Felszólalás adatai

DR. SÁNDOR KLÁRA, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság 2008. április 29-én megtárgyalta azt a javaslatcsomagot, amely annak érdekében módosítja a közoktatási és a gyermekvédelmi törvényt, hogy az esélyegyenlőség megvalósulását elősegítse. A bizottság tagjainak többsége úgy ítélte meg, hogy a javaslatcsomag több fontos intézkedést is tartalmaz, amelyek megtárgyalása és későbbi hatályba helyezése is előrelépést jelenthet abban, hogy a magyar iskolarendszer különbségeket teremtő jellegét megszüntessük. A bizottság tagjai közül többen is kiemelték, hogy fontosnak tartják a javaslat azon elemét, amely azt célozza, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél fiatalabb korban kerüljenek az oktatási rendszerbe.

Ez a kívánalom természetesen már korábban is megjelent, de úgy tűnik, több ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy ezeknek a gyerekeknek a szülei minél korábban és rendszeres óvodáztatást igényeljenek. Erre tartalmaz most megoldási javaslatokat a törvénymódosítás.

A szegregáció hatékonyabb felszámolását célozza a javaslat azon pontja, amely átalakítja a szegregációs mutatók kiszámításának módját. Korábban a szomszédos körzetekhez viszonyították, hogy egy-egy iskolában milyen arányban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek; az új szabályozás ennél kevésbé törékeny rendszert javasol, mert nem a szomszéd körzetekhez, hanem egy átlagos mutatóhoz képest állapítja meg a szegregáció mértékét, és egyben lehetővé teszi azt is, hogy az esetlegesen kialakuló szegregált intézményeket fokozatosan meg lehessen szüntetni.

A bölcsődei ellátó hálózat bővítését szolgálja a törvényjavaslatnak az az eleme, amely a kistelepüléseken lehetővé teszi az egységes óvoda és bölcsőde létrehozását. A bizottság egyetért ezzel az intézkedéssel, de többen is megfogalmazták, hogy az összevont bölcsőde és óvoda létrehozását nemcsak az 1500 lakosnál kisebb településeken indokolt engedélyezni, hanem a 10 ezer fő alatti településeken is.

A bizottság tagjainak többsége egyetért azzal a javaslattal, hogy az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében lehessen kötelezni a súlyos beilleszkedési zavarokkal küzdő diákokat és szüleiket arra, hogy nevelési tanácsadást vegyenek igénybe, ha az iskola nevelőtestülete ezt a jegyzőnél kezdeményezi, és a jegyző elrendeli.

A törvénymódosítás másrészt lehetővé kívánja tenni, hogy ha az oktatási hivatal azt állapítja meg, hogy az egyenlő bánásmód követelményei sérülnek, és sérül a diákok tankötelezettségének teljesítése, akkor az Oktatási Hivatal közvetlenül is hozhasson létre tanulói jogviszonyt, hogy egyetlen gyerek se maradhasson ellátatlanul.

A bizottság tagjai közül többen is egyetértően emelték ki a javaslatcsomagnak azt az elemét, amely lehetővé teszi, hogy az egyes kistérségekben kialakult nagyméretű oktatási társulások vezetésére a fenntartó főigazgatót, a tagintézmények élére pedig igazgatót nevezzen ki, hogy az egyes intézmények pedagógiai vezetése hatékonyabb lehessen.

Összegezve: az oktatási és tudományos bizottság tagjainak többsége a javaslatcsomagot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)