Készült: 2024.09.20.06:31:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2015.03.16.), 114. felszólalás
Felszólaló Lázár János (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökséget vezető miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:08


Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget, és hadd kezdjem azzal, hogy nagyra értékelem Szilágyi György képviselőtársamnak azt a törekvését, hogy egy ilyen komoly szakmai kérdésben elmélyül, és ezzel a kérdéssel is támogatja a kormányzat munkáját, hiszen önmagában az, hogy a kérdésről szólhatunk, nagy segítséget jelent, és ezt nagyon is komolyan gondolom.

Először is szeretném, ha az Országgyűlés illetékes bizottságai ‑ szinte minden bizottság illetékes ‑ lehetőséget adnának arra, hogy Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság elnöke tájékoztathatná az Államreform Bizottság eddigi munkájáról minden egyes országgyűlési képviselőtársamat, hiszen alapos, igaz, csendes, de nagyon alapos és nagyon eredményes, sőt tanulságos fél esztendő után vagyunk. Tehát a bizottságok számára készen állunk arra, hogy az Államreform Bizottság, amely az Állami Számvevőszéktől a minisztériumokon keresztül, korábbi közigazgatási területeken dolgozókon át jó néhány társadalmi csoportot, szervezetet, szakmai szervezetet integrált a munkájába, a tanulságokról tájékoztassa önöket.

Az államreformnak kivételesen a korábbi évekkel szemben nem az a célja, hogy pénzt vegyünk ki az állam működtetéséből, hiszen azzal a helyzettel kell szembesülnünk, hogy az OECD-tanulmányok alapján a magyar állam által az állam működtetésére fordított források az Európai Unió átlagával egybeesnek.

(16.20)

A foglalkoztatás aránya nem, de a költségek, a működtetési költségek hasonló nagyságrendűek. Persze mindenre lehet számot találni, ezért nem találom bölcsnek, ha ebből az irányból közelítünk.

A jó megközelítés az, hogy ha megváltoztatjuk az államot ‑ ami mindig kockázattal jár, hiszen ráadásul Magyarországon nagyon sokan pesszimisták a bizonytalan változásokkal kapcsolatban, és úgy gondolják, hogy jó az, ahogy most mennek a dolgok, és ne változtassunk semmit sem, de ha változtatunk ‑, akkor pontosan tudnunk kell, hogy miért tesszük ezt. Két oka mindenképpen van a mostani államreformnak. Először is az a meggyőződésünk, hogy az állam által biztosított szolgáltatások ‑ ön a bürokráciát említette ‑, ahogy az ember az ügyeit az államnál el tudja intézni, az túl komplikált, túl bonyolult, nagy költséggel működik, ráadásul aránytalan terhet jelent minden választópolgár számára. Ezt a miniszterelnök úr sokkal határozottabban, időnként radikálisabban szokta kifejezni; nagy igazság rejtőzik a szavaiban.

A másik megközelítés, hogy vajon a 3-4 százalékos tartományban fenntartható versenyképesség, gazdasági növekedés hogyan fokozható. Az a vélelmünk, hogy a bürokrácia radikális csökkentése három területen ‑ ezek: az építésügy területe, az európai uniós pénzek hozzáférése és egy nagy adóeljárási reform megvalósítása ‑ a lakosság és a vállalkozások számára jelentős mértékben hozzájárulhat gazdasági versenyképességünk további növekedéséhez és így a gazdasági növekedéshez is.

Az Államreform Bizottság kapcsán hadd jegyezzem meg, hogy a többen a kevesebb benne van. Az ön által kérdezett államreform II. tartalmazza a közigazgatás- és közszolgáltatás-korszerűsítési programot is. De az államreform foglalkozik még más kérdésekkel is. A közigazgatási és közszolgáltatási operatív program, amely sok száz milliárdot jelent ‑ 260 milliárd forintról beszélünk a következő hét évben ‑, feltételezi azt, hogy a közigazgatás és a közszolgáltatás átalakítására rendelkezünk egy világos tervvel. Február 24-én jelent meg a kormany.hu-n a Miniszterelnökség által közzétéve ez a program, amelyet korábban ‑ az ön kérdésére válaszolva jelzem ‑ hatvan társadalmi szervezettel egyeztettünk, ezek között voltak tudományos szervezetek, Akadémia, voltak érdekképviseletek, voltak szakszervezetek, közigazgatási kar, és ez után a társadalmi vita után juttattuk el a programot Brüsszelbe.

Brüsszelben az a kérdés merült fel ‑ szintén a kérdésére válaszolva ‑, hogy vajon a közigazgatás átalakítása az ügyintézési határidőt rövidíti vagy sem, továbbvisz-e bennünket az elektronikus kormányzás irányába, megkönnyíti-e az ügyintézést a választópolgárok számára. Ezeket a kérdéseket meg fogjuk válaszolni. Várhatóan március-április hónapban kerül elfogadásra az Európai Bizottság által a program, és kezdődik meg az egész rendszer átalakítása abba az irányba, hogy az ügyfeleknek könnyebb legyen, a gazdaság pedig versenyképesebb. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai