Felszólalás adatai

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam az Uniós fejlesztések címet viselő fejezettel, valamint az uniós források felhasználásával kapcsolatban kívánom ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját. A tegnapi napon Varga Géza frakciótársam már érintette a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés témakörét, így erre nem térnék ki hozzászólásomban.

Mindenekelőtt szeretném rögzíteni azt, hogy az Állami Számvevőszék jelentése több kritikai észrevételt is megfogalmaz az érintett 19. fejezettel kapcsolatban. Bizottságunkban, az európai ügyek bizottságában megfogalmazott kisebbségi véleményünkben is idéztünk ebből egyet, ezt most is megtenném. "Az uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználásának elősegítésére tett intézkedésekkel kapcsolatban megállapítjuk, hogy az Uniós fejlesztések fejezet fejezeti kezelésű előirányzataira 2011-re összességében rendelkezésre álló keretösszeg biztosítja a feladatok ellátását, mivel a felülről nyitott előirányzatok erre lehetőséget adnak. Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslat, az elmúlt évre vonatkozó költségvetési törvény normaszövegével szemben - az EGT és a norvég finanszírozási mechanizmus kivételével - nem tartalmazza a felülről nyitás igénybevételét megelőző eljárási szabályokat, azaz az előirányzatok közötti szabad átjárhatóság alkalmazását."

Még egy észrevételt tennék az Állami Számvevőszék véleményéhez kapcsolódóan, ezt a 155. oldalon olvashatjuk. "A törvényjavaslat a folyó kiadások és jövedelemtámogatások törvényi soron 10 milliárd forinttal magasabb összegű támogatást tartalmaz, mint ahogyan az a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában rendelkezésre álló munkaanyagokban szerepelt. A 10 milliárd forint támogatási többletben 5,9 milliárd forinttal szerepel a top up, 4,1 milliárd forint viszont a helyszíni ellenőrzést követően került kialakításra. Tartalmára, tervezésének okaira, megalapozottságára vonatkozóan nem rendelkezünk információval." Ezt a két véleményt kívántam idézni az Állami Számvevőszék jelentéséből, most pedig rátérnék saját, a fejezettel kapcsolatban megfogalmazott kritikáink ismertetésére.

Elmondhatjuk, hogy első ránézésre akár elégedettek is lehetnénk ezzel a fejezettel, mégsem vagyunk maradéktalanul azok. A problémát az jelenti, hogy a számok nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Miért mondom ezt? Azért, mert a számok, mutatók nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a pénzek hatékonyan kerülnek-e felhasználásra, a mi véleményünk szerint pedig - sajnos - többnyire nem.

A másik problémát az jelenti, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervből nehézkes támogatni a kis- és középvállalkozásokat. A válság idején, a Bajnai-kormány alatt történt egy átcsoportosítás a kkv-k javára, de ez a források minimális hányadát érintette. Tartunk attól, hogy sajnos a jelen esetben is csak deklarációról van szó a kormány részéről, és nem is azért gondoljuk ezt, mert ne látnánk az ez irányú szándékot a kormány oldaláról, hanem azért, mert maga Fellegi miniszter úr is elismerte, hogy egyáltalán nem egyszerű a források átcsoportosítása. A Jobbik határozott véleménye az, hogy a gyakorlatban nem történt meg az az áttörés, amelyről a kormány képviselői, valamint a kormánypárti képviselőtársaink beszélnek, legalábbis a kkv-szektor még egyáltalán nem érzékeli ezt.

Fontos észrevételünk, hogy szükséges lenne mechanizmusokat kidolgozni arra, hogy ne csak a formai megfelelést, hanem a hatásokat is értékelni lehessen. Ráadásul erre a technikai segítségnyújtás keret forrásokat is biztosít, megvan tehát rá a lehetőség. Azért is tartjuk ezt fontosnak és szükségesnek, mert meglátásunk szerint igenis jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a jövőben az eddigieknél sokkal eredményesebben kerüljenek felhasználásra az EU-s források.

Azt gondolom, abban többségében egyetértünk itt az Országgyűlésben, hogy az elmúlt nyolc év tapasztalatai meglehetősen keserűek, ezért komoly változásokra van szükség ezen a területen is. Hörcsik Richárd képviselőtársam, bizottságunk elnöke a tegnapi napon fordulópontról beszélt; átlátható, valós tervezést, pozitív fordulatot emlegetett felszólalásában. Mi azonban sajnos nem látjuk a tényleges garanciákat a valódi fordulatra, azaz arra, hogy valóban növekedni fog a támogatások célzottsága, és valóban növekedni fog a támogatások közvetett társadalmi és gazdasági hasznossága.

Ez nemcsak a mi részünkről megfogalmazott igény, hanem látni kell azt, hogy a magyar társadalom részéről is hatalmas igény jelentkezik erre. Hiszen akkor, amikor a pályázatokra szánt források 5-10 százaléka pályázatíró cégekhez jut - és akkor még nem is beszéltünk a megnyert összeg utáni jutalékról -, akkor ezek a jelenségek joggal váltanak ki ellenérzéseket a társadalom jelentős részében. Ugyanúgy, ahogy ellenérzéseket váltanak ki az uniós pénzelosztások átláthatatlanságával kapcsolatos visszásságok is; és valljuk be, hogy van alapja azoknak a kijelentéseknek, amelyek arról szólnak, hogy az uniós pénzelosztások a korrupció melegágyait jelentik. Az elmúlt időszakból a legkirívóbb példa a 40 millióból készült 40 centiméteres, így korlátot nem igénylő bodrogkeresztúri kilátó esete volt.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom végéhez közeledve a kritikát követően néhány pozitív mozzanatot is fel szeretnék villantani. Hörcsik képviselőtársam tegnapi felszólalásával kapcsolatban mindenképp egyet tudunk érteni azokkal a szavakkal, amelyek a támogatások átlátható és hatékony felhasználásáról szóltak, és örömmel hallottuk azt is a képviselőtársunk részéről, hogy ő is egyetért azzal, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatást növelő beruházásokat kellene előnyben részesíteni a presztízsberuházásokkal szemben. Ez a Jobbik frakciója és a Jobbik párt véleménye szerint is mindenképpen jó és támogatandó irány, mivel meglátásunk szerint az uniós források felhasználása során elsődleges célként a gazdaság élénkítését kell megjelölnünk, ennek kell prioritást élveznie. Örömmel vettük éppen ezért az elmúlt hónapok során az ezzel kapcsolatos pozitív híreket, nyilatkozatokat, amelyek a kormány több képviselője részéről arról szóltak, hogy az eddigieknél jelentősen nagyobb arányban kívánják az uniós forrásokat a gazdaság fejlesztésére fordítani.

Reméljük, hogy a szavakat ez esetben tettek is követni fogják, ahogy azt is reméljük, abban is bízunk, hogy a már említett kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásával kapcsolatban a nemzeti együttműködés kormánya meg tud majd birkózni az előtte tornyosuló uniós korlátokkal.

Végezetül szintén örömmel vettük azokat a kijelentéseket a kormány részéről, amelyek arról szóltak, hogy meg kell változtatni az uniós források felhasználásának a rendszerét. Véleményünk szerint is mindenképpen a jelenleginél egyszerűbb, kevésbé bürokratikus rendszerre van szükség ezen a területen, emellett pedig mindenképpen figyelni kell az ügyeskedők kiszűrésére, és szigorúbban nyomon kell követni a pályázatokat.

(12.10)

Az intézményrendszer egyszerűsítésével kapcsolatban is láthatjuk azonban azt, hogy itt is akadályokba ütközik a kormány. Az egyik ilyen akadályt az jelenti, hogy a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklus utolsó harmadában vagyunk, a másikat pedig bizonyos uniós szerződések alkotják, de bízunk benne, hogy a nemzeti ügyek kormánya le tudja küzdeni ezeket az akadályokat, és olyan változtatásokat tud végrehajtani, eszközölni ezen a területen, azaz az európai uniós források felhasználásának a területén, amelyek a magyar emberek megelégedésére szolgálhatnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)