Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, aminek általános vitája június 10-12. között 30 órás időkeretben lezajlott. A költségvetési törvényt a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta. Mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton az ő véleményüket is ismertetem.A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Úgyhogy azoknál a bizottságoknál, akik nem tettek külön észrevételt, csak ezt fogom jelezni.

A tárgyaló bizottságok véleményei. A Költségvetési bizottság véleménye alapján a kormány által előterjesztett 2021. évi költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása és a járványügyi készültség fenntartása áll, valamint az elmúlt tíz év közösen elért eredményeinek megőrzése. Megállapíthatjuk, hogy a kormány 2021-ben is segíti a gyermekvállalással összefüggő akadályok elhárítását, a saját otthon megteremtését, elismeri a nagycsaládosok többlet-erőfeszítéseit.

A költségvetésben 2021-ben közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. Ez több mint 67 milliárd forinttal magasabb, mint a 2020-as költségvetésben szereplő támogatások. 2010-hez képest közel két és félszeresével, összesen mintegy 1360 milliárd forinttal többet fordít a kormány a magyar családok támogatására.

Jövőre folytatódik az otthonvédelmi és otthonteremtési program, a falusi CSOK is. Az egygyermekes családok a második gyermek után 1 millió forint jóváírást kaphatnak jelzálogalapú kölcsöntartozásukból, további gyermeket vállaló családok számára a harmadik gyermek esetén a kölcsöntartozásból leírható összeg az állami támogatás révén már 4 millió forint lesz. Ahogy mindig is hangsúlyoztuk, ha munka van, minden van. Ennek szellemében a munkahelyek létrehozása és megtartása a mostani költségvetés másik kiemelt célkitűzése.

Harmadik elemként pedig szeretném felhívni a figyelmet a 2021-ben új elemmel bővülő család- és nyugdíjasvédelmi programra. Ez az új elem nem más, mint a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ez négy ütemben fog megtörténni. Első lépésként a nyugdíjasok 2021-ben, a januári nyugdíjon felül egyheti nyugdíjat fognak kapni. Ezt követően három év alatt, vagyis 2024-től már teljes egyhavi nyugdíjban fognak részesülni a nyugdíjra jogosultak.

Tekintettel arra, hogy a kormány a jövő évi költségvetést 4,8 százalékkal tervezte, így várakozásaink szerint jövőre szintén lehetőség lesz nyugdíjprémium biztosítására. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre közel 327 milliárd forinttal lesz magasabb, mint az idei esztendőben. A 2021. évi költségvetés 3 százalékos inflációval számol, így a nyugellátások összege várhatóan ennyivel fog emelkedni.

A járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések, így például a bértámogatási program és az adócsökkentések eredményeként a költségvetés hiánya és az államadósság 2020-ban a korábban tervezettnél magasabb lesz. Ugyanakkor 2021 végére a nemzeti össztermék arányában várhatóan 69,3 százalékra csökken, a 2020. év végére várható 72,6 százalékról. Ugyanakkor az államháztartás hiánya az elmúlt évekhez megszokott módon jövőre sem fogja meghaladni a nemzeti össztermék 3 százalékát.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium működési költségvetése 2021-ben, 2020-hoz képest a várható nemzetiössztermék-növekedést meghaladó mértékben nő, az inflációt meghaladó mértékben nő a külképviseletek működési költségvetése, és kiemelten nőnek az Információs Hivatal személyi juttatásai és felhalmozási kiadásai. A minisztérium központi igazgatására, és a külszolgálaton lévő mintegy 1500 diplomata személyi juttatásaira is az ideinél nagyobb összeg áll rendelkezésre.

(15.50)

Az exportfejlesztés és beruházásösztönzés intézményrendszere, vagyis a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat a jövő évben is ugyanakkora támogatásban részesül, mint ebben az évben, kiigazítva a 3 százalékra tervezett inflációval.

Folytatódik az évek óta sikeres Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok, és az idén induló csángó-magyar együttműködési program is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészült a koronavírus-járvány utáni világ kihívásaira a 2020. év után a 2021. esztendőben is.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. Magyarország az elmúlt évben a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választotta. Az elmúlt évek kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai nem egymással ellentétesek, hanem akár egymást erősítő célok.

A kormány elfogadta a 2050-ig szóló hosszú távú klímastratégia alapelveit. Erre alapozva elkészült az a stratégia, amelynek mentén Magyarország fokozatosan 2050-ig klímasemleges országgá válhat. Hazánk az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén.

A jövőre való tekintettel a cél a gazdaság klímasemleges átalakítása. A kormány csaknem 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését, a hazai tulajdonú vállalkozások, a gazdaság klímasemleges átalakítását célzó beruházásokat. A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megkezdődik a zöld államkötvény kibocsátása a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozására. Ez a lépés európai szinten is jó példája annak, hogy egy szuverén nemzetállam miképpen léphet fel proaktívan a klímavédelem területén. A klímasemleges gazdaság költségeit a klímarongálókkal kell megfizettetni, tehát a nagy szennyező országokkal és a nagy szennyező vállalatokkal.

A 2018-as statisztikák szerint az Unió szén-dioxid-kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. A volt szocialista országok ugyanakkor a közösség összes kibocsátásának csak egyötödéért felelnek, ennek több mint kétharmadát Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozta.

Magyarország egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátása 5,4 tonna, így az ország a Közösség teljes kibocsátásának csak 1,4 százalékáért felelős. A kormány célja, hogy a 2021. évi költségvetés által a jövő évben is biztosítsa a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált és a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználását. Ennek egyik eszköze egy egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetése. A másik pedig a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer működtetése. Ennek a céljára 2021-ben 34,3 milliárd forint forrás fog rendelkezésre állni.

A hulladékgazdálkodási feladatok támogatása, a feladat 2021. évi kiadási előirányzata 14 milliárd 438,2 millió forint. Az energiapolitika fókuszában Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll, a fenntarthatóság a fogyasztói teherbíró képesség és a versenyképesség figyelembevételével.

Jövőre a központi és az önkormányzati alrendszerekben majdnem 500 milliárd forint áll rendelkezésre energetikai, klímapolitikai modernizációra. Ezenkívül több mint 500 milliárd forintot fogunk fordítani a következő évben környezetvédelemre, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésével kapcsolatos projektek finanszírozására, a zöld államkötvények sikeres kibocsátásának köszönhetően.

A Gazdasági bizottság véleménye. A 2021. évi költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása áll. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap magában foglalja a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat.

A kormány másik célja, hogy legalább annyi új munkahely jöjjön létre, ahányat a járvány tönkretett. A költségvetés a gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül a következő évben 2550 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít.

A 2021. évi költségvetésben mintegy 2115 milliárd forint fog rendelkezésre állni egészségügyi célokra. Ez közel 918 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormányok által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben, és mintegy 156 milliárd forinttal magasabb, mint az ebben az évben erre fordított kiadások összege. A magyar gazdaság eredményeit a koronavírus-járvány hatásaitól meg kívánjuk védeni; az ehhez szükséges források biztosítottak.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A 2021. évi központi költségvetés a jövő évben is a családok és a biztonság költségvetése lesz mindamellett, hogy kiemelt figyelmet fordít az egész világunkat sújtó világjárvány magyarországi hatásainak enyhítésére is. A kormány rövid idő alatt olyan átfogó gazdaságvédelmi akciótervet tudott letenni az asztalra, amely hosszú távon fenntartható és érdemben enyhíti a világjárvány negatív gazdasági hatásainak begyűrűzését Magyarországra.

Ezzel párhuzamosan azonban nem feledkezett meg a kormány arról sem, hogy minden szükséges forrást biztosítson és biztosítani tudjon belső biztonságunk fenntartásához, valamint országhatáraink hatékony védekezéséhez az illegális migrációval szemben. 2021-ben hazánk 93 milliárd forinttal fog többet fordítani a rendvédelmi területre, mint ebben az évben. 2010-hez képest pedig mintegy 504 milliárd forinttal többet fordítunk a rendvédelem működtetésére. Ezek a költségvetési növekmények hozzájárulnak ahhoz, hogy ezzel a biztonsági kockázatokkal terhelt világunkban Magyarország az eddigieknél is hatékonyabb módon tudja megvédeni külső határait, szavatolni tudja belső biztonságunkat.

A Nemzetbiztonsági bizottság számára teljesen egyértelmű, hogy a biztonság alapvető nemzeti érték, amelyből a kormánynak nem szabad engednie, hiszen biztonság nélkül nincs béke, biztonság nélkül nincs gazdasági fejlődés, és biztonság nélkül egy országnak kiszámíthatatlanná válnak a mindennapjai.

Mindezekre figyelemmel megállapítjuk, hogy a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat nemcsak a családok támogatásához és a magyar gazdaság védelméhez járul hozzá, hanem a polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását, továbbá így az ország képes lesz megvédeni határait az illegális migráció elleni küzdelemben, és időben fog tudni reagálni az Európában váratlanul felmerülő biztonsági kockázati tényezőkre is.

(16.00)

A Honvédelmi bizottság, a Népjóléti bizottság, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, az Igazságügyi bizottság nem tett külön véleményt, ők csak megállapították, hogy a törvény megfelel a jogszabályi követelményeknek.

A Kulturális bizottság véleménye. A költségvetésben mintegy 70 milliárd forinttal több lesz az oktatás ügyére fordított tétel, valamint a kulturális terület költségvetési sarokszámai sem változnak a válság ellenére sem. A kormánynak kifejezett szándéka, hogy a kulturális ágazatot támogatásban részesítse.

A Mezőgazdasági bizottság véleménye. Amint azt láthatjuk, a 2021. évi költségvetés szerkezetében változások történtek az eddigiekhez képest, így a Nemzeti agrártámogatások, valamint az Öntözésfejlesztés alcím a XLVII. fejezet, a Gazdaságvédelmi Alap alá került, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet.

2021-ben agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 782 milliárd forint kerülhet kifizetésre, amelyből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 94 milliárd forint, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásra 29,5 milliárd forint, tisztán uniós finanszírozású közvetlen támogatásokra 455 milliárd forint, az uniós társfinanszírozással működő vidékfejlesztési program és a magyar halgazdálkodási operatív program működésére összesen 203 milliárd forint lesz fordítható.

A Nemzeti agrártámogatások alcíme a 2021. évi költségvetési javaslatban 78,5 milliárd forintban került beállításra, amely magában foglalja a korábbi nemzeti agrártámogatások előirányzat mellett a tanyafejlesztési program, a zártkerti program, valamint az állattenyésztés támogatása előirányzatot is.

Fontos, hogy az agrárium és a környezetvédelem céljaira rendelkezésre álló források meghaladják az előző évieket. Amint láthatjuk, ez a növekedés a jelenlegi helyzet tükrében különösen értékelendő. A 2021. évi költségvetési tervezet a korábbiakhoz képest, de leginkább a 2010 előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére, és továbbra is stabilitást tud nyújtani az ágazat számára. Megállapítható, hogy költségvetési oldalról a további jó működéshez szükséges források rendelkezésre állnak.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. Magyarország 2021. évi központi költségvetése biztosítja a 2010-ben elkezdett nemzetpolitikai programok folyamatosságát; a magyar nemzet megerősítését célozza mind a Kárpát-medencében, mind a diaszpórában. Magyarország Kormánya biztos keretet ad a jövő évi költségvetésben is a külhoni családok támogatására, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének biztosítására, a kultúra, az oktatás fejlesztésére, a magyar közösségek megerősítésére. Folytatódnak a sikeres nemzetegyesítő programok, így a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program. Immár második éve, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá került a csángó-magyar együttműködési program támogatása. Kijelenthetjük, hogy a program indulása előtt sajnos Csángóföld volt az egyik legelhanyagoltabb nemzetrész. Az idei év 532 milliós előirányzata jövőre 1 milliárd 500 millió forintra fog növekedni, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Csángóföld fejlesztése is a többi magyar területtel együtt történjen.

Szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével működik a Gazdaságvédelmi Alapon belül a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatása. Ennek révén az elmúlt években soha nem látott vállalkozásfejlesztési projektek valósultak meg, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtéséhez. Eddig számos gazdálkodó családot, vállalkozót ért el ez a támogatás. A kis összegű mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési támogatásoktól egészen a nagy, komplex beruházásokig mindenki megtalálhatta a számításait az anyaország nyújtotta lehetőségek között. Végül megemlítendő a Bethlen Gábor Alap támogatása, ezzel a kerettel működhetnek különféle nemzetpolitikai programok, idetartozik a nagy múltú Rákóczi Szövetség támogatása, valamint a „Határtalanul!” program támogatása.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. 2010 óta Magyarország stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytatott, tartósan alacsonyan tartotta az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. A koronavírus-járvány azonban példátlan kihívás elé állította hazánkat a közelmúltban.

A kormány az elmúlt hónapokban is több rendkívüli intézkedést tett az emberek életének, a gazdaság, a munkahelyek és a családok védelme érdekében. Ezen intézkedésekre alapozva készült el Magyarország 2021. évi költségvetési javaslata is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A költségvetési javaslatból kiderül, hogy a kormány kiemelt célja, hogy a magyar gazdaság a lehető leghamarabb visszaállhasson arra az európai szinten is kiemelkedő növekedési pályára, amelyet az elmúlt tíz évben sikerült elérnie. Első számú prioritás a magyar emberek munkahelyének védelme és új munkahelyek teremtése, hiszen jól tudjuk, megtapasztalhattuk: ha munka van, akkor minden van. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései együttesen a magyar nemzeti össztermék mintegy 20 százalékát mozgatják, mindemellett biztosítják az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is. Üdvözölendő, hogy a munkaerőpiaci nehézségekre a kormány nem segélyezéssel, adóemeléssel és megszorításokkal, hanem munkahelyteremtéssel, bértámogatással és a gazdaság újraindítását célzó komplex akciótervvel reagál.

Összességében tehát megállapítható, hogy a kormány által beterjesztett 2021. évi költségvetés a válsághelyzetre gyorsan és eredményesen reagáló, a gazdaság talpraállítását elősegítő intézkedések összessége, amely jól szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit.

Az Európai ügyek bizottságának véleménye. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 1605 milliárd forint jut Magyarországra jövőre, mind a költségvetésben megjelenő beruházási és strukturális alapok, mind a költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. És mielőtt megköszönöm a figyelmüket, szeretném itt is megköszönni a Pénzügyminisztérium és valamennyi minisztérium munkáját, azt, hogy a tavaszi időszakban a koronavírus-járvány ellenére készült el a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Ehhez a munkához szeretnék önöknek sok sikert és jó egészséget kívánni, önöknek pedig köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)