Felszólalás adatai

DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A szociális törvény 1999. évi LXXIII. törvénnyel történő módosítása valóban érintette a 4. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozott kereső tevékenység fogalmát.

Erre a pontosításra azért volt szükség, hogy a jogalkalmazók számára egyértelművé tegyük az egyébként a törvény korábbi rendelkezéséből is következő szabályt. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását szociális helyzetüktől függően azok a munkanélküli személyek kaphatják, akiknek a munkanélküli-ellátásra való jogosultsága lejárt, és ezt követően sem biztosítható a foglalkoztatásuk.

A támogatás mellett a kereső tevékenység csak szigorú korlátok mellett lehetséges. A jogszabály ezt úgy határozza meg, hogy kizárólag olyan, nem rendszeres munka végezhető, melynek havi ellenértéke nem több, mint a támogatás összegének a fele, ez jelenleg 6140 forint. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása alatt tehát rendszeres kereső tevékenységet folytatni nem lehet. Ebben az esetben szünetel az ellátás folyósítása, nevezetesen ha mégis ilyen kereső tevékenységet folytat valaki.

A törvény nem tesz különbséget a kereső tevékenység jellegében, tehát hogy munkaviszonyról van-e szó vagy vállalkozóról, rendszeres munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyról, mezőgazdasági őstermelőről s a többi, az abból származó jövedelem szerint tehát nem tesz különbséget. A jövedelem nagyságától függetlenül a törvény nem engedi meg, és korábban sem tette lehetővé az ellátás megállapítását és folyósítását a rendszeres kereső tevékenységet folytatók részére.

A szociális törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja úgy határozza meg a kereső tevékenységet, hogy minden olyan munkavégzéssel járó tevékenységet annak kell tekinteni, amelyért ellenérték jár. E meghatározás szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység a bevétel nagyságától függetlenül kereső tevékenységnek minősül. Jelzem, hogy más tevékenységet folytatók, így a vállalkozók, a megbízási jogviszonyban állók esetében sem állapítható meg a támogatás, függetlenül bevételük nagyságától, illetve szünetel az ellátás folyósítása, hiszen rendszeres kereső tevékenységet folytatónak minősülnek.

Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben, különösen az őstermelők vonatkozásában jogbizonytalanság volt tapasztalható, szükségesnek tartotta a tárca a törvényi rendelkezés egyértelmű megfogalmazását. Tehát a törvénymódosítást követően nem állt elő új helyzet, melyet igazol az a levél is, amelyet Kökény Mihály még népjóléti miniszterként '98-ban a Magyar Agrárkamara főtitkárának írt e tárgykörben. A levél lényegében arról a tényről és indokairól tájékoztatta a főtitkár urat, hogy az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyek számára nem folyósítható jövedelempótló támogatás. Tehát, szeretném hangsúlyozni, szó nincs a rendelkezések szigorításáról, pusztán a kereső tevékenység fogalmának a pontosítására került sor a legutóbbi módosításkor.

És még valami, amiről érdemes szót ejteni: a kormánynak nem az a politikája, hogy a segély mellett munkát adjon, hanem az, hogy a segély helyett munkát biztosíthasson, és ez irányba igyekszik módosítani a munkanélküli-ellátások szabályait. Éppen ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni arra, hogy a szociális ellátásokat olyanok kapják, akiknek a megélhetése más módon semmiképpen nem biztosítható, aki számára pedig lehetséges, munkaalkalmakat teremtsünk.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)