Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság megtárgyalta a kormány jelentését a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről.

Az az országgyűlési határozat, amely jelentéstételi kötelezettséget ró a kormányra, a 106/1995. (XI. 1.) számú országgyűlési határozat. Erre a határozatra azért fogok még a későbbiek során kitérni, mert eddig egy március 31-ei határidőt szabott arra, hogy ez a jelentés mindig az Országgyűlés elé kerüljön. De logikai sorrendben először nézzük azt, hogy milyen megállapításokat tett a mi bizottságunk ennek az anyagnak a felépítéséről!

(9.50)

Jól érzékelhető volt a bizottság tagjainak számára, hogy az anyag egyrészt tartalmaz egy nemzetközi kitekintést, szemmel láthatólag keresi az európai kapcsolódási pontokat. Ez annál is inkább érthető, mert mindannyiunk előtt ismert, az anyag háttéranyagaiból is kiderül, hogy az Európai Unió országaiban hasonló tartalmú anyagok eddig is készültek és a jövőben is készülni fognak.

A másik ilyen állítás, amit megfogalmazhatunk: ez az anyag a felépítését illetően mindig kapcsolódási pontokat keres a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel. Azt gondolom, hogy ez magyarázatot nem is kíván, tehát több megjegyzést erről nem kell tennem.

Lényegesnek tekintette a bizottság azt is, hogy az anyag olyan, hogy nemcsak kormányzati intézmények és szervek álláspontját tartalmazza, hanem az anyag készítői kikérték más intézmények, szervek véleményét, és így megemlítést érdemel többek között az egyházak álláspontja vagy a valamilyen fogyatékkal élők szervezeteinek álláspontja, nyilvánvalóan azoknak az álláspontja, akik ezzel a korosztállyal foglalkoznak.

A bizottság foglalkozott a határidő problémájával. Szemmel látható, hogy az Országgyűlés ezt képtelen minden év március 31-éig tárgyalni. Ez egyszerűen azért van, mert a kormány elő sem tudja terjeszteni erre a határidőre ezt az anyagot. Ennek pedig az az oka, hogy a Statisztikai Hivatal adatai egyszerűen ekkor még nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a kormány ezt a jelentését elkészítse erre a határidőre. Ezért a mi bizottságunk kezdeményezte azt, hogy a határidő módosuljon, ami az anyag mellett itt lévő határozati javaslatból most már ki is tűnik, és szeptember lesz az a határidő, amíg a kormány az Országgyűlés elé hozza ezt az anyagot. A bizottság azt gondolja, hogy ez egy átfogó, didaktikusan felépített anyag, minden fejezet azonos felépítésű, és ezért jól kezelhető ez az anyag.

Szeretnék még hivatkozni arra, hogy mi ennek az anyagnak a célja, miért készülnek ilyen típusú anyagok. Ez kiderül az országgyűlési határozati javaslatból, amit '95-ben megfogalmazott az Országgyűlés. Ez az a jelentés és ez az az adatbázis, amely mindig támpontul szolgál országgyűlési képviselőknek és a kormánynak ahhoz, hogy kormányzati intézkedéseket az adott évben tenni tudjon, illetve megtegyen.

Szemmel látható az is, hogy más ennek a jelentésnek a sorsa, mint az eddigi jelentések sorsa volt. Érdekes hallani a bizottsági elnök úr álláspontját, amikor ő a bizottság álláspontjaként azt mondja, hogy reméli, nem egy töltelékanyag lesz ez az Országgyűlés plénumán. Szeretném őt emlékeztetni arra, hogy ez a harmadik ilyen anyag, amely itt elkészült - nyilvánvalóan az első kettőt még az önök kormánya készítette. Az első 5 oldalasra sikeredett, nyilvánvalóan ennek megfelelően nem is volt egyenetlen, amit ő most kritikaként megfogalmazott (Gyürk András: Tölteléknek kevés!) egy 150 oldalas anyag kapcsán; a másik már 40 oldalasra sikeredett. Mindkettőről meg kell említeni azt, hogy sosem jutott el a Ház plénuma elé. Ez talán annak is betudható, hogy mindig más-más miniszter kísérletezett azzal, hogy a Ház elé vigye az anyagot. Az első ilyen típusú anyagot még az oktatási miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek, és eljutott a bizottsági tárgyalás stádiumába; a másodikat már a munkaügyi miniszter kísérelte meg az önök kormánya idején; és most végre a Ház plénuma is foglalkozni tud ezzel az anyaggal.

Nyilvánvaló számunkra is, és gondolom, az önök számára is az, hogy a kormány tevékenységi területének egy nagyon fontos és karakteres része mindaz, amit a gyermekek és az ifjúság helyzetének javításáért tenni kíván és tenni tud, és ennek valamilyen fajta szimbolikus megjelenése az is, hogy az ilyen típusú jelentéseket is a kormány komolyan veszi és a Ház elé hozza. Remélem, önök osztják a bizottságunk álláspontját. A bizottságunk úgy fogalmazott, hogy ezt a jó színvonalú anyagot általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadásra javasoljuk önöknek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)