Felszólalás adatai

DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A képviselő asszony kérdésében két olyan jelenséget érintett, amely mindkettő nagyon fontos, és mindkettővel sajnálatos módon számolnunk kell és szembe kell nézni. Úgy, ahogy mondta, szociológiai kutatások felmérései is mutatják azt, hogy a társadalmi rétegződésben vannak kedvezőtlen tendenciák, és azt is, hogy a háztartások összetétele valóban előnytelenül változatlan.

A kérdés csak az, hogy mi az, amit az állam tehet, és milyen egyéb lehetőségeink vannak. A biztosítási rendszerek, így ezen belül a nyugdíjrendszer is bizonyosfajta válaszokat ad, tehát ismeri és kezeli az egyedülállóvá válás kockázatát. A hozzátartozói nyugellátásokon belül az özvegyi nyugdíj ma már differenciált módon biztosított a saját jogán nyugdíjas és a nyugdíj nélkül hátramaradt társ részére. A gyermeket nevelő özvegy nemcsak özvegyi nyugdíjat, hanem árvaellátást is kap annak érdekében, hogy az egyedülállóvá válás növekvő terhei mérséklődjenek.

A társadalombiztosítás mellett a szociális ellátórendszerben is figyelmet fordítunk az egyedülállóságból eredő hátrányok kompenzálására, úgy a családi támogatások, mint egyéb szociális juttatások kiemelten kezelik az egyedülállókat.

A családi pótlék rendszerén belül az egyedülálló szülők magasabb összegű ellátásban részesülnek, mint a gyermeket házastársukkal, élettársukkal együtt nevelők. Megjegyzem, hogy az egyedülállókkal azonos elbírálás alá esnek persze a más hátrányos helyzetben élők, a rokkantak, fogyatékosok stb.

A segélyezési rendszer két szempontból is megkülönbözteti az egyedülállókat. A jogosultsági feltételeknél magasabb a jövedelmi értékhatár, másfelől pedig magasabb a támogatási összeg is. Ez nemcsak a szociális törvényben szabályozott juttatások, mint például az idős korúak járadéka esetén van így, hanem többnyire az önkormányzatok is hasonlóképpen szabályoznak a rendeleteikben.

Természetesen nemcsak anyagi, hanem pszichés kérdés is egyedülállónak lenni. Itt mentális támogatásra is szükség van. Komoly erőfeszítéseket teszünk, és ezeket folytatni is kell. A személyes szociális szolgáltatások útján a családsegítőkről, az idősek klubjáról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és egyéb hasonló intézményekről érdemes szót ejteni.

Köszönöm szépen.