Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem hallgattam jó szívvel azt, amit Németh Szilárd mondott, pipáljuk ezt most ki, és gyorsan ezt a technikai, jogtechnikai átvezetést akkor eszközölje a Ház. Úgy gondolom, hogy ebben a Házban akár a bányászati törvény kapcsán, akár bármi más kapcsán többször ejtettünk arról szót, hogy valójában amit mi hiányolunk, az az a fajta stratégiai tervezés és annak a követése, amit annyiszor emlegetünk. Az energiát, illetve az energiával való gazdálkodást ma nagyon sokszor kampánycélokra, nagyon sokszor átláthatatlan és néha nehezen megfejthető célokra használja a kormány, és nyilvánvalóan így a stratégiai tervezés mint ilyen, önmagában egyfelől elképzelhetetlen, másfelől ez ténylegesen egy sodródás.

Négy éve nem sikerült beszámolni az energiastratégia teljesüléséről, és négy év alatt, én úgy gondolom, hogy nem csak technikai módosításokat kellett volna végrehajtani. Tehát én úgy gondolom, ahogyan Tóth Bertalan képviselőtársam elmondta, nemcsak az Országgyűlés határozatait, de a kormány határozatait is komolyan kellene venni. Államtitkár urat interpelláltam ebben az ügyben, államtitkár úr válaszolt rá. Kettő, a hazai ásványvagyon felmérésével, kitermelésével, a hozzá való képzés elindításával kapcsolatos, egy Baranyára, egy Borsodra vonatkozó kormányhatározat van, amelynek a végrehajtásával nem tudom, hogyan állunk. Valószínűleg készülnek papírok, látunk PR-akciókat egyébként a volt bányászvárosok környékén, a valódi cselekvés az, hogy Márkushegyen a kormány bezárta az utolsó mélyművelésű bányát.

Értem a hivatkozási alapokat, viszont mi mondtunk olyat, ami ezen változtathatott volna, és meg lehetett volna őrizni nemcsak 300 embernek a munkahelyét, hanem meg lehetett volna őrizni egy szakmakultúrát, meg lehetett volna őrizni egy Magyarországon, úgy gondolom, hogy pótolhatatlan és kifejezetten nagy múltú szakmát. Ebben nem jár most élen a kormányzat, ígérgetések vannak, ad hoc döntések vannak azért, mert kampány volt. Ezt megértjük, ez általában azért így szokott lenni, viszont akkor ezt vagy be kell vallani, hogy bocsánat, nem jól mondtuk, nem ez fog történni. Nem szabad elindítani vájárképzést és vájárképzésre hívni embereket akkor, amikor tudjuk, hogy csak 10-15-en jelentkeznek, és nem kell sajtótájékoztatót tartani a Komló melletti bányatelepen, hogy ott most elindul majd a kitermelés. Azóta ott az égadta világon semmi nem történt, február végére ígérték, március közepe van. Nyilván türelemmel vagyunk, csak hogyha már az energiastratégia és az energiafüggetlenség szóba jön, akkor úgy gondoljuk, hogy ezt érdemes megemlíteni.

Az energiastratégia kapcsán azt is érdemes megemlíteni és fölkérdezni, hogy hogyan állunk a 2020-as célokkal, és hogy miért nem változtattunk akkor az energiastratégián, amikor legalábbis nem emeltünk be olyan fontos ügyeket, amelyek itt voltak ez előtt a Ház előtt; ahogyan azt Tóth Bertalan is mondta, például a Paks II. beruházást, de ilyen volt a rezsicsökkentés ‑ nem mondjuk, hogy ez nem hatott az energiapiacra ‑, és hogyan és miképpen fog hatni az energiapiacra az állami közszolgáltató. Ha az a cél, hogy ezeket ne tudjuk, és ne tudja az ellenzék, és ne tudja a közvélemény, akkor lehet ezzel az időt húzni, de nyilvánvalóan akkor a későbbiekben fogjuk feltenni ezeket a kérdéseket, de jobb volna, ha ezekre a kérdésekre akár ebben a vitában vagy akár egy direkt erre a kérdéskörre rendezett napirenden meg tudnánk beszélni azokat a gondolatokat, amelyekkel mi is hozzá tudunk ehhez állni esetleg konstruktívan.

Enélkül viszont azt lehet látni, lehet, hogy most már primer oldalon az, hogy milyen energiaforrásokra van majd szüksége a kormánynak, ezt a kormány saját hatáskörében eldöntheti, azt értjük, viszont azt, hogy ennek milyen hatása van és a kormány további intézkedéseinek milyen hatásai vannak arra a stratégiára, amiről négy éve nem esett szó ebben a Házban, arról úgy gondoljuk, hogy az pedig elfogadhatatlan.

Ebben a tekintetben sodródás van, ad hoc döntések vannak, ígérgetések vannak, és nincsen stratégiai gondolkodás egy olyan fontos ügyben, mint az energia. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)