A felszólalás szövege:
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A felelős magyar kormány, a parlament megalakulásának napján Bicskén magyar-magyar találkozó volt. Vendégül láttuk magyar testvéreinket Temerinből, Rétből, Tusnádfürdőről. Ezen a felemelő estén, az alakuló ülés biztató híreit hallva, a réti delegáció vezetője könnyeivel küszködve köszönte meg ezeket, és üzent a magyar parlamentnek. Ennyit üzent: uraim, tegyék a dolgukat!
Én úgy gondolom, nem egészen erre gondolt, mint ami itt ma történik, hanem arra gondolt, hogy kiegyenesedve és becsülettel, nem előadásokat tartva egymásnak, illetve a kamerának, arról beszélünk, ami a dolgunk: amit öt éve elrontottunk, azt kijavítjuk, és nem előadásokat tartunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése fejezeti főösszegeinek elfogadása után most az egyes területek belső számainak finomhangolása következik. Érdemes azonban részben visszatekintve kijelenteni: a Külügyminisztérium fejezete teljesen új alapokra épülve, új szemlélettel került kidolgozásra.
Az elmúlt években tucatszám történtek olyan rossz hírünket keltő események a Külügyminisztériumban, amelyek igen határozott cselekvést igényeltek. Meggyőződésem, hogy a nemzeti ügyek kormánya egyértelműen bizonyította: rendet kíván tenni az országban, és rendet kíván tenni a külkapcsolatainkban is. Kormányunk, a magyar emberek kormánya sohasem hagyott kétséget afelől, hogy az egyéni érdekeket mindig felül kell írja a közösség érdeke, nemzetünk érdeke, az, hogy országunk külkapcsolataira tekintve ne a botrányok jussanak eszünkbe, hanem a siker, az, hogy oly hosszú idő után végre ismét valós képességeinknek, valós értékeinknek megfelelően ítéljenek meg bennünket, magyarokat szerte a világon.
Ezért is rendkívül fontos, hogy az Európai Unió Tanácsa 2011 első félévi soros magyar elnökségének megszervezéséért és lebonyolításáért elsőként felelős minisztérium mentes legyen a korábbi években előforduló visszaélésgyanús eseményektől, és biztos pénzügyi háttér álljon rendelkezésre feladatainak az ellátásához. Így természetesen nem lehetnek a soros elnökség költségvetéseinek bevételi oldalán soha meg nem valósuló ingatlaneladások, amelyek miatt milliárdok hiányoznának a 2010-es évhez hasonlóan a valós költségvetésből, a nemzetközi szervezetek felé fennálló, 2010-re nem is tervezett kötelezettségeink teljesítése, tagdíjaink befizetése pedig ismét alapelv kell legyen.
Az európai uniós elnökségi költségvetés megfelelő fedezetet nyújt egy tisztességes, nem pazarló elnökség lebonyolítására. A két jelzőből mind a kettő fontos: nem pazarló, hiszen tekintettel van az ország teherbíró képességére, ezért mentes a felesleges kiadásoktól; tisztességes, mert tervezésre kerültek benne azok a feladatok, amelyeket el kell végezni, és ez a költségvetés fedezetet is biztosít ezen feladatok ellátásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most esélyünk van végre levetni magunkról a "merjünk kicsik lenni" és a gulyásturizmus magyarkodásának szemléletét. A golyóstoll, a dinamó, a C-vitamin, Kodály és Bartók, a gyufa, a telefonközpont, Puskás Ferenc és az Aranycsapat, a Rubik-kocka, a Béres-csepp, kiváló borok és pálinkák, ízletes ételek és csodálatos hölgyek hazájából végre valós és vonzó képet tudunk megmutatni magunkról és nemzetünkről Európa és az egész világ számára.
(15.40)
Remélem, most végre meg tudjuk adni a megmutatkozás lehetőségét és az őket méltán megillető erkölcsi és anyagi megbecsülést nemzeti értékeink mai hordozóinak is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kivételes és felemelő alkalom egy képviselő életében, hogy részt vehet hazája alaptörvényének a megalkotásában. Mi, a jelen lévő parlamenti képviselők valamennyien átérezzük ennek jelentőségét és felelősségét, megköszönve választóinknak, hogy felhatalmaztak a képviseletükre, amely megnyitja számunkra a lehetőséget nemzetünk új alaptörvényének megalkotására.
Wass Albert intelmét idézem: "Egyet ne feledjetek el: amíg magyarok vagytok, s az ősi kultúr-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban. De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben." Kérdezem: nem ez történt? Nem ez történik december 5-e nemzetárulóival? 2010, a szavazófülkék forradalma, nagy részüket kifújta az ország házából; most pedig a maradék kötelességszegéssel marad távol Magyarország legfontosabb, közös jövőnket meghatározó alaptörvényének megalkotásától.
A múlt bűneit, az árulást és most a képviselői eskü megszegését palástolni, magyarázni próbáló kifogások és a jogos közfelháborodást kiváltó, valamiféle alternatív Országgyűlésen való részvétel sokunk véleménye szerint az MSZP és a vele összenőni látszó LMP semmibe veszésének újabb állomásai.
A nemzetáruló szemlélet legerősebb fegyvere mindig a zűrzavarkeltés volt, az, hogy a nemzetet összetartó, legfontosabb alapvetéseinket is megkérdőjelezve, bizonytalanságot szüljön, sorvasztva ezzel a nemzeti öntudatot, a nemzeti összetartozást.
Ezért lehet az önmagukat e parlamenti vitából kirekesztők számára a parlamenti vita tárgya az is, hogyan hívjuk magunkat, mi hazánk neve. Az évtizedeken, évszázadokon át szájhagyomány útján terjedő, felbecsülhetetlen értékű előadók száján fennmaradó népmeséinkben és népdalainkban a nép bölcsessége, a nemzet öntudata ölt közérthető, megragadható formát. Hívjuk hát segítségül ezt a bölcseletet, ha a történelem- és a földrajzatlaszok betűinek: Magyarország, nem akarunk hinni. Néhány ismert, bizonyító erejű, különösen méltó népdalszöveget szeretnék ideidézni: "Elindultam szép hazámból, híres, szép Magyarországról..."; vagy: "Szülőanyám, te szép Magyarország, hogy ne lennék holtig igaz hozzád..."; vagy: "Magyarország az én hazám, itt nevelt fel apám, anyám; itt ringattak a bölcsőbe, e honnak szent ölébe."
De méltán ideidézhető egyik legismertebb szakrális énekünk, a régi magyar Himnusz visszatérő sorai is: "Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról!"
(17.20)
És végül, hogy a ma élő legarchaikusabb kultúrszigetünk bölcsessége is megerősíthessen bennünket: "Csángó magyar, csángó magyar, / Mivé lettél, csángó magyar. / Ágról szakadt madár te vagy, / Elvettetve, elfeledve. / Én Istenem, mi lesz velünk? / Gyermekeink, s mi elveszünk! / Melyet apáink őriztek, / Elpusztítják szép nyelvünket! / Halljuk, áll még Magyarország, / Úristenünk, te is megáldd! / Hogy rajtunk könyörüljenek, / Elveszni ne engedjenek. / Mert mi is magyarok vagyunk, / Még Ázsiából szakadtunk. / Úristen, sorsunkon segíts, / Csángó magyart el ne veszítsd!"
Népköltészetünk tanúsága szerint is helyes hát a zűrzavarkeltés ellenére is, hogy az új alaptörvény Alapvetés fejezete hazánk nevét Magyarországként állapítja meg, ahogyan helyes az is, hogy a csángók imént idézett imádsága is meghallgattatásra talált Magyarország új alaptörvényében.
Az új alaptörvény szerint Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, valamint többek között támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, és előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Wass Albert mondja: "Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik." Kívánom, erősítsen meg bennünket Magyarország új alaptörvénye, a jövő alaptörvénye.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítását indítványoztuk az érintett önkormányzatok kérelmének megfelelően, dr. Dorkota Lajos, Törő Gábor és Vargha Tamás képviselőtársaimmal. Most az indokláshoz szeretnék kiegészítést tenni.
(0.00)
Igaz, a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) kormányrendelet előkészítő szakaszában még a Belügyminisztérium is leszögezte: a kistérség alulról szerveződő, a tényleges földrajzi, közszolgáltatási igényeknek megfelelő, átfogó jellegű településközi kooperáció. Mégis nevezett kormányrendelet az érintett települések tiltakozása ellenére Ercsi székhellyel hozott létre kistérséget. 2003-ban a tervezett kistérség hat települése, azaz Ercsi kivételével minden település - Baracska, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr és Tordas - képviselő-testületeik döntése alapján kezdeményezték a martonvásári kistérség kialakítását. Ezt követte a hivatkozott kormányrendelet megjelenése, amelyben a hatalom kérésüket figyelmen kívül hagyta. Ekkor az önkormányzatok álláspontjukat fenntartva közösen fordultak az akkori miniszterelnökhöz segítségért. Megkeresésükre a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési politikai államtitkára válaszolt, és a települések kérelmének elutasítását azzal indokolta, hogy a kistérség egyetlen várossal rendelkezik, így értelemszerűen a kistérség erről kapja a nevét, és ez válik székhelyévé.
A kistérségek területének lehatárolására és megváltoztatására vonatkozó szabályokat 2004-től törvényi szintű jogszabály, a 2004. évi CVII. törvény szabályozza, amelyben az ercsi kistérség lehatárolása és székhelye változatlan maradt. A kistérségi székhely megállapításakor az azóta eltelt időszakban az érintett települések együttműködésében jelentkező tapasztalatok indokolhatják a korábban székhelyként kijelölt település ilyen meghatározásának módosítását. Ezért törvénymódosító javaslatunkban a kistérség településeinek alábbi indokaira való tekintettel javasoljuk a kistérség elnevezését Martonvásár kistérségre módosítani, és székhelyként Martonvásár várost meghatározni.
Az indokok a következők. 2005-ben Martonvásár városi rangot szerzett, ezzel az eredeti elutasítás indoka megszűnt. 2005 óta a kistérség települései társulási megállapodásukban a kistérségi társulás tanácsának székhelyéül Martonvásárt határozták meg. 2006 óta Martonvásár biztosít elhelyezést a tanács önálló munkaszervezetének is.
2011. június 1-jétől a munkaszervezeti feladatokat Martonvásár Város Polgármesteri Hivatala látja el, a kistérségbe tartozó települések mindegyike minősített többséggel hozta meg ezt a döntést. Martonvásár Város Polgármesteri Hivatala 138 millió forintos beruházás keretében ez év februárjában újult meg, kifejezetten alkalmassá válva ezzel többek között a kistérségi feladatok minden igényt kielégítő, magas színvonalú ügyfélbarát ellátására is.
Martonvásárt földrajzi, kulturális, gazdasági, közlekedési, közszolgáltatási és igazgatási szerepe igazán alkalmassá teszi a térségi központi feladatok ellátására. Martonvásár okmányirodai feladatokat a kistérség hat települése közül négy település vonatkozásában végez. Építési hatósági feladatokat öt településre kiterjedően végez.
Martonvásári központtal működik a kistérségi fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, amelynek illetékessége Ercsi kivételével az egész kistérségre kiterjed. A kistérség három településén igazgatási társulás keretében Martonvásár látja el a szabálysértési feladatok ügyintézését is. Martonvásár intézményfenntartói társulásban működtet óvodát, általános iskolát és művészetoktatási intézményt. A kistérség települései - Ercsi és Baracska kivételével - közösen valósítottak meg csatornázási és szennyvíztisztító-beruházást, a közműveket közösen üzemeltetik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti érvek alapján megállapítható, hogy az érintett települések tekintetében Martonvásár központi szerepet tölt be. Véleményünk szerint is az új székhely kijelölésével a kistérség hatékonyabban, a települések és az állampolgárok igényeihez jobban igazodva tudja majd ellátni feladatait. Bibó István, aki a közigazgatás szervezésének területén is maradandót alkotott, a Válogatott tanulmányok című művének harmadik kötetében Martonvásárt javasolja a létrehozni kívánt járás székhelyéül, tekintettel a település már kialakult perspektivikus és földrajzi helyzetére.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák törvényjavaslatunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Csak nagyon röviden. Köszönöm a szót, elnök úr. Szilágyi képviselőtársamnak az Ercsi kistérséget érintő értékítéletére, illetve a helyzetnek az értékelésére: köszönöm, teljes mértékben úgy érzem, a mi megállapításainkkal egyezik, és ön is az ott élők véleményére hivatkozott.
Horváth András képviselőtársamnak jelezném, hogy sajnos a településeknek ez a szándéka, amely a mi előterjesztésünkben, illetve a törvénymódosításunkban szerepel, az nem 2005-ös datálású, hanem 2011 februárjában öt település ezt megismételte, hiszen a területfejlesztési tanács előtt is szerepel az ő igényük. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy azok a politikai felvetések, amelyeket ön felvetett, azok nem állják meg a helyüket. Én a módosító indítvány kapcsán, amit nem én terjesztettem be, ennyit szeretnék reagálni. Köszönöm szépen.
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ajánlása kapcsán szeretnék észrevételt tenni. Itt a dokumentumból az tűnik ki, hogy az előterjesztő képviselője nem volt jelen a bizottság ülésén. Ez nem pontosan így történt, személyesen jelen voltam, valóban a véleményünket a módosító javaslatokról nem tudtuk elmondani.
Az egyik módosító javaslat, amelyet Varga Gábor képviselőtársam terjesztett be, két pontban foglalható össze. Az egyik Martonvásár kistérségnek - ami a mi javaslatunk volt - martonvásári kistérségként való megnevezését célozza, amelyet előterjesztőtársaimmal támogatni tudunk, hiszen most is ez a szokásos rend, hogy a székhelytelepülés nevét követi egy i betű. A képviselőtársunk a terület lehatárolásában is tett egy javaslatot, amely Kajászó községnek a beemelését indítványozta. Ezt nem képviselőtársam találta ki, hanem az érintett település, illetve az érintett kistérségek, tehát a jelenlegi ercsi kistérség és a bicskei kistérség is támogatja ennek a községnek a későbbi martonvásári kistérséghez történő csatlakozását.
A vitában elhangzottak kapcsán a Magyar Szocialista Pártnak, illetve a Jobbiknak az álláspontja kapcsán szeretném elmondani, hogy mindkét álláspontban az a hasonlatosság, hogy egy politikai meccset vélnek ebben az előterjesztésben felfedezni. Ezt szeretném azzal visszautasítani, hogy az érintett kistérségben két olyan település van, amelynek a vezető testülete párthoz köthető.
(11.50)
Valóban Martonvásár fideszes vezetésű, Ercsi pedig MSZP-s vezetésű, de az összes többi település független képviselőkből és polgármesterekből áll, és az ő kérésüknek megfelelően indítványoztuk ezt a módosítást.
Örömmel tapasztaltam, hogy az LMP képviseletében Szilágyi képviselőtársam most meg is erősítette azt, amit az általános vitában elmondott, hogy önmagában azzal az indítvánnyal, amivel mi éltünk, az LMP egyet tud érteni a helyi információk begyűjtése után, és valóban elhárult a veszélye annak, hogy összefogva a másik kistérséggel, egységesen kelljen szavazniuk, így valóban módjuk lesz arra, hogy támogassák a mi indítványunkat.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012. március 19-én elfogadott határozatával állította fel a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottságot. Mielőtt részleteiben kitérnék a bizottság érdemi munkájának ismertetésére, amely bemutatja azt is, hogy milyen körülmények között szabadult meg a Volánbusz valamennyi értékesíthető ingatlan vagyonától, érdemes előbb némi figyelmet irányítani a vizsgálóbizottság megalakulásának körülményeire és az előzményekre is.
A bizottság felállításáról szóló határozatot az Országgyűlés 316 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el. A javaslatot természetesen támogatták a kormánypártok képviselői, de az ellenzéki pártok részéről a Jobbik, az LMP jelen lévő képviselői és az MSZP is, bár ott volt pár kivétel. Utóbbival érdemes lesz mégis a későbbiekben néhány szóban foglalkozni. A javaslatot - milyen érdekes - egyöntetűen elutasították a Demokratikus Koalíció pártjának a függetlenek soraiba száműzött képviselői, élükön Gyurcsány Ferenccel. Ez lehet érdekes, de semmiképpen sem lehet meglepő mindazoknak, akik nyomon követték a volt szocialista miniszterelnök eddigi politikai tevékenységét. A vizsgálóbizottságnak ugyanis kiemelt feladatai között szerepelt a Volánbusz által 2005 és 2008 között közel 5,5 milliárd forint értékben lefolytatott közvagyon értékesítése során az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei érvényesülésének, az eljárások etikusságának és a közpénzek felhasználásának a vizsgálata. Szeretném emlékeztetni önöket arra az egybeesésre, hogy ez a 2005 és 2008 közé eső, a Volán-tulajdont privatizáló időszak Gyurcsány Ferenc regnálásának gerincét képezi. Említett úr gerincével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása azonban engedelmükkel nem tartozott a vizsgálóbizottság feladatkörébe.
Visszakanyarodva a Volán-vizsgálóbizottság megalakulásának körülményeihez: annak felállását nemcsak Gyurcsány Ferenc és társai, hanem három szocialista képviselő sem támogatta. Köztük volt Veres János is, aki az említett időszakban pénzügyminiszterként nemcsak a korábban beígért adócsökkentések visszavonásáért, a költségvetések kozmetikázásáért, az őszödi beszédben megénekelt trükkök százaiért, hanem az állami vagyonnal való gazdálkodásért is felelős volt a vizsgált időszakban. Pontosabban: vélhetően inkább felelőtlen volt, ugyanis a bizottság vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy a Volánbusz gyakorlatilag a mindennapi költségeinek a finanszírozása érdekében valamennyi értékesíthető ingatlan vagyonától megvált, és a befolyt bevételeket rövid időn belül teljeskörűen felélte. A vizsgált telephely- és állomásingatlanok eladására és egyéb vagyonelem értékesítésére többségében a társaság saját magára nézve hátrányos szerződéseket kötött. Egyértelműen megállapítható, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során.
Érdemes megismételnünk néhány egyszerű kérdést. Ki vezette ekkor az országot? Gyurcsány Ferenc. Ki volt az ő pénzügyminisztere, ki felelt az állami vagyonnal való, így végül is az állami tulajdonban lévő Volánbusszal kapcsolatos gazdálkodásért? Veres János. Ki felelt az említett időszakban a közlekedésért és a gazdaságért? Olyan kaliberek, mint Kóka János 2007-ig, majd Bajnai Gordon 2008-ban. Ahogy azt a bizottság által készített jelentés rögzíti is, az állami vagyon felügyeletéért felelős akkori miniszter politikai felelőssége állapítható meg a tekintetben, hogy a Volánbusz "a reorganizációs programjának végrehajtása során az ismertetett hiányosságok, illetve jogi anomáliák következtében a vagyonértékesítések, nem utolsósorban közbeszerzési szabályok be nem tartása okán a társaságnál hozzávetőlegesen 5,5 milliárd forint összegű vagyonvesztést eredményeztek".
Mindezzel összefüggésben hat, a jelentésben ismertetett büntetőeljárás van folyamatban. Tyű, a hétszázát neki! - ahogy azt Gyurcsány Ferenc mondaná nagy kedvvel, persze, ha nem újra éppen arról lenne szó, hogy egykori kormányának tagjaival, Veres Jánossal, Kóka Jánossal és Bajnai Gordonnal, aki éveken át Gyurcsány kulcsminisztere volt, hogyan árusították vagy árusíttatták ki az országot.
(20.30)
Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Szocialista Párt éppen azt a Göndör Istvánt delegálta a vizsgálóbizottságba, aki az Országgyűlésben nem szavazatával Gyurcsány Ferenccel karöltve elutasította a vizsgálóbizottság felállítását.
Ezek után most szeretném bemutatni a bizottság munkája során tett megállapításokat. Az előzmények után nem lesz meglepő, hogy az előző kormányzás éveiben szinte már megszokott megoldások tömkelege kerül majd ismételten az asztalra, trükkök százai. Sorba véve az Országgyűlés által feltett kérdésben érintett ingatlanok listáját: a szentendrei műszaki telep esetében felszínre került, hogy az ingatlan értékesítése szabálytalanul történt, ugyanis a vevő egészen egyszerűen nem felelt meg a pályázati feltételeknek, nem volt a pályázat beadásakor Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság. Hogy ez ne jelentsen problémát, a vezérigazgató hatáskörét túllépve vágta át a gordiuszi csomót, okot adva ezzel a NAV bűnügyi igazgatóságának és a BRFK-nak a nyomozás megindítására. A vevő később nagyságrendileg 75 millió forint adótartozást halmozott fel, és jelenleg a felszámolása folyamatban van.
A Szabolcs utcai ingatlan esetében megállapíthatóvá vált, hogy a vásárló - jelenleg is felszámolás alatt álló cég - semmit nem kezdett a területtel, mindamellett, hogy a Volánbusz ez esetben figyelmen kívül hagyta a 2004. évi versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit, és ki sem írta a pályázatot.
Az Andor utcában egy "sikeres" pályázat eredményeként a megvásárló az eredetileg 2,84 milliárd forintért vételezett tulajdonjogát négy hónap elteltével 3,5 milliárd forintért adta tovább, ez lényegében 660 millió forint haszon, sajnos nem az államnak, hanem a Wallis-cégcsoport érdekeltségi körébe tartozó cégnek. A NAV jelenleg is vizsgálja az ingatlan értékbecslésének, illetve a bérbeadásnak a körülményeit, valamint a kifizetett több mint 63 milliós ügyvédi jutalék jogosultságát.
A szentendrei autóbusz-állomás esetében az értékesítés a szakértői vélemények szerint sem szakmai, sem pénzügyi szempontból nem volt indokolt. Nem meglepő ezek után, hogy a szerződésben vállalt beruházási kötelezettség sem valósult meg. Itt ráadásul a szükséges kártalanítások a pályaudvaron lévő üzletek bérlői felé a 350 milliós bevételből 317 milliót vittek el, gyakorlatilag mindösszesen 32 milliós bevételt hátrahagyva. A kártalanítási összegek a bérlők adóbevallásában nem szerepelnek, számla is csak egy esetben került kiállításra, így a kifizetések léte is megkérdőjelezhető. Ebben az esetben is tart a NAV-vizsgálat a kártalanítások kifizetésének körülményei kapcsán, valamint a bizottság tudomására jutott az is, hogy dr. Vereczkey Zoltán, a Volánbusz igazgatósági tagja bejelentéssel élt a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.
Némi felüdülést jelenthetne ezekhez képest a gödöllői műszaki telep ügye, ahol csupán a jogi közreműködéssel megbízott Pál és Társa Ügyvédi Iroda 1,2 millió forint plusz áfa közbeszerzésmentes eljárási díja merült fel kérdésként, hiszen ennek a munkának az ellátására a Volán jogi irodája is alkalmas lett volna. Valamint az is felmerült, hogy a Neobusz Kft. miért fizetett 30 millió forint plusz áfa összegű tanácsadási díjat egy bizonyos ügyvédi irodának.
Hogy ne legyen időnk megnyugodni, azonnal itt az érdi műszaki telep értékesítése, ahol a 2006. évi üzleti és fejlesztési tervben még 465 millió forint tervezett eladás helyet végül 265 millió forint plusz áfáért valósult meg az adásvétel egy egyéni vállalkozó részére. Ráadásul itt is megállapítható, hogy túllépte a hatáskörét a vezérigazgató úr, hiszen egyéni döntése nyomán született jóváhagyás az üzletről. A bizottság ez esetben is megállapította, hogy indokolatlan volt a vagyonvesztés, és az megtörténhetett. A visszabérléssel kapcsolatos szerződés lejártával - ez év végétől - a Volánbusz teljesen kiszolgáltatott helyzetbe fog kerülni. Szintén az érdi műszaki telep értékesítésénél szembeszökő volt a Tesco parkolójában három parkoló havi 600 ezer forintos bérleti díja.
Most pedig egy olyan ügyletet is szeretnék megemlíteni, amely a jelenlegi vezetés mozgásterét is szűkíti, kiszolgáltatott helyzetet teremtve. A fóti telep bérlésének köszönhetően a Volánbusz húsz év alatt nagyságrendileg 5,5 milliárd forint plusz áfa összegű bérleti díjat fog kifizetni az East Gate Business Park Ingatlanfejlesztő Kft. részére, bármilyen versenyeztetés lefolytatása nélkül. Mivel itt is kiderül a közbeszerzési törvény megsértése, dr. Vereczkey Zoltán ez ügyben is bejelentéssel élt a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.
Fentieken túlmenően engedjék meg, hogy említést tegyek még néhány apróságról. Az alvállalkozókkal kötött vállalkozói szerződések szinte minden esetben a közbeszerzési törvény szabályait figyelmen kívül hagyva, indokolatlan költséget hárítottak át a Volánbuszra. Érthetetlen, miért vállalt minden szerződéses kényszer nélkül árfolyamkockázatot a Volán a magáncégek lízingelt buszainak a 6 százaléknál nagyobb devizaárfolyam-kockázatára és az inflációnál nagyobb üzemanyagár-változással kapcsolatban is.
A bizottság megállapította továbbá, hogy a Volánbusszal alvállalkozási szerződéses viszonyban álló gazdasági társaságoknál a 2010. évi kormányváltást közvetlenül követő időszakban, 2010. május és június hónap között kivétel nélkül tulajdonváltás következett be, és az üzletrészek off-shore tulajdonosai üzletrészeiket magyar magánszemélyek részére értékesítették. Megnyugtatásként hadd emlékeztessek mindenkit, hogy e problémát az Országgyűlés megoldotta azzal, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett az alaptörvény, melynek 39. cikke, valamint a kapcsolódó jogszabályok rögzítik, idézem: "A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható."
Szeretném mindezek mellett kiemelni azt is, hogy sem az ingatlanértékesítés, sem a kiszervezés során egyáltalán nem érvényesült a reorganizációs program azon kitétele, hogy a privatizáció - és a bizottság a kiszervezést is ebbe a körbe értette - során előnyben kell részesíteni a hazai magántőkét.
Mindezek alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során. Mindez nem meglepő, hiszen a privatizáció mögött egy viszonylag jól behatárolható érdekkör rajzolódott ki, amelynek akár az is lehetett a célja, hogy hosszú távon megszerezze a Volánbusz ingatlanjait, kiszervezett tevékenységeit, egy esetleges csőd esetén átvegye a Volánbusz helyét a közösségi közlekedés piacán.
A vizsgálat eredményeként a bizottság az MNV Zrt., az Országgyűlés és a Volánbusz megfelelő szerveihez fordul, és javaslatot tesz a szükséges jogérvényesítések ügyében, valamint a társaság megfelelő működésének biztosítása érdekében.
Végezetül engedjenek meg néhány gondolatot a bizottság munkájával kapcsolatban. Amint az a jegyzőkönyvekből is kiderül, a bizottság által meghívott érintetteknek több mint 40 százaléka nem jelent meg a meghallgatáson, és a megjelentek többsége is a jogászok által köztudottan a feltárást hátráltató, azonban jogi következményekkel nem járó "nem emlékszem" szókapcsolatot használta. Mivel a javaslathoz kizárólag a Magyar Szocialista Párt képviselői fogalmaztak meg ellenvéleményt, azzal a feltételezéssel élek, hogy az Országgyűlés többi frakciója egyetért a vizsgálat eredményével.
(20.40)
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szocialisták által megfogalmazott különvélemények alapvető indoka több esetben is a bizonyítottság hiánya, minimális jogi ismereteimre alapozva hadd jegyezzem meg, hogy a bizottság az ügyek feltárásáért és nem azok bizonyításáért felelős. Azokat majd a nyomozati szervek és a bíróság fogják megtenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először Göndör Istvánnak szeretném megköszönni mindazt, hogy a jegyzői munkájában is és most a vitában is vette a fáradságot, és helyesen ejtve a nevemet tette ezt mindig. Ha ilyen hasonló figyelemmel nézte volna át a vizsgálóbizottság anyagát, akkor minden bizonnyal nem mondta volna el azt, hogy miért ne használhatta volna azt a bizonyos ingatlant úgy a befektető, hogy nem használta sehogyan, hiszen nem ez volt itt a probléma. A probléma az volt, hogy a szerződés eredeti tartalma szerint neki egy modern állomásépületet kellett volna létesítenie.
Ugyanígy van egy kis csúsztatás abban is, hogy az árfolyamkockázattal, illetve az üzemanyagár-kompenzációval kapcsolatban miért ne köthette volna ki ezt a szerződő fél szerződésben. A probléma csak az ezzel, hogy sem a pályázati kiírásban, sem a szerződésben ezek nem voltak benne, csak később kerültek így módosításra.
Schiffer András képviselőtársam tett egy olyan állítást, hogy igaz, hogy egyetértenek a vizsgálóbizottság jelentésének a tartalmi vonatkozásával, mégsem tudnak igennel szavazni. Az indoklásában pedig azt mondta, hogy ők nagyon sok tekintetben - hasonlóan más ellenzéki pártokkal - szeretnének a mostani kormánnyal kapcsolatos vizsgálóbizottságokat is létesíteni. Szerintem ha relációanalízis alá vetnénk ezt az indoklást az állítás mellé, akkor lehet, hogy mindkettő igaz, az állítás is és az indoklás is, de a kettőnek semmi kapcsolata nincsen egymással; sokkal valószínűbb az, hogy a szocialista-liberális oldalon ezt az összeborulást akadályozhatná meg, amivel önök készülnek a közeljövőben. Úgyhogy szerintem ez a "B" választ érdemli meg.
Köszönöm a szót.
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az etyeki dombság Magyarország legszebb természeti adottságú vidékei közé tartozik. Pálffy István a Vértes kistérségről, a bicskei járásról írott útikönyvének címében méltán nevezte Pannónia szívének a térséget, amelynek Etyek az egyik ékköve.
Etyek Budapest szőlőskertje - e mondatot közel húsz éve választották a bicskei borászok jelmondatul, kifejezve, hogy a főváros közelsége itt fontos turisztikai jelentőséggel bír. A pincefesztiváloknak, a kezes-lábos gasztronómiai rendezvényeknek és 2013-tól a négy évszak mindegyikén megrendezésre kerülő etyeki piknikeknek köszönhetően ismert település lett Etyek. Napjainkban évente több százezer látogató fordul meg a településen. E magas látogatottságban a borkultúrán kívül nagy szereppel bír a Korda Filmstúdió által létrehozott látogatóközpont, amely önmaga 50 ezer érdeklődőt vonz.
A történeti múltban nagy elődök bizonyították a pezsgő létjogosultságát e vidéken. Büszkén elmondható: az etyeki borászok egyre több energiát fektetnek a pezsgőkultúra újraélesztésébe, így remélhetjük, hogy a közeljövőben a pezsgő ismét a térség párját ritkító jellegzetességévé válhat.
Hatalmas kiaknázatlan lehetőségeket rejt Etyeken a harminc éve fúrt termálkút vize is. Az állami tulajdonban lévő kútra telepíthető gyógyfürdő ékessége lehetne az ország gyógyfürdőprogramjának is, munkahelyet teremtve és a település ismertségét és látogatottságát is növelve. A távlati célok eléréséhez azonban további fejlesztésekre van szükség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A főváros felől érkező gyors és egyszerű, kényelmes Etyekre juttatás az elsődleges és legfontosabb cél. (Az elnök ismét csenget.)
Ezért kérdezem a miniszter urat: mikor kerülhet sor az etyeki térség fejlesztésére?
TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Etyek közössége helyben megfogalmazott és jól megálmodott fejlesztési elképzelések útját járja, a borfesztiválok, a bor-, a pezsgőkultúra és a filmgyártás segítségével egyre vonzóbb arcot mutat a külvilágnak. Meggyőződésem, hogy ebben az útban és annak az útnak ezen szakaszában továbbra is Magyarország kormánya segítségére van szüksége a településnek. Higgyék el, hogy az itt élők rászolgáltak a segítségre, amit képesek sikereikkel meghálálni mindannyiunk javára és megelégedésére.
Tisztelt Államtitkár Úr! Ehhez kérem és köszönöm a kormányzat segítségét.