Felszólalás adatai

TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondanivalómat egy közel sem teljes képet felmutató felsorolással kezdem. A téli nagy havazások idején segítettük a rendőrséget a forgalomirányításban, felügyeltünk a tömegeket mozgató Pál-napi vigasságokon, részt vettünk a kertvárosi virágvásár zavartalan lebonyolításában, biztosítottuk az új dombóvári szüreti fesztivált, mindenszentek és halottak napján ügyeltünk a köztemetők rendjére, Gunaras gyógyfürdő területén több éve folyamatos járőrőzést tartunk, nyugdíjkifizetések idején a posta megbízásából postáskíséretet végzünk, a vízművel történt megállapodás alapján a városi ivóvízkutak biztonságára ügyelünk, augusztus 1-je óta folyamatosan biztosítjuk a megsüllyedt és emiatt üres Árpád utcai társasházi lakásokat. És még sorolhatnám mindazokat a feladatokat, amelyekben 1992 óta részt vállalnak választókerületemben a dombóvári polgárőrség önvédelmi egyesület tagjai; és mindezeket, tisztelt képviselőtársaim, a lakosság megbízásából és bizalmából.

Tudván persze azt is, hogy míg a lakosság érdekvédelmét szolgáló hatóságok akkor is működőképesek, ha hiányzik az általuk végzett jogérvényesítés helyességébe vetett társadalmi bizalom, addig a polgárőrség a jogérvényesítéshez nem a kényszeríthetőségen, hanem a bizalmon keresztül jut el, és a lakosság bizalma nélkül bizony nem is működhet. A polgárőrség kiemelt célja az elmondottakon túl egyrészről a rendőrség, a települési önkormányzatok, állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, másrészt az állampolgárok és azok szerveződései közötti együttműködés előmozdítása. A polgárőrség hagyományosan részt vesz a katasztrófavédelemben, munkája főként a szervezésben és az elsődleges intézkedések gyors megtételében, az emberi életek, anyagi javak biztosításában és mentésében lehet jelentős addig, amíg az erre szakosodott szervezetek a munka irányítását és végrehajtását átveszik.

A polgárőrség vagyonvédelmi szerepe elemi csapás esetén gyors és hatékony mozgósíthatóságuk okán is hagyományosnak tekinthető, és szemben a rendőrségi vagy katasztrófavédelmi hatósági tevékenységgel, nem hatósági, hanem bizalmi alapon történik. Joggal merül fel a kérdés, mi lehet sikerük, elfogadottságuk alapja. Erre a legpontosabb választ a törvényjavaslat általános indoklásában olvashatjuk. A polgárőrség sikereinek alapja az a sajátossága, hogy az egyesületek tagjai abból a közösségből kerülnek ki, ahol önkéntes szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit, ők pedig otthonosan mozognak a vigyázott területen. Az egyesületi tagság összetétele visszatükrözi a környezet népességének, társadalmi rétegződésének és korának összetételét is.

Egy ilyen szervezet, ilyen a dombóvári is, képes lakossági kapcsolatokat építeni, autonóm partnere az önkormányzatoknak, és hasznos segítője a helyi rendőrségnek. Eredményességüket számokban mérni természetesen nem könnyű, különösen akkor, ha tudjuk, nemcsak a bűnözők ellen, a talpon maradásért is küzdenek, nem csupán szolgálatot, anyagi áldozatot is vállalnak. Tudjuk, hogy az országban működő 1740, 75 ezer tagot tömörítő polgárőr-egyesületnek kétharmadát tudják csak az önkormányzatok támogatni, és az évi 140 milliós állami támogatás mellett a legfontosabb a tagok elhivatottsága és nemegyszer a pénze.

A törvény megalkotását az is szükségessé teszi, hogy a polgárőrség immáron 15 éves működése után is még mindig adódnak bizonytalan helyzetek a napi feladatellátás során, amikor a megfelelő szintű jogi ismeretek hiányában a polgárőr nem tudja behatárolni az intézkedési jogkört, a cselekvés lehetőségét. Szükség van a polgárőri tevékenység jogszabályi, törvényi szintű meghatározására, mert a polgárőrszolgálatot ellátó személyek naponta kerülnek olyan helyzetbe, amikor a helyes jogértelmezés és jogalkalmazás a szakember számára sem lenne egyértelmű. Ilyen jellegű szabályozás az állampolgárokat is segíti, eligazítja.

Minden bizonnyal megnyugtató mind az állampolgárok, mind a polgárőrök számára a törvényjavaslat azon pontja, amely szerint a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárőr tehát közfeladatot ellátó személynek minősül, és ennek megfelelően fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A polgárőrök elképzelhetőnek tartják, hogy országosan szabályozott egységes vizsga által lehessen bárki polgárőr, azt is, hogy legyen egységes etikai és fegyelmi szabályzat. Azt meg üdvözlik, hogy a polgárőrség maradjon civil szerveződés, ne legyen hivatalos szerv, és a lőfegyverek, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklása továbbra sem engedhető meg feladatuk ellátása közben. A költségvetési támogatás rendszerességében pedig működésük kiszámíthatóságának garanciáit látják.

A polgárőrségről szóló törvényjavaslatot az elmondottak alapján általános vitára és elfogadásra alkalmasnak tartom.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)