár arra lesz jó számunkra, hogy ezeket a kérdéseket próbáljuk úgy megbeszélni, hogy amit lehet, ültessünk bele ebbe a törvénybe. Éppen ezért halasztottuk el a házbizottságban - úgy tudom, egyhangú szavazással - az általános vita lezárását és a módosító indítványok beadásának lehetőségét, ha meg tudunk egyezni. Bár jelzem, ha olyan feltételeket szabnak az egyezséghez, hogy a NFA-t, a Nemzeti Földalapot vegyük ki a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ből, akkor nem tudunk tárgyalni, mert tegnap gyakorlatilag egy olyan, konszenzushoz közeli - legalábbis számunkra elfogadható, konszenzushoz közeli - módosító indítványunkat fogadta be a kormány és szavaztuk meg, ami az egyezség tárgya.

Megegyezni csak úgy lehet, ha a felek engednek egymásnak. Kérem önöket, hogy ezt vegyék figyelembe. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A magyar vidéken, a magyar mezőgazdaságban évszázadokon át a különleges körülmények közötti különleges erőkifejtést igénylő nyári betakarítás iránt volt a legnagyobb érdeklődés. Így van ez ma is, még akkor is, ha ez a munka mára csak egy nagy figyelmet igénylő, szervezési, logisztikai és technikai problémává szelídült.

Az aratás elkezdődött, és rendben, de még nem teljes kapacitással folyik. Gond az, hogy a termelők jelentős része, köztük kicsik és nagyok még mindig nem rendelkeznek megfelelő gépkapacitással a betakarítás elvégzéséhez. Milyen kilátásaik vannak, milyen lehetőségeket kínál az agrártárca a gazdálkodók megsegítésére? Kaphatnak-e segítséget lassújárműveik, kombájnjaik időszakos használatának engedélyezésében?

A tárca 2007-ben elindította a szakigazgatás átszervezését, amely jelenleg is zajlik. Ebben a helyzetben a minisztérium milyen formában kívánja megszervezni a már évtizedek óta jól bevált aratási ügyeletet? Rendelkezésre áll-e a gazdák tájékoztatására a megfelelő szakembergárda, illetve technikai, szervezeti háttér?

A tavaszi fagyok, főleg az ország keleti-északkeleti részén, óriási károkat okoztak a mezőgazdaságban. A károk enyhítésére a kormány ugyan hozott intézkedéseket, ezek hatékonysága azonban jelenleg nem becsülhető, mivel önmagában a jogszabályoktól még nem térült meg senkinek sem a kára. A napjainkban megjelent hőség előrevetíti egy országos méretű aszály lehetőségét, és amit eddig a fagyok megkíméltek, azt talán az aszály fogja elvinni. Egyre erősödik az aggodalom bizonyos szakmai és érdek-képviseleti körökben, hogy a szeszélyes időjárás következtében a magyar mezőgazdaság sorsa rendkívül kedvezőtlen fordulatot vesz, és ha nem születnek kellő időben és mértékben a kialakult helyzetet kezelő intézkedések, nagyon nehezen fogja kiheverni az elszenvedett veszteségeket.

Ezért kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy miként készül az FVM a nyárra. Vannak-e tervek egy esetleges országos méretű katasztrófa kezelésére, elhárítására?

Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Elfogadom a válaszát, és egyetértek azzal, hogy az ország egyes részein van aszály, más részein magas termések lesznek, és országos szinten sem esik vissza túlságosan a gabona-termésátlag. Azonban mégis úgy gondolom, és köszönöm azt a kijelentését miniszter úrnak, hogy segítségre van szükségük azoknak, akik aszálykárt szenvednek, és a minisztérium igyekszik megoldani a gondjaikat.

Köszönöm szépen azokat az intézkedéseket, amelyek szerint beindult az aratási ügyelet, és bízom benne, hogy a gépvásárlási pályázatokon vásárolt gépek is segítik a betakarítási munkákat.

Köszönöm, elfogadom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jókor kaptam meg a szót. Ezen a késő esti órán magunk között vagyunk. Bizonyára emlékeznek valamennyien, hogy Gráf miniszter úr bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy egy egyeztetés után egy olyan földtörvényt próbálunk elfogadni, amelyik megfelel a XXI. század követelményeinek. Ennek a gondolatnak az alaphangját a Magyar Agrárkamara által szervezett, földről szóló konferencia adta meg, ami után folytatva a beszélgetést képviselőtársaimmal, úgy láttuk, úgy láttam, hogy lehet egyezségre jutni.

Persze, úgy láttam, hogy ezt a vitát először nem a parlamentben, hanem az érdek-képviseleti szervezetek között kell lefolytatni, és erre én alkalmasnak véltem a Magyar Agrárkamarát, és mivel a nyár vége felé láttam, hogy nemigen történik látványos egyeztetés - vagy legalábbis nekem nem volt tudomásom róla ,- levélben megkerestem Csikai Miklós elnök urat, és azt kértem tőle, hogy a földdel kapcsolatos spekulációs földvásárlások, földbérleti anomáliák, földbirtok-elaprózódás nem magyar állampolgárok földvásárlásai miatt, okán szervezze meg a kamara azt az egyeztetést, ami eddig elmaradni látszott, és ha látszik valami konszenzus az érdekeltek között, akkor vonjon be minket - az öt parlamenti pártot - ebbe a folyamatba, és megpróbálunk közös erővel egy olyan földtörvényt beterjeszteni vagy esetleg a földtörvénytervezethez egy ötpárti módosítóval csatlakozni, ami megoldja a földtörvény legneuralgikusabb pontjait.

Nos, erre olyan válasz érkezett, amely szerint fölvállalják ezt a munkát, és olyan fontos kérdések megválaszolásához járulhat ez hozzá - idézem őt -, mint a földhasználók helyzetének stabilizálódása, a termőföld nélküli állattartó telepek helyzete, kárenyhítési rendszerben való részvétele, versenyképes birtokméret kialakítása, jogi személyek földvásárlása a moratórium lejárta előtt. Ezeket a leveleket elküldtem Gőgös Zoltán államtitkár úrnak, és készültünk arra, hogy összehozzuk ezeket az egyeztetéseket, mert úgy éreztük, hogy igazán Csikai elnök úr azt szeretné, ha rögtön mi is bekapcsolódnánk ebbe a folyamatba.

Az egyeztetést és a földtörvény megváltoztatását indokolja az a helyzet is, ami most kialakult az országban. Az aszály, az előző évben a belvíz olyan helyzetet teremtett, hogy takarmánytermesztés vonatkozásában súlyos zavarok alakultak ki az egész országban természetesen, de elsősorban az állattartók vonatkozásában. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy eljött a lélektani pillanat, amikor kezünkbe kell venni a kezdeményezést és összeülni a lehető leggyorsabban, megbeszélni, hogy van-e lehetőségünk arra - ötpárti konszenzussal -, hogy ezeket a kérdéseket a lehető leggyorsabban elő tudjuk terjeszteni, akár oly módon is, hogy a törvény végszavazásának elnapolását kérjük, és akár a jövő hét valamelyik napján, amikor erre hajlandóság mutatkozik, ötpárti egyeztetést szervezünk. Nyilván nem azonnali megegyezést várunk ettől, hanem egy szakmai egyeztetés után, tisztán konszenzusos alapon, egy megegyezés után esetleges törvénymódosítást tudnánk előterjeszteni.

Én azt kérném a jelen lévő képviselőtársaimtól, hogy ebben a javaslatban, amit ismertettem, a tiszta szándékot lássák, és ne azt keressék, hogy most a szocialisták megint valami olyat akarnak kezdeni, ami kárára van a magyar mezőgazdaságnak.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselő Urak! Nem várjuk azt, képviselő úr, hogy ezt a kérdést a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyedül oldja meg, és a felelősséget sem akarjuk áthárítani. Ennek a helyzetnek a kialakulásáért, a félmegoldásokért - jól mondta, képviselő úr - az elmúlt 17 év minden politikai résztvevője felelős. Azt se gondoljuk, hogy a jövő héten elkezdett egyeztetés egyetlen aktussal megoldja ezt a problémát.

Azt gondoljuk, hogy ha felelősen gondolkodunk, ha végiggondoljuk, hogy az a nem magyar állampolgár, aki három esztendeje Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezik, gyakorlatilag már most is vehet földet, ha végiggondoljuk, hogy a moratórium lejár a közeljövőben - mert egy ember, egy gazda életében két-három év nem számít -, akkor gyakorlatilag rászabadul a magyar földre egy olyan piac, amelyik jóval magasabb árat tud fizetni, mint amire a magyar gazdák képesek. Ha arra gondol, képviselő úr - én gondolom, hogy nem -, hogy a kolhoztípusú latifundiumokat akarjuk támogatni ezzel az aktussal, akkor én szeretném mondani, hogy ezt a kérdést mi úgy akarjuk megoldani önökkel közösen, hogy minden magyar gazda, minden magyar földtulajdonos szemébe tudjunk nézni. Vannak nemcsak ilyen típusú kft.-k, mint amilyet ön mondott, hanem vannak családi gazdaságból átalakult családi vállalkozások, jogi személyiségű társaságok, ezeknek is megoldást kívánunk nyújtani.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megértem Jakab képviselő úr és Bagi képviselő úr félelmeit, és már hallom Ángyán képviselő úr dorgálását: mi az, hogy versenyképes birtokméret kialakítása? De szeretném emlékeztetni önöket, hogy én egészen más felvetéseket tettem a kamara elnökének, felsoroltam az előző hozzászólásomban, és megint mást sorolt fel ő, persze van hasonlóság is. Hadd jelezzem azt, hogy ennek a köztestületi agrárkamarának tagja a Magosz, tagja a MOSZ tagsága, és tagjai azok az egyéni vállalkozó családi gazdák, akik úgy gondolták, hogy itt a helyük. Azt gondolom tehát, igaz az, amit én leírtam a levelemben, és igaz az az igény, amit leírt a kamara elnöke, hogy miben egyeztessünk.

Én csak egyet kérek, képviselőtársaim: ne előlegezzék meg, hogy mit akarnak már megint a szocialisták! Üljünk le, kezdjünk el tárgyalni! Ha nem tudunk megegyezni, nincs kényszer. Ha meg van egyezségi hajlam, akkor van időnk. Gőgös államtitkár úr mondta, és mi is tudjuk, hogy nincs olyan törvényalkotási kényszer, hogy ezt egy héten, két héten, három héten belül be kell fejezni. Ha nem tudjuk, felállunk, és vállaljuk az ezzel járó felelősséget, ki-ki a választói előtt, a magyar gazdák előtt.

Köszönöm.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem élek vissza a bizalommal, csak egy mondatot szeretnék mondani.

A Nemzeti Földalapról szóló törvényi részben benne van - el kell olvasni -, hogy az FVM-miniszternek minden, a Nemzeti Földalapot érintő kérdésben egyetértési joga van, meg kell nézni. Aztán szerintem majd folytassuk ezt a megbeszélést, amikor elkezdjük, úgy gondolom, erre tényleg vissza kellene térni. Nem akartam én ilyen vihart kavarni. Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogom kihasználni. A 21. ajánlási pontban Bedő Tamással hasonló témában adtam be módosító indítványt, mint Örvendi képviselő úr, azzal a különbséggel, hogy az alapindítványunkba egy olyan fordulatot tettünk be, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytató tulajdonos, haszonélvező részére a 400 helyett mi 1000 négyzetmétert javasoltunk. Ezzel az előterjesztő képviselője egyetértett.

Azóta mi ehhez kapcsolódó módosító indítványt adtunk be, pontosítottuk, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytató regisztrált mezőgazdasági termelő tulajdonos részére. Én azonban úgy látom, hogy amennyiben el tudjuk érni, ezt a területet akár tovább is lehetne növelni, és akkor képviselőtársam módosító indítványa és a mi módosító indítványunk összetolásával egy, a problémát megoldó bizottsági módosító indítványt lehetne ebből csinálni. Kérem, hogy ezt a kormány is és a képviselőtársaim is támogassák. Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a törvényjavaslathoz több technikai jellegű módosítást nyújtottam be, ezeket a módosításokat a bizottsági ülésen a bizottság tagjai támogatták. Azt kérem a képviselőtársaktól, hogy majd a módosító indítványok megszavazásánál is támogassák.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban folyamatosan hangzottak el jóslatok sajtótájékoztatókon, vitanapokon, de itt a Házban is arról, hogy az Unió az Új Magyarország vidékfejlesztési tervet visszadobta, nem fogja elfogadni. Örömmel mondhatom, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága szeptember 20-án egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország vidékfejlesztési tervet. (Taps az MSZP soraiban.) Ezzel az aktussal Magyarország nyolcadik a 27 tagállam közül, amely rendelkezik ezzel a tervvel. A 2007-2013 közötti évekre szóló program elfogadásával a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság részére 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 milliárd uniós, a fennmaradó hányad magyar nemzeti forrás lesz.

Nézzük meg, hogyan is jutottunk el idáig! A kormány 2006. október 18-ai ülésén elindította a már társadalmi vitán túljutott Új Magyarország stratégiai terv alapján az Új Magyarország vidékfejlesztési programot. A kormány január 10-én jóváhagyta az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiát, ezt hivatalosan benyújtotta az Unió Bizottságához. A vidéki fórumokon sok mindent figyelembe vettek a program alkotói, és ezeket a stratégiában és programban nemzeti prioritásokban, valamint ezek megvalósítását szolgáló beavatkozási akciókban határozták meg. A stratégia hivatalos benyújtását követően, 2007. február 19-én került sor a vidékfejlesztési program hivatalos benyújtására. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a minisztériumot, hogy a program teljesít valamennyi feltételt, így a Bizottság befogadta azt, és visszaadta végleges megalapozó tárgyalásra. Az FVM figyelembe vette az Unió iránymutatásait, és beépítette azokat, s ezeket figyelembe véve 2007. július 30-án benyújtotta a végleges változatot.

A terv elfogadását követően sorra indulnak a vidékfejlesztési programok. Összesen mintegy 60 jogcím lesz. Számítások szerint a fejlesztési programban falvanként 8-10 beruházás valósulhat meg, amelyek munkahelyeket teremtenek, vállalkozásokat segíthetnek.

(14.10)

Az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtása különbözik az elmúlt időszakok pályázati rendszerétől. Közigazgatási eljárás keretében végrehajtott, gyorsított folyamat formájában valósul meg, amikor az MVH segít a vállalkozóknak.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési programból három jogcím benyújtási időszaka már lezárult: gépbeszerzés, állattartó telepek korszerűsítése, trágyakezelési terület. Jelenleg benyújtásra van lehetőség a mezőgazdasági területek erdősítése terén október 15-éig. Ez évben még tizenegy jogcímrendelet kerül kihirdetésre, amelyekre 2007 hátralévő időszakában lehet kérelmet benyújtani.

A hazai agrárium szereplőinek leginkább a kiszámíthatóság, a tervezhetőség a fontos. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A hazai vidékfejlesztés három alapvető célkitűzése, összhangban az uniós célkitűzésekkel: a mezőgazdaság és erdészet versenyképességének javítása, a környezet minőségének javítása és az életminőség javítása a vidéki területeken, valamint alternatív jövedelemszerző tevékenység ösztönzése.

Sajnos, még most is hallok szirénahangokat. Javaslom, hogy a riogatás helyett inkább fogjunk össze, vállvetve, egymással versengve tegyünk meg mindent, hogy a magyar vidék fejlődjön, és a lehetőségekből a legjobbat, a maximumot tudjuk kihozni; mert ez az ország, ez a magyar vidék érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2007. október 9-i ülésén tárgyalta a hegyközségekről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot.

A bizottsági ülésen az igazolódott vissza, amire Gőgös Zoltán államtitkár úr is utalt, hogy egy alapos, körültekintő törvény-előkészítés után nem alakult ki éles vita a bizottságban, sőt az a helyzet alakult ki, hogy a bizottság két oldala között még talán a jövendő módosító indítványokra vonatkozóan is van egyetértés, közeledés.

A bizottság végül is többségi véleménnyel fogadta el a törvénymódosítást. Jellemző, hogy a bizottság ellenzéki tagjai csak tartózkodásukat fejezték ki a módosítással kapcsolatban.

Javaslom a tisztelt Háznak, hogy általános vitára alkalmasnak tartva folytassa le az általános vitát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság október 9-ei ülésén tárgyalta meg az előttünk lévő törvényjavaslatot. Meg kell állapítani, hogy korrekt, nem túl éles vita során képviselőtársaim elsősorban a vízvisszatartással, a vízgazdálkodással, az infrastruktúrával és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos észrevételeiket mondták el, figyelmeztetve arra a törvény előterjesztőjét, hogy ezeken a területeken folytatni kell, gyorsítani kell azokat a munkálatokat, a munka előkészítésével kapcsolatos tennivalókat, amelyek a Vásárhelyi-tervvel érintett területek polgárait, önkormányzatait érintik. Ugyanis csak így értik meg az emberek, miért történhetett az, hogy időben megcsúsztunk, és hogyan akarjuk megvalósítani azt a tervünket, hogy a Vásárhelyi-terv végrehajtásának megvalósítása után biztonságban éljenek, és a megváltozott termelést és életvitelt zavartalanul tudják folytatni.

Ez után a viszonylag csendes vita után a bizottság 12 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, és én magam is ezt teszem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Járvás képviselő úr említette a bizottsági hozzászólásomat. Most más szavakkal azt tudom mondani, hogy nagyot markoltunk, keveset fogtunk. Ezt tényleg elismertem, de azért vitatkozom a most jelen nem lévő Örvendi képviselő úrral, aki azt mondta, hogy nem módosítani kell, elkezdeni kell. A végrehajtás elkezdődött, Tiszaroffnál gyakorlatilag az építés folyik. Folynak azok az infrastrukturális beruházások, amelyek szerintem hozzátartoznak a mű megépítéséhez, és bízom benne, hogy a következő évben nem lesz szükség a vésztározóra, de befejeződik a beruházás.

Amit még szeretnék elmondani: igen, egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a víz átok és érték, vagy érték és átok attól függően, hogy hogy van rá éppen szükség, vagy hogy támad ránk. Én is egy kicsit hosszúnak tartom a 25 esztendőt, hiszen olyan események történhetnek 25 év alatt, amelyek esetleg több kárt okoznak, mint a ráfordítás.

Egyetértek azzal, hogy a gátakat emelni kell, de közben nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a már meglévő művek használatára megtanítsuk az ott élő embereket, a vízvisszatartás, a tájgazdálkodás feltételeit megteremtsük, illetve az infrastrukturális beruházásokat folytassuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezeket kell világosan bemutatni a Vásárhelyi-tervvel érintett településeken, hogy aztán zavarmentesen tudjuk a beruházásokat folytatni.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi években a magyar kormányok (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), de különösen a Gráf József FVM-miniszter részvételével működők, mindent megtettek a magyar vidék, különösen annak éltető ereje, a mezőgazdaság gondjainak csökkentésére.

Gondoljunk csak a különböző támogatások kifizetésének gyorsítására, a piaci zavarok elhárítását szolgáló megegyezésekre - amelyekre időnként demonstrációk nyomására került sor - vagy az uniós anyagi háttér felhasználásával létesített intervenciós raktárak építésére, átadására vagy a baromfiágazatot sújtó madárinfluenza okozta károk enyhítésére. Természetesen ide sorolhatjuk a nemzeti agrár-kárenyhítési program elfogadását és az azt követő törvény elfogadását is, enélkül ugyanis nem lett volna lehetőség még demonstrációs nyomásra sem a fagykárt szenvedő szabolcsi gazdák megsegítésére.

Persze demonstráció nélkül is lehet eredményt elérni az agrárkormányzatnál. Erre jó példa a most formálódó, azaz most már meg is született sertéspiaci megegyezés. Ennek előzményéről engedjenek meg pár mondatot. Miközben Európában a sertéshústermelés 2006-ban 1,5 százalékkal nőtt, s ez 2007-ben is folytatódik, Magyarországon a helyzet másként alakul: a hazai termelés 2000-ben még meghaladta a 397 ezer tonnát, 2005-re ez 25 százalékkal csökkent. Mindeközben súlyos árverseny folyik az ágazatban, míg a termelési költségek a korábbi 260 forintról 300-330 forintra emelkedtek kilogrammonként, a felvásárlási árak csak 230-250 forint/kilogramm között mozognak.

Ennek okai az olcsó importpiac - ami gyorsan megszűnik -, a 2006. évi aszály és a gyorsan kibontakozó bioetanol-piac következtében növekvő takarmányárak, valamint a kereskedelem ármagatartása miatt alakult ez így. A most megszületett megegyezés - s ezzel elkerülhető a demonstráció - megállíthatja a sertéságazat súlyának csökkenését, segítheti az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében beinduló technológiai fejlesztéseket: a rekonstrukciókat, a technológia lecserélését és a biogázfejlesztést, és megvédheti a magyar sertéstartást és -feldolgozást a megszűnéstől.

Itt tartom a kezemben a megegyezést, amelyet a mai napon írt alá a miniszter úr, amely tartalmazza, hogy az ágazat helyzetének javítása érdekében 10 milliárd forint támogatás kifizetését teszi lehetővé a kormány, tíz pontban azokat az intézkedéseket, amelyek folyamatban vannak, további nyolc pontban azokat, amelyekkel foglalkozik az agrárkormányzat, és amelyeket a sertéstenyésztők érdek-képviseleti szervezete elfogad, és ennek okán a demonstrációt okafogyottá nyilvánítja.

A másik ügy, amely jelentősen javíthatja a magyar vidék helyzetét - főleg, ha nem a politikai vitákra koncentrálunk -, az "Új magyar falu" program, amelyről röviden szólni kívánok. Ez a program több mint az Új Magyarország vidékfejlesztési program, hisz kiegészül az Új Magyarország fejlesztési program vidékre fordítható forrásaival.

A program munkahelyteremtésről, esélyegyenlőségről, a vidéki életminőség javításáról, a természettel való együttélés harmonizálásáról, a vidéki kulturális örökségvédelemről és a hagyományőrzésről szól. Közel 2000 milliárd támogatási lehetőséget biztosít a magyar vidéknek a szó legszorosabb értelmében vett versenyképesség-növekedéstől a közúti infrastruktúra-fejlesztésen, a vidéki közösségi tereken, a templomfelújításokon, a falusi turizmus fejlesztésén keresztül a közösségfejlesztésig. Ennek a programnak a népszerűsítése, a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználása Európa és az egész magyar nemzet érdeke.

Most vagy soha - hangzott el miniszterelnök úr és miniszter úr szájából az országjárás során. Úgy gondoljuk, hogy ezt a jelszót most mindannyiunknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) komolyan kell venni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magamra vettem Schmidt Ferenc képviselőtársam felvetését, miszerint neki egy termelőszövetkezeti közgyűlés jutott eszébe, és a téeszelnök mondta, hogy jó eredményeket értünk el, de jobbakat is elérhettünk volna. Igen, mondhatná az FVM, csak az FVM számba vette azokat a körülményeket, amelyek gátolták, akadályozták a jobb eredmények elérését, és ezért arról számolt be, amit elért. Így aztán ez a jelentés az előző éveket is jellemzően magas színvonalú, tartalmas, már-már tudományos értékű munka, amely átfogja az egész ágazatot, összehasonlításokkal, adatokkal jelzi a folyamatokat, a trendeket. Szerintünk őszinte hangvétellel tárja fel az ágazatot jellemző negatív és pozitív folyamatokat, amelyeket az európai folyamatokba illesztve, azokhoz viszonyítva is elemez. Az Agrárgazdasági Tanács megállapításai túlnyomó részében a jelentésből levont következtetéseket használja munkája során.

Véleményem szerint a jövőben a statisztikák most is alkalmazott különválasztásával, az előző évek megállapításainak bizonyos fokú csökkentésével a kiadott írásos anyag jelentősen szűkíthető lenne. Ez emészthetőbbé, olvasmányosabbá, hasznosíthatóbbá tenné a jelentést az ágazat szereplői számára is. Az itt elhangzott bizottsági értékelések azt bizonyítják, hogy továbbra is fenn kell tartani - ez az ágazat érdeke - az FVM-miniszter bizottsági beszámolóját az éves munkáról, mert így a rövid távú teendőket is jól meg lehet határozni, lehet év közben akár irányt is változtatni.

Az általános áttekintés után nézzük a reálfolyamatokat! Az ágazatban nem következett be átütő változás, az üzemi szerkezet helyzetének jellemzésére a "vegyes" jelző a legmegfelelőbb. Az egyes régiókban, kistérségekben, településeken eltérő módon és mértékben férnek meg egymás mellett, működnek együtt a mezőgazdasággal foglalkozó családok, társas vállalkozások. Véleményem szerint az együttműködés sokkal jobb, tartalmasabb, mi több, eredményesebb annál, ami a politikai viták során tükröződik.

Az ágazatot továbbra is egy lassú koncentráció jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy a 2006 végén regisztrált közel 53 ezer vállalkozás 2500-zal kevesebb, mint az előző évi. Jellemző, hogy ezen belül csökkent a társas vállalkozások, valamint az egyéni gazdaságok száma is. Elgondolkodtató, hogy a regisztrált vállalkozásokon belül azok 9,1 százaléka létszámban nem éri el az 50 főt, illetve az, hogy még most is 26,2 százalék társas formában gazdálkodik.

(9.50)

A gazdálkodási formát tekintve a kft. és rt. forma növekvő tendenciát, a szövetkezeti forma az átalakulásokat követően jelentős visszaesést mutat.

Az EU-s formációhoz való alkalmazkodás során alakult tészek, bészek jelentős változásokon mennek keresztül, egyszerre jellemzi őket a tagi árbevétel növekedése és az integrált tagok számának csökkenése. A számokból levonható következtetések mind a politika, mind az érdekképviseletek számára elgondolkodtatók. Persze, tudom, a politikai köztudatba - ha van ilyen, jegyzem meg ironikusan - az ivódott bele, hogy mi, szocialisták a nagyüzem, a többi parlamenti párt - elsősorban konzervatív kollégáink - pedig a családi gazdaságok, az őstermelők támogatói. Én itt és most, a tévé nyilvánossága előtt kívánom kijelenteni: mi, szocialisták egy többszektorú, egymást segítő, sőt kiegészítő versenyképes agrárszerkezetben vagyunk érdekeltek, ahol helyük van a családi gazdálkodóknak, az őstermelőknek, a szövetkezeteknek és a gazdasági társaságoknak is.

Visszatérve eredeti mondandómra: örömmel konstatálhatjuk, hogy csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldterület, és csak kismértékben növekedett a termőföld végleges, de más célú hasznosítás miatti kivonása. A kivonást kezdeményezők 7,5 milliárd forint földvédelmi járulékot fizettek be.

Ezután engedjék meg, hogy röviden szóljak a Nemzeti Földalapról. A Nemzeti Földalap másfél millió hektár területéből 880 ezer hektár áll erdészeti hasznosítás alatt. A Földalapból 370 ezer hektár tartós mezőgazdasági bérletben van kiadva, közel 100 ezer hektár költségvetési szervek hasznosításában áll. A hasznosítatlan 19 ezer hektár földhasználói engedélyekkel alátámasztva került ideiglenes hasznosításra.

A politikai viták középpontjába került "földért életjáradék" program keretében a több mint 19 ezer tulajdonostól mintegy 54 ezer hektár került megvásárlásra, az eladók átlagéletkora közel 70 év, az átlagos életjáradék 31 433 forint/hó. Még a 2006-ban meghirdetett negyedik forduló után is rendkívül nagy volt az érdeklődés.

Sajnos, a munkaerő-ráfordítás 2004-hez és 2005-höz viszonyítva is tovább csökkent. A foglalkoztatottak száma, aránya a nemzetgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva is visszaesett, közel 5 százalékot tett ki. Sajnos, nemcsak a létszám és a foglalkoztatási arány alacsony, de a bruttó átlagkereset is csak mintegy 65 százaléka a nemzetgazdasági átlagnak.

A termelőeszköz-felhasználás vonatkozásában azt tudjuk konstatálni, hogy 2006-ban a beruházás volumene 14 százalékkal esett vissza az előző évekhez képest. Ennek okait elemezve eljuthatunk oda is, hogy ez nemcsak a beruházási kedv visszaeséséből, hanem - ahogy államtitkár úr is említette expozéjában - az AVOP-pályázatok befejeződéséből is adódhat és abból a tényből, hogy a gazdák készülnek az Új Magyarország vidékfejlesztési programban elérhető támogatások fogadására, saját erőt gyűjtenek.

Képviselőtársaim szóltak az erdő- és vadgazdálkodásról, elsősorban az erdőgazdaságon keresztül közelítve meg ezt a problémát. Szóltak az eredményekről - én ezeket is méltatni tudom -, de nem szóltak arról, hogy miközben az erdőtelepítés terén eredményeket értünk el, a felhasználásban is, a fakitermelésben is azt a formát nyújtjuk, ami elfogadható, a fenntartható fejlődés szempontjából megfelelő, hisz a 7 millió köbméter fa kitermelése az évi kitermelési lehetőségnek csak közel 70 százalékát jelenti.

A bizottsági megszólalók között Czerván képviselőtársam beszélt az agrárkereskedelem helyzetéről, és arról tett említést, hogy élelmiszerekből behozatalra szorulunk. Hát, ez enyhe csúsztatás, kedves képviselőtársam, mert az én olvasatomban az agrár-külkereskedelem kivitele 966 milliárd forint, a behozatalé 702 milliárd forint. Igaz, hogy a kivitel volumene 7 százalékkal, a behozatalé pedig 11 százalékkal emelkedett. Az áruk szabad áramlása okán természetes, hogy azok a gazdaságok, amelyek versenyképességükből eredően többet, felesleget tudnak előállítani, igyekeznek kihasználni a piac adta lehetőségeket, és élnek ezzel a lehetőséggel. Tanulnunk kell ebből, és olyan áruszerkezetet, termelési szerkezetet kell kialakítanunk éppen ezeknek a tapasztalatoknak az alapján, amelynek eredményeként növelni tudjuk élelmiszer-kivitelünket, a behozatal vonatkozásában pedig felépítjük azokat a követelményeket, amelyekkel esetleg gátat szabunk azoknak az áruknak, amelyek önök szerint, de miszerintünk sem kívánatosak.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a gazdálkodás eredményességéről egy eddig nem ismertetett szempont szerint, de a szokásos elemzés alapján. A magyar agrárágazatot úgynevezett tesztüzemi rendszer alapján évenként rendszeresen értékelik. Most nem kívánom az egész elemzést ismertetni önökkel, de mindenképpen szeretnék arról szólni, hogy a tesztüzemi vizsgálatokban 1558 egyéni gazdaság és 395 társas gazdaság szolgáltatott adatokat. Az egyéni gazdaságok esetében 86 ezer darab két EUME-nél nagyobb egyéni gazdaságot mér fel, von be valamilyen szinten az elemzésbe. Ezek az üzemek a földterület 82 százalékát művelték, illetve az összes sztenderd feletti hozzájárulásuk 74 százalékát állították elő. Az egy hektárra vetített üzemi eredményük az elmúlt évben 60 ezer forint volt hektáronként. Ez azt jelentette, hogy a csökkenő hozamok ellenére a jövedelmüket 45 százalékkal tudták növelni.

Most nézzük a társas gazdaságokat; mint mondtam, a felméréshez 395 gazdaság szolgáltatott adatokat. Ez azt mutatja, hogy a társas gazdaságok átlagos területe 373 hektár, átlagos ökonómiai mérete 162 EUME, a foglalkoztatott létszám 13 fő volt. E gazdaságok egy hektárra jutó eredménye csak 33 ezer forint volt, igaz, ez 54 százalékkal haladta meg az előző évit.

(10.00)

Nézzük akkor meg, hogy milyen év is volt a mezőgazdaság szempontjából 2006. Rendkívül ellentmondásos, az aszály és a belvíz egyaránt jelen volt, a felvásárlás és a fogyasztói árak is ellentmondásosan alakultak, az állattenyésztési kedv romlott. Javult a gazdálkodás eredményessége, beindult a termőföld vonatkozásában egy koncentráció, elkezdődött a megaméretű szakigazgatás átszervezése, amely azonban, hál' istennek, nem érintette a falugazdászi hálózatot. Nagyon komoly sikereket ért el az agrárkormányzat az élelmiszerszemét felszámolásában, mint ahogy azt képviselőtársaim szokták mondani, és ezzel mintegy bebizonyította az ágazat, hogy alkalmas az élelembiztonsági hálózat összefogására.

Végül és összességében, mivel képviselőtársaim részletesen ismertették az Agrárgazdasági Tanács véleményét, én azt tudom mondani, hogy mi, szocialisták elfogadjuk azt az értékelést, és azt szeretnénk elérni, hogy az ágazat szereplői próbáljanak megegyezni fontos agrárpolitikai kérdésekben, mert ez a magyar nemzet, a magyar agrárgazdaság érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem kívánom kétperces hozzászólással szétzilálni a vitát, ez az első és utolsó hozzászólásom, de három felszólalásra szeretnék reagálni.

Először is arra, hogy Medgyasszay képviselő úr említette, hogy egy iskolába járt Gőgös államtitkár úrral. (Dr. Medgyasszay László: Nem tehetek róla, hogy...) Én meg azt szeretném megemlíteni, hogy egy szakmából jöttünk valamennyien, és igazán érdemes lenne megjegyezni, hogy az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről beszélünk és nem a 2007. éviről, úgyhogy erről kéne a vitát folytatni tovább - ez az egyik.

A másik: Ángyán képviselő úr említette, hogy a bizottságban sok sikeres együttműködésünk volt, és ez nem ment át a Házon. Szeretném jelezni, hogy ilyen a Ház összetétele, hogy a mezőgazdaság javaslatait nem mindig veszik figyelembe, vagy nem tudják figyelembe venni, mert - ez a másik megjegyzésem - gazdaságátadási támogatást, korai nyugdíjazást akkor lehet bevezetni, ha ennek megvannak az anyagi feltételei. A következő, előttünk álló időszakban ezek meglesznek, és akkor majd számon kérjük a kormányon.

Végül, Járvás képviselő úr hozzászólásából az tűnik ki, hogy erényekből is lehet hibát kovácsolni. Azt gondolom, az, hogy épültek raktárak, nem probléma, amit meg utána mondott, azt meg bizonyítani kell, mert a képviselőket sem jogosítja fel semmi, hogy még itt e Házban is vádaskodjanak. Úgyhogy azt javaslom, képviselő úr, hogy ha vannak bizonyítékai arra, hogy ezek az urak tulajdonosai vagy résztulajdonosai azoknak az egységeknek, amit megemlített, akkor tegye meg a szükséges lépéseket.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Természetesen.

ELNÖK: Öné a szó.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A már négy éve működő támogatási rendszert megszokták, sőt szinte zavar nélkül alkalmazzák a mezőgazdasággal foglalkozók.

Mindenki számára ismerős érzés, amikor félelemmel teli várakozással tekintünk egy új dolog elé. Magyarországon 2009-től új mezőgazdasági támogatási rendszert vezetünk be. Ez a támogatási rendszer, az összevont gazdaságtámogatási rendszer, azért kerül bevezetésre, mert legkésőbb 2011-ig erre a rendszerre kell az Unióban átállniuk a gazdálkodóknak.

A rendszer lényege, hogy a korábban az ágazathoz kötött támogatások a termeléstől független jövedelemtámogatássá alakulnak át. A támogatási jogosultság történelmi alapon megszerzett alanyi joggá változik, ami megilleti a termelőt attól függetlenül, hogy mit termel a földjén. Ennek az előnye a jelenleg alkalmazott rendszerrel szemben, hogy jobban igazodik az agrárpolitika prioritásaihoz, és egyszerűsíti az adminisztrációt. Ráadásul mint vagyoni értékű jog adható és vehető lesz. Ebben a rendszerben jobban garantálható lesz a termelők jövedelembiztonsága.

A 2009. évi bevezetéshez a magyar félnek legkésőbb 2008. július 31-ig hivatalosan értesítenie kell az Európai Bizottságot arról, hogy a magyar fél hogyan kívánja bevezetni ezt a támogatási rendszert.

A kérdésem további részét majd a második ütemben teszem fel. (Godó Lajos tapsol.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár úr, a kérdést ugyan nem tettem fel, de benne volt a címben. (Derültség a Fidesz soraiban.) Arra szeretném figyelmeztetni az FVM vezetését, hogy az előnyök mellett ennek az új rendszernek vannak azért komoly követelményei. Azt szeretnénk kérni mi, agráriummal foglalkozó emberek, hogy kellő körültekintéssel - úgy, ahogy arról az államtitkár úr beszélt - vezessük be ezt a rendszert, ismertessük meg az érdekképviseleteken keresztül, a köztestületek segítségével, a hálózatok kihasználásával, a szaktanácsadók bevonásával. Végül magunkat, politikusokat is arra kérem, hogy igyekezzünk mindent megtenni annak érdekében, függetlenül attól, hogy agráriummal foglalkozunk-e, hogy a magyar gazdák zökkenőmentesen tudjanak áttérni erre a rendszerre, mert ez a mi érdekünk.

Köszönöm szépen a válaszát. (Godó Lajos tapsol.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az egyik konzervatív napilap mai számában nagybetűs címmel hozza: "Lassan jutnak pénzükhöz a gazdák". Az FVM által korábban kiírt gépbeszerzési pályázatra, ahol 25 százalék volt a támogatás, 45 milliárd forint értékű pályázat érkezett, az állattartó telepek trágyatárolási gondjainak megoldásához kérő támogatások száma meghaladja az ezret. Erre a pályázatra, amelyre egyébként 75 százalékos volt a támogatás, összesen 120 milliárd állt rendelkezésre. Az állattartó telepek teljes körű korszerűsítési pályázata iránt is nagy volt az érdeklődés. Az MVH 4500 pályázónak több mint 40 milliárd forint gépvásárlási támogatást ígért oda, de az év végéig csak 2960-an éltek a támogatás felvételével. A 18-20 milliárd forint gépbeszerzési támogatást kiutalta a nyertes pályázóknak a kifizető ügynökségként működő MVH.

A kifizetések zöme még 2007-ben megtörtént, csupán egy kisebb mértékű támogatás kifizetése tolódott át 2008-ra. Hogy miért, erről hallgat ez a fentebb említett napilap. A gépbeszerzési támogatásra fordított összegeken túl a helyi vidékfejlesztési irodákhoz körülbelül 250-300 millió forint kerül a nemzeti vidékfejlesztésben elindított, jelenleg is futó programok révén. A gazdák emellett egy külön, erre a célra elkülönített keretből mintegy 5 milliárd forintot használhatnak fel majd az új vidékfejlesztési program előkészítési és kidolgozási munkálataira.

Kérdezem, tisztelt miniszter úr, hogyan áll az FVM által kiírt állattartó telepek trágyatárolási pályázatainak kifizetése. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Úgy gondolom, hogy a hiteles tájékoztatás szükséges lenne annak érdekében, hogy a gazdák ne ilyen félinformációkból szerezzenek tudomást arról, hogyan is állnak a pályázatok, hogyan is állnak a kifizetések, és tudomást szerezzenek arról, hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy az MVH akar-e fizetni vagy nem akar fizetni, hanem arról van szó, hogy előzetes és utólagos vizsgálatok elvégzése szükséges ahhoz, hogy meggyőződjünk róla, hogy jó célra akarják-e igénybe venni a pénzt, arra fordították-e, amire igényelték, megvalósult-e a cél.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2008. február 11-i ülésén az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a kormányzati többség 10 igen szavazatával kisebbségben maradt, ugyanis két kormánypárti képviselőtársunk tartózkodott a szavazástól.

A másik különleges helyzet az volt, hogy több vonatkozásban egyetértett az ellenzék és a kormánypárt az energiapolitikai koncepció vonatkozásában, ugyanis mi, a jelen esetben kisebbséget képviselők is kifogásoltuk, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia megjelenése előtt kerül tárgyalásra egy ilyen fontos koncepció. De ez azóta már rendeződött, hisz itt van előttünk, és feltehetően még össze is érhetünk az energiapolitikai koncepció és a nemzeti éghajlat-változási stratégia tárgyalásában.

A másik, amiben egyetértettünk - ha nem is teljesen olyan árnyalatokban, mint ahogy azt Ángyán képviselőtársam mondta -: a társadalmi vita vonatkozásában mi a módszert, a lebonyolítást és a tartalmat kifogásoltuk. Egyetértek Szirbik képviselőtársammal, aki azt mondta, a társadalmi vitának nemcsak az a feladata, hogy egy koncepciót elfogadtasson, hanem hogy tudatot is formáljon.

Mi több más apróbb kifogást is téve - többek között például azt, hogy nem megfelelő mértékben foglalkozik a koncepció a biomassza és az alternatív energia kérdésével -, a késés ledolgozása miatt általános vitára alkalmasnak tartottuk az előttünk lévő anyagot, azzal a kitétellel, hogy a koncepció valamilyen formában hivatkozzon vissza az Országgyűlés 63/2005. (VI. 28.) országgyűlési határozatára, amely e témában megfelelően összegzi azokat a célokat, amiket meg kell valósítanunk, és ha lehet, ez szöveges formában is konkrétabban jelenjen meg.

Mi fontosnak tartjuk, éppen ezért támogatjuk az általános vita lefolytatását, hogy ez a koncepció elkészüljön, és utána programok készülhessenek és indulhassanak el a cél, a feladat- és eszközrendszer, valamint a határidők meghatározásával, hogy kellő tervszerűséggel, megfelelő kontroll mellett érjük el a célunkat: egy fenntartható energiaszerkezetű, energiatakarékos és energiahatékonyságú ország megvalósulását.

Kérem az Országgyűlést, hogy az általános vitát folytassa le. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi időben ellenzéki képviselők sajtóhírekre alapozva többen és többször interpellálták, kérdezték a kormány valamelyik tagját. Most én is csatlakozom ehhez az általam nem túlságosan elegánsnak ítélt megoldáshoz.

A jobboldalhoz kötődő írott és elektronikus média - nem kívánom néven nevezni őket - több agrárkormányzati pozícióban lévő fiatal szakember családjának agrár- és agrárfejlesztési ügyét támadta, mintegy sugallva a közvéleménynek, hogy itt valami összeférhetetlenség áll fenn. A támadást persze én nem értem, hisz nem kormányzati pozícióban lévők igényelték, bírálták a pályázatot. Ezek kiírását, elbírálását törvény alapján született rendeletek szabályozzák. Persze, azért sem értem, mert úgy gondolom, hogy nemcsak baloldali gazdálkodók, hanem a jobboldalhoz közel álló gazdák, a parlamentben ülő érdekképviselők, politikusok családjai, családtagjai is kaphatnak támogatást, sőt, remélem, ezután is nyerhetnek pályázati úton fejlesztési támogatást. Mert ugye nem baloldali agrárágazatot fejlesztünk, hanem nemzeti ügyként kezelve a vidék, a mezőgazdaság ügyét, politikai hovatartozástól függetlenül, jó célokat, megfelelően megírt pályázatokat támogatnak a döntéshozásért felelős szervek.

Tisztelt Miniszter Úr! Biztosítson engem arról, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások odaítélésénél nem a politikai hovatartozás, hanem a jó cél, a jó pályázat a döntő. Jó lenne, ha itt az ország házában, az ország nyilvánossága előtt is elhangozna, hogy ezeknek a döntéseknek a meghozatalakor nem előny, persze nem is hátrány a gazdálkodó család számára a kormányzati pozíció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de a politikai hovatartozás sem.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Megköszönöm a válaszát. Úgy gondolom, hogy az lenne a jó, az lenne a természetes, ha a politikával, az agrárigazgatással olyan emberek foglalkoznának itt is, mint mindenhol a világon: akik kötődnek a mezőgazdasághoz. Ez így van rendjén, és nyilván ezek a szakemberek olyan családokhoz kötődnek, akik foglalkoznak agrártevékenységgel, így aztán elkerülhetetlen, hogy pályázatot adjanak be, pályázatot nyerjenek, így van ez a jobboldalon és a baloldalon egyaránt.

Jó lenne, ha az írott és elektronikus sajtó nem rossz híreket keltene, hanem az igazságot, a valóságot közvetítené a gazdatársadalom felé.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén elfogadtam az előttünk lévő jelentést, és már az előző alkalommal, amikor tárgyaltuk, akkor is támogattam. Azt is előrebocsátom, hogy a határozatijavaslat-tervezetet apróbb észrevételekkel elfogadásra ajánlom. Nem lennék azonban nyugodt, ha agrármérnökként, közgazdászként, a gyermekeink jövőjéért és a magyar mezőgazdaság jövőjéért aggódó politikusként nem mondanám el a gondolataimat, kételyeimet.

Előrebocsátom, hogy technológiapárti vagyok, hiszen gépészmérnök a szakmám. Ebből következik, hogy egy ilyen szemléletű ember a fejlődés pártján is áll. Nem akarok visszamenni az ősközösségi társadalomig, de gondolom, hogy amikor a faekét felcserélték vasekére, a lóvontatást traktorra, akkor is hasonló viták előzték meg a bevezetést. Úgy gondolom, hogy miközben a kételyeink megalapozottak, a tartózkodásunk teljesen érthető, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a változásokat. Úgyhogy azt kérem, javaslom, hogy árgus szemekkel, nyitott füllel hallgassuk, figyeljük a kutatási eredményeket, a tapasztalatokat, és miközben azt mondjuk, hogy mi most nem, ne zárjuk el a lehetőséget attól, hogy tapasztalatokat szerezzünk.

A másik, amit szeretnék elmondani, lehet, hogy nem illik ide, de mégis azt gondolom, nagyon kellemetlen az, amikor a magyar tudóstársadalom e témával foglalkozó tagjainak egyik része hitvitaként, másik része pedig csupán anyagi kérdésként kezeli az ügyet. Nem tudnak eljutni oda, hogy valami közös álláspontot alakítsanak ki. Így aztán a politika szintjére emelik, vagy ha a politika elismertségét most ez jelzi, a politika szintjére süllyesztik le a döntés jogát. Azt szeretném kérni innen és most a témával foglalkozó tudósoktól, akár a Magyar Tudományos Akadémiától is, hogy ebben a témában, mivel ez egy súlyos kérdése lehet a magyar agrárgazdaság, a világ mezőgazdasága fejlődésének, az emberiség fejlődésének, hogy próbáljanak ebben a témában legalább abban megegyezni, mit jelent az, hogy független kutatók. Számomra, aki politizál, a függetlenség mást jelent, remélem, mint azok számára, akik erről így beszélnek.

A véleményem és a kérésem is az, hogy ne vegyük le ezt a témát napirendről az után sem, és ne nyugodjunk bele, hogy mindent megtettünk, ha elfogadjuk ezt a jelentést és a határozati javaslatot, hanem tényleg folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk. Vizsgáljuk a lehetőségeket, nézzük meg, hogy milyen esélyt szalasztunk el vagy nyerünk azáltal, hogy így foglalunk állást akár az idők végezetéig, amiben persze én nem hiszek.

Nos, ezek mellett és annak ellenére, amit elmondtam, javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el a jelentést és a határozati javaslatot, de azokat a kételyeket, véleményeket, amelyeket ezzel a témával kapcsolatban elmondtam, jól gondoljuk meg, és így menjünk tovább az úton.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az idei időjárás ez idáig kegyes volt hozzánk. A téli hónapok viszonylag csekély csapadékmennyisége után a szántóföldek tavaszi csapadékellátása megfelelőnek mondható, eddig sem a belvíz és ez idáig még az aszály jelei sem jelentek meg. A jelentősebb téli fagykárokat is sikerült elkerülni. Az elmondottaknak köszönhetően a szakmai szervezetek, a gabonaágazatban dolgozók szinte egybehangzó véleménye szerint, bár még sokat kint alszanak a nyári betakarítású növények, jó termésre számíthatunk.

A jó termésre a magyar mezőgazdaságnak jelenleg különösen nagy szüksége van, hiszen a gazdálkodás normalizálásához, a következő időszak fejlesztéseihez jól jön a magas termés. Reméljük, hogy az árak is normalizálódnak, és az állattenyésztő gazdaságok, az állattenyésztési ágazatok sem sínylik meg az esetleges gyenge termést.

Az eddigi adatok szerint a több mint másfél millió hektár kalászos gabona és a 250 hektár repce termése megfelelő lesz, és ez azt hozhatja magával, hogy a betakarítás nagy feladatokat ró az ágazatra. A meglevő technikai eszközök segítik a felkészülést, és a rendelkezésre álló intervenciós raktárak is segíthetik a raktározást. Azonban a zavartalan betakarításhoz szükség van a tavalyi géppályázat gépeinek a gazdákhoz való eljuttatására.

Bízom benne, hogy erre is sor kerülhet. Kérdezem az államtitkár urat: a jelenlegi jó terméskilátások tükrében a minisztérium hogyan kíván hozzájárulni a sikeres nyári betakarításhoz és a bőséges termés értékesítéséhez, esetleg raktározásához?

Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(12.30)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár úr, bízva abban, hogy az égiek velünk lesznek, és egy normális gabona-, illetve repcetermés betakarítása vár ránk, elfogadom a válaszát azzal, hogy szeretném fölhívni a magyar gazdák figyelmét, hogy az áruértékesítésnél használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak. A kereskedőket pedig arra kérem, hogy ne éljenek vissza azzal a helyzettel, hogy esetleg a gazdák anyagilag meg vannak szorulva.

Bízom abban, hogy a minisztérium, a minisztérium megyei hivatalai, az érdekképviseletek mindent megtesznek a sikeres betakarítás érdekében. Elfogadom az államtitkár úr válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a ritka helyzet állt elő, amikor két ellenzéki képviselő által benyújtott indítványt a bizottság nevében egy kormánypárti képviselő támogat meg a bizottság véleményén keresztül.

Ha nem is csoda, de mindenképpen különleges az az eset is, hogy a határozati javaslat jobbá tétele érdekében a kormány szakértői is közreműködtek, és talán még ennél is különlegesebb eset egy ilyen sokak által kiélezett politikai helyzetben, hogy a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Nálunk persze ez nem különleges dolog, a mezőgazdasági bizottságban az utóbbi időben, és nemcsak azóta, amióta kisebbségi kormányzás van, kedves Karsai képviselőtársam, azelőtt is sűrűn előfordult, hogy egyetértettünk olyan kérdésekben, amelyek a magyar agrárágazatot, a magyar vidéket érintették.

Úgy gondoljuk, hogy azt, ami elkezdődött 1998-ban, folytatni kell, és talán azt is mondhatom, hogy újult erővel kell folytatni. Hiszen most, amikor a LEADER-közösségek, a helyi vidékfejlesztési közösségek egy olyan stádiumba kerültek, amikor a pályázatok kiírása, a munka elkezdése kerül napirendre, akkor nagyon fontos, hogy azon túl is, amit már eddig felfedeztek hungarikumokat, különlegességeket, tovább folytassák azt a felfedező munkát, illetve vonják is be a tevékenységükbe. Hiszen az Új Magyarország vidékfejlesztési terv negyedik tengelyében elég sok pénz áll majd rendelkezésre.

A másik, ami miatt nagyon fontos lehet ez a dolog, a falusi és agroturizmusból élők vagy a tevékenységüket ezzel kiegészítők olyan vonzerőket fedezhetnek fel - ha segítünk nekik, a magyar kormány, mi, képviselők -, amelyekkel a látogatottságukat növelik, és amelyekkel talán nemcsak a látogatottságukat, hanem az árbevételüket is.

Végül, de nem utolsósorban a magyar munkakultúra különlegességeit, a kézműves hagyományokat is tovább lehet fejleszteni, és ezzel is munkát, elfoglaltságot és megélhetést adhatunk az embereknek, és hogyha mindezt el tudjuk ismertetni az Unióban, akkor úgy gondolom, a hagyományok megőrzésén túl a munkán és áru-előállításon túlmenően nemzeti elismertségünket és kötődésünket is erősíthetjük, ami, azt gondolom, itt, a XXI. Században, amikor egy ilyen nagy közösség tagjai lettünk, mint Európa, nagyon fontos feladatunk.

Úgyhogy mindezek figyelembevételével mi támogattuk egyhangúlag ezt a határozati javaslattervezetet, és ha lehet, s ha ebben partnerek lesznek az előterjesztők, akkor még szeretnénk egy kicsit javítani is ennek a határozati javaslattervezetnek a kiterjedtségét, a hatását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

(19.00)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság május 20-ai ülésén megtárgyalta az előttünk lévő törvényjavaslatot. Meg kell mondani, hogy vita alakult ki a törvényjavaslatot támogatók és ellenzők között a vonatkozásban, hogy a támogatók tulajdonképpen megérezték, megértették, hogy itt egyszerűsítésről van szó, az ellenzők pedig azt mondták, hogy nagymértékben korlátozza az ebtenyésztőknek a kiállításon való megjelenését.

Az előterjesztő tulajdonképpen elmondta azokat az indokokat, amelyek alapján a mezőgazdasági bizottság 12 igen szavazattal támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát és megvitatását. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném jelezni, hogy egy hosszú vita után ebben az egy dologban született konszenzus. Tehát azt szeretném rögzíteni, hogy a konszenzus általában vitában születik meg.

Ez a rövidke törvényjavaslat a simlisek ellen szól. Azt kérem a parlament képviselőitől, hogy szavazzuk meg e rövid törvényjavaslatot, és aztán folytassuk tovább azt a vitát, amiből kialakulhat egy modern földtörvény annak érdekében, hogy a magyar gazdák vagy a Magyarországon gazdálkodni kívánó személyek földhöz jussanak, ne pedig azok, akik csak üzleti, befektetési céllal kívánnak földhöz jutni.

Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazzák meg a javaslatot. (Taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság június 3-i ülésén 12:10 arányban általános vitára alkalmasnak találta a T/5883. számú törvényjavaslatot.

Az egységes összevont mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat a többszöri egyeztetés ellenére is - úgy is mondhatnám - aránylag parázs vitát váltott ki a bizottság tagjai között. Ez a vita elsősorban a bevezetés szükségességéről, a bevezetés időpontjáról, a jogosultságról mint vagyoni értékű jogról, az átszármaztatásról, annak kedvezményezettjéről, az értékesítés, öröklés és jogosultság viszonyáról szólt. Mi, akik támogattuk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát, a jogosultság föld nélkül, a föld jogosultság nélkül nem igazán vonzó voltát jelöltük meg egy pontként. Erről egyébként a törvényjavaslat külön szabályokkal is gondoskodik.

(21.10)

Másrészt a bevezetés után a kiszámítható támogatási mértéket jelöltük meg, mint egy olyan tényezőt, ami a bevezetést alátámasztja. Harmadsorban azt gondoljuk és azt hangsúlyoztuk, hogy a magyar birtok-, tulajdon- és földhasználati viszonyok kialakulatlanok. Ez a támogatási rendszer stabilizálja, de nem rögzíti ezeket a viszonyokat. Stabilizálja a földhasználati viszonyokat, stabilizálja az agrárgazdasági szerkezetet, de mint hangsúlyoztam, nem rögzíti. Viszonylag pozitívan befolyásolhatja a haszonbérleti díjat, és ezzel a stabilizációval, de nem rögzítéssel azt is el tudjuk érni a nemzeti tartalékon keresztül, hogy azok a fiatal kezdő gazdák, és azok, akik a gazdaságukat át kívánják adni, azok is kivegyék részüket ennek a lehetőségnek a felhasználásából.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állattartókat is megfelelő mértékben segíti, és biztosítja azt, hogy Magyarországon az állattartás ne visszafejlődjék, hanem reményeink szerint pozitív irányban nőjön a súlya az ágazaton belül.

Összességében az a véleményünk, hogy azt a vitát, amit a bizottság előtt lefolytattunk, és amit itt feltehetően majd az általános vitában lefolytatunk, ki kell vinni e falak közül. No, nem az utcára, hanem az érdekképviseletek szintjére, az érintett gazdák közé, és ott megfelelő higgadtsággal, az előnyök és hátrányok felsorolásával legalább olyan egyetértési szintre kell jutni, hogy a gazdák, megértve ennek a gazdaságtámogatási rendszernek a jelentőségét, úgy álljanak hozzá, hogy a kezdeti pillanatoktól kezdve az előnyeit tudják élvezni.

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a megértés mélyebb és tartalmasabb legyen, azokat a rendeleteket és kapcsolódó jogszabályokat is mellé kell tenni, amelyek a jobb megértést, a bevezetést elősegítik, és azt gondolom, hogy ezzel mintegy segítjük a magyar gazdaság, a magyar agrárgazdaság fejlődését.

A bizottság többségi véleménye szerint általános vitára alkalmasnak tartjuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar agrárstratégia fő célkitűzése az állattenyésztés és a növénytermesztés arányának javítása, a gabonatúltermelés visszafogása, az állattenyésztés gondjainak a csökkentése, ami persze - mindannyian tudjuk - elsősorban jelentős piacvesztésből fakad, aminek az okai, hogy az utóbbi évtizedben vagy évtizedekben a megtermelt állati termék rendkívül hektikusan változik mennyiségileg, de a minőség is jelentősen változik és a fajtaválaszték is. Ennek az alapvető oka az integráció hiánya, de úgy is mondhatnám, hogy az ágazaton belüli együttműködés készségének a hiánya.

Véleményünk szerint az SPS-rendszer előnyei, amiről most tárgyalunk e napirend kapcsán, termelési oldalon az indokolatlan többlettermék visszafogása, tehát a nem piacképes termék termelésének a visszafogása. Ha ezt sikerül elérni, a gabona- és takarmánynövények belső felhasználását stabilizálni tudjuk. Kisebb exportkockázatot tudunk produkálni, és még egy: alacsonyabb intervenciós igényt. A biztonság oldaláról azért jó ez az SPS nekünk, mert a támogatási oldal stabilizálódik, biztossá válik. A termelő, a termelőüzem, a gazda előre ki tudja számítani a támogatás mértékét. Biztonságossá válhat a takarmányoldal az állattenyésztés számára. Végül: a piaci oldal is stabilizálódhat, nem következhetnek be azok a hektikus mozgások, amelyek oly sok gondot okoznak bármelyik kormánynak, ami nem is lenne baj, mert a kormány azért van, hogy kezelje a problémákat, de a magyar gazdáknak nagyon sok problémát okoznak. Ezek a gondok átvetülnek a magyar vidékre. Hogy ez hová vezetett, még akkor is látjuk, ha az utóbbi években látványos fejlődés következett be.

Ha sikerül ezt az SPS-törvényt elfogadtatnunk itt a Házban, akkor én azt gondolom, hogy helyreállhat egy tervezési cikluson át az állattenyésztés, növénytermesztés aránya, ami persze nem gond nélküli, hisz piacot kell teremteni az állatoknak, az állati termékeknek, az élelmiszernek, vissza kell szerezni az elveszített piacainkat, ennek a minőség és a feldolgozottság jelentheti a bázisát.

A mezőgazdasági bizottság és a fiatal gazdák jóvoltából az elmúlt héten részt vehettünk egy parlamenti nyílt napon, ami ezzel az SPS-bevezetéssel foglalkozott. Mondanom sem kell, hogy én ezen a nyílt napon azt a következtetést vontam le, hogy még a tudósok sem tudják igazán egyformán értelmezni ezt a törvényt. Vannak itt tudósok és tudósabbak. Vannak, akik politikai következtetések alapján támogatják vagy vetik el. Vannak, akik a termelési hierarchiában, szerkezetben elfoglalt helyük alapján döntenek, hogy jó-e ez az SPS vagy nem. Vannak, akik a birtoknagyság alapján döntik el, hogy ez a törvény jó vagy nem. Vannak, akik politikai üléspontjuk, akarom mondani: álláspontjuk alapján döntik el, hogy ez a törvénytervezet jó vagy nem. Csak nagyon kevesen voltak olyanok, akik a magyar agrárgazdaság jövője szempontjából támogatták ezt a törvénytervezetet.

(16.30)

Volt olyan tudós ember, aki azt mondta, hogy ennek az országnak először nemzetstratégiát kellene kidolgozni. Csak hát azt felejtette el szerintem, hogy a magyar nemzetstratégiának az európai stratégiával nagyjából össze kell simulnia, hisz mi magunk kértük magunkat az Európai Unió tagjai sorába, és amikor beléptünk, akkor vállaltunk bizonyos szabályokat, amiket teljesítenünk kell, s nemcsak azért, mert úgy szép az élet, ha mi szabályosan élünk, hanem azért, mert csak akkor tudjuk igénybe venni a támogatásokat, ha a szabályokat is betartjuk. Ez a tudós ember elfelejtette, hogy elkészült Magyarország agrárstratégiája akkor, amikor elkészítette az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, elkészítette az Új Magyarország vidékfejlesztési tervet. Az Unió ezt elfogadta, és ma ezeknek az előnyeit élvezik a magyar gazdák, függetlenül attól, hogy kicsi gazdák, nagy gazdák, kistermelők, nagytermelők, gazdasági társaságok vagy egyéni gazdálkodók.

Azt gondolom tehát, nem aszerint kellene dönteni egy törvénytervezet sorsáról, hogy konzervatív politikus vagyok vagy szocialista, kisgazda vagyok vagy MDF-es, hanem annak alapján, hogy nemcsak Magyarországon van kormányzati felelősség, hanem Európában is. S ha jól emlékszem az arányokra, akkor nem baloldali többség kormányozza Európát, hanem jobboldali többség - nagyon helyesen, rendben van, mert így döntöttek a választók -, és ez a jobboldali többség érdekes módon támogatja az SPS-törvény bevezetését. Olyannyira, hogy Boel asszony, az Unió agrárbiztosa is üdvözli az SPS bevezetését, hisz a tizenötökön túl az új országok közül Magyarország az elsők között van, amelyek ezt a rendszert be kívánják vezetni.

Úgy kellene ezt a törvénytervezetet tárgyalni, hogy a másik oldalon ülő képviselőtársaim is vegyék figyelembe, hogy nekik is vannak olyan gazdáik, akik nemcsak növényt meg gabonát termesztenek, hanem állatállománnyal is rendelkeznek, s ha ezt a törvénytervezetet közösen elfogadjuk, akkor ezek a gazdák sokkal jobban járnak, mint az előző rendszerben. Arról nem is beszélek, hogy egy valamirevaló mezőgazdasági kis- vagy középüzem, de akár nagyüzem is - amelynek, gondolom, vannak ellenzéki vezetői is, mert miért ne lennének - örömmel fogadja az SPS-törvény elfogadását, legfeljebb nem meri bevallani, mert akkor azt mondják neki, hogy te a kormánnyal értesz egyet? Nem a kormánnyal kell egyetérteni, hanem el kell fogadni azt a lehetőséget, amit ez a rendszer kínál.

A nyílt nap tapasztalatai azt mutatják, hogy elsősorban a földtulajdonosok, másodsorban politikai hovatartozás szerint a jobboldali, jelenlegi ellenzéki képviselők vagy érdekeltségű gazdák, valamint a fiatal gazdák a bázisév megválasztásával nem értenek egyet, a bevezetés elhalasztását kérik, és vitatják a nemzeti tartalék kellő mértékű kialakításának a lehetőségét.

A másik tapasztalat az, hogy pozitívan nyilatkoztak és nyilatkoznak - s nemcsak a nyílt napon, hanem egyébként is - azok a termelőüzemek, amelyek vegyes termelési szerkezettel rendelkeznek, az állatállományuk jelentős mértékű. Az ilyen szerkezetű üzemek eddig kisebb támogatásban részesültek, és most abban bíznak, hogy növelhetik a támogatottságukat.

Nyilván az is motiválja a termelőüzemeket és gazdákat, hogy nagyobb műszaki fejlesztést hajtottak végre az utóbbi időben, és ettől a törvénytervezettől várják azt a biztonságot, amely fejlesztésük gazdasági megvalósulását jelenti számukra. Nagyon érdekes módon én azt tapasztaltam, hogy a politikusok és az elkötelezett tudósok kivételével nem volt tiltakozás a törvénytervezet elfogadása ellen.

A saját tapasztalataim alapján mondom - amiket nemcsak a nyílt napon szereztem, hanem képviselői munkám során, barátaim és ellenfeleim között -, hogy az érdekképviseletek nem sokat tettek ennek a törvénytervezetnek a megértetéséért. Elsősorban arra koncentráltak, hogy hogyan lehet ezt a tervezetet megfúrni, akik meg szerették ezt a törvénytervezetet, inkább elhallgatták ennek az előnyeit.

A másik: a hazai tulajdonosi, üzemi szerkezet sokszínűségéből eredően azok az igények, amikkel a földtulajdonosok, bérlők lépnek fel, nagyon nehezen elégíthetők ki.

Végül arról szeretnék beszélni ebben a szakaszban, hogy megértettük a legkritikusabb hangokat, és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a fiatal gazdák teljesíthető igényeit kielégítsük, és a földtulajdonosok bíráló megjegyzéseit is figyelembe véve úgy változtassuk meg a törvénytervezetet, hogy bizalmat kapjunk tőlük is annak az elfogadásához és megvalósításához. Reményeim szerint a módosító indítványok egy részét az általános vita lezárásáig el tudjuk juttatni a Ház vezetéséhez. Egy dologban azonban nem engedünk: 2009 a bevezetés éve, és 2006 a bázisév, de a báziskorrekcióval igyekszünk megoldani azokat a problémákat, amiket a földtulajdonosok, a fiatal gazdák és bizonyos termelői körök felvetettek. Azt gondolom, hogy ezeknek a módosításoknak - és természetesen majd azoknak, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink adnak be - az esetleges elfogadásával sikerül majd egy jó törvényt elfogadnunk. Én erre kérem a Házat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg nem szeretném, ha a vita most abba az irányba menne el, hogy velem vitatkoznak, csak szeretném jelezni képviselőtársamnak, hogy soha annyi ötpárti egyeztetés és soha annyi agrártárgyú országgyűlési határozattervezet nem volt, mint ebben a két és fél évben. Most is készen állunk arra, hogy ha segíteni kell a kormánynak abban, hogy ezt a kacsamáj-libamáj ügyet megnyerje, akkor készek vagyunk együttműködni az ellenzéki képviselőtársaimmal - most nem akarok itt neveket mondani - a mezőgazdasági bizottságon belül, és segítjük a kormányt annak érdekében, hogy a magyar gazdák jól járjanak.

Tisztelt Ángyán Képviselő Úr! Itt is látszik, hogy az üléspontok meghatározzák az álláspontokat. Olyan dologban vitatkozott velem, amit én nem is mondtam. Én nem mondtam, hogy olyat mondott volna az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója, vagy nem mondott olyat. Én nem mondtam ezt. Azt mondtam, hogy olyan vélemények hangzottak el a két tudós részéről, ami szöges ellentétben volt egymással. (Gőgös Zoltán: Azt mondta, hogy több az előnye, mint a hátránya, ezzel zárta!) Egyébként pedig az a szerkezet, ami kialakult ebben az országban, az egy történelmi hozomány, és afelé törekednek véleményem szerint az Unió régi országai is, hogy minél hatékonyabb birtokméreteket hozzanak létre.

Én nagyon örülnék, ha sok családi gazdaság lenne. Önök elkezdték ezt, nem sikerült befejezni hál' istennek, sokba került volna az országnak. A társadalmi egyeztetés megvolt ebben a törvényben, végigjárták az FVM vezetői az országot, nagyon sajnálom, hogy nem vettek részt rajta a gazdák.

S amit még nagyon sajnálok, hogy az érdek-képviseleti szervezetek sem segítettek ebben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! A világ pénzpiacain tapasztalható zavar először 2007-ben az Egyesült Államokban éreztette hatását, amely véleményünk szerint akár a reálgazdaságban is világméretű recessziót okozhat.

Miért lényeges ez a mezőgazdaságra nézve? Nem kizárható, hogy ez a spekulatív tőke átvándorol a mezőgazdaságba, illetve 2007-ben, az egyébként is szerényebb termést hozó évben az egyre növekvő fogyasztással és a bioüzemanyag-előállítással szokatlanul nagy áremelkedést okozott. Ennek mi is éreztük a hatását 2007-ben, és a nyertesei voltunk.

2008-ban a piac megtorpant, hazánkban természetesen ezt mi is érezzük. Ennek több oka közül csak néhányat: a bankok óvatosak, az integrátorok és mezőgazdasági termelők, feldolgozók pénzhiányosak, a kereskedők szintén, sőt, hogy finoman fogalmazzak, ők számítóak is.

Talán éppen az előzőek miatt a világ mezőgazdasági piacain keletkezett komoly keresletet a magyar mezőgazdasági termelők sajnos nem érzékelik. Áll a búzapiac, döcög a nagy olajtartalmú napraforgó felvásárlása, nem látszik megfelelő kereslet a kukorica és a borszőlő piacán sem. Ez a folyamat csak aktív piaci beavatkozással befolyásolható pozitívan.

Tudom, hogy szűk a mozgástér, mégis kérdezem: az eltelt időszak tapasztalatai alapján milyen intézkedésekkel kívánja az agrártárca megtartani és növelni az agrártermékek versenyképességét, a piaci zavarok feloldását?

Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(16.10)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, elismerhetjük és megköszönhetjük azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig a minisztérium hozott ezeknek a problémáknak a feloldására. Azonban tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek segítik azoknak a tárolókapacitásoknak a kihasználását, amelyek rendelkezésre állnak, amelyekben biztonságosan tárolhatók azok a többlettermények, amelyeknek az értékesítése jelen pillanatban nem megoldható.

Természetesen ezekhez a tárolásokhoz keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyeket a szűk mozgástéren túl azért még meg tudunk találni. Azt gondolom, hogy ezen túl már csak az a lehetőségünk van, amit államtitkár úr is említett: megértetni az Unió vezetőivel, hogy nem lehet a fejünket a homokba dugni, nem lehet tovább folytatni azt az intervenciós politikát, amit most elgondoltak.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném a szót szaporítani, ez az első és utolsó kétperces hozzászólásom. Azt gondolom, nem ördögtől való gondolat a támogatási jogosultság vagyoni értékű jogként való megjelenítése. Ez a lehetőség stabilizál, de lehetőséget ad arra, hogy változásokon menjen keresztül a magyar agrárgazdaság, a magyar termelési szerkezet. A tulajdonos ugyanis, ha saját maga műveli a földet, megkapja a vagyoni értékű jogot is, és azt csinál vele, amit akar. Ha akarja, eladja, ha nem akarja, akkor együtt adja el a földdel. Ezzel semmi gond nincs. Azonban itt többen elismerik, hogy a magyar termelési szerkezet földbérleten alapszik, a magyar földhasználati szerkezet. Szerintem éppen a spekuláció ellen hat az, hogy vagyoni értékű jogként jelenítjük meg a támogatási jogosultságot, ugyanis ha ez nem így lenne, akkor gyakorlatilag egyes földbérleti időszak lezártával azonnal kivonnák esetleg a tulajdonosok, a spekulánsok a földtulajdont, és ott maradna a termelő a befektetéseivel befürödve, mert nem tudja működtetni a gazdaságát.

Mi úgy gondoljuk, azt, hogy valaki értékesítse a támogatási jogosultságot, megoldja a törvényjavaslat más helyén megjelenő, a támogatás elvonásának fenyegetettségi érzése, és van még más lehetőség is.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nehéz így, a záróvita kapcsán megválaszolni azt a sok összevisszaságot - bocsánat a kifejezésért -, amit képviselőtársaim elmondtak. Órák hosszat vitatkoztunk ezekről a témákról. Le kell azonban szegezni azt, hogy a magyar üzemi szerkezet bérleti viszonyokra alapszik.

Igen, mi bérlővédelmi törvényt akarunk most elfogadtatni. Jelzem azt, hogy nemcsak a tőkés nagyüzemek - amelyekről Ángyán professzor olyan előszeretettel beszél - élvezik ennek az előnyeit, hanem mindazok a családi gazdaságok, kis- és középüzemek, amelyek bérleti viszonyokra alapozva gazdálkodnak, élvezik ennek a törvénynek az előnyeit. Az Unióban is a gazdák, a termelők kapják a támogatást, uraim! Ezután is a termelők fogják kapni, és amennyiben lejár a bérleti szerződés, és a gazda visszaveszi a földjét, ő is megkapja a támogatást - amennyiben rendelkezik a termeléshez szükséges eszközökkel, feltételekkel - a nemzeti tartalékból.

Egyébként csak jelezni szeretném a képviselő uraknak, akik annyira ellenzik ezt a törvényt, annyira nem akarják, hogy elfogadjuk: mi minden olyan módosító indítványt befogadtunk, ami ezt a törvényt jobbá teszi. Természetesen nem lehet mindent felrúgni, és csak azt elfogadni, amit önök akarnak. Mi ezt a törvényt támogatjuk, és ezt a törvényt meg fogjuk szavazni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még egyszer megismételni: a magyar üzemi szerkezet bérleti viszonyokon alapszik. A magyar átlagos birtokméret, tulajdonméret sajnos mélyen alatta van annak, amit Horváth János képviselőtársam mondott, annak a 20-30 hektárnak. Ahhoz, hogy a versenyképességünk valamennyire meglegyen a versenytársainkhoz viszonyítva, hogy olyan terméket tudjunk előállítani, amely biztonságosan előállítható, nekünk olyan fontolva haladást kell elérni, amely biztosítja a biztonságot a termelőnek, a bérlőnek, ugyanakkor persze biztosítja azt is, hogy a vásárlásokkal, a haszonbérbe vétellel lehetőség legyen a támogatás átirányítására.

Ez a törvénytervezet biztosítja mind a kettőt, és lehetőséget biztosít arra, hogy az új termelők, akik az optimális birtokméret felé közelítenek - most nem üzemméretről beszélek, hanem birtokméretről - és termelnek, ők is jól járjanak. Ugyanakkor nem idézhet elő ez a törvénytervezet egy olyan új típusú földosztást, amit 1992-ben Magyarországon megvalósítottak. Erre nincs sem anyagi lehetőségünk, sem szándékunk, és a magyar gazdák sem akarnak ilyet. Egyébként nem értem Ángyán képviselőtársamnak a globalizáció felvetését ebben a kérdésben, hiszen itt nem globalizálódunk, hanem éppen a nemzeti agrárprogramot kívánjuk teljesíteni.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!)

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Kollégák! Az előttünk lévő jelentés a 10. azoknak a jelentéseknek a sorában, amelyek az agrárgazdaság helyzetéről számolnak be. A jelentés rövidebb, célratörőbb, ettől talán tartalmasabb is, mint az előző éviek voltak. Jellemző rá az objektivitás, a tárgyszerűség, kihangsúlyozza a pozitív folyamatokat, de a negatív jelenségeket sem hallgatja el. Amit írásban nem mutat be, azt bemutatja a táblázatokban, grafikonok formájában. Abból is látszik, hogy ezeket is mutatja, hogy ellenzéki képviselőtársaink a kisebbségi vélemények megfogalmazása során tulajdonképpen hivatkoznak a jelentésre. Ez a jelentés éppen ettől jó.

A jelentés 12 nagy témában foglalkozik az agrárgazdaság helyzetével, az ágazatban felhasznált erőforrásoktól kezdve a mezőgazdasági termelés és felvásárlás alakulásával, az agrárkereskedelem alakulásával, az élelmiszeripar helyzetével, a pénzügyi szabályozással, a fejlesztési intézkedésekkel, a szakigazgatás helyzetével és így tovább, végül, de nem utolsósorban az EU és Magyarország mezőgazdasági mutatóinak összehasonlításával, a várható európai uniós agrárpolitikai változásokkal. A jelentés két kötetben - az első inkább szöveges, a másik táblázatokat, grafikonokat tartalmaz - végzi el az elemzést. A jelentést az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása egészíti ki. Ez az állásfoglalás 10 pontban foglalja össze azokat a javaslatokat, amelyek kritikusak, jobbító szándékúak, elfogadásuk segítheti az agrárágazat hazai és európai pozícióinak erősítését. Mivel mindhárom anyag megtekinthető az FVM honlapján, www.fvm.hu cím alatt, részleteiben nem foglalkoznék a jelentéssel.

Ehelyett az előbbi szerkezetben megjelöltek szerint a fő irányokra kívánok rámutatni hozzászólásomban. Ha néha ismétlésekbe bocsátkozom, az azért van, mert egy és hozott anyagból dolgozunk, és nyilván a hangsúlyok egy szakember számára, legyen ellenzéki vagy kormánypárti, nagyjából ugyanott találhatók. Mielőtt azonban a részletekre rátérnék, hadd tegyek egy megállapítást: a mezőgazdaságban nincs két egyforma esztendő. A kitettség az időjárásnak, a kereslet alakulásának olyan nagy, hogy a legkörültekintőbb tervezés is semmivé válhat a termelési ciklus végén, és sokszor az igaznak tűnő, bevált állítások válnak csalódássá, és a ciklus elején elindított folyamatok nem hozzák meg a várt eredményt. Ezt a megjegyzést azért bocsátottam előre, mert látni kell, amikor a tavalyi esztendő agrárgazdaságát vizsgáljuk, pozitív vagy negatív tendenciákat állapítunk meg, az mára már nem biztos, hogy megállja a helyét. Ilyen például a világ élelmiszerigényének növekedéséből várható árnövekedés, hiszen ebből mára több ok miatt csak az élelmiszer iránti igénynövekedésről hallunk.

Ezek után a részletekről. A 2007. évi mezőgazdasági termelést rendkívül szélsőséges időjárási körülmények határozták meg. A jég- és fagykárok, a hosszú és aszályos nyár és egyéb okok miatt a mezőgazdasági termékek bruttó termelési volumene 13 százalékkal maradt el az előző évitől. Ez az előző éveknél is erősebb visszaesést mutat, miközben a termelési érték folyó áron 4,7 százalékkal volt több, mint 2006-ban. Az aszály a gabonaféléknél azt eredményezte, hogy 2006-ban a 2004. évi kiemelkedő mennyiségnek csak a fele termett. A gyümölcsösöket ért csapással együtt a növényi termékek volumene az előző évihez képest 21 százalékkal esett vissza. Sajnos, ezek kedvezőtlen hatása a gazdálkodáson túl kedvezőtlenül érintette a magyar vidéket, az egész magyar társadalmat. Mindez úgy következett be, hogy a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak aránya 4,1 százalékkal kevesebb volt, mint 2006-ban.

A gazdasági struktúrát a szövetkezetek számának csökkenése jellemezte, hiszen mintegy 145 szövetkezettel volt kevesebb 2007-ben, mint az előző évben. Ugyanakkor a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halászatban 57 százalékkal több vállalkozást regisztráltak, mint az előző években. A társas gazdálkodások száma stagnált, az egyéni gazdaságok száma erőteljesen növekedett, ami sajnos nem azt jelenti, hogy több egyéni gazdálkodó jelent meg a termelésben, a növekedés az őstermelői adószám-regisztrációs kötelezettségből vezethető le. Az ország területének nagy része termőterület, kisebb része kivett terület. A földhasználat szerkezetében, amely földbérlet formájában valósul meg, lényeges változás nem következett be.

A földhivatalok 2007-ben 4586 hektár termőföld végleges, más irányú hasznosítását engedélyezték. Ez lényegesen, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. A 2007. évi CXXIX. törvényben, a föld védelméről szóló törvényben a következőkben erőteljesebben szerez érvényt a termőföld mennyiségi és minőségi védelmének. Bízunk benne, hogy ezek a csökkenések a termőföld vonatkozásában tovább csökkennek. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló FVM-rendelet 2008. évi hatálybalépése után lehetőség nyílik a jogi személyiségű társaságok és a nem jogi személyiségű egyéb társaságok számára a termőföld végleges célú hasznosításából fakadó művelésiág-változás bejegyzésre. Ez gyorsítja a beruházásokat, és a banki hitelezést egyszerűsíti.

(10.40)

2008-ban befejeződött a nemzeti kataszteri program jelentős feladata. Ettől az időtől kezdve digitális térképen fellelhető az ország teljes területe.

A kárpótlási folyamat 2007-ben 23 árveréssel folytatódott. Ennek kapcsán 32 300 aranykorona, mintegy 1656 hektár terület vonatkozásában 968 fő kárpótolt jutott hozzá jogos tulajdonához.

A részaránytulajdon-kiadást, ami sok bírálatot kap, a szakigazgatási hivatalok meggyorsították. 13 472 részarány-tulajdonos tulajdonát nevesítették. Folytatódott az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére irányuló tevékenység. Ennek során 15 200 darab kitűzési és 7427 darab ingatlannyilvántartás-bejegyző határozat született. Sajnos ez nem sok, ezért elég sok bírálatot kap a kormány.

Az NFA 2007. december 31-ei hatállyal átkerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. Ez idáig 1,5 millió hektár, ettől kezdve 2,5 millió hektár termőföld felett rendelkezik.

A termőföld értékesítése nyilvános árverés vagy pályázat útján történik. 2007-ben 25 ezer hektár került értékesítésre, a 2006-2007-es évben mintegy 51 ezer hektár, megközelítőleg 22 milliárd forint bevétel realizálása mellett.

Folytatódott az ellenzékünk által oly sokat bírált, az idős földtulajdonosok által nagyon kedvelt "földért életjáradék" program. A negyedik ütemben 5,5 ezernél több felajánlás, 16 300 hektár nagyságú vásárlás történt.

A vízgazdász szakfeladatok közül a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a belvízvédelem, a belvízkár-elhárítás tartozott az FVM hatáskörébe. Különféle támogatások és a fejezeti kezelésű előirányzatok álltak rendelkezésre a feladatok ellátásához, sajnos csak szűkösen. Erre jobban oda kell figyelni.

A termelőeszköz-felhasználás a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelmén keresztül mérhető, amely folyó áron 33 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági gépek értékesítését az Új Magyarország vidékfejlesztési program nyomta meg, mintegy 69,5 százalékkal nőtt a gépvásárlás, a műtrágya-forgalmazás 22,5 százalékkal, a növényvédő szereké 13,5 százalékkal bővült.

Az összes beruházás nőtt. Sajnálatos azonban, hogy a nettó beruházás továbbra is negatív szaldót mutat. Az összes beruházás 48 ezer forint/hektár, a társas vállalkozóké ennél sokkal magasabb, 87 400 forint/hektár összeget tett ki.

A szántóföldi növénytermesztés okozta 2007-ben a legnagyobb csalódást. 2007-ben 2,8 millió hektáron 9,7 millió tonna gabona termett. Ez 30 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. De egyéb termények vonatkozásában is látszik ez a visszaesés. A legnagyobb gondot nem is a termésátlagok jelentős csökkenése, sokkal inkább területi eloszlása okozta, amit részben a felvásárlási árak ellensúlyoztak. A gondok abból adódtak, s ennek most érezzük igazán a hatását, hogy abban a helyzetben, ha nem is ezeknek az áraknak a stabilizálására, de legalább az előző évinél jóval, tehát a 2006. évinél jóval magasabbra számítottunk. Továbbmegyek: ezek a magas árak visszariasztották a biodízel-, bioetanol-programok indítását - milyen jól jönne most négy-öt üzem! -, jelentősen drágították, közel ellehetetlenítették az abrakfogyasztó állattartást.

Az állattenyésztés továbbra is csökkenési pályán marad, csupán az ütem lassult. A szarvasmarha-állomány minimálisan nőtt, a sertésállomány 3 százalékkal csökkent. Ez utóbbi sajnos a versenyben is lejjebb csúszott az alacsony műszaki-technológiai színvonal, az elaprózottság miatt, ami a fajlagos takarmányfelhasználásban, a napi súlygyarapodásban, rossz húskihozatalban jelenik meg.

A baromfiágazat viszonylag stabil létszámban fejezte be a termelést, a hagyományos víziszárnyas-állomány tartása azonban mélyrepülésbe kezdett.

Az agrár-külkereskedelmünk pozitívan változott, sajnos azonban a külkereskedelmi mérlegben megjelent pozitív változást elsősorban annak az intervenciós gabonamennyiségnek köszönhetjük, amely több év alatt gyűlt össze, amely az előző évben került értékesítésre, sajnos nem a legjobb eredménnyel a magyar gazdaságra nézve, de hát ezek az uniós szabályok, amiket el kellett fogadnunk.

Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások száma jelentősen csökkent, de ennél is nagyobb baj, hogy az adózott eredmény az előző évi 43 milliárd forintról 14 milliárd forintra csökkent.

A társas vállalkozások üzemi eredménye szerény mértékben javult, üzemi tevékenységük bevétele 59 milliárd, kiadásai 49 milliárd forinttal nőttek, az adózás előtti eredményük azonban 4 százalékkal csökkent. Természetesen azt is tudjuk, hogy ezt az előző évben térítésmentesen átadott szövetkezeti üzletrészek torzítják.

Átlépve egy-két fejezetet, az agrár-szakigazgatás változásairól szeretnék még szólni. Ez a konvergenciaprogram keretében 2006-ban elhatározott változás 2007-ben záródott le, s leszámítva a kezdeti zavarokat, morgásokat, véleményünk szerint legalábbis jóra vizsgázott. A hagyományos szakigazgatási szervezetek egy szervezetbe, sajnos nem egy helyre integrálását a mezőgazdaság, élelmiszeripar szempontjából sokkal fontosabb intézkedés, az élelmiszer-biztonsági szervezet egybe történő, az FVM irányítása alá szervezése követte. Bár ez utóbbi intézkedést is sok bírálat érte, és jelenleg is vannak olyanok, akik nem szeretik ezt, a reális értékelés alapján pozitív eredményeket hozott.

Az elmúlt évi jogalkotás, ha most nem is nagyon látszik, és vitáink során sokszor nem erősödik meg ez a hallgatókban, pozitív folyamatokat is eredményezett az ellenzék és kormánypártok között. A génmódosított termékek együtt-termesztésének engedélyezéséről, a hegyközségekről, a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről részben vagy teljességben konszenzussal döntöttünk.

Végül, de nem utolsósorban a jelentés tárgyalása során szeretném megköszönni az FVM dolgozóinak, vezetésének azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel uniós tárgyalásaik során erősítették a magyar agrárágazat pozícióit, hazai tárgyalásaikkal, válságkezelő intézkedésekkel a hazai agrárbékét.

Most pedig engedjék meg, hogy egy kicsit szabadon, de szóljak az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásáról. Magyarországnak komparatív előnyei vannak a világ sok országához viszonyítva, természetföldrajzi adottságainál fogva és egyéb okokból. Ezzel jól kell sáfárkodni. A másik nagy előnyünk az agrárkutatási, -oktatási hagyományainkból adódik. Világhírű kutatók, oktatók menedzselik, fémjelzik az ágazatot, így az Agrárgazdasági Tanácsot is. Ezekre a felvetésekre oda kell figyelni a politikának, a kormánynak és a szakmának is.

Egy kicsit szabadon a felvetésekről.

(10.50)

Én is egyetértek az Agrárgazdasági Tanáccsal, elkerülhetetlen egy olyan hosszú, középtávú, nemzeti közmegegyezésen alapuló agrárstratégia megalkotása, amely iránymutató lehet a következő 5-10 év agrárgazdasági, agrobizniszügyeiben.

A növénytermesztés és állattenyésztés arányában kialakult torzulásokat meg kell változtatni, enélkül növénytermesztési potenciálunkat nem leszünk képesek hasznosítani, foglalkoztatási veszteségeket szenvedünk, esetleg válságról válságra bukdácsolunk. Természetes, ehhez olyan kormányzati támogatást élvező program kidolgozása szükséges, amelyhez anyagi, szervezeti, értékesítési garanciák párosulnak. A hazai birtokpolitikai irányelveknek a fejlődő, feltörekvő gazdák, gazdaságok támogatása mellett a termelés hatékonyságát támogató megoldásokat is kell találni. Ennek érvényesítését az NFA földszerzési, értékesítési tevékenységével kell segíteni. A termékpályákon belül az együttműködés javításával, szélesebb körű integrációval, szövetkezeti formákkal segíteni kell a piaci versenyképességet. Ehhez sok-sok információra és sok-sok kommunikációra, tartalmas kommunikációra van szükség.

Nem szabad belenyugodnunk az európai intervenciós politika visszavonulásába. Európai uniós és hazai viszonylatban is keresni kell a jogi, kooperációs, pénzügyi megoldásokat a termésingadozásból és egyéb okokból eredő piaci zavarok, indokolatlan ármozgások enyhítésére. Foglalkozni kell a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, a megélhetéshez és stabilitáshoz szükséges nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésének gondolatával, és végül azzal a pozitív előnnyel, amelyből vízrajzi helyzetünkből adódóan rendelkezünk.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében én elfogadásra ajánlom, általános vitára alkalmasnak tartom a jelentést, és azt kérem a Ház minden tagjától, a magyar agrárközvéleménytől, hogy figyeljen oda erre a jelentésre, és fontolja meg minden gondolatát.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném biztosítani Ángyán képviselő urat, hogy amit a sorok között olvasott, abban sok a tévedés. Mi nem száz tőkés nagyüzem érdekeit szolgáljuk... (Dr. Ángyán József: Száznyolcvan!) nem is száznyolcvanét, nem is háromszázét, hanem sok ezer magyar gazdaság ügyeit igyekszünk szolgálni. Mondom, amit ott olvas a sorok között, az tévedés. (Dr. Ángyán József: Tények!)

Egyébként meg sok mindenben igaza van önnek, jó lenne, ha minden ügyre, ami fontos a magyar mezőgazdaság számára, a magyar vidék számára, nagyon-nagyon sok pénzt tudnánk áldozni. De van egy bökkenő, képviselő úr: nincs annyi pénz. Így aztán a jobbik megoldást kell választani, ami mindig egy egyezség kérdése és kormányzati politika kérdése, ezt tudomásul kell venni.

A harmadik: joga van önnek ezt sokszor elmondani, hisz ezért ül itt. De akárhányszor elmondja, a pénz akkor is csak annyi, amennyi régebben volt, és én nem hiszem, hogy sokkal többet lehet szánni azokra az elképzelésekre, amik, mondom, helyénvalók, és én bízom benne, hogy lesz még olyan időszaka a magyar költségvetésnek, a magyar gazdaságnak, hogy tud azokra a kérdésekre is pénzt fordítani.

(19.00)

Ilyen lehet egyébként a 2013 utáni időszak, amikor már nem a termelés, hanem a vidékfejlesztés kerülhet a költségvetés középpontjába. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bodó képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. Valamikor szerepelt az Agrárgazdasági Tanács jelentésében a falugazdász-hálózatról említés. Azokban az időszakokban, amikor kérdéses volt a falugazdászok sorsa, amikor tényleg dolgoznunk kellett azon, hogy ne szűnjön meg, lehetőleg a létszáma maradjon változatlan, mert mi is úgy érezzük, ahogy ön, ahogy önök érzik, szükség van még rá, és még talán sokáig, hogyha nem történik meg valami átütő képzés a gazdák körében.

Most azonban azért nem szerepel ebben a jelentésben, mert egy intézménynek a részeként dolgoznak a falugazdászok, és természetesnek tartjuk, hogy továbbra is így fog ez történni.

Amit ön fölvetett azzal a levéllel kapcsolatban, amit tényleg sokszor elmondott, azzal kapcsolatban szeretném biztosítani, hogy a falugazdász-hálózat élt, él és élni fog, hogy egy ilyen fordulattal éljek, és minden településre, oda is, ahol egyébként az önkormányzat nem tudja a feltételeket biztosítani, eljut a hálózat, ha arra van valós igény. Ha nincs igény, akkor nem mennek oda a falugazdászok.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre bejelentem, hogy nem kívánom igénybe venni a hat percet. Szeretném bejelenteni, hogy az előterjesztők nevében és a magam nevében is támogatom ezt a módosító indítványt, mert szövegpontosító, és egyértelműbbé teszi a határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6607. számú törvénytervezetet a mezőgazdasági bizottság 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta. A támogatásunkat - teljesen egyetértve miniszter úrral - azért tudtuk adni, mert adóegyszerűsítést, az eljárási szabályok egyszerűsítését és a feketegazdaság kifehérítését láttuk a törvénytervezetben. Úgy ítéltük meg, hogy teljesíthető a cél, de legalábbis közelebb lehet kerülni hozzá, miszerint az eddigi "kevesen fizetnek több adót" helyett a "többen fizethetnek kevesebb adót" teljesíteni tudjuk.

Mindezek mellett nagy ellentétek alakultak ki a bizottságban, egy dologban azonban egyetértettünk, mégpedig abban, hogy a kisárutermelő őstermelők nyugtaadási kötelezettségét - mármint azoknak, akik a helyi piacokon értékesítik az áruikat - tegyük egyértelművé, mégpedig tegyük egyértelművé a mentességüket. Tudjuk, hogy ez törvényben nehezen fogalmazható meg, azonban úgy látjuk, hogy van járható út, és kérjük az előterjesztőket, hogy ezt a járható utat tegyük közösen egyértelművé.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégiben fejeztük be az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés tárgyalását és fogadtuk el a jelentést. A jelentésből kitűnik, hogy a magyar agrárágazaton belül nagymértékű aránytalanság alakult ki a növénytermesztés és az állattenyésztési ágazat között. Sajnos ugyanez mondható el a növénytermesztésen belül is. Ez és az a tény, hogy a klímaváltozás következtében bekövetkező éghajlati eltérések jelentős eltéréseket mutatnak a gabonatermelésben, vezetett el oda, hogy az egyik esztendőben túl kevés, a másik esztendőben túl sok gabona terem az országban, és okoz gondot hol az állattenyésztésnek, hol a növénytermesztésnek, de mindenképpen azoknak a politikusoknak, akik ezzel a témával kénytelenek foglalkozni.

Ezeket a piaci zavarokat megoldani látszott az az intervenció, amely uniós tagságunk után levezette a problémákat, azonban az uniós szabályok változása megnehezítette ezt az ügyet, és hiába sietett az agrárkormányzat a közraktározásról szóló törvénnyel segíteni - amelyik 1996-ban született, és 2008 kora őszén egy csomaggal próbált segíteni az agrárkormányzat a gazdákon -, ez nemigen hozta meg a várt sikert, jelentősen nyomott árak alakultak ki a gabonapiacon.

Nehezítette a helyzetet az, hogy a pénzpiacon is zavarok következtek be, a bankok óvatosabbá váltak, és csak nagyon vontatottan hívják le azt a pénzügyi lehetőséget, amelyet a magyar kormány az MFB-n keresztül biztosított számukra, így aztán a gazdák problémájára nehezen találjuk meg a megoldást. A gazdák egyre idegesebbek, nyilvánvalóan ez a politikára is rányomja a bélyegét, hisz egyre több érdek-képviseleti szervezet veti fel ezt az ügyet, egyre több hozzászólás, interpelláció hangzik el a Házban, és a problémamegoldás nem halad.

Mi, az agrár-vidékfejlesztési munkacsoportban dolgozó szocialista képviselők abban látnánk megoldást, hogy adjuk meg a lehetőséget a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy ne a kereskedelmi bankokon keresztül - amelyek ugye nehéz helyzetben vannak, féltik a pozícióikat -, hanem az MFB-n keresztül, közvetlenül segítsük a gazdákat, mégpedig úgy, hogy a közraktározáshoz szükséges hiteleket az MFB-n keresztül közvetlenül juttassuk el a gazdákhoz.

Annak érdekében, hogy ezt a kérdést meg tudjuk oldani, a 2001. évi XX. törvény módosítását javasoljuk a Háznak, és reméljük, ehhez a pénzügyi kormányzat támogatását is megkapjuk. Ennek az a lényege, hogy az említett törvény 2. §-át egészítsük ki egy k) ponttal, amely így szól, szó szerint ismertetném: a kormány határozata alapján a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére éven túli lejáratú forgóeszközhitelek és kölcsönök finanszírozásában is vehessen részt a Magyar Fejlesztési Bank.

Azt gondoljuk, ezzel a kiegészítéssel nem szakad meg az MFB-nek az a joga, hogy elsősorban fejlesztéseket finanszírozzon, de mindenképpen lehetőséget biztosít a kormányzat részére, és amennyiben úgy látja, hogy a gazdák vagy az önkormányzatok segítségére kell sietni valamilyen forgóeszközügylet megoldásában, akkor ezt megtehesse. Nyilván nem azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy kivegyük a hitelezés lehetőségét a kereskedelmi bankok kezéből, sokkal inkább azért, hogy serkentsük a bankokat arra, hogy éljenek a lehetőséggel, ezt a hitelt hívják le, és ők finanszírozzák ezeket a folyamatokat.

Azt gondoljuk, ez egy végső eszköz, amellyel fel lehet élénkíteni, meg lehet mozdítani a gazdáknál lévő gabonakészleteket, és ezzel a nyomott árak valamelyest módosulhatnak, s elfogadhatóak lesznek a magyar gazdák, de még az állattenyésztők számára is.

A törvényt a kihirdetéstől számított harmadik napon kérjük hatályba léptetni, és azt kérjük a jelenlévőktől, hogy támogassák javaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Anélkül, hogy vitatkoznék, én azt mondom Karsai képviselő úrnak, hogy teremjen sok és eladható jó minőség, és akkor találjuk meg a módját, mint ahogy remélem, most is megtaláltuk, hogy a gazdák segítségére siessünk, még akkor is, ha ez most tűzoltásnak tűnik, mert ez az. Ez az.

Egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik azt mondták, hogy ezt a problémát gyökeresen meg kell oldani. Ez jött ki egyébként az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentés tárgyalása kapcsán az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásából is, hogy igenis kell egy agrárstratégia, egy nemzeti agrárstratégia, amely rögzíti azokat a legfontosabb sarokpontokat, amelyekkel gyakorlatilag a termeléstől a kereskedelemig, a feldolgozástól a vidék problémájáig minden egyes kérdésre kell egy olyan választ adnunk, amely rövid, közép- és hosszú távon biztonságot adhat a magyar agráriumban dolgozóknak, az onnan élőknek, de az egész ország lakosságának is, hisz az agrárgazdaság nem önmagáért való dolog, hanem az ország ellátásáért dolgozik elsősorban.

Ami a hozzászólásokat illeti, én tisztelettel megköszönöm a támogató hozzászólásokat és azokat a szavakat, amelyekkel óvatosságra intik a majdani végrehajtókat a lehetőség kihasználása során.

(16.20)

Úgy gondolom, hogy a közraktári törvény, az agrár-forgóeszközhitelről szóló termékcsomag, amely megjelent az MFB-nél, de nem hívták le, az a szervezeti rendszer, amelyik bízom benne, hogy kialakul, és az az eszközrendszer, amely a háttérben áll, biztosíték lesz arra, hogy ez a rendszer nem visszaélésekről fog szólni, hanem a problémamegoldásról.

Köszönöm a hozzászólásokat, köszönöm azt, hogy módosító indítvány ismereteink szerint nem érkezett, így a lehető legrövidebb időn belül tudunk dönteni a törvénymódosító javaslat sorsáról, és úgy, ahogy Demendi képviselőtársam mondta, a lehető legrövidebb időn belül megszülethet a kormányhatározat, és beindulhat az a felvásárlási folyamat, az a közraktározási folyamat, amire sokan várnak ma Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A médiafogyasztó emberek többsége sokat hall arról, amiről az erdő közeli polgárok közvetlenül szereznek tapasztalatot: az erdők ellen megindultak a fejszés és motorfűrészes fatolvajok. Sőt, azt is tapasztalják az erdőjáró emberek - magam is -, hogy nagyon sok derékban elvágott fa marad az erdőben torzóként, és ezekből következik az, hogy egyre többen vannak úgy, hogy már belefáradtak a saját erdejük megőrzésébe, és rezignáltan veszik tudomásul az ügyeket. A kitartóbbak próbálják a rendőrség segítségét kérni, sokszor eredményesen.

A legnagyobb baj az, hogy nemcsak a fázó emberek lopják a fát, hanem megjelent a szervezett bűnözés is, és ezek a szervezett bűnözők visszaélnek a fázó, vacogó emberek gondjaival, és úgy terelik el magukról a figyelmet. A kormány egy határozatban már több éve kötelezte az erdőgazdálkodókat, a rendőrséget, a természetvédelmi őrszolgálatot és az önkormányzatokat, hogy működjenek együtt a fakitermelés elleni küzdelemben, ez még nem minden esetben vezetett eredményre.

Sokat hallunk arról, hogy a kormány tervezi valamiféle erdővédelmi őrszolgálat bevezetését. Érdeklődöm: mikor érünk oda, hogy ez a szolgálat elinduljon?

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár úr, azt gondolom, hogy helyes úton indulunk el, amikor nem elsősorban a fázós emberek, a kisstílű fatolvajok ellen kívánunk fellépni, hanem a szervezett bűnözést kívánjuk megakadályozni, a szervezett bűnözés elé kívánunk gátat állítani.

Azok az elképzelések, amikről államtitkár úr beszélt, feltehetően megnehezítik ezeknek a szervezett fatolvajoknak a munkáját, tevékenységét, és bízom benne, hogy a kormányhatározatban említett szervek összefogásával, bevonva a mezőőröket, a polgárőröket, a kisebb mértékű fatolvajlások is csökkenthetők, így aztán beválik az, hogy az erdő mindenkié, az erdőt mindannyian kell hogy őrizzük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, és elnézést kérek az előző intermezzóért, nem tudtam, hogy ilyen rendben folyik a vita.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném, ha abba a hibába esnénk, mint a költségvetést megalapozó törvények vitája során, amikor is folytattuk a költségvetés vitáját, hogy most esetleg az SPS-törvény vitáját folytatnánk. Én bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság kiköszörüli azt a csorbát, amit véleményem szerint a köztársasági elnök úr vétett, ugyanis a törvény beterjesztői nem véletlenül jelöltek meg egy múlt idejű időpontot. Az erre vonatkozó indokaikat majd alkalmas időpontban elővezetik.

Egyébként én teljes mértékben egyetértek Velkey Gábor képviselő úrral, a törvény olyan ügyeket tárgyal, amelyek nagyon fontosak az agrártámogatásokat, a különböző támogatásokat igénybe vevő gazdák számára, mert a legkellemetlenebb az a pénz, amit vissza kell adni. Ha így pontosítjuk a már érvényben lévő törvényt, hogy ez a törvény igyekszik korrigálni, továbbfejleszteni önmagát, akkor azt gondolom, hogy nem lesz, nem fordulhat elő olyan probléma, hogy utólag, pár év múlva vissza kelljen fizetni a gazdáknak a már elköltött pénzüket.

Úgyhogy mi azt szeretnénk, hogyha függetlenül attól a két paragrafustól, folytatnánk az általános vitáját ennek a törvénynek a lezárásig, hogy minél előbb életbe léphessen, és a különböző szervek, szervezetek végezhetnék a munkájukat.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokáig nem hittem a klímaváltozásban. Hittem a Bibliából és a szüleimtől tanult hét szűk esztendő elméletében. Ez nem nagy baj. A baj az, hogy a magyar gazdák sem hisznek, és úgy látom, itt többen vagyunk olyanok, akik még most sem hiszik el igazán, hogy itt bizony komoly változások következhetnek be, olyan szélsőségek, aminek a hatásaira föl kell készülnünk. Magam 2006-ban nagyon keményen védtem ezt az agrárkár-enyhítési programot. Bebizonyosodott, hogy túl kevés volt a jelentkező, túl alacsony volt az összeg, és igazat adok Velkey képviselőtársamnak abban, hogy hiba volt az, hogy azoknak is újra megnyitottuk a lehetőséget, és a hangos szóra bizony adtunk támogatást. Igenis, egyértelműsíteni kell, hogy csak azok kaphatnak támogatást ezután, kárenyhítést pontosabban, akik ebben a rendszerben részt vesznek.

Kedves Képviselőtársaim! Persze lehet, meg kell is követelni a hatástanulmányt, de fejben is el lehet végezni egy olyan számítást, hogy mit jelent 800 forintjával, 2000 forintjával a kárenyhítési alap létrehozása. Nem elég; több kellene, de erre majd később visszatérek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egyetértek e törvénytervezet filozófiájával. Úgy gondolom, hogy meg kell próbálni ezt az utat is. Annál is inkább egyetértek vele, mert ha az elemi károk esetében látja a magyar társadalom többsége, hogy a magyar gazdák is akarnak tenni valamit azért, hogy a káruk enyhüljön, akkor jobban elfogadják azt, hogy a magyar állami költségvetés is betesz ebbe a kasszába.

Még a vidéken élő emberek sem értik akkor, amikor a gazdatársaik bajban vannak, hogy milyen alapon kapnak ők támogatásokat. Csak azért, mert kimennek az utcára? (Dr. Medgyasszay László: Enni akarnak.) Nem értik a kereskedők, nem értik a kisiparosok, hogy ők miért nem kapnak támogatást, ha kár éri őket. Őket is érheti. (Dr. Medgyasszay László: Megmagyarázzák.) Köszönöm szépen, képviselő úr, a magyarázatot. Én most éppen azt csinálom, hogy elmagyarázom, hogy miért fontos ez az agrárkár-enyhítési dolog.

Azt gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyar társadalom szolidáris legyen a gazdatársadalommal, akkor egymással is nagyobb szolidaritást kell vállalnunk. Csak szeretném mondani, hogy a 200 fő feletti nagyüzemek is tudnának, tudnak segíteni egymáson, ha akarnak. Nem szeretnék emlékeztetni, de mégis emlékeztetnem kell a régmúlt KTA-ra, a Kölcsönös Támogatási Alapra. Ezt megcsinálhatják ők is. Egyébként pedig azt gondolom, egyelőre nem az ő problémájuk a legnagyobb problémánk.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a vitát meg lehet nyerni, hogy átgondolt-e a törvény vagy nem átgondolt. Nincs olyan törvény szerintem, amely mindenki számára megfelelően átgondolt, mert mindig lehet valaki, aki azt mondja, hogy tovább kellene ezen gondolkodni. Sőt megint meg lehet buktatni ezt a törvényt, ha átmegy a Házon. Csak egy olyan propagandát kell kifejteni, hogy emberek, ez a csúnya állam már megint adót vet ki rátok. Csak akkor számolni kell a felelősséggel, számolni kell azzal, hogy a magyar társadalom többsége nem ért egyet azzal, hogy a mezőgazdaság, hogy ezek a parasztok már megint tüntetnek, már megint valami plusztámogatást kapnak.

Kedves Képviselőtársaim! Nekünk, politikusoknak, ráadásul azoknak, akik még érdekképviselők is vagyunk, az a felelősségünk, hogy gondoljuk át, kérdezzünk, tegyünk javaslatot, aztán egy kompromisszum mentén fogadjuk el azt a lehetőséget, amit a mai körülmények között ez a költségvetés biztosítani tud - nem kicsit, elég nagyot -, és aztán álljunk ki mellette, mert ez mindannyiunk érdeke, azoknak a parasztoknak is, akik ránk szavaztak, meg azoknak is, akik rátok szavaztak. Higgyétek el, hogy az általános vita után a módosító javaslatokat kell majd úgy összeraknunk, hogy mindenkinek megfeleljen - vagy legalábbis a többségnek - ez a törvénytervezet.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Államtitkár úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottságban komoly vita alakult ki, nem elsősorban a törvénytervezet tartalmáról, hanem az általános vitára való alkalmasság kérdésében.

Mint ahogy már sokszor, újra felmerült az élelmiszerek szabad áramlásának megvitatása, tulajdonképpen ellenzése a fideszes, KDNP-s képviselőtársaink részéről. Sok tekintetben egyetértve azokkal a felvetésekkel, amik ott elhangzottak, hisz nap mint nap tapasztaljuk azokat az élelmiszer-biztonsági szempontból kényes ügyeket, amelyeket most is megemlített a többségi véleményt előadó képviselőtársam, úgy gondoljuk, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy ezek a kétes ügyek megszűnjenek.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A mi véleményünk szerint azonban ez az általános vita is kiindulópont lehet arra nézve, hogy hallassuk a hangunkat. (Dr. Medgyasszay László: Helyes!) Mondjuk el, hogy nemcsak a magyar élelmiszer-biztonságot, hanem az európai élelmiszer-biztonságot is erősíteni kell. Biztosítani kell azt, hogy a schengeni határokon nemcsak keleti irányban, hanem nyugat felől is olyan biztonsági rendszabályok, ellenőrzés kerüljenek megvalósításra - természetesen az Unión belül is -, amelyek biztosítják az élelmiszerek megfelelő minőségét, az alapanyagok megfelelő minőségét.

Azonban azt is látni kell, természetesen hangoztatva azt, hogy a magyar áruk, a magyar élelmiszerek rendkívül biztonságosak, jó minőségűek, hogy ez az előttünk lévő törvénytervezet a magyarok számára is kedvező feltételeket biztosít, hisz azoknak az országoknak kell bizonyítani az esetleges kételyeiket, ahová szállítunk, nem pedig nekünk. Tehát kétoldalú ez a dolog, amikor vitatjuk a tartalmát akár élelmiszer-biztonsági, minőségi szempontból, aközben azt is el kell ismerni, hogy számunkra is tartalmaz előnyös szabályokat.

Mi akkor is úgy láttuk, most is úgy látjuk, hogy ezt a tervezetet, éppen abból kiindulva, amit államtitkár úr is mondott, hogy inkább technikai jellegű, mint tartalmi ügyeket szabályozó törvénytervezet, általános vitára alkalmasnak tartottuk. Úgy gondoljuk, hogy az itt elhangzottak segítséget adhatnak az agrárkormányzatnak, segítséget adhatnak az Unióból idefigyelő politikusoknak, segítséget adhatnak uniós parlamenti képviselőinknek ahhoz, hogy az Unióban lefolytatott tárgyalások során próbáljanak abba az irányba hatni, hogy komolyabb vizsgálatok, feltételek szabályozzák az Unióba beérkező árukat - elsősorban az élelmiszereket, élelmiszer-ipari alapanyagokat -, kövessék nyomon az áruk mozgását, és ezzel mintegy váljon nemcsak az élelmiszer, hanem egyéb áru is biztonságossá, és a kölcsönösség alapján folyjon ez a kereskedelem, ez a mozgás.

Mi 10 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartjuk ezt a törvénytervezetet, és kérjük a Házat, hogy vitassa meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon furcsa helyzet állt elő, amikor kisebbségi előadóként a mezőgazdasági bizottság egy részének a véleményét mondtam el. Most mégis úgy érzem, hogy többségbe került ez a kisebbség, mert végül is folyik az általános vitája ennek a tervezetnek, annak ellenére, hogy a bizottságban többségbe kerültek azok, akik az általános vitára való alkalmatlanságot akarták kimondani.

Úgy gondolom, még ha itt olyan dolgok hangzottak is el, amelyek nem tartoznak szorosan e törvénytervezethez, akkor is hasznos ez a rövid vita, mert segíti az agrárminisztert a következő időszak tárgyalásai során, akinek nem elsősorban arról kell meggyőznie uniós minisztertársait, hogy a magyar áru vagy a magyar élelmiszer-biztonság a legjobb a világon, hanem arról, hogy az európai élelmiszer-biztonságot javítani kell, növelni kell, kölcsönösen segíteni kell egymást abban, hogy rossz minőségű, egészségtelen áru ne kerüljön be a piacainkra. Ezzel is az agrártermelőket, az élelmiszer-feldolgozókat segítjük ebben a nehéz helyzetben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság az Országgyűlés elnökének kérésére december 3-ai ülésén megtárgyalta a Medgyasszay László képviselő úr interpellációjára adott választ, és mint ahogy az már várható volt, a mezőgazdasági bizottság 11 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében elfogadta az államtitkár úr kiegészített válaszát.

A képviselő úr a választ azért nem fogadta el - idézek -, nem teheti meg, mert az alappal nem ért egyet, tehát általában az egész szolgálati szervezettel nem ért egyet.

Itt az a probléma, hogy nem azt a kérdést tette fel, hanem azt a kérdést tette fel, hogy a tévedések beismerése vagy klientúraépítés folyik. Azt egyébként a bizottság ülésén is elfogadta, hogy klientúraépítés nem folyik, mert végül is a pályázók közül mindenki, aki beadta a pályázatát, feltehetően el is nyerte - akkor még ezt mondhattuk - a tisztséget. Egyvalaki nem adta be, ő nem is kaphatott elismerést, nem fogadhatta el a minisztérium a pályázatát.

A tévedések beismerésével kapcsolatban pedig azt mondta az interpelláló képviselő úr, hogy végre az örökös bírálat eljutott a minisztériumig, és belátták, hogy változtatni kell a szervezeten belül. Természetesen nemcsak azért kellett változtatni, mert a minisztérium belátta, hogy nem úgy működik a szervezet, mint ahogy azt a kezdet kezdetén elképzelték - vagy elképzeltük -, hanem azért, mert az új kihívásokhoz újfajta vezetési szerkezetre-szervezetre van szükség. Hiszen a rendelkezésre álló forrásokat sokkal körültekintőbben, szervezettebben kell felhasználni, és ez csak akkor lehetséges, hogyha egy függetlenített, menedzser típusú vezető áll a megyei MGSZH hivatalok élén, akinek nem kell egy külön szakmára ügyelni, hanem a koordinációra kell odafigyelni. De nemcsak ezért, hanem azért is szükség volt főigazgatói pályázat kiírására, mert az új európai szabályoknak megfelelően újabb feladat adódott számára: a keresztmegfelelés intézményének kell eleget tenni.

Úgyhogy mindezeket figyelembe véve - az államtitkár úr válaszát, a képviselő úr reagálását - a mezőgazdasági bizottság többsége úgy döntött, hogy elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek a képviselő úr által feltett interpellációra államtitkár úr válaszát.

Köszönöm szépen a meghallgatást.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen is eléggé indulatosan szólaltam meg, elnök úr mondta is, hogy lehet, hogy egy kicsit kisebb vehemenciával kellene, nehogy megrepedjenek a falak.

Tulajdonképpen a cím váltotta ki nálam az indulatot, az interpelláció címe; nem annyira a tartalma, hisz végül is a képviselőknek joguk van bármilyen kérdést feltenni, megvitatni, csak ez a kérdésfeltevés már eleve olyan ingerlő volt számomra. Beismertétek a tévedéseteket? Klientúrát építetek? Ez azt sugallja, amire államtitkár úr is utalt, hogy tulajdonképpen rossz az egész működés, nem jól működik az MGSZH, ráadásul olyan embereket akarnak odatenni ezek az FVM-es vezetők, akik nem alkalmasak a feladatra, csak valamiféle pártkötődések kapcsán akarják őket kiválasztani.

Egyáltalán ilyenről szó se volt, ezt képviselő úr is elismerte végül is, hogy nem a tévedések beismeréséről van szó, nem klientúraépítésről van szó; de hogy világos legyen, hogy miről is van szó, szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy folyamatosan azt kapja most a kisebbségi kormány, előtte az SZDSZ-MSZP-kormány, hogy csökkentse a költségeket, adjon több pénzt ide, adjon több pénzt oda.

(15.40)

De azt mindenki tudja, a kormányok nem pénznyomtatással foglalkoznak, hanem hogyha több pénzt akarnak adni az egyik helyről a másikra, akkor bizony reformokat kell bevezetni. Ezeknek a reformoknak az egyike volt az, hogy megpróbálta az FVM összevonni a szakigazgatási szerveket a jobb együttműködés érdekében. Ez részben meg is valósult, bár az, hogy az egyik szervezet vezetője volt az egész megyei hivatal vezetője, egy kicsit akadályozta a munkát. A hivatalnokok, az egyes részegységek vezetői elkezdtek azon meditálni, hogy most miért éppen ő a főnök. Most egyértelművé vált, ki az, aki menedzseli, összehangolja a munkát. Azt gondolom, ettől hatékonyabbá is fog válni a munka, nemcsak az egyes szakigazgatási szervnél, hanem az egész hivatalnál. Adott esetben az élelmiszer-biztonsági munka is hatékonyabbá válhat, mert - elismerve az állatorvosoknak mint az élelmiszer-biztonság legfőbb letéteményeseinek a munkáját - az agrármérnökök is tudnak adott helyzetben segíteni az állatorvosoknak egyes élelmiszer-biztonsági vagy akár állat-egészségügyi akciók megszervezésénél, bonyolításánál.

Úgyhogy azt gondolom, ez a kérdés végül is egy jó választ hozott ki itt a parlament előtt, és kérem a képviselő urat is, hogy fogadja majd el ezt a választ. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rólunk, magyarokról az hírlik a világban - rajtam ez látszik is -, hogy szeretjük a hasunkat. A magyar szokások szerint az ünnepeken, az ünnepek előtt sok pénzt költünk mi, magyarok egyrészt ajándékokra - ezzel most nem kívánok foglalkozni, az egy fogyasztóvédelmi kérdés, ha idehoznám -, másrészt sokat költünk élelmiszerre.

Különösen igaz ez most karácsony és szilveszter előtt, amikor is az ünneplés az együttléten túl nálunk nagy reggeliken, nagy ebédeken és nagy vacsorákban mutatkozik meg. Az utóbbi időben sajnos egyre csökken az a szokás, amikor is vidéken az emberek saját maguk hizlalták a hízót, nevelték a pulykát, termelték a zöldségeket. Ma már sokkal inkább az üzletekben és sajnos helyenként olyan feldolgozóüzemekben - amelyekről majd szólok egy pár szót - és üzletláncokban szerzik be az élelmiszereket, az élelmiszer-alapanyagokat.

Az utóbbi években a médiából láttuk, hogy mik történnek zugüzemekben, és tapasztaltuk azt is, hogy milyen problémák adódnak az üzletláncok áruival kapcsolatban. Most, hogy megalakult egy egységes élelmiszer-biztonsági hálózat, nagyon fontos dolog, biztonságban vagyunk-e ebben az időszakban.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Államtitkár úr, köszönöm a válaszát. Úgy gondolom, hogy amint államtitkár úr mondta, ilyenkor, nagy kampányok előtt van hajlam rá, hogy rossz minőségű áru is esetleg piacra kerüljön, azért nagyon fontos és jó dolog, hogy a hatóságok összefogása nyomán van egyfajta félelem azokban, akik vissza akarnak élni az áruikkal. Nagyon jó az az együttműködés, ahogy a Csillagszóró II. hadművelet során - hadd nevezzem annak - együttműködnek az élelmiszer-biztonsági és egyéb hatóságok, és bízva abban, hogy kevés rossz minőségű áru fog a polcokra kerülni, most már csak egy dologra kell vigyáznunk: mértékkel együnk, és akkor nem kell félni attól, hogy elrontjuk a hasunkat.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság december 3-ai ülésén megvitatta a hatodik erdőtörvény-tervezetet, és 12 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta azt. A bizottsági ülésen megállapítottuk, hogy igen hosszú és tartalmas egyeztetés után alakult ki az erdőtörvény-tervezetnek ez a változata, amely tartalmában megőrzi azokat az erdészeti igazgatási szabályokat, formákat, amelyek jól működtek eddig is, alkalmazkodva persze a kor követelményeihez, igyekezve levetkőzni azokat a felesleges bürokratikus szabályokat, amelyek zavarták az erdőgazdálkodók és a hatóság együttműködését.

A másik dolog, amit a bizottsági ülésen kiemelten jónak tartottunk, a szabad rendelkezésű erdők bevezetésének lehetősége, amely biztosítja azoknak az erdőt telepíteni akaróknak a szabad mozgását, korlátozott szabad mozgását, ami azért mindenképpen gyarapítja a magyar erdők állományát, azonban a tulajdonosok szabadsága valamivel jobb, mint azoké, akik állami támogatással vagy valamilyen más támogatással telepítenek erdőt. A másik, amit kiemelten támogattunk, az erdővédelmi szolgálat megszervezése. Úgy gondoljuk, hogy az az aktualitás, ami egyre többször felvetődik a parlament soraiban is és kint a közéletben, mindenképpen szükségessé teszi egy olyan őrszolgálat bevezetését, amelynek segítségével az erdészeti szakszemélyzet és mindazok a szervek, amelyek az erdő védelmében együttműködnek, meg tudják akadályozni az erdők sérelmére elkövetett bűntetteket, tetteket.

Ugyanide tartozik, és a támogatásunkat ezért is adtuk e mellé a törvénytervezet mellé, mert a fa, a kitermelt fa útjának megszervezését is biztosítja.

(21.00)

Úgy gondoljuk, hogy e két ügy együtt még tovább szolgálja az erdők ügyét.

Természetesen az is kiderült, hogy a többszöri egyeztetés - amely a természetvédők és az erdészek között zajlott - még nem zárult le. Ezért is jó, hogy ez a vita elnapolódik, és az általános vita folytatásáig, majd lezárásáig lesz még idő arra, hogy azok a vitás kérdések, amelyek eddig felmerültek és még ezután is fel fognak merülni, beépíthetők lesznek az új erdőtörvénybe, mindannyiunk megelégedésére.

Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy támogatható ez az erdőtörvény-tervezet, és kérhetjük a Háztól, hogy tartsa általános vitára alkalmasnak, vitassa meg, és majd fogadja el.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A tejágazat válságos helyzetbe jutott. A tejfelvásárlási árak 2008 tavaszától folyamatosan csökkennek. Jelenleg a termelési önköltséget sem fedezik. Az ágazat, a termelők köréből származó információk szerint az áruházláncok nagy volumenben tárgyalnak 60 forint/doboz áron a másfél százalékos zsírtartalmú UHT tej és 650 forint/kilogramm áron félkemény sajtok behozataláról.

Szintén termelői körökből származó információk szerint a 2009. év vonatkozásában az összes tejfeldolgozó csökkentett számú szerződést kötött meg vagy kíván megkötni, így ezen ok miatt már most jelentős feszültség érzékelhető a termelők körében. A legnagyobb feszültség azon beszállítóknál alakult ki, akikkel az általános gyakorlattól eltérően a cégek korábban nem kvótaévre vonatkozó szerződést kötöttek, hanem naptári évre szóló szerződés került megkötésre. Sajnos a legkilátástalanabb helyzet a kistermelőknél van, akikkel a feldolgozók szerződéskötési hajlandósága igencsak alacsonynak mondható.

A hazai tejfeldolgozóknál mára jelentős készletek halmozódtak fel elsősorban sajtból, de egyre több sovány tej, tejpor és vaj a raktárakban marad.

(15.20)

A rendkívül nyomott EU-s és világpiaci árak gyakorlatilag lehetetlenné teszik a tejtermékek exportját, ami további árcsökkentésre és a termelés visszafogására ösztönzi a feldolgozókat.

Kérdezem az államtitkár urat: mit tesz az agrártárca a tejágazat válságának kezelésére? Milyen EU-s és hazai eszközök állnak rendelkezésre a helyzet javítására, és ezek közül melyik alkalmazását tervezi a minisztérium? (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Valószínű, ön is emlékszik arra, hogy a sertéshús felvásárlási árának csökkenése milyen következményekkel járt a sertéságazat termelőinek körében, és mára már ott tartunk, hogy húshiány van Magyarországon, és a mostani euró-forint ár viszonylatában bizony egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a feldolgozók is.

Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy ebben a helyzetben találják meg a tejtermelők, a feldolgozók és talán még a kereskedők is azt az összhangot, hogy a biztos ellátás érdekében a legoptimálisabb árat próbálják megállapítani, ami még megfelel a termelőnek, elfogadható a feldolgozónak, és végül a fogyasztó is megbízható áron jut hozzá a termékhez.

Kérem, hogy ehhez segítsék hozzá az ágazatot. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvénytervezet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról többéves, többfordulós egyeztetés után nyerte el mai tartalmát. A törvénytervezetet először szinte teljes elutasítás fogadta a szakma részéről. A mai állapot majdnem teljes, de legalábbis relatív konszenzuson nyugszik. Néhány tisztázandó kérdés még folyamatban van az erdőgazdálkodók és a természetvédők között.

A 2005-ben még törvénymódosításként elindult tervezet 2007-ben egy teljesen új törvénytervezetet eredményezett. Az egyeztetési munkában az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagosz, az Erti, a Megosz, az egyetemi tanszékek és tudományos konferenciák működtek közre.

A 108 paragrafusban megfogalmazott, 65 oldalon megjelenő tervezet részletesen fogalmazza meg a cél- és eszközrendszert a motiváló tényezőkkel együtt. A 13 fejezet átfogja az erdők ügyének egészét az erdő rendeltetése és az üzemmódtól az erdő igénybevétele és megosztásán át az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírságig. Foglalkozik azokkal a fogalmakkal, meghatározásokkal, amelyek a szakmai közbeszédben, vitákban egyértelműsítenek, az erdő telepítésétől az erdőápolási feladatokon át a fa kitermeléséig. Egyértelműsíti az erdőigazgatás, az erdővédelem szabályait, mozzanatait.

A törvény előkészítése során egymásnak ellentmondó bírálatok érték a tervezetet: túlságosan részletes, míg mások szerint túlságosan liberális, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem szabályoz minden egyes előforduló gyakorlatot, ami persze nem is lehet egy törvény feladata. Ha saját véleményemet mondhatom, több vonatkozásban megengedőbb szabályokat tartalmaz a hatályosnál, például a szabad rendelkezésű erdők ügye, ugyanakkor a kor kihívására megfelelően reagál az erdővédelmi szolgálat bevezetésével, a faanyag nyomon követésére utaló kitétellel. A bírságok vonatkozásában - ez az erdőgazdálkodók véleményével is egyezik - túlzottan szigorúnak tartom. Én valahol a két szélső vélemény között ítélem meg a törvénytervezetet. Átalakulóban levő társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink vonatkozásában megfelelőnek, hosszú és középtávon egy sokkal tömörebben megfogalmazható erdőtörvény kiindulási alapjának tekintem az előttünk levő tervezetet.

A törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő mint életközösség és élőhely fennmaradását, továbbá hogy az erdő a hármas funkciójának, azaz a környezetre, a társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásával hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidékfejlesztéshez, a környezeti állapot javulásához, hogy csak néhányat említsek; azaz az emberi élet fenntartásához, az egészséges környezethez fűződő alapjog alapján.

Az erdőtörvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre, az erdészeti tevékenységet szolgáló földterületre. Nem terjed ki arborétumra, közparkra, egy hektárnál kisebb vagy a fák tőnél mért távolsága szerint 20 méternél keskenyebb sávokra, hogy csak néhányat említsek.

A tervezet aszerint, hogy a szóban forgó erdő hogyan keletkezett, a természetességi állapot figyelembevételével természetszerű erdőket, származékerdőket, átmeneti erdőket, kultúrerdőket, faültetvényeket határoz meg, különböztet meg, és rögzítteti az erdészeti adattárban. Itt kell megemlíteni, hogy az erdőgazdasági tevékenységet - és ez hatja át az egész törvénytervezetet - úgy kell végezni, hogy az természetességi állapotot ne romboljon.

Sokak által vitatott, de a racionális gazdálkodás szempontjából abszolút elfogadható szabály a védelmi és közjóléti erdők körébe nem tartozó, öt hektárnál kisebb erdő tulajdonosi cseréjének lehetősége - földcsere, erdőcsere -, amelyek során behajtott ellenértéket az erdő javára, tulajdon megszerzésre, telepítésre kell fordítani. Az erdő haszonbérbe adása azonban részünkről is vitatott kérdés.

A másik vitatott ügy a szabad rendelkezésű erdők ügye, amely az erdészeti hatóság engedélyével, de nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült, e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősített terület, és így tovább és így tovább, közte a tulajdonos kérelme alapján kérelmezett önerdősülés.

Szabad rendelkezésű erdőkre a törvénytervezet károsítók elleni védelemre, káros tevékenységek elleni védelemre, az erdő talajának védelmére, az erdőtűz elleni védelemre, valamint bizonyos eltérésekkel az erdő telepítésére, nyilvántartására, a fakitermelésre, az erdő látogatására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát nem szabados, hanem a már meglevő erdőállomány érdekeit figyelembe vevő szabad rendelkezésű erdőről van szó. Előnye: növelheti a fával borított terület nagyságát, és nem terheli a támogatási keretet.

A harmadik vitatott kérdés az engedélyezési eljárás körül alakult ki. Ennek lényege: a körzeti erdőtervben megszabott feltételeket kielégítő, a gazdálkodó által benyújtott erdőtervet az erdészeti hatóság jóváhagyja, engedélyezi.

(10.00)

Ezt követően a gazdálkodónak csak éves bejelentési kötelezettsége van. Ezzel a hatóság mintegy mentesíti magát a határozathozatal mint bürokratikus aktus alól, s marad ideje a tőmelléki folyamatok tartalmasabb ellenőrzésére.

A tervezet - az évszázados igazgatási hagyományok és eredmények figyelembevételével - foglalkozik az igazgatatási és erdőgazdálkodási egységek kialakításával, az erdőgazdálkodó és a hozzá kapcsolódó nyilvántartás szabályaival. Ez nyilván jogszabály-alkotási követelmény, de ettől alakul úgy a törvénytervezet, hogy túlságosan hosszúvá válik.

A tervezet alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter legfeljebb 16 fővel országos erdőtanácsot hoz létre, amely véleményt nyilvánít jogszabálytervezetekről, hosszú távú fejlesztési elképzelésekről, a vagyonkezelésről - és így tovább -, javaslatot tesz az erdővédelemmel, kutatással, erdészeti képzéssel, védelemmel, fenntartással kapcsolatos kérdésekben.

A tanácsban egyenlő arányban vesznek részt az erdők ügyével foglalkozó kormányzati szervek, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekeit képviselő szervek, az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézetek, az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, turisztikai és ismeretterjesztő szervezetek.

A törvénytervezet a rendeltetés céljától függően védelmi, közjóléti és gazdasági rendeltetésű erdőket különböztet meg. A rendeltetés megváltoztatásáról a tervezet úgy rendelkezik, hogy azt az erdőgazdálkodó kérésére az erdészeti hatóság engedélyezheti. Közérdekből - hatáskörükön belül - a miniszterek is kezdeményezhetik a rendeltetés megváltoztatását.

Ha már szóltam a rendeltetésről, szólni kell arról is, hogy ha a rendeltetés meghatározására vagy megváltoztatására közérdekből kerül sor, akkor az erdőgazdálkodó kárát és többletköltségét a kezdeményezőnek meg kell térítenie, és kezdeményezését az erdészeti hatóság számára a megállapodással együtt be kell mutatni.

A tervezet rendelkezik az erdőfelújítási eljárásokról és a fakitermelés módjáról is, amelyeket alapvetően az üzemmód határoz meg. Az üzemmód lehet: vágásos, szálaló, átalakító, valamint faanyagtermelést nem szolgáló. A szálaló üzemmód akkor alakul ki, ha felújítási kötelezettséggel járó véghasználat nem keletkezik, a faállomány fakészlete állandó, a korösszetétel változatos, folyamatos erdőborítás van.

Az üzemmódot új erdő telepítésekor a helyi viszonyok, az állomány és fafajta-összetétel alapján - kivitelezési terv jóváhagyásakor - az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg. Az üzemmód megváltoztatásának engedélyezése is ugyanezen hatóság jogkörébe tartozik. Védett természeti területen a természeti védelmi kezelésért felelős szerv kezdeményezheti a változtatást.

Az egyeztetési folyamat egyik eredménye, hogy a természetvédelmi civil szervezetek és a törvényt beterjesztő minisztérium között megállapodás született a védett erdőterületeken folytatandó üzemmód vonatkozásában, amit nyilván majd módosító indítvánnyal tudunk átvezetni a törvényen.

Az erdővagyon védelméről, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységről az állam a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályok, miniszteri rendeletben történő szabályok megalkotásával, hosszú távú körzeti erdőterv készítésével, az adattár működtetésével, a bejelentési, engedélyezési rendszerrel gondoskodik. Mindezekről e törvényben és külön jogszabályokban foglaltak alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel közösen köteles gondoskodni. A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el.

Az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának törvény szerinti végzését az állam különös előírásokkal ellenőrzi, hisz a fenntartási, védelmi és haszonvételi tevékenységet az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni.

A különleges szakmai előírások ismertetését mellőzve szólni kívánok még az erdővédelem egyes kérdéseiről. A tervezet a VI. fejezetben, az 50-61. §-okban foglalkozik a növényi, állati és egyéb szervezetek, az úgynevezett biotikus erdőkár, a vadállomány, az erdőt veszélyeztető egyéb tevékenység, a hó, a jég, szél okozta kár - az abiotikus kár - kérdéseivel. Ezekben a szakaszokban az erdőgazdálkodó, az erdővédelmi szolgálat, a vadászati hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatait rögzíti a tervezet. Részletesen foglalkozik ez a fejezet a tűz elleni védelemmel, e vonatkozásban az erdőgazdálkodó, a kijelölt tűzrakó helyen tüzet gyújtó, az erdészeti hatóság, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladataival.

A törvény VII. fejezete a 62-70. §-okig foglalkozik az erdei haszonvétel főbb szabályainak rögzítésével. Ezek: a fakitermelés, az erdészeti szaporítóanyag-gyűjtés, a vadászati jog gyakorlása, a gomba, vadgyümölcs, moha, virág és gyógynövény gyűjtése, a méhészeti tevékenység - és így tovább -, amelyekkel kapcsolatban alaptétel, hogy nem károsíthatják, veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget, a felszín alatti és felszíni vizeket, az erdő talaját, természetes felújítását, a védett természeti értékeket, az erdei életközösséget. A haszonvétel szabályait a törvény, illetve bizonyos vonatozásban e törvény felhatalmazása alapján az erdőgazdálkodó határozza meg.

A haszonvételek közül a legdrasztikusabb beavatkozás a fakitermelés. Fakitermelést az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendeltetésű erdőből történő kitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A fakitermelés végrehajtója köteles a munka végzésére az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot - annak másolati példányát - magánál tartani. Ezek a későbbiek során a kitermelt fa szállításánál, a szállítólevélen való feltüntetéssel tehetik átláthatóvá a fa útját.

Az általános vita megkezdése óta eltelt időben folytatódott az egyeztetés a szakmai és a természetvédő szervezetek, a törvényt előkészítő FVM-es és KvVM-es hivatalnokok, szakemberek és a természetvédők képviselői között. Az egyeztetések konszenzuskeresők, szakmailag magas színvonalúak és kulturáltak voltak, de ami még ennél is fontosabb: eredményesek. A vita persze valószínűleg folytatódik a törvény elfogadása után is, és ez nem baj. Nem baj, mert tapasztalataim szerint az előzőekben leírt vita közelebb viszi a feleket, csökkenti a két fél között ma még tapasztalható, a kívülálló számára szinte érthetetlen ellentéteket.

Ezek után bátran mondom ki: a T/6934. számú törvénytervezet elnyerte azt a formáját, amelyet fő vonásaiban, filozófiájában az érdekeltek, érintettek, érdeklődők elfogadnak, tehát alkalmas általános vitára. Persze még javítható és javítandó, tökéletesíthető a tervezet. Mi, szocialisták is készen állunk erre, és várjuk képviselőtársaink javaslatát is.

Miközben egy szinte teljes körűnek nevezhető politikai-társadalmi-szakmai konszenzus kialakulásáról szóltam, nem hagyhatom szó nélkül azokat a felvetéseket sem, amelyek a közeljövőben megválaszolásra, megoldásra várnak. Ilyen a teljesség igénye nélkül például a zöldrendőrség megalakításának felvetése, amelynek keretén belül a javaslatok szerint összevonásra kerülnének egységes eszközök és jogosítványok gyakorlásával a természetvédelmi, erdő-, mező- és vadőrök, és átmenetileg az erő alkalmazásával védhetnék a természet, a társadalom érdekeit.

A másik felvetett kérdés, hogy választ kell adni arra a kérdésre, hogy ki kezelje a védelem alatt álló erdőket. Erre a kérdésre reményeink szerint választ adnak az állami tulajdonú erdőknél most megkötésre váró vagyonkezelési megállapodások, amelyek, remélem, hosszú távon meghatározzák a kezelés ügyét.

(10.10)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt egy olyan erdőtörvény megszületésében érdekelt, amely a kor lehetőségeinek megfelelően a legmesszebbmenőkig képviseli a természet, a társadalom és az erdő érdekeit. Ennek megfelelően készek vagyunk további egyeztetésre és a konszenzussal megszületett módosítások átvezetésére.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól értettem, Örvendi képviselőtársam a törvény hiányosságaként említette, hogy nem gondoskodik arról az esetről, amikor mondjuk, egy szervezett fakitermelő társaság letermeli az erdőt, csődbe viszi a társaságot, és utána a tulajdonosnak kell a pótlásról gondoskodni. Szerintem a törvény 66. §-a éppen erről gondoskodik, mert azt mondja, hogy a tarvágásszerű fakitermelés végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti. Még azt is leírja, mit lehet elfogadni: bankgaranciát, hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt vagy államkötvényt, és így tovább, és így tovább. Úgyhogy ez a része nem gond.

Amit említett egyébként, az engedély nélküli kitermelést, letermelést, vagy ha másképp mondjuk, lopást - ha magyarul mondjuk -, az azzal kapcsolatos felvetését, azt hiszem, mindannyian ismerjük, és meg kell próbálni mindent megtenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ilyen jellegű beavatkozásokat, különböző módszerekkel: törvényi, szociális és egyéb módszerekkel. Mert tényleg nem hozhatjuk hátrányos helyzetbe azokat a tulajdonosokat, azokat az erdőgazdálkodókat, akik hosszú távon gondolkodva erdőt telepítenek a földjeiken.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! A genetikai sokféleség megőrzése a világ szinte minden részén fontos kérdésként merül fel napjainkban. A termesztésben lévő fajták eltűnése, a fajtaválaszték beszűkülése a növénytermesztés és -nemesítés több területén egyre aggasztóbbá válik, ezért a világ jelentős nemesítőtársaságai, valamint több ország intenzív genetikaianyag-begyűjtő kampányba kezdett.

Magyarország több évtizede európai szinten mérve is igen magas színvonalú génmegőrzési tevékenységet folytat a szántóföldi növények vonatkozásában és a szőlő-, gyümölcsfajok esetében is. Az ország különböző génbanki gyűjteményeiben mintegy 80 ezer szántóföldi zöldség- és növényfajmag mintája, közel 7 ezer gyümölcstétel, mintegy 5 ezer szőlőtétel, 5 ezer erdészeti tétel szerepel.

Hogyan tudja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ennek a munkának a folyamatosságát biztosítani, amikor a növényi génmegőrzéssel foglalkozó intézményeit átadta részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, részben több felsőoktatási intézménynek?

Az elmúlt évben ismereteink szerint a tápiószelei Agrobotanikai Központ fejlesztése érdekében beadásra került a pannon vadbank kialakítására egy Life Plusz pályázat. A pályázatban foglaltak megvalósítását a KvVM is támogatta, elősegítve ezzel a termesztett növények génmegőrzésén alapuló vadon élő növények genetikai anyagainak megőrzését, fenntartását. Miben segíthet Tápiószele működése, a pályázat elnyerése, és melyek azok a garanciák az intézmény stabil működését illetően, amit az FVM tud biztosítani?

A pécsi, egri, kecskeméti, badacsonyi szőlőtermesztő kutatóintézetek átadásra kerültek az egyetemekhez. Az érdi, fertődi, ceglédi és újfehértói kutatóintézetek jelenleg az MNV Zrt. kezelésében vannak. A 2018/2006-os kormányhatározat szerint a vagyonkezelő szervezet korábban az intézet privatizálását tervezte, jelenleg a szőlészeti kutatókhoz hasonlóan az egyetemeknek történő átadását készíti elő.

Amennyiben ezek átkerülnek az egyetemekhez, hogyan kíván segíteni, mit tervez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a növényi génmegőrzés hazai fenntartása érdekében?

Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Az interpellációmra adott válaszát elfogadom. Nagyon örülök, hogy egyformán látjuk a génmegőrzés fontosságát. Annak is örülök, hogy folyamatban van a pályázat kiírása, amely ezeknek az intézményeknek a működését részben biztosítani fogja. Bízom abban, hogy a tápiószelei pályázat nyerni fog az uniós versenyben, és sikerül megőrizni az eddig még el nem rakott növényi magvaknak a sorsát.

A borászati kutatóintézetekkel kapcsolatban az lenne a kérésem, hogy az FVM próbáljon abban segítséget adni, hogy a borvidéki minősítésben ezek az intézetek közre tudjanak működni, ezzel is segítve a bor minőségének javulását.

Köszönöm a válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendi képviselő úrral már a bizottsági ülésen is vitába keveredtünk, mert én az ügybuzgalmat nagyon támogatom, de ezzel a javaslatával éppen hogy szűkíti a rendelkezésre álló időt, hisz a javaslat szerint tíz hónap áll rendelkezésre, az ő javaslata ezt a lehetőséget nyolc hónapra szűkíti le. Ha ezt átgondolja, akkor gondolom, nem veszi rossz néven, hogy mi ezt a módosító indítványt nem tudjuk támogatni. Egyébként minden módosító indítványt, ami jó volt, támogatunk, de ezzel pontosan szűkíti a lehetőséget.

A másik megjegyzésem - ha már van időm a két percben, és ígérem, hogy nem fogom többször megnyomni a gombot - a kényszerhasznosítással kapcsolatos. Én azt gondolom, hogy a kényszerhasznosítás a vadászok körében egy olyan fenyegetettségi állapotot jelent, amit pontosan értenek, és igyekeznek a rendelkezésre álló, a törvényben meghatározott rendelkezési időn belül megoldani ezt a problémát. Ugyanis a kényszerhasznosítás azt jelenti, hogy lehet, hogy ők soha többet ezt a jogosítványt nem kapják vissza, mert a vadászati hatóság úgy dönt, hogy nem alkalmasak a vadászati jog gyakorlására.

Köszönöm szépen.

HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Úgy látszik, hogy nem vagyok egy igaz ember; azt ígértem, hogy nem kérek szót még egyszer. De ez a másik nagy vitapont volt közöttünk a bizottsági ülésen, több mint egy óra hosszát vitatkoztunk ezen. Abban mindannyian egyetértünk, hogy egy klímaváltozás szakaszába léptünk, még akkor is, hogyha most éppen elég eső van, talán egy kicsit sok is. Azonban ahhoz, hogy a magyar gazdaságok, kis-, középgazdaságok megfelelő biztonsággal megfelelő minőségű terméket tudjanak előállítani, elengedhetetlenül szükséges az, hogy az öntözés lehetőségét biztosítsuk számukra, és segítsük abban a hiányban őket, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor egy jogosítványt kapjon, aki öntözni akar, hogy a telki szolgalmi jogot gyakorolhassa.

Egyébként minden egyéb ügyet rendez a polgári törvénykönyv meg most már egy kapcsolódó módosító is, hogy minden olyan kárt, amit a szolgalmi jog tulajdonosa, gyakorlója okoz a tulajdonosnak, a föld használójának, azt megtérítse - ez nem kérdés. Úgyhogy azokról a felvetésekről, amelyeket a képviselő úr mondott, hogy mennyi az a méter, meg hogy, azt gondolom, van annyi esze a magyar parasztnak, hogy nem a leghosszabb úton vezeti a földjéhez a szükséges vizet, és még annyi esze is van ráadásul, hogy nem mélyárokban, hanem csőben vezeti. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nyugodt szívvel támogathatják ezt a módosító javaslatot, meg fogják hálálni majd a gazdák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)