Készült: 2024.09.22.19:21:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

186. ülésnap (2001.02.13.), 336-338. felszólalás
Felszólaló Herbst János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:58


Felszólalások:  Előző  336 - 338  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERBST JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén a sajtó nagy terjedelemben foglalkozott Tokaj-Hegyalja kérdéskörével, és a tisztelt Ház is többféle megközelítésben tárgyalta a mai napon is a hegyaljai bor problémakörét.

Az egyik képviselőtársunk igen vehemensen ostorozta a Tokaj Kereskedőház körül kialakult helyzetet, kifogásolva azt a tőkejuttatást, amit a kormány a kiváló minőségű szőlőtermés felvásárlása érdekében adott. Ugyanezen párt más képviselői a szüret előtt azonnali kérdést intéztek Stumpf István miniszter úrhoz a várhatóan nagy mennyiségű szőlőtermés felvásárlásával kapcsolatos aggodalmuknak hangot adva.

Az elmúlt időszakban a helyszínen tájékozódtam a Tokaj Kereskedőház gazdálkodásáról, a borvidékkel kapcsolatos problémakör lehetséges kezelési módjáról, és a tapasztalataimat szeretném megosztani tisztelt képviselőtársaimmal a tisztánlátás érdekében.

Az előzőekben említett képviselőtársunk kifogásolta a jelenlegi vezetés összetételét, megkérdőjelezte az 1999-es vezetőváltás szükségességét. Ezzel kapcsolatban hadd közöljek néhány tényt. Az 1999. június 30-i állapot szerint a társaság üzleti eredménye 265 millió forint veszteséget mutatott. Ez a szám egyáltalán nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy a társaság kiválóan működött volna. Igaz ez annál is inkább, mert a kereskedőház készletei között nagy mennyiségben volt olyan, a tokaji bor hírnevéhez méltatlan minőségű bor, mely az előző vezetés által felvásárolt, közismerten rossz 1995-ös, 1997-es évjáratú szőlőből készült. Ez a készlet, amely gyakorlatilag eladhatatlan, legalábbis az általánosan ismert tokaji borként eladhatatlan, még a 2000. év elején is 80 ezer hektoliterre rúgott.

A társaság gazdálkodásának elmúlt évi sarkalatos kérdése az e készlettől való megszabadulás volt, amely kérdést úgy sikerült kezelni, hogy a következő években várhatóan a borászattal is foglalkozhatnak az ehhez értő szakemberek. A képviselőtársunk által említett kannás értékesítést tehát az előző vezetés hibás üzletpolitikája alapozta meg, amely kényszerpályára állította a jelenlegi vezetőket. A kannás értékesítés azonban talán még mindig jobb, mintha az összes bort a Bodrogba öntötték volna, nem is beszélve a szegény halakról.

Az ÁPV Rt. által a 2000 első félévében végrehajtott újabb személyi változások után, melyek az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot érintették, a kiéleződött konfliktusok elcsitultak, megteremtődött az igazi szakmai munka feltétele.

A képviselőtársunk azt is szóvá tette, hogy növekedtek a társaság készletei. A Tokaj Kereskedőház 1999-ben is jelentős mennyiségű, mintegy százezer mázsa szőlőt vásárolt fel a kiváló minőségű évjáratból, így az teljesen természetes, hogy készletei növekedtek. A szőlőtermesztés már csak ilyen, tisztelt képviselőtársaim, hogy szüret után megtelik a pince, majd a következő szüretig elfogy a bor.

Tokajban ez egy kicsit másképp van, hiszen több évig érlelik a nemes borokat, vagy pedig - mint említettem - olyan készleteket tárolnak be, amely nem a borivás fenköltségét támasztja alá, és amely eladhatatlanságánál fogva évekig terhelheti egy rossz döntés következtében a társaság gazdálkodását.

A 2000. év nemcsak az előző évtől bizonyult jobbnak minőségét tekintve, hanem az elmúlt száz évben sem írtak le hasonló szőlőtermelői évjáratot. A felvásárolt szőlő mennyisége ismét meghaladta a százezer mázsát, emellett négyezer mázsa aszúszem is feldolgozásra került. Könnyen kiszámolható, hogy 70 forintos szőlőár és 1400 forintos aszúár mellett csak a felvásárláshoz több mint 1,2 milliárd forint kellett, amelyhez természetesen egyéb költségek is járulnak, így biztosíthatom képviselőtársaimat, hogy jól döntöttek akkor, amikor megszavazták a kereskedőház részére a 1,5 milliárd forintos tőkejuttatást.

A jelenlegi vezetés új marketingpolitikáját dicséri, hogy a tokaji borok kiválóan szerepeltek a londoni borárverésen, a legdrágább palack közel 500 ezer forintos áron talált gazdára. A hozzáértő gazdálkodásnak köszönhetően a kereskedőház gazdasági helyzete stabilizálódott, és a 2000. évet 220 millió forint nyereséggel zárja.

A Tokaj Kereskedőház új arculatú, új márkanevű borai megjelentek az angol piacon is, igen komoly sikereket aratva. De beindult már a francia piac előkészítése is, melyben különösen fontos szerepet szánnak a 2001-es "Magyarország éve" című rendezvénysorozatnak, ahol a tokaji aszú az egyik vezértermék lehet.

Ezért is mondom azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagy károkat okoztak azok az ellenzéki politikusok, akik nem bízva a kormányban és a kereskedőházban, arra biztatták a termelőket, hogy minél hamarabb szüreteljék le termésüket és szabaduljanak meg tőle, így 30-35 forintos áron vitték el tőlük a termést, szemben a már említett 70 vagy akár 100 forinttal. Bizony, kedves képviselőtársaim, ezek a képviselőtársak kilogrammonként 40-50 forintot is kivettek egyes tokaji szőlőtermelők zsebéből.

A Tokaj Kereskedőház Rt. említett szakmai sikerei hozzájárulnak ahhoz, hogy helyreállítsuk a tokaji bor, a tokaji borvidék hírnevét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) E hírnévnek legtöbbet az 1990 előtti gazdálkodás ártott, mely a jó minőséget termelő dűlőket elhagyta, és gyenge minőségű tömegborokat készített, elsősorban a keleti piacokra.

 

 

(19.10)

 

Készült egy számítás (Az elnök ismét csenget.), mely szerint az így értékesíthető termés és a ténylegesen jó minőségű termés értéke között körülbelül évi 20 millió dollár a különbség az egész borvidékre vonatkoztatva.

Negyven év alatt ez a különbség 800 millió dollárt tesz ki, mely irdatlan szám egyrészt mutatja a gazdálkodás kártékonyságát, másrészt kifejezi a borvidék értékét. Egy másik vélemény szerint a borvidék jövőjének meghatározója a külföldi, elsősorban a francia tőke megjelenése a borvidéken.

 

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az ideje.

 

HERBST JÁNOS (Fidesz): Egy mondat még, elnök úr. Úgy tűnik, a kereskedőház vezetői erről másképp gondolkodnak, szerintük az jelenti a borvidék fejlődését, ha a tokaji szőlőtőkén termelt bor megjelenik a francia piacon. Én az ő véleményüket osztom, és köszönöm a figyelmüket. Elnézést, hogy hosszabb voltam.

 




Felszólalások:  Előző  336 - 338  Következő    Ülésnap adatai