Felszólalás adatai

DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az uniós csatlakozási tárgyalásaink során elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a közeljövőben Magyarország reményeink szerint lezárhatja a közlekedéspolitikai fejezet egyeztetését. Eredményes tárgyalásainkhoz azonban elengedhetetlen, hogy a jogharmonizáció terén is maradéktalanul végrehajtsuk vállalt feladatainkat. Ezeket tartalmazza az egyes közlekedési törvények módosításáról a tisztelt Ház elé beterjesztett javaslatunk. A javaslatban három meghatározó közlekedési alágazati törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I., a vasútról szóló 1993. évi XLV., valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XLVII. számú törvény módosítására teszünk javaslatot.

Mint már említettem, a javaslat célja elsősorban a jogharmonizáció, emellett azonban helyet kaptak az értelmezést megkönnyítő, így a jogbiztonságot erősítő új fogalommeghatározások is.

Sorra véve az egyes alágazati törvényeket: a közúti közlekedésről szóló törvény módosításait a hatályos szabályozások közötti koherencia megteremtése, az állami közúthálózat egységes útgazdálkodási rendszerének kialakítása s nem utolsósorban a már említett jogharmonizáció megteremtése indokolja. Az állami kezelésben lévő autóutak üzemeltetése és fenntartása területén minőségi javulást kívánunk elérni azzal a javaslattal, hogy az úthasználati díjból keletkező bevételeket erre a célra is fel lehessen használni. Jogharmonizációs célokat szolgálnak azok a javaslatok, amelyek a közlekedési hatóságokat jogosulttá teszik a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról, a közúti járművezetők utánképzéséről, a közúti áru- és személyszállításról, továbbá a járművezetők szakirányú továbbképzéséről keletkező személyes adatok kezelésére.

A vasúti törvény módosításának célja, hogy megteremtse a jogi keretet, és megadja a szükséges felhatalmazásokat a közösségi jog hazai jogrendbe illesztéséhez. Ennek megfelelően a törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi a pályavasút és vállalkozói vasút számviteli szétválasztása mellett a személyszállítás és az árutovábbítás számviteli különválasztását is. Szintén uniós előírásnak teszünk eleget akkor, amikor legkésőbb 2004. január 1-jével létrehozzuk a vasúttársaságtól független pályakapacitás-elosztó és pályahasználatidíj-megállapító egységet.

A közösségi szabályozás követelményeinek megfelelően lehetővé kívánjuk tenni, hogy az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel rendelkező külföldi vasút is igénybe vegye. Ez a rendelkezés egyébként csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkról szóló törvény rendelkezése alapján lépne hatályba.

A légi közlekedésről szóló törvény módosításai azokhoz az uniós szabályozásokhoz igazodnak, amelyek a légi közlekedésben az egységes piac kialakításának befejező szakaszát jelentik. Emellett szándékaink szerint hozzájárulnak a légi közlekedés biztonságának további javításához.

Ennek megfelelően javaslatot teszünk arra, hogy a szakszolgálati engedéllyel rendelkezőket, illetve a repülőtéri munkavállalókat szigorúbb ellenőrzésnek lehessen alávetni. Mivel az ilyen jellegű ellenőrzés személyes adatok kezelését igényli, meg kell teremteni ennek törvényes lehetőségét. Ezért kérünk felhatalmazást a belügyminiszternek, hogy a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a légi közlekedés védelme érdekében az ellenőrzés alá vonható munkavállalók körét.

Javaslatunkban az uniós szabályozással összhangban határozzuk meg a légi szabadságjog tartalmát. A közösségi jog szerint ugyanis nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni a légi fuvarozók között. E közösségi rendelet hatálya alól a Magyar Köztársaság ugyan átmeneti mentességi igényt kíván érvényesíteni, mégis indokolt ezen alapvető jog megjelenítése a törvényben.

Módosulnak a légi közlekedési hatóság adatkezelési jogosultságával kapcsolatos szabályok is. Tekintettel arra, hogy a légi közlekedési hatóság a tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadása során személyes adatokat is kezel, meg kell teremteni az összhangot a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi CXIII. törvénnyel is.

A javaslat kiegészíti a légi közlekedési törvényt a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér fogalmával. Az utóbbi időben ugyanis felerősödtek az igények a jelenleg katonai repülőtérként üzemelő repülőtereken a nyilvános polgári szektor megnyitására s az ezáltal megvalósuló közös használatra. Ezen repülőtereknél fenn kell tartani a honvédelmi miniszter elsődleges felelősségét a fejlesztésre és megszüntetésre vonatkozóan, amelyre a jelen módosítás nélkül nincs lehetőség.

A közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacához való hozzáférésről szóló EK-irányelvvel teremt összhangot az a kiegészítés, amely kimondja, hogy a repülőtér üzemeltetésével összefüggő egyes tevékenységek nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadása jelentős előrelépést eredményez a hazai közlekedési szabályozás európai jogrendhez közelítésében. Meggyőződésem, hogy a módosítások tovább erősítik a közlekedés biztonságát, hozzájárulnak az egységes jogértelmezéshez, egyúttal pedig további piacnyitási lehetőségeket teremtenek. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni szíveskedjenek.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. Elnök asszony, köszönöm az időt. (Taps a kormánypártok soraiban.)