A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelenleg Európa számára a legnagyobb kihívást egyértelműen a mígráció és az azzal járó terrorveszély, illetve a szociális terhelés jelenti. Gyermekeink, unokáink, hitünk és keresztyén kultúránk, egyszóval nemzeteink sorsa a tét. Ezt az Európai Unióban egyre gyakrabban ismerik föl, amit, úgy hiszem, hogy jól mutatnak az elmúlt évek tagállami választási eredményei.Nincs ez másképpen hazánkban sem, ugyanis a magyar emberek az elmúlt években többször egyértelműen kifejezték abbéli szándékukat, hogy számunkra fontos a nemzeti szuverenitás, és magunk szeretnénk eldönteni azt, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem. A magyar kormány az elsők között volt, aki felismerte az illegális migráció veszélyeit, majd a kritikák és a rengeteg támadás ellenére is, úgy vélem, hogy hatékonyan vette fel a küzdelmet. Bár 2015-ben még sok szempontból egyedül voltunk álláspontunkkal, mára már egyre több tagország fogadja el a magyar véleményt, elég, ha csak a visegrádi szövetségeseinkre, Ausztriára vagy éppen az olaszokra gondolunk.

De mi a titka annak, hogy mindezek ellenére a brüsszeli intézményekben változatlanul a mígrációban látják Európa jövőjét? Sok oka van annak, de az egyik bizonyára az, hogy a legutóbbi európai parlamenti választásokkor, 2014-ben ez a kérdés még nem volt ennyire égető, mint 2015 után. Az Unió vezető testületeiben bizony sokan ülnek olyanok, akik az európai közvéleménnyel szemben nem látják igazán a migráció veszélyeit. Azt tapasztaljuk, hogy az általuk irányított politikai testületek  összejátszva vagy együttműködve a sajtó, a magukat sokszor civilként bemutató szervezetek, általuk tudományosnak mondott munkát végző kutatók képviselőivel  rendre olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek a beérkező illegális bevándorlók számának a növelését eredményeznék.

Tudjuk, hogy 2019 májusában megválasztásra kerülhet egy új összetételű Európai Parlament, de a jelenlegi többség, benne a baloldali ellenzéki színekben megválasztott magyarországi képviselőkkel, mindent megtesz azért, hogy a kötelező betelepítés által  most nevezzük azt áttelepítésnek, közös fellépésnek vagy bármi másnak  a migráció felgyorsulását szeretnék elősegíteni és hogy az uniós tagországok társadalma visszafordíthatatlanul átalakuljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már sajnos nemcsak az Európai Unióban kell küzdenünk a migrációpárti szervezetek ellen, ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete is elérkezettnek látta az időt arra, hogy megalkossa a globális migrációs csomagját. Ez a csomag mintegy természetesnek láttatja a migrációt, és szükségszerűnek tartja, hogy az illegális migrációt áttelepítés, különböző csatornákon történő legalizált beléptetés váltsa fel.

Úgy vélem, azzal nincs bajunk, nem lehet bajunk, hogy egy globális kihívásra a legjobb válasz egy globális megoldás, de azzal már van bajunk, hogy az úgynevezett globális fókuszú megoldások valahogy láthatóan mindig a betelepítéspárti erők eszközévé válnak. A bevándorláspárti erők mindent bevetnek, hogy ezeket a migrációt támogató javaslatokat mindenütt áterőltessék és elfogadják.

Április 18-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az ENSZ biztonságos, rendezett és szabályzott migrációról. Tehát azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt bizony összeér az Európai Unió és az ENSZ szintjén folyó munka, mintegy erősítendő a közös célt, a betelepítést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, nem mindegy, hogy milyen módon akarjuk a migráció problémáját megoldani Európában. Az ENSZ migrációs csomagja folyamatosan változik, alakul, a magyar kormány képviselői már több egyeztetésen részt vettek ebben a témában. Azt gondolom, alapvető érdekünk az, hogy ne csak kezelje, ne csak szétossza és tulajdonképpen ezzel megszervezze a migrációt az ENSZ, hanem próbálja meg megállítani az illegális migrációt. Ez közös érdekünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a határozati házszabály 157. § (1) bekezdése alapján még az előző ciklusban benyújtott, ám a választások közelsége miatt el nem fogadott nemzetközi szerződés kihirdetését szorgalmazó törvényjavaslatoknak az egyike. Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi szerződések tárgyalása során rendszerint elmarad a részletes vita, így ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadására és kihirdetésére, úgy hiszem, hogy hamar sor kerülhet a tisztelt Házban. Véleményem szerint ezért is időszerű elfogadni ezeket a törvényjavaslatokat, de különösen igaz ez a hazánk és Kína között  ahogy államtitkár úr is említette  a diplomáciai ingatlanok vásárlásáról szóló megállapodás kihirdetése kapcsán. Ez a megállapodás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy Magyarország megvásárolja a pekingi magyar nagykövetségként használt, eddig bérelt épületet, illetve vis-à-vis Kína is megvásárolhatja a terézvárosi Benczúr utcában található nagykövetségi rezidencia szomszédságában álló, a kínai nagykövetség által már jelenleg is használt épületet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország szempontjából elengedhetetlen a Kínával való jó kapcsolat továbbmélyítése  azt hiszem, hogy ebben nincs közöttünk vita , amin az elmúlt pár évben a kormány sokat dolgozott. A folyamatosan formálódó nemzetközi rend jövőjét illetően, ami egyes kutatók szerint a titánok harcát, a nagy ázsiai országok előretörését vetíti előre, én úgy hiszem, hogy bátran kijelenthetjük, hogy e nemzetközi trend egyik meghatározó alakjával, Kínával fennálló kapcsolataink különleges jelentőséggel bírnak majd a jövőben is.

(10.20)

Jelenleg azt látjuk, hogy két dinamikusan fejlődő térség együttműködésének és továbbfejlesztésének vagyunk tanúi. Azt is el kell mondani, hogy a két ország mérete és maga a dimenzió, amelyben mozognak, eltérő, ugyanakkor megemlíthetjük, hogy mivel Közép-Kelet-Európa lett a kontinens növekedési motorja, ezt bizony időben felfedezte a kínai tőke, amit jól mutatnak a kínai vállalatok ebben a térségben való nagyszámú befektetései is. Azt pedig, úgy hiszem, Magyarország sikerének könyvelhetjük el, hogy Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetével, azt is mondhatnám, hogy földrajzi elhelyezkedésével és a magyar emberek összetartó erejével sikerült elérnie, hogy ebbe a térségbe érkezett a legtöbb kínai beruházás, valamint az elmúlt években Magyarország exportált a legtöbbet a térségből Kínába. Azt is látjuk, hogy 2010 óta megkétszereződött a magyar export Kínába, és 50 százalékkal több magyar vállalat exportál a térségbe, mint 2010-ben, a kínai tőkebefektetések értéke pedig 2016-ban elérte a 4 milliárd dollárt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. november 28-án, Budapesten aláírt egyeztetési megállapodás kötelező hatályának elismerése és kihirdetése a kormány keleti nyitás politikájához, úgy hiszem, szorosan kötődik, hiszen a kínai diplomáciai képviseletünk jogi sorsa nagy jelentőséggel bír külgazdasági tevékenységünk szempontjából is. Az eddig elért eredményeinknek, úgy vélem, a megtöbbszörözése, az együttműködés új szintre emelése csak így folytatható tovább.

Tisztelt Képviselőtársaim! De nem mehetünk el amellett sem, hogy az eddigi szoros kooperáció, ami olyan intézményekben öltött testet, mint például a Budapesten elindult 16+1 együttműködés, bizony nem jutottunk volna közelebb a pekingi képviselet bővítéséhez, nem részesedhettünk volna abban a bizalomban, ami Kína részéről megmutatkozik, tehát Magyarország számára továbbra is fontos a tiszta, előremutató kommunikáció és együttműködés. Ahogy a múltban meghozott megállapodások is, úgy vélem, pozitív hatással voltak bilaterális kapcsolatainkra, úgy azt hiszem, hogy az előttünk fekvő, a két ország közötti, a diplomáciai célú ingatlanok megvásárlásáról szóló egyetértési megállapodás is hasonló befolyással bír majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja nevében ezért arra kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot szavazataikkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között a diplomata-, szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás, valamint annak a módosításáról szóló, Budapesten, 2018. február 28-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/473. számú törvényjavaslatnak az a célja, hogy a diplomata- és a szolgálati útlevéllel rendelkező magyar és kazah állampolgárok számára a jelenleg érvényben lévő megállapodás alapján fennálló 30 napos vízummentes tartózkodás lehetőségét meghosszabbítsa.Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez a száraznak tűnő törvényjavaslat is a kétoldalú kapcsolatokat erősíti. Az eddigi 30 napos vízummentes tartózkodás jogának 180 napon belüli 90 napra történő emelését szolgálja ez az új megállapodás, ami praktikusan úgy történne, hogy az egyik szerződő fél állampolgárának 30 napnál hosszabb tartózkodását az állampolgársága szerinti állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének írásos kérelmére a másik szerződő fél külügyminisztériuma nyújtaná meg legfeljebb 90 nap időtartamig. Ez a megállapodás természetesen rögzíti, hogy a szerződő félnek indoklás nélkül joga van a másik szerződő fél állampolgára beutazásának a megtagadására vagy éppen a tartózkodás időtartamának csökkentésére. A megállapodás alkalmazását közrendi, közbiztonsági vagy éppen közegészségügyi okokból bármely szerződő fél egészben vagy részben átmenetileg felfüggesztheti. Egyébként a felfüggesztésről és annak visszavonásáról a másik szerződő felet diplomáciai úton haladéktalanul, de 24 óránál nem későbben tájékoztatni kell. A szerződő fél diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgára úti okmányának a másik szerződő fél területén történő elvesztését vagy megrongálódását pedig a másik szerződő fél külügyminisztériumánál köteles bejelenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szerződő felek a jegyzőkönyv végrehajtása során felmerülő vitáikat, mert lehetnek ilyenek, akár nézeteltéréseiket konzultációk útján rendezik harmadik állam vagy nemzetközi törvényszék bevonása nélkül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a szerződő felek által 2018 februárjában aláírt jegyzőkönyv, úgy vélem, összhangban áll a kormányprogrammal, amely szerint „Magyarország Kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését”. E politika támogatása érdekében kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A még az előző ciklusban benyújtott, előttünk fekvő törvényjavaslat célja, ahogy Mosóczi államtitkár úr elmondta, hogy az Országgyűlés e törvénnyel adjon felhatalmazást Magyarország Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti légi közlekedési megállapodás kötelező hatályának elismerésére. Tudjuk azt, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2010. évi L. törvény szerint egyszerűsített dualista transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze, így tehát amikor a külügyekért felelős miniszter a hatálybalépésről szóló közleményét a Magyar Közlönyben közzéteszi, a jelen megállapodás azonnal életbe lép. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak erről a törvényjavaslatról. Amint az önök előtt is ismeretes, a nemzetközi légi járatok üzemeltetése harmadik országokban, vagyis az Európai Unión kívülre hasonló megállapodásokon alapszik, mert a légi közlekedés sajátos körülményeiből következően számos olyan kérdést kell tisztázni, ami a repülőjáratok elindítása és működtetése érdekében feltétlenül szükséges. Nos, ennek a megállapodásnak a hatálybalépésével modern keretek között válik lehetővé a két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere közötti menetrend szerinti személyszállító és árufuvarozó légi járatok indítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezik az úgynevezett forgalmi jogok nyújtásáról, vagyis arról, hogy mindegyik szerződő fél megadja a másik szerződő félnek a jelen megállapodásban meghatározott jogokat a menetrend szerinti nemzetközi légi járatok meghatározott útvonalakon történő üzemeltetésére. Ugyanakkor lényeges korlátozás, hogy a megállapodás nem értelmezhető oly módon, mintha az egyik szerződő fél kijelölt légitársaságának kabotázsjogot adna. A kijelölés és engedélyezés keretében a feleknek tehát joguk van egy vagy több légitársaságot kijelölni a megállapodás szerinti légi járatok üzemeltetésére minden egyes meghatározott útvonalon. Az ilyen kijelöléseket írásban kell megtenni, és természetesen a diplomáciai csatornákon keresztül kell azokat a másik szerződő félhez továbbítani.

Az üzemeltetési engedélyek visszavonása vagy felfüggesztése mellett tisztázza még a törvényjavaslat a menetrendek előzetes jóváhagyásra való benyújtását, és nagyon fontos, hogy a viteldíjak tekintetében pedig egyértelművé teszi, hogy egyik szerződő fél sem engedheti meg, hogy a két fél légitársaságai olyan viteldíjakat számítsanak fel, amelyek a piaci előnnyel történő visszaélés miatt túlzott mértékűek, vagy más módon úgy is mondhatnánk, hogy versenyellenesek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vám- és adómentesség mellett a jelen megállapodás szabályozza a szerződő felek területén közvetlen átmenő forgalomban részt vevő, a repülőtér erre a célra fenntartott területét el nem hagyó utasok poggyász- és áruellenőrzését. A repülés biztonságának fenntartása érdekében tehát fontosak a biztonsági és forgalmi előtéri ellenőrzések.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, nem utolsósorban tartalmazza a vitás kérdések rendelkezésére vonatkozó rendelkezéseket is, a konzultációk útján vagy diplomáciai csatornákon keresztül folytatott egyeztetések elsődlegességét, és a nemzetközi polgári légi közlekedési szervezet bevonásával létrehozandó választottbírósági eljárás lesz hivatott kiegészíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát egy olyan egyezményt hirdethet ki az Országgyűlés rövidesen, amely korszerűen és jól szabályozza a Szingapúrral fennálló légi közlekedési kapcsolatainkat. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Jordán Hasemita Királyság Kormánya között, ahogy hallottuk, a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztésével, úgy hiszem, azon kormányzati stratégia mentén haladunk előre, amit államtitkár úr említett, amely egyértelműen azt a célt tűzte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat fejlesszük, illetve a magyar érdekeket a kétoldalú kapcsolatokban következetesen képviseljük, mert ez, ahogy sokszor szoktuk hangoztatni, az ország nemzetközi súlyának növelését is elősegíti.

(10.20)

Annál is inkább fontosabb ez Jordánia esetében, mert régiós összehasonlításban, ahogy államtitkár úr is említette, egy nagyon stabil, jó adottsággal rendelkező országról van szó, így tehát célszerű Magyarországnak szorosabbra fűzni a kapcsolatait ezzel az országgal, s ennek egyik legalapvetőbb módja, ha a beutazással és a tartózkodással kapcsolatos kérdéseket rendezzük először egy szűkebb kör esetében. Ez a megállapodás tehát lehetőséget ad arra, hogy a két fél diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai vízummentesen tudjanak 90 napot meg nem haladó utazásokat tenni a másik fél területén. Ugyanakkor, ahogy olvassuk, az egyik félnek a másik fél területén működő diplomáciai vagy konzuli képviseletein szolgálatot teljesítő azon állampolgárok, akik érvényes diplomata-útlevéllel rendelkeznek, valamint ezen személyekkel közös háztartásban élő családtagjaik előzetesen kiállított vízum birtokában léphetnek a másik állam területére. Úgy vélem, hogy ez a megállapodás hatékonyan elősegíti majd a kétoldalú kapcsolatok ápolásának lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jordániával fennálló külkereskedelmi kapcsolatainkban, úgy hiszem, van még lehetőség a fejlődésre. Csak néhány számot szeretnék idézni: 2017-ben exportunkban a 80., míg importunkban a 87. helyet foglalja el Jordánia, amelynek kevesebb mint 8 millió lakosára egyenként 5300 USA dollár jut a GDP-ből. Országaink fejlettségbeli különbségeiből következik, hogy külkereskedelmi többletünk 2016-ban 45, 2017-ben 30 millió USA-dollárt tett ki. Exportunk 2017. évi visszaesése következtében jelenleg - a 32 millió dollárral szemben - 1,25 millió dollár értékű behozatal áll a KSH adatai szerint. Meggyőződésem, hogy ezen van mit javítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jordániával való kapcsolataink szorosabbra fűzésének egyik alapvető feltétele, hogy egyfajta intézményesített partnerség álljon fenn közöttünk, s ennek alapján az általunk, ahogy államtitkár úr is említette, 2011-ben megtárgyalt, az Európai Közösségek tagállamaival, másrészt Jordánia közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás is jelenti. (Sic!)

A másik kritérium pedig az, hogy országaink között a közlekedés rendezett legyen. Sajnos, a távolságból és a térség helyzetéből fakadóan a légi közlekedés ügye szorul tisztázásra, és ez ugyancsak a 2011-ben általunk kihirdetett, az Unió és tagállamai, másrészről Jordánia közötti euromediterrán légi közlekedési megállapodás szabályozása, amelynek módosításáról ma nyílik lehetőség szavazni a tisztelt Házban. Bár minden körülmény adott, közvetlen légi járat sajnos nem közlekedik Ammánba, ezért sajnos a magyar állampolgároknak csak átszállással lehet eljutni, jellemzően például Bécs, Frankfurt, Isztambul vagy Róma érintésével juthatunk el. Az egyik, hazánkban komoly kapacitással működő fapados légi társaság, a Ryanair február 4-én jelentette be, hogy a 2018-as téli menetrendi időszakban hetente kétszer indít járatot majd Budapestről Jordániába.

Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, okkal remélhetjük, hogy jövőbeli kapcsolataink szorosabb fonásában ez egyre inkább előre halad. Tisztelt képviselőtársaim, ezért kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata-, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetése van a tisztelt Ház előtt.A nemrégiben Maszkatban aláírt megállapodás, úgy vélem, kiemelten fontos abból a szempontból is, hogy az Ománnal fennálló kapcsolatainkat szorosabbra tudjuk fűzni. E kevesebb, mint ötmilliós lakosságú állam gazdasági erejére tekintettel célszerű előrelépni a kétoldalú kapcsolatok ápolásában. Csak néhány adatot: tavaly 12 millió 340 ezer euró értékben exportáltunk Ománba, többek között gépeket és villamossági cikkeket, járműveket, optikai eszközöket, valamint vas- és acélárut. Bár az ország várható 1,3 százalékos GDP-növekedése visszafogottnak tekinthető, a külgazdasági kapcsolataink erősödésére igenis van még lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjenek meg végül egy technikai megjegyzést. Ebben a törvényjavaslatban az indoklás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényt Nsztv.-nek rövidíti. A 2005. évi L. törvényhez hasonlóan a népszavazásról szóló ’98. évi III. törvény és a hatályos, 2013-ban elfogadott népszavazási törvény sem rendelkezik ugyan saját rövidítésről, de az Nsztv. rövidítés a jogtudományban már a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény elfogadása előtt is a népszavazási törvény megjelölésére szolgált, és ezt a hatályos népszavazási törvény 2016-ban elfogadott módosítása is egyértelműen kimondta. Tehát amennyiben már létezik egy rövidítés, annak használata más törvény megjelölésére, úgy vélem, megtévesztő lehet. Ha a két ugyanazon rövidítéssel jelölt jogszabály tárgya távol is áll egymástól, célszerűbb a később hatályba lépett törvényt másképpen rövidíteni. Mivel a 2005. évi L. törvényt Nksztv.-nek is rövidítik, ezért annak alkalmazása volna a jó irány a későbbiekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! E fenti megjegyzésekkel ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe a törvényjavaslatot elfogadásra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetése. Ahogy államtitkár úr is említette, a megállapodással szabályozandó kérdéskör nem ismeretlen a tisztelt Ház számára, hiszen ezt például ’12-ben Új-Zéland vagy ’13-ban Korea viszonylatában megtettük egy hasonló megállapodás kihirdetésével.Jelen esetben - a többi távoli területhez vagy államhoz hasonlóan - a Magyarország és Hongkong közötti kapcsolatot szorosabbra fűzhetjük azáltal, hogy szélesebb lehetőségeket biztosítunk Magyarország és Hongkong ifjúsága számára a másik fél kultúrájának és életmódjának a megismerésére. A jelen megállapodás tehát meghatározza, hogy ki és hol nyújthat be kérelmet abból a célból, hogy egyszeri alkalommal legfeljebb 12 hónapra a másik fél területére utazzon.

Az előttünk fekvő javaslat felső létszámkorlátot is felállít: összesen 200 vízum állítható ki a Hongkongba és összesen 200 ideiglenes tartózkodási engedély állítható ki a hazánkba utazók számára.

A megállapodás által előirányzott „Working Holiday Scheme” program keretében tehát a két ország 18-30 év közötti állampolgárai tehát egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, továbbá a tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem a turizmus, és bizonyos feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak.

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció azért támogatja ezt a javaslatot, mert a megállapodás jól illeszkedik a magyar-hongkongi kapcsolatok rendszerébe, és a humán és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését is jól szolgálná. Úgy vélem, egyetérthetünk az előterjesztővel abban, hogy ez a megállapodás a magyar-hongkongi kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területekre való kedvező hatása révén.

Tekintve, hogy Hongkong 2015 márciusában kezdeményezte az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló WHS-megállapodás megkötését Magyarországgal, és a megállapodás aláírására 2016 decemberében került sor, úgy vélem, időszerű, hogy a Ház megvitassa és elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy választókerületem érintettsége miatt röviden szóljak az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Ugyanis ha megnézzük a térképet, Zemplénagárdtól az abaúji Szemeréig körülbelül 130 kilométeren át a körzethatár egyben államhatár is, és ez az érték a szlovák-magyar határszakasz 655 kilométeres hosszához viszonyítva, úgy hiszem, elég jelentős.Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződés megalkotásának legfontosabb okai, ahogy hallottuk, az Ipoly folyó mozgása, illetve egy közműberuházás során létrejött nyomvonalas létesítmény. Ez utóbbi kapcsán érdemes nagyon röviden egy picit feleleveníteni a mélyben fekvő okokat is. Aki ismeri a trianoni, valamint a párizsi békeszerződés elfogadásának a körülményeit és a pontos határvonalat kijelölő bizottságok munkáját, tudhatja, hogy mennyit kellett harcolni a magyar félnek, hogy az eredendően rossz helyzetéből ne jöjjön ki még rosszabbul. A nemzetközi szerződésekre vonatkozó értelmezési módszerek ugyanis mindig aszerint bizonyultak érvényesnek vagy irrelevánsnak, ahogy az a szomszédos államalakulat számára kedvező volt. A trianoni határ 1921-ben kezdődött megállapítása során úgy szakították ketté például Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt, hogy a vasúti járműjavító és a nagyállomás a cseheknek maradjon, de így próbálták meg elvenni tőlünk például 1947-ben egy térképhiba miatt a Mosoni-Duna árvízvédelmét biztosító rajkai zsilip és Nagy-Duna közötti visszavezető csatornát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződésnek más jellegű gyakorlati következményei is vannak. Az előttünk fekvő szerződés szövegének kialakításával egyidejűleg így a választókerületemet is érintő határszakaszon 2015-ben és ’16-ban megtörtént a határ újbóli felmérése és a határjelek felújítása is. Az ilyen munkálatok visszatérő elvégzése mellett a szerződés szerint a feleknek tehát biztosítani kell az államhatár közvetlenül megjelölt szakaszain, hogy az államhatár mindkét oldalán egy méter széles, a határjelek és az államhatár láthatóságát akadályozó növényzettől mentes karbantartó területsávot hozzanak létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, magyaroknak ma is az a feladatunk, hogy a nehézségekből is kihozzuk a lehető legtöbbet. Az Északi-középhegységben kanyargó határvonal számos természeti érték közelében halad el, ezért helyes kezdeményezés volt a két ország európai uniós csatlakozását követően a határnyiladék mentén turistajelzést kialakítani „északi zöld” néven Balassagyarmattól Zemplén legszebb részeit is érintve egészen Sátoraljaújhelyig. A jelzés létrehozása érdekében kevesek által meghozott hatalmas áldozat azonban mit sem ér, ha az útvonal nem válik élővé, nem köti össze a két országot és a két nemzetet. Az északi zöld sajnos sosem vált igazán népszerűvé, mert a kialakításakor, ahogy olvassuk, egyes érintett szervezetek részéről hiányzott sajnos a támogatás és a jóindulat, jelenleg pedig hiányzik a kapcsolódó infrastruktúra mellett a két ország turistamozgalmai közötti célzott együttműködés. Bár a határ egyes rövid szakaszai ma is hasznosulnak úgymond turistaútvonalként, de a magyar fél által kezelt határszakaszok kapcsán fontos azt a szempontot is figyelembe venni a szerződéses kötelezettségeink teljesítésekor, hogy a határ menti térségek helyzetét javítani képes turizmust is ezzel együtt támogatjuk. A határnyiladék tiszta, és a domborzati viszonyokat is figyelembe véve végig jól járhatóvá tesszük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló javaslat a májusban megalakult új Országgyűlés által tárgyalt legjelentősebb előterjesztés. Ha jól számolom, ez a negyedik olyan költségvetési tervezet, amelyet az első félévben vitatunk meg és fogadunk el, azt is mondhatnám, hogy a kiszámíthatóság jegyében. Fontos, hogy a tisztelt Házban ezt a törvényjavaslatot megvitassuk minden frakció részéről, hiszen a törvényhozásnak ez az egyik legfontosabb jogosultsága, sőt legfontosabb kötelezettsége is. De jól tudjuk azt is, ami már többször elhangzott a ma délelőtti vitában, hogy itt nemcsak a számokról, nemcsak a bevétel és a kiadás egyenlőségéről vagy egyenletéről van szó, hanem igenis a kormány gazdaság- és társadalompolitikáját is kell hogy tükrözze az adott költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyorsan változó világunkban is a költségvetésnek tükröznie kell a célkitűzések között az alapvető értékeinket és prioritásainkat. Azt is hallottuk már többször képviselőtársaimtól, hogy az előző évekhez hasonlóan a családok támogatásának a kiterjesztése és helyzetük megerősítése áll 2019-ben is a kormány intézkedéseinek a középpontjában. Közös célunk az, hogy Magyarország családbarát ország legyen, és ezért döntöttünk szinte Európában egyedülállóan a családi adózás bevezetéséről. Tehát a kormány elkötelezett a gyermekvállalás ösztönzésére, a gyermekeket nevelő családok támogatásának kiterjesztésére, valamint a családok életminőségének javítása mellett.

Magyarország gazdasága erősödésének köszönhetően tehát a kormány minden intézkedést meg tud tenni a magyar emberek biztonságának érdekében. Azt látjuk, hogy a 2019-es költségvetés jelentős forrást biztosít például a határok védelmére, természetesen a honvédség támogatása mellett, azért, hogy Magyarország időben és hatékonyan tudjon reagálni az esetleges külső fenyegetettségre vagy éppen a terrorveszélyre vagy az illegális migrációra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági erősödés egyik motorja vagy garanciája az uniós támogatások minél gyorsabb felhasználása. Ezért ezt, mint láthattuk az elmúlt időszakban is, a kormány kiemelten kezelte. Az Európai ügyek bizottságának elnökeként engedjék meg, képviselőtársaim, hogy röviden szóljak a költségvetés uniós kapcsolatairól (Arató Gergely közbeszólása.), bár megjegyzem, hogy a költségvetés jelen vitája mellett a kormány kezdeményezésére évente két alkalommal volt lehetőségünk arra, hogy politikai vita keretében erről beszéljünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a miniszter úr tegnap az expozéjában hangsúlyozta, a magyar gazdaság 2013 óta stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog. Úgy vélem, az előttünk fekvő törvényjavaslat is megerősíti a pénzügyi fegyelem és a biztonságos költségvetés fontosságát. Megjegyzem, képviselőtársaim, hogy a pénzügyi fegyelem egy nagyon fontos uniós elvárás. A maastrichti kritériumok a GDP-arányos államháztartási hiány és az államadósság terén szigorú elvárásokat (Arató Gergely: Üljön át ide, a mi oldalunkra!) támasztanak a tagállamokkal szemben. (Az elnök csenget.) Engedje meg, képviselőtársam, hogy röviden el tudjam mondani felszólalásomat, és utána a folyosón szívesen beszélgetek. (Arató Gergely: Parancsoljon!  Szabó Szabolcs közbeszól, miközben rácsap az asztalra.)

Azt látjuk, hogy Magyarország 14 év óta tagja az Uniónak, de bizony csak 5 éve képes a 3 százalék alatti államháztartási hiányt teljesíteni. Éppen az akkori Orbán-kormánynak köszönhetően hazánk 2013-ban került ki a szégyenpadról, a túlzottdeficit-eljárás alól, és 2016 óta az Európai Bizottság is elismeri, hogy nem állnak fenn makrogazdasági egyensúlytalansághoz vezető folyamatok.

A törvényjavaslat, mint láttuk, 2019-ben 1,8 százalék államháztartási hiánnyal számol, ami, azt is mondhatnám, hogy nullás működési költségvetést takar, azaz a kamatkiadások nélkül számítva tehát a költségvetésünk egyenlege pozitív lesz. Az alacsony hiánynak köszönhetően az államadósság is stabilan csökkenhet, hiszen a tervezett 68 százalékos szint 60 százalékos küszöb alá közeledik. Egyébként az adósságcsökkentés alkotmányos kötelezettségünk, és egyfajta szuverenitás kérdése is, ezért lényeges, hogy az államadósság-összetételen belül a devizaadósság részaránya is fokozatosan csökkenjen, a lakosság részvétele pedig növekedjen az államadósság finanszírozásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint láthattuk, a törvényjavaslat XIX. fejezete szól az uniós fejlesztésekről, amelynek kerete a 2014-2020-as ciklus közötti többéves költségvetés. A kormány anno egy olyan partneri megállapodást kötött az Unióval, és ez köztudott, hogy az egy főre jutó uniós támogatás éppen hazánk esetében az egyik legmagasabb, ha jól emlékszem, évente 300 euró/fő. 12 000 milliárd forint uniós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, amelyből 7600 milliárd forint a kohéziós fejlesztési forrás, 1300 milliárd forint pedig a vidékfejlesztési forrás. Azt látjuk, a kormány törekedett arra, hogy az uniós pályázati lehetőségeket mielőbb meghirdesse. Aki gyorsan ad, kétszer ad, szoktuk mondani. A 2017. év első negyedének végéig a rendelkezésre álló uniós támogatások teljes összegét, tehát 9300 milliárd forintot meghirdettünk, és 2018-ban pedig sikerült a teljes keretet kötelezettségvállalással lefedni. Ez azért is fontos, tisztelt képviselőtársaim, mert a fejlesztési források 60 százaléka a foglalkoztatás és versenyképesség növekedését irányozza elő.

A szlovák barátaink által használt kifejezéssel élve az uniós pénzek kimeregetése vagy kimerítése érdekében a költségvetési tervezet olyan, kormánydöntéssel túlléphető, úgynevezett felülről nyitott előirányzatokat javasol, amelyek továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználásának.

Tisztelt Ház! 2019-re a törvényjavaslat több címen is tartalmaz uniós fejlesztést. A legjelentősebb tételt a kohéziós, illetve a vidékfejlesztési programok jelentik. Ez összesen 2000 milliárd forint fejlesztésről szól, amelyből 1482 milliárd az uniós forrás és közel 500 milliárd forint a központi költségvetés kiadása. Azonban itt nem szabad megfeledkeznünk a befizetésekről sem, hiszen Magyarország 2004 óta folyamatosan hozzájárul az uniós költségvetés finanszírozásához.

A hozzájárulás várhatóan 350 milliárd forint körüli összegének mintegy 71 százalékát a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulás 274 milliárd forintos, 12 százalékát pedig az áfaalapú hozzájárulás 52 milliárd forintos összege teszi ki.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Választókerületemben, Abaújban és Zemplénben számtalan olyan uniós projektről tudnék beszámolni, ami uniós támogatással valósul meg. Ezek közül csak megemlítem azt a nemzeti kastély- és várprogramot, ami igenis a térség turisztikai attrakcióját fejleszti, és már igazolhatóan megnövekedett az idelátogató turisták száma. Vagy itt a másik fontos, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatban a sátoraljaújhelyi vasútvonal villamosítását célzó IKOP-os projekt. Ez a 23 milliárd forint egy hatalmas összeg, de úgy hiszem, hogy ezt időben sikerült elkezdeni és időben is tudjuk befejezni.

A fejlesztési források teljes lekötése révén, tehát az uniós projektek megvalósulása során azt is mondhatnám, hogy sínen vagyunk, így tehát minél hamarabb tudják a magyar polgárok érezni ennek a hasznát, a jótékony hatásait. Mindezt, úgy vélem, annak is köszönhetjük, tisztelt képviselőtársaim, hogy a korábbi gyakorlattal szembemenve a források döntő részének kifizetésére és felhasználására nem az uniós időszak végén kerül sor. Így például jövőre a hangsúly az előlegkifizetésekről áthelyeződik a pénzek felhasználására, és így 2019-ben az évi kifizetések nagyságrendje ennek következtében kismértékben csökken majd, de megjelennek nagyobb arányban a részben és egészben visszatérítendő források, amelyek többszöri kihelyezés által hosszú távon, úgy érzem, hogy tudnak majd biztos finanszírozási alapot nyújtani a vállalkozásoknak.

Azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy fontos nemcsak önmagában véve a költségvetés számait nézni, hanem a jövendőre vonatkozóan egy pillantást vetni az Európai Unió költségvetésére is, a 2020-27-es pénzügyi keretre. Fontos az, hogy áttekintsük, hiszen az Európai Bizottság a múlt hónapban tette közzé javaslatát az EU 2020 utáni többéves költségvetéséről. Úgy vélem, hogy legtömörebben úgy lehetne jellemezni az uniós hétéves költségvetést, hogy amíg a hazai egyéves költségvetés a jövő esztendőre a családok és a biztonság költségvetése, addig a brüsszeli hétéves javaslat inkább a migráció és a gazdagabb régiók költségvetése.

A 2020 utáni uniós költségvetés kialakítása kétségkívül nagy kihívás elé állítja az egész Európai Bizottságot, az Európai Uniót. Itt van például a brexit. Mindenki által ismert, hogy ez bizony évente 10-12 milliárd bevételkiesést jelent. A többletköltség szintén jelentkezik a biztonság- és a védelempolitika területén. Biztosítani kellene a lehetőséget a jövőbeni nyugat-balkáni bővítésnek is, ami szintén költségtöbblettel jár. Magyarország álláspontja: a brexit miatt várható bevételkiesést és az új kihívások fedezetét nem a hagyományos uniós politikák megnyirbálására, vagyis a kohéziós és a közös agrárpolitika kárára kellene megtenni, hanem részben úgynevezett pótlólagos tagállami hozzájárulásokkal kellene biztosítani. Az Európai Unió 2020 utáni többéves költségvetésének a részleteit megismerve, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy sajnos ez a javaslat nem képes egyszerre kezelni vagy megoldani az új kihívásokat és a tradicionális politikák hatékony finanszírozását.

Ha a többéves pénzügyi keretet jellemezni kívánjuk, azt mondhatnám, hogy bizony jóval kevesebb pénz a kohéziós célokra és jóval több pénz jut a migrációra, illetve a pénzügyi javaslat a déli uniós tagállamok javára rendezi át a forrásokat a közép-európai tagállamok rovására. A jelenleginél tehát várhatóan kevesebb pénzt szeretnének osztani az uniós tagállamok között, és bizony nemcsak a torta mérete lesz kisebb úgymond, de annak elosztásában is olyan változtatásokat javasol az Európai Bizottság, amelyek nem az elmúlt években úgymond látványosan fejlődést produkáló közép-európai tagállamoknak kedveznek.

A magyar, cseh, az észt, litván kohéziós borítéknál a csökkenés mértéke a jelenlegi helyzetben maximálisan 24 százalék körüli lenne. Mit látunk? Ezzel szemben a spanyoloknak szánt kohéziósforrás-növekedésnek köszönhetően a támogatás mértéke 5 százalékkal, tehát 34 milliárd euróra, a görögöknél meg maximálisan 8 százalékkal, 19 milliárd euróra nőhet. Úgy hiszem, hogy ez ellentmond annak az uniós szabálynak, amit éppen a kohéziós politikák miatt hoztak létre. Ez elfogadhatatlan nemcsak a visegrádi négyeknek, hanem a többi balti ország számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság javaslata számos más részletében is kedvezőtlen a számunkra. A kohéziós borítékok összege a jelenlegihez képest 5,7 milliárd euróval, tehát 23,6 milliárd euróról 2020 után 17,9 milliárd euróra csökkenne. Itt van a nemzeti társfinanszírozás, amely arányának növekedésével jelentős mértékben megterhelné a nemzeti költségvetést. A forrásfelhasználásra rendelkezésre álló idő pedig csökkenne, ami szintén nem előnyös számunkra. A megmaradt kohéziós támogatás 65 százalékát az Európai Bizottság által kötelezően meghatározott célkitűzésekre kellene fordítani. Tehát így magyarán csökkenne a tagállam által szabadon felhasználható keret.

A Bizottság költségvetési javaslata, úgy hiszem, egyértelműen egyfajta politikai szándékot feltételez. Ugyanis a források ilyen alapú megvágása bizony aránytalanul érintené Magyarországot és Európa kevésbé fejlett régióit, és a források felhasználási szabályainak megváltoztatása jelentős addicionális terhet róna a tagállamokra.

Szeretném megjegyezni, hogy ezek a hírek semmivel sem riasztóbbak vagy aggasztóbbak annál, mint azok, amelyek a mostani pénzügyi terv tervezésekor 2012-13-ban megjelentek. Akkor a hírek arról szóltak, hogy bizony 30 százalékos forrásvesztéssel indul Magyarország és a többi közép-európai ország. Mégis, a kormány aktivitásának meglett az eredménye. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ekkor hoztuk létre a friends of cohesion, a kohézió barátai csoportot, amibe sikerült belevonni olyan régi tagországokat is, mint például Spanyolország vagy Portugália vagy Franciaország. Tehát ez számunkra most is alapvető érdek, hogy Magyarország nem egy gyors megállapodásban érdekelt, hanem egy részletesen kilobbizott és megtárgyalt kedvező megállapodásban. Úgy hiszem, itt vannak mellettünk a visegrádi négyek, itt vannak mellettünk a balti országok is. Ez elegendő erőt ad arra, hogy sikeres tárgyalásokkal tudjuk befejezni majd a költségvetés tárgyalását az Európai Unióban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság célkitűzései sokfélék, például a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos változtatásoknak köszönhetően a migránsok hosszú távú integrációjának célterülete teljes mértékben átkerülne a kohéziós politikákhoz. Vagyis mit jelent ez magyarán? Hogy a migránsok társadalmi integrálására fordítaná Brüsszel a közép-európai országoktól lecsípett fejlesztési pénzeket. A Bizottság 13 milliárd euróról 34,9 milliárdra emelné a migráció és a határigazgatás költségeit. Ez az összeg azonban nemcsak a határvédelemre vagy a visszaküldésre fordítódna, hanem a migráció és az integráció fokozottabb támogatására.

Mivel tehát a nagyobb költségvetéssel rendelkező menekültügyi és migrációs alap fő célkitűzései között a legális migráció, az áthelyezés és az áttelepítés előtérbe helyezése, illetve a kötelező áttelepítést tartalmazó közös menekültügyi rendszer befejezése szerepel, úgy hiszem, nem alaptalan kijelenteni, hogy a Budapesten és a Brüsszelben megalkotandó költségvetések között alapvető filozófiai és értékrendbeli különbségek fedezhetők föl.

(11.50)

Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy a Bizottság költségvetési javaslata a menekültügy tekintetében ellentétes az állam- és kormányfői szinten hozott döntésekkel, mert az egyes programok a migrációt ösztönöznék és a kötelező kvóta szerinti szétosztást támogatnák. A magyar álláspontnak ellentmond az is, hogy a menekültek integrálása a kohéziós politikákból kerülne finanszírozásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy rámutassak arra is, hogy a 2020 utáni uniós pénzügyi keret bevételi oldala sem maradna érintetlenül. Komoly problémát okoznak az úgynevezett új saját források, hiszen az Unió közös konszolidált társaságiadó-alapot vezetne be a 750 millió euró bevétel feletti cégek esetében. Ez a 6 százalékot képviselő adó az adószuverenitás sérelmére vezetne, ezért Magyarország ezt sem tudja támogatni.

A többi változással együtt a bevételi oldalt érintő javaslatok jelen formájukban Magyarország számára tehát évente 80 milliárd forint pluszbefizetést jelentenének 2020 után.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány csak az eddigi bruttó nemzeti jövedelmen alapuló befizetést tartja igazságosnak a továbbiakban is, és ehhez ragaszkodik a brüsszeli tárgyalások során. Magyar részről tehát ezen tárgyalások során az egyik prioritásunk, hogy megfelelő forrásokat tudjunk továbbra is biztosítani a közös agrárpolitika és a kohéziós politika számára. Ezekben a kérdésekben egyébként Magyarország hál’ istennek nincs egyedül, számos régi tagország is kifogásolta ezen támogatások vágásait, tehát így bizakodóak vagyunk a tárgyalásokat illetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós javaslatok és a kormány előtt álló kapcsolódó feladatok fényében is úgy hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslat kellően ambiciózus és konzervatív egyben, megteremti a jövő évben az előrelépés lehetőségét, miközben figyelemmel van mindazokra a kockázatokra, amelyek a brüsszeli döntéshozók terveiben szerepelnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott már a mai vitában a Sargentini Judith európai parlamenti képviselő nevével fémjelzett dokumentumról. (Zaj a Jobbik soraiban.) Engedjék meg, hogy egy személyes megjegyzésemmel kezdjem rövid felszólalásomat. Már hosszú ideje, lassan három évtizede foglalkozom európai ügyekkel, mégis úgy kell értékeljem, hogy a Sargentini képviselő előterjesztése egy olyan merőben új jelenség, ami mellett mi itt a Magyar Országgyűlésben nem mehetünk el szó nélkül.Miről is van szó? Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három évtizedben az Európai Parlament összetételében és hatáskörében nagyon-nagyon sok változás történt. Az európai integráció ügye lassan, de szívósan haladt előre, és azt láttuk, hogy a tagállamok egyre több területen voltak kénytelenek lemondani kizárólagos szuverenitásukról az Európai Unió javára.

Ezt a folyamatot egyfajta eufória jellemezte, és sokan mindmáig meg vannak győződve arról ebben a házban is, hogy a hatáskörök közös gyakorlása, ahogy szoktuk mondani, a szubszidiaritás elvének való megfelelés vizsgálata nélkül minden körülmények között a leghelyesebb.

Azt látjuk, hogy az uniós intézményrendszer hatalmának a fokozatos növekedését a lisszaboni szerződés tetőzte be, amely  idézem  társjogalkotói hatáskört biztosít az Európai Parlamentnek számos ügyben. Megjegyzem, anélkül, hogy kötelező erejű jogi aktust, azaz például rendelettervezetet maga közvetlenül kezdeményezhetne. Így, képviselőtársaim, azt látjuk, hogy számos esetben az Európai Parlament csupán nem kötelező erejű állásfoglalásokat hoz saját tagjainak a kezdeményezésére. Mindezek ellenére azt kell mondjam, ma már egyértelmű, hogy az Európai Parlament megkerülhetetlen szereplővé vált az uniós jog alakítása során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament számos képviselője ma is azért dolgozik, hogy ezt a mára rendkívül szélessé vált hatáskört még tovább szélesítsék, vagyis az uniós hatáskörök katalógusa tovább bővüljön, illetve hogy az Európai Parlamentnek még nagyobb legyen a befolyása és hatalma az Európai Unióban. Valahol érthető is ez, hiszen ki ne törekedne szebbre, jobbra; kiben ne munkálna ambíció, ki tiltakozna az ellen, hogy a nevét majd a történelemkönyvek oldalain lássa viszont? Azok az európai parlamenti képviselők ugyanis, akik szavazatukkal a Sargentini-jelentést támogatták, részben éppen ezért tették ezt, mert meg akarják mutatni, hogy az Európai Parlamentnek van hatalma arra, hogy az egyes tagállamokat megleckéztesse, a tagállami kormányok tevékenységét megítélje és határozatainak erejével befolyásolja.

Ugyanakkor azt is szeretném leszögezni, hogy ez csak az egyik indoka véleményem szerint annak, hogy az Európai Parlament tagjainak a többsége először megszavazta a Sargentini-jelentés elkészítését, majd pedig szavazást tartott annak az elfogadásáról is. Azonban látnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy jelenleg az ilyen saját kezdeményezésként indult javaslatok célja az, hogy a nyílt társadalom eszméjében hívők megbélyegezzék azokat, akik úgymond a régi európai értékekben, így az Isten, haza és család hármasságában vagy a hagyományok erejében és a nemzetállamok létében hisznek.

Miről is van szó, tisztelt képviselőtársaim, a kulisszák mögött? Nem más, mint két világ harca áll egymással szemben, egymásnak feszülnek, két összebékíthetetlennek tűnő álláspont jelenik meg ma itt a különböző felszólalásokban a tisztelt Házban is.

(16.20)

Azt gondolom, hogy igenis, itt helye van az érvelésnek és a vitának ebben a Házban ebben a kérdésben is, és az Országgyűlés ezzel példát mutat az Európai Parlamentnek, mert nemcsak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik az elkötelezettség a politikai oldalak közötti vita iránt. Itt van helye a vitának. Az előttünk fekvő határozati javaslat tárgyalása ezen a délutánon e szempontból is különbözik a Judith Sargentini által beterjesztett javaslat vitájától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben visszaemlékeznek még, az első kívülről jövő támadás, vagy mondhatnám azt is, hogy bemószerolás, a 2010-es választások után már akkor megtörtént az akkor ellenzékben lévő Szocialista Párt részéről, amikor még a Fidesz-kormány, a frissen hivatalba lépett Orbán-kormány szinte semmilyen komolyabb intézkedést nem hozott. Tehát valótlan állítás az, hogy a Fidesz helytelenül tett volna valamit, hiszen az ellenzék már akkor megkezdte a kormány támadását az európai uniós intézményeken keresztül, amikor még nem is volt szinte olyan intézkedés, amit valójában komolyan lehetett volna kritizálni.

A médiaszabályozás minden alap nélküli támadása, majd pedig az Alaptörvény megalkotásához való jog elvitatása után még az előző európai parlamenti választás előtt egy másik zöldpárti képviselőt ismerhettünk meg, Tavares urat, aki úgy ítélte meg, hogy rendelkezik kellő ismeretekkel ahhoz, hogy jelentést készítsen Magyarországról; olvashattuk azt a jelentést is, abban is el akarták ítélni Magyarországot.

Most a változatosság kedvéért az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének (1) bekezdése szerinti eljárást szeretnének megindítani Magyarországgal szemben a nyílt társadalom eszméjének hívei, függetlenül attól, hogy az Európai Parlament melyik frakciójában ülnek. Azt kell mondjam, hogy alkalmatlan eszközt fordítanának hazánk ellen ezek a képviselők, hiszen ebben az eljárásban csak konzultációra kerülhet sor, szavazat megvonásáról szó sincs. Judith Sargentini képviselő nagy műgonddal megalkotott kompilációja, vagyis a már korábban megcáfolt valótlanságok összeollózásával készült előterjesztés tehát nem más, mint egyfajta politikai nyomásgyakorlás Magyarországgal és mindazon országokkal szemben, amelyek nem hajlandók készpénzként elfogadni azokat a megoldásokat, amelyeket Brüsszelben, azt kell hogy mondjam, a választóiktól kissé eltávolodott politikusok elterveztek az Európa előtt álló problémák megoldására.

Mint a Magyar Országgyűlés immáron hetedik ciklusban megválasztott képviselője kissé értetlenül állok az előtt az ellenzéki vád vagy vélemény előtt, miszerint a magyar emberek érdekeit éppen az Európai Parlament, jelesül pedig ez a Sargentini-jelentés akarja megvédeni. Számomra ez nem más, mint azon választópolgárok lenézése, akik immáron harmadszor a polgári kormányra és azok képviselőire adták le a szavazataikat. Ők egyértelműen kinyilvánították, hogy ők nem az Európai Parlamenttől, hanem a Magyar Országgyűlés képviselőitől várják az ország és saját érdekeik védelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy röviden felsoroljam a legfontosabb problémákat Judith Sargentini javaslatával kapcsolatban. Ez a három probléma, amit említek, egyébként is Achilles-pontja ennek a dokumentumnak, bár tudom, hogy ez Judith Sargentinit egyáltalán nem zavarja, hiszen írásba adta, idézem: „Az egész eljárás nélkülözi a jogi jelleget.” Az én olvasatomban tehát, tisztelt képviselőtársaim, a tisztességes eljárást, a jogállam egyik alapkövetelményét így nem kérhetjük számon ezen a jelentésen. Ezek alapján sajnos azt kell hogy mondjam, tisztelt képviselőtársaim, ha saját magukra nézve számítana mindaz, amit Sargentini és elvbarátai számonkérnek rajtunk, akkor az egész jelentés beterjesztésére nem kerülhetett volna sor az Európai Parlamentben.

Először is: az egész európai parlamenti eljárás jogalap nélküli. Valójában nincsenek olyan, uniós jog alá tartozó területek hazánkban, amelyeket vizsgálva a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására sor kerülhetne.

Másodszor: ha jogállami eljárást folytatott volna az Európai Parlament, akkor bizony meghallgattatott volna a magyar kormány is. Ezzel szemben mi történt? Kifejezetten kegyet látszott gyakorolni mind a LIBE Bizottság, mind pedig a plenáris ülés, amikor pusztán néhány percet engedélyeztek hazánk képviseletében a miniszterelnöknek, illetve Szijjártó Péter külügyminiszternek.

Harmadikként pedig, tisztelt képviselőtársaim: az egész eljárás szerintem legszomorúbb pontja maga a szavazás. Egy jogállamban nem volna lehetséges, hogy a szerződés speciális, garanciális szavazásról szóló szabályait a nyílt társadalom hívei a kedvük szerint kiforgassák, hogy ne számítsák leadott szavazatnak a tartózkodást. És azok beszélnek itt a tisztelt Házban is folyton a jogállam meg a demokrácia sérelméről, azok oktatnak ki minket, magyarokat, akik csak akkor számítják be a tartózkodó szavazatokat egy szavazáson, ha az éppen nekik megfelelő? Lehet, hogy a tartózkodó szavazattal szemben erkölcsi aggályok merülhetnek fel bármelyik oldalon, de könyörgöm, ha a tartózkodásra lehetőséget nyújt a jog, akkor azt igenis számba kell venni, ha tetszik, ha nem. Számomra ezt jelenti egy jogállam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament szeptemberben tartott strasbourgi szavazása kétségtelenül vízválasztó az Európai Unió történelmében. Megmutatkozott, hogy ki áll ki a nyílt társadalom eszméje mellett, és ki áll ki a nemzeti államok jövője mellett. 2019 tavaszán elválik majd, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban a nyílt társadalom hívei képviselik-e az európai polgárokat, vagy pedig azok, akik ma is az európai közösséget alapító államférfiak eszméjét vallják magukénak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Jelzi, hogy igen. Hörcsik Richárd képviselő urat illeti a szó.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy tűnik, hogy nem telik el hét, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a LIBE Bizottság ne tárgyaljon olyan javaslatot, amelynek célja, hogy még több migráns jöjjön be Európába. A sietség számukra érthető, hiszen a Brüsszelben ma még ugyan szerény többségben lévő, de anyagi forrásaikat, médiatámogatásukat tekintve igenis fölényben lévő, bevándorlást támogató erők mindent át akarnak erőltetni a májusi választásig, amit csak lehet, mert attól tartanak, hogy utána már nem lesz erre lehetőségük.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

A múlt héten a LIBE arról a javaslatról tárgyalt, amely szerint a migránsok helyzetének bármilyen vizsgálata nélkül gyakorlatilag automatikusan beutazási vízumot kapnának az Unió tagállamai külképviseletein, hogy ezzel a vízummal aztán minél hamarabb és könnyebben beutazhassanak az Unióba. A Bizottság mai ülésén pedig az a javaslat került napirendre, amelynek célja a határvédelem elvétele a tagállamoktól és áttelepítése a Frontex kezébe, de ez nem határvédelem, hanem határmenedzsment néven történne. Ez lényegében azt jelenti, hogy a határvédelem helyett portaszolgálatot akarnak létesíteni itt, Magyarország határain.

De ez csak az egyik eleme, tisztelt államtitkár úr, az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, legújabb javaslatcsomagjának, amelyben állandó áttelepítési programról, legális és szervezett migrációs útvonalak megteremtéséről, a menekültkérelmek elbírálásának központosításáról és Brüsszelbe telepítéséről lenne szó. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan tudunk védekezni Brüsszel bevándorláspárti erőinek legújabb agyréme ellen? Várom válaszát.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, hogy Magyarország 2015 óta egyértelműen bizonyította ország és világ előtt, hogy az uniós előírásoknak megfelelően, hatékonyan meg tudjuk védeni saját déli határainkat, amelyek egyben az Európai Unió külső, schengeni határai is, ezt még maga Angela Merkel kancellár asszony is elismerte. Azonban nem értjük, tisztelt államtitkár úr, tudtunkkal jelenleg az Unióban a határok külső védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát ezért csodálkozunk, hogy az Unió miért akarja kivenni a már működő mechanizmust, a magyar határ védelmét a kezünkből, és várjuk a választ az Európai Bizottságtól, hogy erre jogszerűen tudjon válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Mirkóczki Ádám: Valami újat!) Az Európai ügyek bizottsága 2018. október 10-ei ülésén folytatta le a H/1487. számú előterjesztés részletes vitáját. A bizottságunk kijelölt bizottságként járt el, így a benyújtott módosító javaslatokról is állást foglaltunk.Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban élénk vitára került sor, kormánypárti képviselőtársaim rámutattak a Sargentini-jelentés veszélyére, és ezért sürgették, hogy az Országgyűlés megfelelő politikai válasszal éljen a rágalmakkal és csúsztatásokkal szemben. Nem engedhetjük meg, hogy az Európai Parlament minden felhatalmazás nélkül beavatkozzon a kizárólagos tagállami belügyeinkbe, különösen például a közbiztonság fenntartása, a határvédelem, a választási eljárás, családjog, szociális jog, a köznevelés s a többi terén.

A bizottsági ülésen is köszönetet fejeztem ki a cseh képviselőháznak, amely  ahogy hallottuk államtitkár úrtól  határozatban állt ki Magyarország mellett, és elutasította a Sargentini-jelentést. Egyébként múlt héten hétfőn személyesen is módom volt megköszönni Prágában, a V4 európai ügyekkel foglalkozó bizottsági találkozón a cseh képviselők szolidaritását hazánk irányában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az Európai Parlament ezzel a jelentéssel tovább gyengíti az Európai Unió kohézióját, és egyfajta újabb törésvonalat generál a tagállamok között ahelyett, hogy az alapszerződések szerinti feladatkörével foglalkozna. Mi továbbra sem tekintjük érvényesnek, elfogadottnak a Sargentini-jelentést, mivel megszavazásakor az alapszerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyták. Egyszerűen számunkra, tisztelt képviselőtársaim, elfogadhatatlan, hogy ennyire kiszámíthatatlan az eljárása az egyetlen uniós képviseleti intézménynek.

(17.50)

A jogbiztonság, a kiszámíthatóság teljes semmibevételét jelentik az ilyen szavazási eljárások, még ha az az Európai Parlamentben is történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen a DK részéről benyújtott módosító javaslatot a kormánypárti többség elutasította, a bizottság jobbikos alelnöke pedig tartózkodott.

További előadó hiányában annyit még szükséges megemlítenem, hogy az ellenzéki módosító indítvány a politikai válasz helyett a Sargentini-jelentés melletti kiállást célozta, a kormánypárti képviselőtársaim által benyújtott határozati javaslat egész szövegét lényegében átírva.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen a kormánypárti felszólalók egyértelművé tették, hogy a határvédelem jogát nem engedjük át Brüsszelnek, és az eddigi migrációs politikánkon sem változtatunk, a határainkat továbbra is hatékonyan védjük, ott, ahol kell, kerítéssel is.

A Sargentini-jelentés az európai választási kampány része, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, egyfajta nyomásgyakorlás, amely ellen igenis a magyar parlamentnek fel kell lépni e határozat elfogadásával, és minden lehetséges további jogi és politikai eszközzel.

Az Európai ügyek bizottsága a részletes vitát október 10-ei ülésén egyhangú döntéssel lezárta, a jelentését benyújtotta. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem, hogy támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: „Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera”, azaz „megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei”. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ezekkel a sorokkal kezdődik II. Rákóczi Ferenc általunk is ismert Universis orbis Christiani, azaz a világ keresztyéneihez szóló kiáltványa, amiben számot ad a magyar nemzetnek elszenvedett sérelmeiről és azokról az alkotmányellenes cselekedetekről, amelyeket a bécsi udvarnak köszönhetően szenvedtek el őseink a török uralom utolsó maradványainak a felszámolása óta. 1703 júniusában, de a rá következő évben sem vesztette el ez az időszerűségét.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanis továbbra sem lett elfogadhatóvá a magyarok számára, hogy a Habsburg-házból származó uralkodók nem a magyarok érdekeit képviselték, hanem feláldozták a partikuláris céljaik oltárán nemzetünket sokszor. Igen, idegen kézre adják, azt látjuk, hogy idegen kézre adják a földet, megszüntetik vagy éppen birodalmi szintre emelik a magyar állam legfontosabb intézményét, és tehetik ezt azért, mert az utolsó eszközt, az utolsó eszközt is elveszítették a magyar rendek az idegen hatalmakkal szemben, hogy érdekeiket tudják érvényesíteni. Mégis volt egy ember, akit neveltetése, képességei és adottságai úgymond predesztináltak arra, hogy a magyar nép érdekeit érvényesítő bátrak élére állva mindent megtegyen azért, hogy ezen tudjon változtatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Hiller képviselőtársam mondta, valóban könyvtárakat lehetne megtölteni azzal, hogy ki volt és mit tett II. Rákóczi Ferenc. A marosvásárhelyi országgyűlés, vagyis erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából szenteljünk nemzetünk nagyjának emlékévet, és azt szeretném hozzátenni, hogy minderről pedig a tisztelt Ház a sárospataki országgyűlés 310. évfordulóján hozhatja meg a döntést.

Ez alapvetően kettős feladatot szab ebben a kivételes pillanatban a Magyarország érdekeit ma védeni hivatott választott képviselőkre: II. Rákóczi Ferenc öröksége és emlékezete. Rámutatni egyrészt mindazon értékek egyetemességére, amelyeket vallott, valamint egyértelművé tenni, hogy életének egésze máig ható tanulsággal bír. Erre tekintettel volna feladatunk rámutatni arra is, hogy miként célszerű megtölteni tartalommal ezt az emlékévet, hogyan teremthetjük meg annak feltételeit, hogy a 2019-es esztendőben méltóan emlékezhessünk II. Rákóczi Ferencre. Meggyőződésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez utóbbi feladatot csak akkor teljesíthetjük, ha rámutatva vezérlő fejedelmünk életére és tetteire, tisztázzuk azt, hogy máig ható, ránk, törvényhozókra feltétlenül kötelező érvényű alapvetéseket kell érvényesíteni a saját tevékenységünk vagy éppen cselekedeteink megfontolása során.

Tisztelt Képviselőtársaim! II. Rákóczi Ferenc 1705-ben ezekkel a szavakkal fogalmazta meg a szabadságharc célját, idézem: „Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztyén ügynek is szolgálhassunk.” Jól tudjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a fejedelem olyan korban élt és akkor vállalta ezt a szolgálatot a hazájáért, amikor hazánk szabadsága semmivé foszlott, bár vagyona, körülményei megengedték volna, mégsem a kényelmes utat választotta, hanem egyszerűen azt is mondhatnánk, hogy az igazság oldalára állt, szemben a császári seregek fegyvereivel, a fej- és jószágvesztés büntetés lehetőségét is vállalva.

II. Rákóczi Ferenc felismerte, hogy az igazság nem a bécsi udvar, nem a Neoaquistica Commissio, azaz az Újszerzeményi Bizottság, nem a császár zsoldosainak oldalán áll, nem a labancokat, nem az örökös konformisták útját választotta, akik meggyőződés nélkül mindig mástól várták az utasítást. II. Rákóczi Ferenc a kurucok mellett nem Európa ellen, hanem Európáért, nem a keresztyén üggyel szemben, hanem éppen annak szolgálatával emelte fel a zászlót, amely alá a szabadságszerető magyarok és ruszinok, nemesek és nemtelenek, harcot tapasztalt és ifjonti erőtől duzzadó ezrek gyülekeztek. Ismerjük Rákóczi Ferenc zászlaját. Felirata: Cum Deo pro Patria et Libertate, azaz „Istennel a hazáért és a szabadságért”.

Önmagában véve ez is egy üzenet. Nem szívelhették azok, akik mind Istent, mind pedig a független magyar államot ellenségnek tekintették. Úgy hiszem, hogy Rákóczi értékválasztása egyértelmű és világosan mutatja azt az utat, amin nekünk a XXI. században is járni kell. Ezért is választhatjuk őt mintaképül, és emlékezhetünk meg róla, mint a magyar érdekek és a keresztyén hit képviselőjéről. Úgy hiszem, hogy II. Rákóczi Ferenc 315 év után is programjával érvényes, mindenható, máig ható, és ennek a bizonyítéka és úgymond következménye az a határozati javaslat, amit képviselőtársaimmal benyújtottunk.

Tisztelt Ház! Úgy hiszem, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékezete arra is alkalmas lehet, hogy egységet teremtsen, egységet azokkal a népekkel, amelyek emlékezete igenis megőrizte őt. A szlovákok, a ruszinok vagy a lengyel testvéreink számára éppúgy közös nevező a vezérlő fejedelem emléke, amint II. Rákóczi Ferenc keleti szomszédaink, a románok tiszteletét is kivívta. Az egységteremtésnek ugyanakkor van egy másik dimenziója. Jóakaratú emberként nem szűnhetünk meg hinni abban, hogy azok, akik a pártokon felül álló közmegegyezés tárgyát képező ügyek körét újra és újra igyekeznek leszűkíteni, a konfliktusokat a végletekig mélyíteni, hogy egyszer, egyszer legalább egy pillanatra el tudják fogadni, hogy közös múltunk fordulatai nem másról, mint a magyarság túlélési ösztöneiről és a szabadságküzdelmeinkről szól, amelyek ma is köteleznek bennünket. És II. Rákóczi Ferenc egységet teremthet azok között is, akiket valamilyen kisszerű civakodás, esetleg véleménykülönbség távolít el, akik azért nem tudnak megegyezni, mert nem értik a másikat, mert nem értik, hogy mi az igazán fontos.

Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vezérlő fejedelem életpéldája, tettei mögötti mozgatórugók ismerete mind közelebb visz, vihet ahhoz, hogy megerősítsük a közös fundamentumot.

(15.10)

II. Rákóczi Ferenc életében számtalanszor megmutatkozik, hogy „nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése” dönti el, hogy ki hova áll, hogy ki milyen ügyért harcol. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezért is támogatja ezt a határozati javaslatot, mert azokkal az értékekkel, amelyeket Rákóczi Ferenc közvetít, teljes mértékben azonosulni tudunk.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő határozati javaslat előterjesztő képviselői  mondhatni régi szóval: a választóknak az Országgyűlésbe küldött követei  számára szimbolikus erejű az a tény, hogy a csatlakozó előterjesztők között a vezérlő fejedelem birtokai közé számlált egykori települések képviselői is ott lehetnek, Koncz Ferenc képviselőtársam Szerencsről és szerény személyem Sárospatakról. Úgy hiszem, a genius loci, a hely szelleme most sem hagyható figyelmen kívül: Zemplén vármegye, Sáros, Kárpátalja népe, Szabolcs alkotta II. Rákóczi Ferenc hadseregének múltját. A falvak népe, a legnehezebb sorsúak vonultak hadba, és ők tették kockára életüket, ők gondoskodtak a katonák ellátásáról, és ők tettek először kísérletet arra, hogy a magyar alkotmányt lábbal tipró idegen hatalmak képviselőivel szembe tudjanak fordulni, ahogy ez 1697 nyarán a sátoraljaújhelyi, régen úgy mondták, az újhelyi vásárban történt, és a hegyaljai felkelésként ismert eseményekben teljesedett ki.

Mindez tehát egyértelmű számunkra, tisztelt képviselőtársaim, hogy csakis olyan politikát folytathatunk, olyan programot érdemes alkotni, amely figyelemmel van a magyarság történelmének olyan helyszíneire, akár kulturális örökségeire, amelyek ma már nincsenek az országon belül, hanem az államhatárokon kívül esnek.

A polgári kormány már is eddig sokat tett azért, hogy II. Rákóczi Ferenchez kötődő épített örökségét megőrizze a jövő generációjának. Örömmel tudok beszámolni, hogy a vezérlő fejedelem születésének helyén, a borsi kastélyban jelenleg is folynak a munkálatok mintegy 1,6 milliárd forint értékben, és reméljük, 2020-ra készen is lesz ennek a kastélynak a méltó állapotba hozása, hiszen fontos számunkra, hogy nemcsak egy régi kastélyt újítunk fel, hanem jelentős szereppel bírhat ez az építmény II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolásában a magyar nép mellett a szlovákok és a ruszinok történetében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékiratában II. Rákóczi Ferenc így fogalmazott, idézem: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre, nem koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem: kizárólag az vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt.”

Nem véletlen, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország polgárai nagyon hamar felismerték életének, szerepének kivételességét. Például a kiegyezést követő korszakban az ország valamennyi vármegyéje és valamennyi városa feliratban fordult a képviselőházhoz, amikor a hamvait hazahozták 1906-ban. Zemplén vármegye felirata szerint „a nemzet jövőjének záloga a múlt iránti kegyelet”, vagy Debrecen városa szerint pedig Rákóczi „a polgári jog védelméért küzdött, azért, hogy szabad hazában szabad és független polgárok éljenek, és azok szívében, lelkében, tetteiben, gondolataiban egyek legyenek”.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül, azt gondolom, Vörösmarty Mihály sorai jelölik ki számunkra a cselekvés kereteit: „Itt nyugszik fejedelme hazádnak, Számkivetett onnan, mert nem vala benne szabadság.” II. Rákóczi Ferenc törekvései, ahogy hallottuk képviselőtársaimtól is, ma is aktuálisak: hazánk szabadsága és függetlensége mindenek felett áll, hogy olyan államot építsünk, amely szolgálja és nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, olyan államot, amelyik érvényesíteni tudja önérdekét, amely erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozását, egy olyan államot, amely védi Magyarország és Európa keresztyén szellemi gyökereit és értékeit mint fennmaradásának alapját.

Erre való tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kéri képviselőtársainkat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió, ugyanis tegnap írták alá a brit uniós tagság megszüntetését tartalmazó dokumentumot, a kilépési megállapodást. Szomorú vasárnap volt a tegnapi, hiszen az Egyesült Királyság kiválásával az Európai Unió az egyik legerősebb tagállamát veszítette el, ami sajnos gyengíteni fogja az Európai Unió világpolitikai pozícióját a jövőben.Magyarország a brexitről szóló kampányban mindvégig azt az álláspontot képviselte a britek felé, hogy maradjanak benn az Unióban, a brit állampolgárok azonban másképpen döntöttek, és a kiválás mellett tették le a voksukat. Ez a döntés az Egyesült Királyság népeinek, az angoloknak, a skótoknak, az íreknek és a walesieknek szuverén döntése volt, amelyet igenis tiszteletben kell tartani, ez a döntés azonban egy rendkívül nehéz helyzet elé állította mindkét felet, mind az Uniót, mind pedig az Egyesült Királyságot. Mint láthattuk, az elmúlt időszakban nagyon kemény tárgyalások előzték meg a tegnapi napot, és olyan létfontosságú kérdésekről kellett megállapodni, amelyek egyebek között az Egyesült Királyságban élő uniós polgároknak a helyzetét vagy éppen a felek közötti pénzügyi elszámolást érintették. A tegnapi dokumentumok, tehát a kilépési megállapodás és a jövőbeni kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat aláírásával a tárgyalások végképpen lezárultak.

Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy ilyen történelmi pillanat után érdemes egy olyan kérdést feltenni, amelyet sajnos Brüsszelben az Unió, a Bizottság nem tett fel önmagának, hogy vajon milyen okok vezettek a britek kiválásához. Ugyanis az egyik ok, ami miatt a brit állampolgárok a brexitre szavaztak, már jóval korábbra, 2014-re datálható, amikor Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság élére. A szavazáskor csak két tagállam szavazott nemmel: az Egyesült Királyság és Magyarország. De úgy hiszem, hogy a demokrácia szabályainak a tiszteletben tartása mellett talán mégis feltehetjük azt a kérdést, hogy mennyire volt bölcs az egyik legnagyobb állam álláspontját figyelmen kívül hagyni. Nekünk vasárnap után már sovány vigasz, hogy Juncker elnök napjai meg vannak számlálva. Továbbá azt is szeretném kiemelni, hogy a britek számára mindig is fontos, kiemelt kérdésként szerepelt például a bevándorlás vagy a saját határok védelme. Ezekre a kérdésekre sem kaptak a brit állampolgárok megnyugtató választ Brüsszeltől. Ahogy a miniszterelnök úr tömören összegezte: az Európai Unió a migránsokat beengedte, az európai briteket pedig nem tudta benntartani  hozzáteszem, hogy azt nem is nagyon akarták.

Tisztelt Elnök Úr! Az egyik szemem sír, a másik nevet  talán ezzel a népi bölcsességgel lehetne leginkább összefoglalni a brexit tényét. Nagyon szomorú, mert elvesztettük azt a tagállamot, amelyik az Európai Unió GDP-jének az egyhetedét adta. Mind gazdasági, mind politikai, mind pedig katonai értelemben is igenis gyengülni fog a jövőben az Európai Unió. És szomorú, mert elveszítettük az Unióban a legfontosabb szövetségesünket abban a harcban, amit éppen a visegrádi négyekkel együtt folytatunk, a nemzetállamok pozícióinak a megerősítéséért, ha úgy tetszik, a szubszidiaritásért. Természetesen nem szabad leragadnunk a múltban, de tanulni nagyon is érdemes és tanulni kell belőle.

Tisztelt Képviselőtársaim! A brit választópolgárok szuverén döntésének tiszteletben tartásával így tehát azon kellett dolgozni, hogy a kinn élő magyar honfitársaink nyugodtan tovább tudják végezni munkájukat, ha úgy tetszik, a helyzetüket illetően, és e tekintetben üdvözlendő, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai nincsenek veszélyben. A brit kormány a kiválás után is szívesen látja a magyar munkavállalókat, így a magyar kormány és a magyar nép szempontjából a legfontosabb célkitűzés teljesül. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A független nemzetállam eszméjét és megszületését ünnepeljük ma; azt az eszmét, amely generációkon át kitartóan maradt fenn a lengyel hazafiak között, akik az elnyomás és a lengyel nemzeti kultúra ápolásának évszázados üldözése ellenére is megőrizték azt, ami igazán lényeges. Azt látjuk, hogy apáról fiúra szállt az a rendkívül erős elkötelezettség, hogy mindent meg kell tenni, minden áldozatot meg kell hozni a független Lengyelországért, a független nemzetállamért. Azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy bizony sok-sok áldozatot, sok-sok erőfeszítést igénylő kötelezettsége volt a lengyel hazafiaknak, hiszen Európában már évszázadokkal ezelőtt is velünk voltak, mondhatni, fel-felütötték a fejüket azok az ideológiák, amelyeknek útjában álltak a nemzetállamok, amelyek célja mindig is egy személytelen, mindenféle valódi közös eszme nélküli birodalom megteremtése volt, annak az identitás nélküli, erőszakos birodalomépítésnek, amit a lengyel nép több mint 120 éven át volt kénytelen elszenvedni. Nos, ennek a megállítása nagymértékben egy kivételes képességű lengyel hazafi állhatatosságának és az erős lengyel nemzet eszméjének volt köszönhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lengyelország függetlenségének a visszanyerése és Józef Piłsudski neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ezt a történelmi eseményt mindenkinek ismernie kell, mert olyan kivételes teljesítményről van szó, ami nemcsak a lengyeleknek, hanem számunkra, úgy hiszem, hogy a magyarok számára is példaértékű. Éppen ezért kötelességünk, hogy száz év múltán is megemlékezzünk erről, mi több, tegyük ismertté ennek a lengyel hősnek a nevét, mert igenis példát állít hazafiasságból az egész világ számára, nemcsak a függetlenségi harcával, hanem a stabil lengyel államműködés megteremtésével is.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek a rövid és jobb szemléltetéséhez a kortárs sajtóból hozzak néhány rövid idézetet! A Nemzeti Újság 1926. május 14-ei cikke szerint Piłsudski, idézem: „A legnagyobb és legkiválóbb államférfiak egyike, kitűnő politikus, aki mindig hazafias elkötelezettségének megfelelően végezte tevékenységét.” Másutt azt olvashatjuk, hogy: „Piłsudski marsall neve fogalom minden lengyel előtt.” Vagy a Budapesti Hírlap szerint, idézem: „Ő személyesíti meg a háború utáni újraéledt szabad lengyel államot, amelynek életre hívásában övé volt az oroszlánrész.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Európában egyetlen olyan ország van, amelynek történelme, amelynek sorsa ennyire közel áll hazánkéhoz, a magyar szabadságeszméhez. Talán ez is jelenti a barátságunk alapját, az a közös nevező, hogy mindennél fontosabbnak tartjuk azt, hogy független nemzetállamként más népekkel szövetkezve tegyünk magasabb célokért, dolgokért. Ez a régi időkre visszamenő barátság, úgy hiszem, hogy egy valódi sorsközösség a szabadságért, a demokráciáért, a függetlenségért vívott harcok hosszú sorával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát nemcsak helyes, hanem nagyon is időszerű, hogy a barátság egyik legszebb megnyilvánulását, a lengyel szabadságküzdelem győzelmét a Magyar Országgyűlés is megünnepelje, valamint kinyilvánítsa, hogy a lengyel-magyar barátságról utódainknak, a fiatalabb generációnak is szólnunk kell. Ez a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak egy ünnepi aktus, hanem egy kötelezettségeket megfogalmazó jogszabály lehet, mert világossá teszi minden eljövendő magyar kormányzat számára, hogy van egy érték, amit generációkon átívelően kell megbecsülnünk, az olyan hősiesség, ami előtt a jövőben is tisztelettel adózunk majd.

Erre figyelemmel támogatja ezt a törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja, és ezért kérjük a képviselőtársakat, hogy szavazatukkal ők is támogassák.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat címében mind a Svájci Államszövetség, mind Horvátország szerepel. Annak ellenére, hogy Horvátország 2013. július 1-je óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, még mindig vannak olyan, az Európai Unió és tagállamai közötti megállapodások, amelyek hatálya nem terjed ki rá.Úgy hiszem, ez az eset nem példátlan. Csak jól mutatja, hogy mennyire összetett szerződéses kapcsolatok élnek az európai uniós tagállamok és harmadik országok között, amelyeket igenis, ahogy a külügyminiszter elmondta, egyenként kell minden újonnan csatlakozott ország vonatkozásában hatályba léptetni. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy Magyarország vonatkozásában a szóban forgó, 1999-ben az akkori EU-15 és a Svájci Államszövetség között kötött, úgynevezett kétoldalú megállapodás 2006. április óta hatályos, és amúgy hasonló korlátozásokat tartalmazott, mint a szóban forgó mostani Horvátország esetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kapcsán érdemes nagyon röviden érinteni az EU és Svájc kapcsolatát, mivel Svájc nem tagja sem az EU-nak, sem az Európai Gazdasági Térségnek, ugyanakkor Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel együtt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA tagja. Szeretném azt is kiemelni, hogy az EU és Svájc egymás közeli szövetségesei és kulcsfontosságú gazdasági partnerei mind a mai napig. Az EU és Svájc közötti együttműködés, úgy hiszem, túlmutat a hagyományos szabadkereskedelmi kooperáción, hiszen kiterjed például a bel- és igazságügyre, a kutatásra, az oktatásra és a közlekedésre. Svájc továbbá alkalmazza a schengeni és a dublini vívmányokat, valamint Svájc részt vesz az Európai Unió belső piacának és szakpolitikáinak egyes területein.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt sem szabad elfelejteni, hogy Svájc, szintén kétoldalú megállapodások révén, nevezetesen ezt hivatalosan úgy nevezzük, hogy a svájci hozzájárulás útján, például 10 éven át támogatta Magyarországot is 130 millió frank, azaz mintegy 31 milliárd forintnyi értékben. A források 100 százalékos lekötésével összesen 32 egyedi projekt, két pályázati alap, egy ösztöndíjalap és egy kockázatitőke-alap valósult meg. Örömmel tudom elmondani, hogy számos projekt kedvezményezettje szűkebb pátriám, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pályázat volt, legyen szó az ívóvízminőségről, a környezettudatosságról vagy éppen az esélyegyenlőségről. Nagyon szép példa például a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark idegenforgalmi fejlesztése 700 millió forint összegben, és ez nemcsak a térség gazdasági fejlődését segítette elő, hanem a két ország kapcsolatait, például Újhely és Montreux városa között.

Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat címében a személyek szabad áramlása vagy szabad mozgása szerepel. Ebből fakadóan a Horvátország vonatkozásában való hatálybalépéstől kezdve ötéves időtartamra Svájc korlátozhatja a horvát állampolgárságú munkavállalók számát éves bontásban, továbbá a horvát állampolgároknak kiadható tartózkodási engedélyek számát. Horvátország pedig hétéves átmeneti ideig a svájci állampolgárok horvátországi termőföldtulajdon-szerzését korlátozhatja a megállapodás alapján.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy Horvátország az EU és Svájc közötti, személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak részesévé váljon. Egy nemzetközi szerződés kihirdetésére kerül tehát sor ily módon, ahogy külügyminiszter úr is említette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy röviden szóljak Horvátország uniós tagságáról is, mert alig két hete járt az Európai ügyek bizottsága Zágrábban hivatalos látogatáson, ahol az európai parlamenti felkészülés, a migrációs válság, a brexit mellett a jövő év első felében esedékes horvát EU-elnökségre való felkészülés kérdéskörét tekintettük át. Mert Magyarországnak érdeke a sikeres horvát elnökség. Úgy hiszem, hogy ez a találkozás közelebb hozta nemcsak a két országot, hanem a két ország parlamentjét is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/4821. számú törvényjavaslat célja tehát nem más, mint hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő, megállapodás nélküli kilépésének az esetére az egyes törvények hatályos rendelkezéséhez képest a szükséges hazai jogszabályi változásokat biztosítsa.

(16.50)

A brit népszavazás után a kilépés menete az elsődleges uniós jog szerint az lett volna, hogy a kilépő tagállam kilépési szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak, az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján pedig az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt a kilépő tagállammal, amelyben a kilépő tagállamnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák a kilépő tagállam kilépésének részletes szabályait. A megállapodást az Európai Unió nevében az Európai Tanács kötné meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.

Így szól tehát a jog, ezt az elvet kellett volna követni az érintett feleknek, de sajnos jól látjuk az elmúlt másfél év eseményeiből, hogy nem így alakult a helyzet. A különböző érdekek akár Londonban, akár Brüsszelben ezt felülírták, és a sajnálatosan kialakult helyzet korrekt rendezésének ezt a módját sajnos mindkét fél elveszítette. Szomorú ezt kimondani, de ez a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először merült már fel az igény arra, hogy a magyar kormány valamilyen módon tájékoztassa az Országgyűlést a brexit állásáról, hiszen ahogy hallottuk, a magyar állampolgárok sorsát, nemcsak a kint dolgozó, hanem a kint tanuló sorstársaink életét és egyáltalán a magyar állam érdekeit is jelentősen befolyásolja az európai integráció történetében ez a páratlan esemény. Nem mindegy, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság kilépésével milyen lyuk keletkezik a többéves pénzügyi keretben, és ez bizony befolyásolja nemcsak Magyarország, hanem a többi európai tagország hétéves büdzséjét.

Szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy az Európai ügyek bizottságában számos alkalommal volt napirenden a brexit kérdése. A fontosabb tárgyalási fordulók után az Egyesült Királyság nagykövete, Iain Lindsay barátunk és a magyar kormány képviselője, legtöbbször Takács Szabolcs államtitkár úr egyaránt beszámoltak a kialakult helyzetről. Ahogy haladtak előre a tárgyalások, mindig megvolt bennünk az optimizmus, legalábbis nagykövet úr mindig ezt sugallta. Ahogy haladtak előre a tárgyalások Brüsszel és London között, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy az Országgyűlésre is hárul majd feladat a kilépés következményeinek jogalkotással történő rendezésében.

A rendezetlen kilépés valószínűsége ma már rendkívül komoly, sajnos ezt kell mondanom. Ugyanis az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza, ahogy államtitkár úr is és Vejkey képviselőtársam is említette, 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és március 29-én éjfélkor pedig az uniós joganyag szerint sor kell kerüljön a kilépésre az Európai Unióból. Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, az Egyesült Királyság jogi státusza március 30-án a harmadik országokkal azonossá válik, ezért az uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén szükséges egyes hazai jogszabályok vonatkozásában az Egyesült Királyság állampolgárait érintő rendelkezések módosítása. Itt szeretném megköszönni a kormánynak, hogy ezt most elénk hozta. Ungár Péter képviselőtársamnak: annak idején az LMP módosító javaslatáról, illetve javaslatáról szavaztunk; mi reménykedtünk nemcsak Londonban, hanem Budapesten is, hogy a megállapodás megtörténik, és egy rendezett megállapodás lesz. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr elsőként az európai kormányfők között hangsúlyozta: mi egy fair brexitet szeretnénk. Mi reménykedtünk ebben, és úgy érzem, hogy egy hídon akkor kell átkelni, amikor odaérünk, és most már látszik az, hogy itt nincs hátra, és jobb későn, mint soha. Úgy hiszem, hogy ennek a tárgyalására most kerül sor a parlamentben, idejében.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a javaslat által érintett jogszabályok közül csak hármat említsek meg, ami alapvetően foglalkoztatja a magyar polgárokat akár itt, Magyarországon, akár kint az Egyesült Királyságban. Már említettük a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló ’91. évi IV. törvényt. Ennek a megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. Tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által, ahogy államtitkár úr is említette, a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el, a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetében.

Fontos azt is megjegyeznem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet biztosítja azt is, hogy az álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges brit biztosítási idő figyelembe vehető legyen a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával. Tehát a törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el. Ez nagyon fontos.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanez vonatkozik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi LXXXIII. törvényre is. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni. A javaslat hangsúlyosan törekszik a szerzett jogok védelmére, és ezt nagyon fontosnak tartom. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében, ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevételével szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint lesz lehetőség. Ahogy Kovács képviselőtársam említette, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a magyar és a brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások megállapítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormányzati politika sarokpontja a családok támogatása, így a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseire is érdemes kitérni. Itt szeretném említeni a családok támogatásáról szóló ’98. évi LXXXIV. törvény alkalmazását. Tisztelt Ház! Tekintettel a kilépést övező körülmények bizonytalan voltára, úgy hiszem, hogy az Országgyűlés nem tehet mást, mint hogy ezt az úgynevezett vészforgatókönyvet kell életbe léptetni arra az esetre, hogyha az úgynevezett no deal brexit vagy egyesek szerint a hard brexit megvalósulna. A viszonossági alapokon nyugvó kétoldalú megállapodások megkötéséig a jogviszonyok rendelkezését (sic!) a kormány által javasolt módon úgy hiszem, célszerű megvalósítani, ezért ezt a törvényjavaslatot jómagam is tudom támogatni és erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Ungár Péter képviselőtársam felszólalása ihletett arra, hogy ráirányítsam a figyelmet, hogy amikor megtörtént a brexit, akkor az Európai Unió és az Egyesült Királyság leült a tárgyalóasztalhoz, és elkezdődött a tárgyalás. Az Európai Unió Michel Barnier jól ismert politikust bízta meg főtárgyalónak, aki egyébként a bizottságunknál is kétszer járt, és utólag be is számolt a tárgyalások állásáról. Úgy hiszem, hogy az általa végzett munka kiválóan mutatja azt, hogy milyen nehéz volt a tárgyalás. Ilyen még nem fordult elő az Európai Unió történetében, hogy valaki kilép. Ez egy precedens nélküli dolog. Itt bizony a jogászoknak keményen kellett helytállniuk, hogy hogyan tudják elválasztani azt a sok-sok tízezer kapcsot, hogyan tudják elvágni, ami összekötötte az Egyesült Királyságot az Európai Unióval. Úgy hiszem, Barnier főbiztos egyik nagy eredménye az, hogy össze tudta kovácsolni a 27-eket. Ebben a tekintetben Magyarország is természetesen a többi tagországgal együtt beállt a sorba, aminek a lényege az volt, hogy nincs külön tárgyalás, nincs külön alku.

Ugyanakkor miniszterelnök úr a visegrádi négyek keretében is külön tárgyalásokat folytatott, hogy arra az esetre, ha mégiscsak megtörténik a brexit, egy kemény brexit, akkor mi történik. Ugyanakkor szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy a magyar kormány  hasonlóan a többi európai uniós kormányhoz  ugyanazt a felfogást képviselte, hogy Európa egységét szükséges megőrizni, és ha majd bekövetkezik a brexit, majd utána kezdődnek el a külön tárgyalások. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról és az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódó törvényjavaslat a látszat ellenére sokkal több, mint pusztán egy, az egyházügyi törvény módosításait a többi jogszabályon átvezetni hivatott jogszabálytervezet. Ugyanis az előterjesztő kormánypárti képviselőtársaimmal együtt az a meggyőződésünk, tisztelt elnök úr, hogy az Országgyűlés előtt lévő, a vallásszabadságot biztosítani hivatott bármely javaslat, így ez is, szoros összefüggésben van a nemzeti identitással, ami a legbiztosabb támaszunk a magyar szuverenitás megőrzéséért végzett munkánk során.

Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vallásszabadságot látszólag védeni akaró előterjesztések  ugye, Soltész államtitkár úr említette  az elmúlt évek során számos alkalommal kerültek a tisztelt Ház elé, aminek célja éppen a bizniszegyházaknak a támogatása volt. Mégis, amikor 2015 őszén az igazságügyi miniszter javaslatot tett a helyzet valamilyen fajta megoldására, bizony akkor egyes pártok képviselői a megegyezést mondvacsinált indokokkal akadályozták meg. Az elmúlt év őszén az egyházügyi törvényhez beterjesztett módosítás ismét, úgy hiszem, hogy a kormány kompromisszumkészségét bizonyította. Ugyanis ez a szabályozás pontosan megfelelt az Alaptörvénynek. Akkor a vita kizárólag arról szólt, hogy a bizniszegyházak terjedésével szembeni fellépés és a szerzett jogok érvényesülése között miképpen alakítható ki egy kívánt egyensúly.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallásszabadság történelmi alkotmányunk egyik vívmánya. Sokat harcoltunk érte, és úgy hiszem, hogy Európa számos országánál korábban gondoskodtunk arról, hogy ez az alapvető jog a magyarok számára úgymond biztosítva legyen.

Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az evangélikusokat 1557-ben, a reformátusokat 1564-ben, 1568-ban pedig az unitáriusokat emelték a bevett vallások közé. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a Magyar Királyság területén pedig az 1608. évi, úgymond a koronázás előtti I. törvénycikk deklarálta a protestánsok vallásszabadságát, igaz, bevett vallássá válása csak jóval később, 1790-ben a XXVI. törvénynek volt köszönhető, egyidőben a görögkeleti vallással.

(19.50)

Csak megemlítem, hogy az izraeli vallást az 1895. évi XLII. törvény tette bevett vallássá, latinul recepta religióvá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért fontos itt és most erről szólnunk, mert egyrészt Magyarországnak, úgy hiszem, hogy semmifajta szégyenkeznivalója nincsen a vallásszabadság biztosítása tekintetében ma sem. Sőt, hagyományaink alapján meggyőződésem, hogy hitelesebben szólhatunk e körben, mint az úgymond mindenféle egységes európai sztenderd kialakítását erőltető, úgymond globális alkotmányosságban hívő jogászi és politikusi lobbik.

Más a megfogalmazás és mások a részletszabályok, de a lényeg, úgy hiszem, ugyanaz, változatlan. Eleink úgy fogalmaztak  engedjék meg, hogy idézzek egy szép mondatot , hogy „a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik”.

És most, több száz év múltán az előttünk lévő tervezet, az áprilistól hatályos jogszabály pedig úgy szól, hogy „a lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását…” Úgy hiszem, hogy ezek a sorok magukért beszélnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy magyarként már csak azért sincs okunk a szégyenkezésre, hiszen amíg eleink megszüntették az úgymond territoriális elvet, vagyis több felekezet is létezhetett egy településen belül, addig az 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke  amit úgy ismerünk, hogy Quius regio, eius religio  még úgy rendelkezett, hogy ugyan minden ország, minden tartomány, birodalmi szabad város választhatott a katolikus és az evangélikus vallás követése között, de az ő választásuk megszabta a joghatóságuk alatt élők vallási hovatartozását is.

Magyarország történelme és hagyományai azt bizonyítják, tisztelt képviselőtársaim, ha olykor tökéletlenül is, mint Erdélyben a görögkeleti vallás esetében megfigyelhető volt, de a törvényhozás, amikor tehette, a valós vallásszabadságot pártolta, és ezt teszi ma is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az nem a vallásszabadságra tartozó kérdés ugyanis, hogy az állam mely régóta működő, jól beágyazott felekezetekkel működik együtt. Hiszen hadd mondjam, hogy nem lehet egy sorban említeni például a sok évszázadon keresztül iskolafenntartó református egyházat, és a korábbi, a 2011 előtti egyházügyi szabályozásnak köszönhetően a szintén egyházként működő boszorkányszövetséget. Éppen ezért a kritikát nem a rendezett állapotokra való törekvések ellen, hanem azokkal szemben kell megfogalmazni, akik korábban az egyházi státusszal igenis, mondjuk ki, visszaéltek, akik valójában az egyházi státuszt a kedvezőbb intézményfenntartói finanszírozás érdekében próbálták megszerezni.

Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy a vallásszabadságnak az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán számos dimenziója lehet. Csak egyet említek. Fontos, hogy vannak olyan egyházak, mint a recepta religio, amelyek az állami feladatokat nemcsak átvállalják, hanem kifejezetten hitelveikkel összefüggésben teszik azt. Úgy vélem, hogy nekünk törvényhozóként abban van felelősségünk, hogy az egyházi intézmények számára biztosítani tudjuk a stabil működés hátterét. Megjegyzem, hogy oktatási intézményből jelenleg 625 van egyházi tulajdonban. Ezt a magas értéket pedig okkal magyarázhatja a 2010 és 2014 közötti 68 százalékos növekedés az egyházi iskolák és az egyházi iskolákban tanulók száma tekintetében. Ezek az újonnan egyházi fenntartásba került iskolák egy olyan, mondhatni, klubhoz csatlakoznak, ahol igencsak neves, komoly múlttal rendelkező intézmények vannak. Csak egyet említek, például a Sárospataki Református Gimnázium.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallásszabadság minél teljesebbé tétele érdekében a központi költségvetés, mint hallottuk, jelentős forrásokat biztosít. Jelen esetben azonban költségvetési évtől független rendszereket kell úgymond finomhangolni. Ezért az egyes adótörvények módosítása vagy az 1 százalék felajánlásával kapcsolatos jogszabályi háttér, vagy az egyházfinanszírozási törvény egyformán módosításra szorul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy kiemeljek csak egyetlen szakaszt, a 44. §-t, amely a nyilvántartásba-vételi eljárás adminisztratív terheit hivatott csökkenteni; mégpedig azáltal, hogy az egyszer már vizsgált tényeket ne teljesen kelljen ismét vizsgálni. Remélhetőleg ez komoly segítséget ad majd a jogalkalmazás során az érintetteknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja a harmónia: harmónia a jogrendszeren belül, és harmónia a kapcsolódó társadalmi viszonyokban. Ezért kerül sor a személyijövedelemadó-mentesség körének kiterjesztésére a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és a nyilvántartásba vett egyházak adott szolgáltatásaira is. Emiatt válik jogosulttá a személyi jövedelemadó 1 százalékára a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház, valamint a vallási egyesület is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal az Országgyűlésnek, úgy vélem, ismét lehetősége nyílik kifejezni elköteleződését a vallásszabadság ügye iránt. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kilenc éve nyújtotta be Kövér László és Semjén Zsolt képviselőtársunk az Országgyűlésnek a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot, amelyet  hallottuk  a tisztelt Ház 2010. június 4-ét megelőzően fogadott el. Magam is jól emlékszem erre a napra, mert ez egy különleges időpont volt, amikor egy teljesen új korszakot nyitott az Országgyűlés: egyszer s mindenkorra világossá tettük, hogy nemzeti tragédiánkra nemcsak emlékezni kell, hanem meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy a szomszédos népekkel egy új párbeszédet kezdjünk, egy új együttműködést indítsunk meg, ami elvezethet a közös fellépéshez, egy új, egységes akarathoz, azt is mondhatnám, hogy egybeforrjon az, ami széttöredezett.

(14.10)

Igen, egy olyan ambiciózus küldetésre indultunk tehát, ami a részérdekeket harmonizálja, és egy új perspektívát hoz mindannyiunk számára itt, a Kárpát-medencében. Képviselőtársaim ezt a javaslatot abból a meggyőződésből tették a tisztelt Ház asztalára, hogy hazánk és a szomszédos országok együttműködésének nincs valóságos alternatívája. Ezzel az Országgyűlés nagy többsége már akkor is egyetértett, éppen ezért reménykedünk abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy legalább ilyen egységben nyer támogatást az a javaslat, amely az előbb említett 2010-es nevezett törvény úgymond nyilvánvaló következménye.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti összetartozás bizottságának előterjesztése, úgy hiszem, egy olyan cselekvést tükröz, amely a nemzeti összetartozásról szóló törvény gyakorlatba való átültetésére szolgált. Az előttünk fekvő határozati javaslat elfogadásával a törvény betűjéhez tartjuk magunkat amellett, hogy tisztelettel adózunk mindazok előtt, akik a vérzivataros időkben, a legnehezebb helyzetekben is állhatatosak maradtak, és vállalták magyarságukat a legkülönbözőbb helyzetekben és retorziókban is. Továbbá emlékezve azokra, akik megtettek mindent magyar polgárként és más nemzet tagjaiként azért, hogy e hatalmas nemzeti tragédiát követően is fennmaradjon egységesen az önálló magyar államiság, a nehéz körülmények között is lehetőséget biztosítva minden magyar polgár számára a boldogulásra, a gyarapodásra, és ezt tesszük.

A kilenc éve elfogadott jogszabály tehát arra is kötelez minket a fentieken túl, hogy a hibákból okulva, az elmúlt 90 esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből úgymond erőt merítve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjunk. Ennek érdekében nyilvánítottuk ugyanis június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává, és ezért nyilvánítjuk vagy szeretnénk nyilvánítani a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének is.

Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő javaslat jelentősége többes. Lehetőséget biztosít arra is, hogy a politikai spektrum egésze kinyilváníthassa, hogy jóllehet, bár számos kérdésben nem értünk egyet, mások a céljaink, mégis egyvalamiben egyetértünk, abban, hogy nemzetünk sorsa, jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az, hogy milyen keretek között maradunk meg és fejlődhet Magyarország a Kárpát-medencében. Úgy hiszem, a trianoni békediktátum százéves évfordulója mintegy lehetőséget teremt mindenkinek, hogy számot vessen mindazon politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, vagy ahogy szoktuk mondani, kibeszéletlenségével, amit ez az igazságtalan döntés hozott és okozott. Ezek a problémák, következmények ugyanis eltagadhatatlanok és jelentősek is egyben.

Ezt már csak a személyes érintettségem kapcsán is állíthatom. A területi veszteségeket nehezen lehet egymáshoz mérni, hiszen egyformán tragikus volt Beregszáz elvesztése, mint ahogy Arad vagy Muraszombat más állam fennhatósága alá kerülése is. Mindazoknak azonban, akik a mai, a trianoni határok közelében élnek, vagy egyszerűen csak a felmenőik között tudhatnak olyanokat, akik az elcsatolt területeken születtek és éltek, akár hosszasan magyarságukért üldöztetve, a legkülönbözőfélébb ismeretekkel, úgymond tapasztalatokkal rendelkezhetnek arról, hogy mit is jelentett Trianon, illetve annak immár száz éve tartó következményei.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Abaújhoz és Zemplénhez tartozó részeinek egyéni képviselőjeként magam is nap mint nap szembesülök a trianoni békediktátum negatív hatásaival száz év múltán is. Választókerületem székhelye Sátoraljaújhely, a történelmi Zemplén megye fővárosa. Egy olyan város, amelynek kisebb, északi felét azért csatolták el, hogy egy stratégiai jelentőségű infrastruktúra, a Kassa-Csap-vasútvonal végig az utódállam területén maradhasson. A korábbi jól prosperáló megyeszékhely fejlődési lehetőségeit az új államhatár jelentős mértékben elzárta. De ugyancsak ezt tudom elmondani a választókerületem azon abaúji településeiről is, amelyek Kassa város körzetébe tartoztak ugyan, de az új államhatár következtében kapcsolatuk a térség nagyvárosához elveszett, és bizony a megye perifériájára kerültek, és mindmáig komoly kihívásokkal kell hogy szembenézzenek. Az abaúji, a szlovák és a magyar részeken is zsáktelepülések garmadája jött létre mindkét oldalon, ahonnan az elmúlt száz esztendőben csak elvándoroltak a népek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A trianoni békediktátum által meghatározott államhatár nemcsak városokat, nemcsak falvakat, térségeket választott szét, hanem embereket, családokat is. Nem szükségszerű ez, de mégis tapasztalhattuk, hogy a józan ész szerint bár közösek volnának az érdekeink, mégis az eltérő érdekek ütközésével kellett szembesülnünk az elmúlt évtizedek során számos alkalommal. Hogy miért alakult így a helyzet? Az talán a történész kollégák kutatásai tárgya lesz az elkövetkezendő időszakban is, de mi, akik itt a választók közösségét képviseljük, azért vagyunk felelősek, hogy mindez a jövőben másképp alakuljon. E körben pedig cselekvésünket nemcsak úgymond a törvény betűjére kell alapozni, hanem azon honfitársaink szavára is, akik a határon túl dolgozva a magyar közösségért saját bőrükön tapasztalják, hogy mi az, ami igazán elősegíti a nemzeti összetartozás és a Kárpát-medence egészének a fejlődését.

Hallottuk Pánczél Károly képviselőtársamtól, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2019. március 8-án tartott ülésén fogalmazta meg azt a kérést, hogy a 2020-as esztendő a nemzeti összetartozás éve legyen. Az Országgyűlés feladata tehát, hogy intézkedjen a méltó megemlékezés és a tisztelgés feltételeinek a megteremtése érdekében, valamint az is, hogy a szomszédos államok számára tett együttműködési ajánlatnak súlyt adjon. Rendezvények, megemlékezések, kiállítások, konferenciák szervezése mellett oktatási és ismeretterjesztő anyagok, filmalkotások készülhetnek majd. Ezek célja lehet majd  hasonlóan az emlékévhez is  az is, hogy a szomszédos népekkel folytatott diskurzus elmélyült, az együttműködés még szorosabb legyen. Ahhoz azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek az alkotások és az alkalmak létrejöhessenek, úgy hiszem, megfelelő forrást kell majd biztosítani, hiszen az ügy jelentőségénél fogva nem állhat anyagi akadály a méltó és magas színvonalú rendezvények megszervezése, az anyagok elkészítése elé. Meggyőződésem, hogy számos olyan érték jöhet létre, amely nemcsak az emlékév során, hanem a későbbiekben is gazdagíthatja a magyarságot a világ minden táján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja között egyetértés mutatkozik abban, hogy ebben a fontos kérdésben gondos tervezésre, megfelelő előkészítésre és színvonalas végrehajtásra lesz szükség. Az Országgyűlésnek tehát most az a feladata, hogy megteremtse ennek az emlékévnek a kereteit, kijelölje a célokat, meghatározza a követendő szempontokat. Ehhez kérem hát az előterjesztőhöz hasonlóan a tisztelt Ház támogatását a patkó mindhárom vagy nyolc oldalán. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés kapcsán az általános és a részletes vitának ennél a stációjánál többször elhangzott a gazdasági stabilitásnak a jelentősége. Nos, ahogy Szűcs képviselőtársam elmondta, az Európai ügyek bizottsága például határozottan úgy vélekedett, hogy a fegyelmezett fiskális politika, különösen a GDP 1 százalékára tervezett államháztartási hiány az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is megfelel, és a GDP-arányos államadósság jövőre a GDP 66 százaléka alá csökken.

(13.40)

Azért hangsúlyozom mindezeket a tényeket, mert úgy hiszem, hogy a stabilitás teremti meg a lehetőséget arra, hogy ezt a költségvetést a magyar családok költségvetésévé tegyük. Nemcsak a közös adósság csökken vagy az adósság szerkezete alakul át tehát, hanem ami ennél is fontosabb, tisztelt képviselőtársaim, a családok gyarapodnak, és a gyermekvállalást támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! E vitában röviden a Gazdasági bizottság módosító javaslatára szeretném felhívni államtitkár úr és a képviselőtársaim figyelmét. Mint ismeretes, a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevételt kizárólag turisztikai fejlesztésre kell fordítani a turisztikai fejlesztési célelőirányzaton. Ennek tényleges megvalósítását könnyíti meg, úgy vélem, ez a javaslat, hogy az előirányzatot meghaladó bevétel esetén úgymond automatikusan megemelésre kerül a turisztikai fejlesztési célelőirányzat összege, amely automatizmus reményeink szerint jelentősen segíti a turizmus fejlesztését, amire nagyon nagy szükség van, és ami Magyarország, de kiemelten választókerületem, Abaúj és Zemplén számára nagy jelentőséggel bír. Meggyőződésem, hogy ez továbblendítheti mind Abaúj, mind Zemplén térségének a turisztikai fejlődését, ami hál’ istennek az elmúlt évek során elindult.

A fentiekre tekintettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat és a módosító javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Varga Judit miniszter asszony a legutóbbi luxembourgi Miniszterek Tanácsa ülése után nyilatkozta, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan az Unió soros finn elnökségének a költségvetésterve. Amikor a finnek júliusban átvették a Tanács vezetését, nemcsak mi, magyarok, hanem az Unió országainak jelentős hányada kérte az elnökséget, hogy a benyújtandó uniós hétéves költségvetési javaslatban növeljék a kohézióra szánt összeget. Azóta sajnos kiderült, hogy ők ezzel szemben nemcsak hogy mellőzték az ez irányú kéréseinket, hanem eleve csökkentették a kohéziós alapot. Ezzel a javaslattal, úgy vélem, bizonyították, hogy a Tanács elnökeként képtelenek az objektivitásra. Egyenesen azt sugallták felénk, hogy az Unión belüli kelet-nyugati gazdasági törésvonalakkal nem kívánnak foglalkozni. Sőt, tisztelt államtitkár úr, azt látjuk, hogy a finnek a Kohéziós Alap egy jelentős részét átcsoportosítanák az Európába érkező migránsok integrációjára.

Kérdezem én tisztelettel, akkor valójában a finn elnökségnek mi a prioritása: a fejlődő európai régiók és országok helyett, ahogyan a lisszaboni szerződés szerinti célja lenne a kohéziós politikának, most az idegen kontinensről érkezett bevándorlókat kívánják támogatni? Úgy hiszem, hogy ahogy a menekültkvóták ügyében is, most is tanúi lehetünk annak, hogyan próbálnak ráerőltetni az Unió országaira egy ideológiai alapú állásfoglalást a migráció mellett. Jogállamiság? Demokrácia? A sajtószabadság és az alkotmányosság? Itt, Magyarországon, itt, Közép-Európában ez már becsületbeli ügy. Ma már sajnos ez nem jogi kategória, hanem sokak kezében Nyugaton egy politikai játékszer. Ezért is visszautasítjuk, hogy a balliberális bevándorláspárti erők egyfajta politikai fegyverként használják e fogalmakat anélkül, hogy bármilyen objektív mércéhez kellene tartaniuk magukat.

Tisztelt Államtitkár Úr! A finnek által benyújtott új költségvetési javaslat és benne a kohéziós alap csökkentése jelentősen hátráltatná a valódi európai integrációt, miközben a bevándorlás támogatására jelentős összegeket fordítana.

Kérdezem államtitkár urat, hogy meddig fenyegetheti még ilyen eszközökkel Magyarországot és a V4-eket Brüsszel. Úgy vélem, hogy a javaslat így, a jelenlegi formájában számunkra elfogadhatatlan. Bízom benne, hogy sor kerül annak mihamarabbi újratárgyalására. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor júliusban a COSAC elnöki találkozón jártam Helsinkiben, az MFF kapcsán a finn elnökség nagy ambíciókat mutatott. De ahogy közeledünk most az év vége felé, be kell látnunk, hogy itt elsősorban nem a gyorsaságra van szükség, hanem egy kiegyensúlyozott megállapodásra, különösen a brexit fényében. Olyan megállapodásra van tehát szükségünk, amely figyelembe veszi a magyar érdekeket. Olyan megállapodásra van szükségünk, amely a hagyományos politikák eddigi részarányát is figyelembe veszi, és az uniós, köztük a magyar polgárok biztonságát is.Úgy hiszem, az egyértelmű, hogy a magyar választópolgárok érdeke az, hogy a legvégsőkig kitartson a magyar kormány az érdekeink védelme mellett. A küzdelemben pedig nem vagyunk egyedül, hiszen mellettünk vannak a visegrádi négyek és a „Kohézió Barátai” is. Meg kell védenünk Magyarországot! Válaszát elfogadom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Rövidesen befejeződik a két testvérvárost, Kassát és Miskolcot összekötő M30-as autópálya Tornyosnémeti-Miskolc szakaszának építése. Ez a szakasz egyik fontos része lesz az úgynevezett Via Carpathia nemzetközi autópályának, ami a Kárpátokat, sőt a Balti-tengert köti össze a Fekete-tengerrel. A Via Carpathia autópálya geopolitikai jelentőségét ma már senki sem vonja kétségbe, ugyanis Közép-Európa országai között még mindig nincs elegendő észak-déli irányú összeköttetés, legyen az éppen közúti vagy a kötöttpályás hálózatok közötti kapcsolat. Meggyőződésem, tisztelt elnök úr, hogy az ilyen utak, vasutak építésével szorosabbra fűzhető a kapcsolat a visegrádi négyek tagországai között.Tisztelt Képviselőtársaim! Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselőjeként fontosnak tartom kiemelni annak a jelentőségét, hogy az építés alatt lévő Tornyosnémeti-Miskolc útszakasz megépítésével sokkal gyorsabban lesz megközelíthető hazánk egyik legszebb vidéke, Abaúj mellett Zemplén is. Valamint könnyebb lesz a Miskolc és Kassa közötti közlekedés, amiből a felvidéki magyarság mellett a határon átnyúló kereskedelem és szolgáltatási szektor is sokat profitálhat. Választókerületemnek, a Hernád völgyében fekvő településein az ott lakó polgároknak mindazonáltal számos nehézséggel kellett szembesülnie az autópálya megépítése miatt. A járási központ, Encs városát lakó 6400 polgárnak az elmúlt években nemcsak a nagy beruházásokkal együtt járó szokásos és időleges nehézségekkel kellett szembenéznie, hanem azzal a ténnyel is, hogy az új, nagy forgalmat lebonyolító út miatt a település további fejlesztését más stratégiák mentén kell tervezni, hiszen ez az említett út a három településrészre tagolt város két fontos része közötti szűk sávon halad majd.

Abaújdevecser városrész, amelyet jelenleg is elválaszt Encstől a 3. számú főút, ugyanúgy az autópálya közvetlen közelében helyezkedik majd el, mint a város másik felében az elmúlt évtizedekben felépült családi házas övezet. De mondhatnám, hasonló a helyzet Hidasnémeti esetében is, és fontos megemlítenem például Novajidrányt, ahol éppen az autópálya közelsége miatt kellett egy új ravatalozót építeni, amit éppen a napokban fogunk átadni.

Tisztelt Elnök Úr! A választópolgárok tehát csak most, azt is mondhatnám, az építkezés folytatása alatt látták meg igazán, hogy milyen nehézségeket okoz egy autópálya építése, és emiatt bizony aggodalmakat fogalmaztak meg a használatba vett autópálya által okozott jövőbeni kihívásokkal kapcsolatban is. Tudjuk azt, hogy a tervezés folyamatának utólagos vizsgálata az építkezés előrehaladott állapotában már nem lehetséges. Így a helyzet mindenki számára megnyugtató rendezése nem a nyomvonal megváltoztatásával, hanem az új út externáliáinak mérséklése, a lakóterületek számára biztosított védelmi intézkedések erősítése által érhető el. Gondolok itt például a zajvédő falak kiépítésére, ami a tervezési szakaszban tett ígéretek szerint a későbbi zajszint mérésének megfelelően került megtervezésre, ezért tehát véleményem szerint kiemelt jelentősége van annak, hogy a zaj- és a rezgésvédelem minél kiterjedtebb módon valósuljon meg. A zajvédő falak mellett természetesen ideszámítjuk például a védőerdők telepítését, különösen ott, ahol az autópálya mellett visszamaradt telek gazdaságosan másra nem fordítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy az érintett abaúji települések választópolgárai számára is előnyös lehessen az M30-as autópálya, úgy vélem, szükséges volna a zaj- és rezgésvédelem lehető legszélesebb körű kiépítése. Ebben kérem a kormányzat segítségét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Emlékezetes esztendő volt számunkra 2011, különösen ennek az évnek az első hat hónapja, amikor is Magyarország úgymond átesett az európai uniós tűzkeresztségen akkor, amikor hazánk töltötte be a történelem során elsőként az Európai Unió Tanácsának az elnökségét.Ambiciózus fél év és elnökség volt ez számunkra, aminek munkájából a kormány alaposan kivette a részét, ugyanakkor azt is mondhatnám, hogy az Országgyűlés képviselői is megdolgoztak ezért a sikerért. Egy olyan elnökség volt ez, ami programjával, úgy hiszem, maradandót alkotott az Unió történetében, ami kilenc év után is kiállta és kiállja az idők próbáját. Hiszen, ahogy visszaemlékszem, az egykori sok-sok méltatlan támadás mellett és ellenére is sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a magyar elnökség kitűzött maga elé. Ilyen programpont volt például a horvát csatlakozási folyamat lezárása, amely 2011 júniusának utolsó napjaiban sikerült, és ez tette lehetővé Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozását 2013. július 1-jén. Nyugodtan állíthatom, tisztelt elnök úr, ha ez nem történik meg az elnökségünk alatt, akkor Horvátország uniós tagsága beláthatatlan késedelmet szenvedett volna.

Ma már büszkék lehetünk arra, hogy Horvátország immáron hetedik éve tagja az Európai Uniónak, és ez nagy előrelépés, nemcsak a déli szomszédunk, hanem Magyarország javát is szolgálja.

(14.30)

És a következő nagy lépés a teljes körű horvát integráció érdekében a déli szomszédunk csatlakozása a schengeni övezethez, amely lehetővé tenné a személy- és áruforgalom ellenőrzésmentes áthaladását a déli határon.

Tisztelt Elnök Úr! Mindazonáltal a horvát csatlakozásnak számos jogi következménye volt és van, tudniillik, ahogy államtitkár úr is említette, át kell vezetni ezt az örömteli változást számos megállapodáson, dokumentumon. És az is igaz, hogy a most tárgyalt két megállapodást számos hasonló ilyen törvényjavaslat előzte már meg.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatok tárgyalása mostanra, azt is mondhatnám, hogy szinte rutinszerűvé válik, és láthatjuk, hogy ez a folyamat meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. Úgy vélem, a magyar törvényhozás a maga részéről annyit tehet, hogy a jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot minél hamarabb fogadja el, ezzel is támogatja a horvát felet a vállalt kötelezettségei teljesítésében. Erre figyelemmel, tisztelt elnök úr, a Fidesz-frakció ezt a két törvényjavaslatot támogatja, és az Országgyűlés számára elfogadásra ajánlja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A praktikus okok mellett, úgy vélem, hogy egyfajta szimbolikus jelentősége is van ennek a támogatásnak, a magyar-horvát kapcsolatok ugyanis kifejezetten pozitív irányba fejlődnek, szoros, többrétegű kapcsolatrendszer fűz minket a soros elnöki posztot betöltő országhoz. És a legfrissebb siker, hogy kereskedelmi kapcsolataink szárnyalnak, tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom rekordja, mintegy 2,5 milliárd eurót meghaladó összegről beszélhetünk. És ugyancsak ilyen pozitív fejleményről kell említést tennem, a fiumei egyetemmel kötött, a magyar nyelv és kultúra oktatásáról szóló együttműködési megállapodásról. Tehát egyértelműen látszik, hogy a polgári kormány kitartó munkájának köszönhetően szoros jószomszédi viszonyt építünk Horvátországgal.

A javaslatok margóján érdemes röviden szólni az izraeli-magyar kapcsolatokról is, tisztelt elnök úr. A közel-keleti térség ezen stratégiailag kulcsfontosságú szereplőjével, úgy hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nagyon jó kapcsolatokat ápolunk, melyet közös értékeken alapuló, szoros kormányközi és politikai együttműködés jellemez. Úgy vélem, hogy ennek az egyik legkiválóbb példája a közösen elutasított ENSZ globális migrációs csomag.

A politikai együttműködésen túl az oktatási és képzési együttműködés, valamint az innováció és a védelmi ipar terén is nagy potenciált hordoznak kapcsolataink.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bilaterális kapcsolataink mellett szeretnék pár szót ejteni az euromediterrán partnerség jelentőségéről is. Ez a három pillérre épülő együttműködés, amely még, ha jól emlékszem, 1995-ben vette kezdetét, egy új, regionális kapcsolatrendszer alapjait fektette le. És úgy vélem, hogy minden szempontból az Unió egyik legdinamikusabb vállalkozásai közé sorolhatjuk ezt, elég csak azt a szempontot figyelembe vennünk, hogy Izraelt és számos arab országot is magában foglal, és ezzel egyfajta lehetőséget teremt egy inkluzívabb dialógusra. Ennek az együttműködésnek, ha lehet azt mondanom, ma mindennél nagyobb jelentősége van, látva a térségi államokat érő közös kihívásokat, ezért úgy vélem, hogy fontos felhívni a figyelmet az euromediterrán partnerségben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre is.

Tisztelt Képviselő Úr! 2004 óta a magyar Országgyűlés is kiveszi a részét az említett partnerség parlamenti dimenziójának a területén. 2010 óta  mint a magyar Országgyűlés euromediterrán parlamenti delegációjának a vezetője, ezt csak megerősíteni tudom  az Országgyűlés képviselői a pártállástól függetlenül kiválóan végzik a munkájukat ezen a területen, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül a dél-koreai-magyar kapcsolatokról is szólnom kell. Az köztudott, hogy az országaink között több mint 31 éve áll fenn újra diplomáciai kapcsolat, és büszke vagyok arra, hogy 1990 őszén én voltam az első képviselője a szabadon választott magyar Országgyűlésnek, aki látogatást tett a Koreai Köztársaságban. Úgy vélem, hogy a parlamenti kapcsolatok területén ez a látogatás volt talán az az esemény, ami egy új lendületet hozott az akkor még kezdetleges kapcsolatokban, ami kezdett kifejlődni a két ország között. Azóta egy erős és meghatározó kapcsolatrendszer épült fel, amit a kölcsönös barátság és együttműködés jellemez.

Dél-Korea a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb gazdasága, és a kormány keleti nyitás politikájának egyik központi szereplője.

Tisztelt Elnök Úr! A Koreai Köztársaság bízik Magyarországban, a kapcsolataink továbberősítése érdekében 2019 novemberében avathatták fel a Koreai Kulturális Központ új épületét. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem azt is, hogy decemberben tartotta meg a harmadik ülését a magyar-koreai gazdasági együttműködési vegyes bizottság, amelynek peremén a magyar kormány stratégiai megállapodást kötött a koreai fejlesztési bankkal, ami így régiós központot nyitna Magyarországon, illetve tovább ösztönözné a koreai befektetéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében a fentiekre figyelemmel kérem, hogy a két törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Jelenleg minden eszköz rendelkezésre áll a koronavírus elleni sikeres védekezéshez, ahogy hallottuk, de elhúzódó küzdelemre kell készülnünk, amelynek a legkritikusabb időszakában a szokásos terhelés többszörösével kell majd megbirkóznia az egészségügyi ellátórendszernek, ezért tehát létfontosságú, hogy a készletekkel jól tudjunk gazdálkodni. A mondás úgy tartja, hogy bajban ismerszik meg az igaz barát, beszédes tehát, hogy Magyarország partnerei közül kire lehet számítani. Nézzük csak! Kínából eddig 90 tonna szállítmány, 86 lélegeztetőgép, több millió maszk, 130 ezer védőruha és 100 ezer teszt érkezett, és a következő hetekben még több száz tonnányi védekezéshez szükséges anyag érkezik. Aztán Üzbegisztánból 150 ezer védőmaszkot ajánlottak fel, a török kormány maszkok gyártásához szükséges alapanyagot szállít.

A rendszerváltoztatás óta sokat küzdöttünk együtt, hogy egy erős, nemzetállamok által alkotott közösség tagjai lehessünk, amely épp az ilyen nehéz helyzetekben mutatja meg igazán az erejét. Joggal merül fel hát a kérdés, hogy vajon az Európai Unió miként segíti a mostani védekezést.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament múlt heti ülésén fontos döntéseket hozott, melyek kétségtelenül segítséget jelentenek azoknak a tagállamoknak, ahol lemaradás van az uniós fejlesztési források felhasználásával. Hála istennek, Magyarország már nem tartozik ezen tagállamok közé. Fontos tehát a szolidaritás az uniós tagállamokkal, de nekünk Magyarország a legfontosabb. Ezért, tisztelt államtitkár úr, kézenfekvő a kérdés: mi, magyarok milyen segítségre számíthatunk Brüsszeltől a védekezésben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt mindannyian láttuk, hogy az Európai Uniót készületlenül érte a járvány. Viszont, ahogy Rétvári Bence államtitkár úr említette, Magyarország a kezdetektől fogva nyomon követte és alkalmazta az Egészségügyi Világszervezet előrejelzéseit és ajánlásait, és ennek köszönhetően az első intézkedést január 25-én hoztuk meg, és a védekezésért felelős operatív törzs pedig már egy héttel később, 31-én megalakult. És ezzel szemben mit látunk az Európai Unióban? Az EU járványügyi hivatala ugyanezen a napon, tehát január 31-én kiadott jelentésében úgy értékelt  idézem -: „Az Unió területén az emberről emberre történő átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony.” Ha erre az EU-s hivatalra hallgattunk volna, tisztelt államtitkár úr, most nagyon nagy bajban lennénk. Úgy látszik, hogy ebben az esetben is a saját magunk erejéből kell megoldani ezt a kihívást, mint a migrációs válságot tettük 2015-ben.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli körülmények között egy rendkívüli eseményre emlékezünk ma. Hazánk számára, ahogy hallottuk, harminc évvel ezelőtt egy új korszak indult, aminek kezdetét a szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése jelentette 1990. május 2-án. Hálás vagyok a Mindenhatónak, hogy ennek a történelmi eseménynek részese lehettem. A rendszerváltó parlament egykori kormánypárti tagjait ma már egyedül képviselem a tisztelt Házban, köszönhetően a zempléni és 2014-től az abaúji választópolgároknak is. Ezért is fontos számomra, hogy megemlékezzünk Antall József miniszterelnök úrról és az elhunyt egykori MDF-es frakciótársaimról. Fülembe csengenek Antall József beiktatásakor mondott szavai: „Én szolgálok, amíg tudok, és amíg a nemzetnek szüksége van rám. Szolgálatukat köszönöm, emléküket a nemzettel együtt megőrzöm.” Tisztelt Képviselőtársaim! A szabadon választott népképviselet visszaadta a szabadságjogokat, amelyeket a pártállam elvett, és a négy évtizedes kommunista vagy szocialista hatalom által meggyötört ország talpra állítását tűztük ki célul. Mai fejjel visszagondolva nem is lehetett pontosan felmérni, hogy milyen súlyos örökséget örököltünk. Úgy vélem, hogy harminc év távlatában látszik igazán, szinte a lehetetlenre vállalkoztunk. Három évtizede Antall József felvállalta az ország határain kívül rekedt magyar közösségek ügyét, és az ország külpolitikája is teljesen új irányt vett, az euroatlanti vagy eurointegráció irányát. Csak tisztelettel megjegyzem a történelmi hűség kedvéért, hogy az európai integráció folyamatában éppen 28 évvel ezelőtt Közép-Európában elsőként itt, a tisztelt Ház falai között alakult meg az Európai ügyek bizottsága. A közös munka csak évtizedekkel később fordult termőre mindkét területen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a rendszerváltoztatás ügye, úgy az európai integráció folyamata még ma sem befejezett ügyünk, úgy vélem, tudniillik uniós tagságunk 16 éve alatt még nem sikerült biztosítani az egész térségünk számára a tagság előnyeit. Feladatunk tehát minden követ megmozgatni, hogy az Unió az alapító atyák szándékai szerint működjön. Megtanulhattuk, hogy feltartott kézzel nem érdemes a tárgyalóasztalhoz ülni. Bebizonyosodott, hogy akkor tudunk hatékonyan fellépni, akkor érdemlünk ki tiszteletet, ha kiállunk az érdekeinkért, és nem mások pénzéből élünk, hanem erős gazdaságot építünk, amelyben a magyarok boldogulni tudnak.

(15.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy utat tettünk meg 1990 óta. Szolgáljon tanulságul ez a 30 év az utánunk jövő generációk számára! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország központi költségvetésének parlamenti tárgyalására a megszokott módon nyár elején kerül sor, mégis szokatlan helyzetben vagyunk, mert a koronavírus elleni védekezés a költségvetési tervezet elkészítésének folyamatában is újabb és újabb szempontokat hozott nemcsak a kormány, hanem a képviselők elé is. Számos kérdést már a képviselőtársaim érintettek ma és tegnap, ezért mint az Európai ügyek bizottságának elnöke, engedjék meg, hogy a költségvetés európai uniós dimenzióiról szóljak, kitekintéssel annak gyakorlati megjelenésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós transzferek jelentősége a járványhelyzettel kapcsolatban és attól függetlenül is, úgy vélem, hogy kiemelt jelentőséggel bírnak az előttünk fekvő tervezetben. A költségvetés benyújtását követően megjelentek a sajtóban olyan vélemények is, melyek szerint például ez a költségvetés átláthatatlan. Meggyőződésem, hogy ez az állítás nem igaz, különösen az uniós transzferek esetében látjuk, hogy ez alaptalan. Már csak azért is, mert például a XIX. fejezetben található, az uniós fejlesztéseket összefoglaló szerkezeti rész mellett ugyanis a XLVIII. fejezet, az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja azért került kialakításra, hogy elkülönítetten tarthassuk nyilván azokat a kiadásokat, azokat a bevételeket, amelyek forrása az EU-s költségvetésből származó, a koronavírus-járvány kapcsán Magyarország számára biztosított vissza nem térítendő többlettámogatás. Ugyanakkor fontos, hogy megjegyezzem, az uniós fejlesztéseket tartalmazó rész is követi vagy reagál a koronavírus által okozott különleges helyzetre. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív program, amit csak egyszerűen EFOP-nak szoktunk rövidíteni, nem csak a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával járul hozzá a társadalmi felzárkózáshoz vagy éppen a család társadalmi szerepének a megerősítéséhez és a társadalmi összetartozás erősítéséhez, az EFOP támogatja a Covid-19-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben szükségessé vált intézkedéseket is a járvány terjedési ütemének lassítása, megszüntetése érdekében. Tehát így gyakorlatilag elmondható, hogy az uniós transzfereket kétféle módon is hasznosítani tudtuk a járvány veszélyes következményeinek elhárítása érdekében az előttünk fekvő költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az is szembetűnő, hogy a költségvetésben található uniós transzferek összege kisebb az előző évekéhez képest. Nos, az operatív programokra az előző uniós hétéves költségvetési ciklusban összesen közel 25 milliárd euró állt rendelkezésre, amíg jövőre 3,5 milliárd euróval számolhatunk. Ez nem az egész hétéves ciklusra kivetített várakozás, hanem annak jelzése, hogy biztosan lesznek a magyar költségvetésnek olyan kiadásai, olyan technikai vagy pályázást segítő tevékenységei, amelyek miatt nemcsak a most záruló uniós költségvetés előlegelszámolásait, számláit, projektjeit kell kezelni és a szükséges finanszírozást biztosítani, hanem bizony gondolni kell a jövőre is, bárhogy alakuljon az Európai Unió hétéves költségvetési tárgyalási folyamata. Helyes tehát, hogy az előterjesztő figyelme erre is kiterjedt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek másik pozitív törekvése az, hogy a kormány figyelmet fordít a közvetlen uniós programok támogatására. Az önálló jogcímcsoporton szereplő 3 milliárd forintnak, úgy hiszem, hogy jó helye lesz, hiszen a 2014 és 2020 közötti időszak jól megmutatta azt, hogy hazánk a lakosságarányosnál alacsonyabb mértékben részesül a közvetlen irányítású uniós programokból. Ezért tehát úgy vélem, hogy igenis megfelelő támogatásnak kell rendelkezésre állnia azon pályázatok előkészítésére vagy az önerők finanszírozásához, amelyekhez sajnos nem biztosítható mindig önállóan az önerő vagy az előkészítéshez szükséges forrás. Megjegyzem, hogy erről ugyancsak számos alkalommal tárgyaltunk az Európai ügyek bizottsága ülésein.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg az európai uniós hétéves költségvetést nem tudjuk elfogadni, addig biztos, hogy függőben marad jó néhány kérdés. Itt kell utalni azokra a folyamatokra is, amelyek a járvány miatt, de az új költségvetéstől elvben függetlenül, de mégis szoros egységben haladtak azzal. Itt nagy figyelemre és erőfeszítésekre lesz szükség, hogy eredményeket érjünk el a magyar költségvetésre való kihatása miatt, és úgy hiszem, hogy ezekről is fontos még néhány szót ejteni.

A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről folyó egyeztetések egyébként hamar összekapcsolódtak a helyreállítási tervvel. Ez utóbbira a május végén megjelent bizottsági közlemény szerint 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 250 milliárd hitel volt tervezve, amely az 1100 milliárd főösszegű költségvetéssel együtt tehát 1850 milliárd eurós csomagot jelent.

(15.50)

Szép számok ezek. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy sem a kiigazított európai uniós hétéves költségvetés, sem az úgynevezett új tervezet nem előnyös a magyar költségvetés számára. Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter úr az uniós pénzügyminiszterek keddi videokonferenciáján kijelentette, Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor.

A Bizottság a források elosztásánál ugyanis számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt. Olyan valódi helyreállítási programra lenne szükségünk, amely igenis figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás sokkal nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben, mint például Magyarországnak. A Magyarországot  nyugodtan mondhatni  fenyegető brüsszeli döntések ellenére, úgy hiszem, hogy még ebben a bizonytalanságban is tudunk előrelépni, és ezért köszönetet szeretnék mondani a Pénzügyminisztériumnak.

Tisztelt Ház! Bárhogy is alakuljon az uniós költségvetés sorsa, fontos leszögezni, hogy nemcsak küzdünk Brüsszelben a jobb magyar pozíció eléréséért, mint tettük ezt  emlékeztetem képviselőtársaimat  a 2014-20-as uniós hétéves költségvetési keret döntését megelőzően, hanem a járvány után még mindig úgy vélem, hogy elég nehéz gazdasági helyzetben is komoly figyelmet fordítunk a fejlesztésekre.

2021-ben a hazai és európai uniós fejlesztések kiadási összessége 3653 milliárd forint lesz, amely kis korrekciót mutat az idei évihez képest, mivel az uniós fejlesztési kiadások a 2020-as 1694 milliárd forintról ’21-ben 1600 milliárd forintra csökkennek.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a  nyugodtan mondhatom, hogy szívemnek is nagyon kedves  közúti és vasúti fejlesztésekre az idei évhez képest mintegy 90 milliárd forinttal többet, vagyis 387 milliárd forintot fordít a kormány, ugyanis a hazai felhalmozás, költségvetés közúti fejlesztésekre (sic!) 203,7, a vasúti fejlesztésekre pedig 183 milliárd jut. De ne feledkezzünk el a biciklisekről sem, akiknek a lehetőségeit, ha jól tudom, 9 milliárd forintból javíthatjuk.

Szűkebb pátriám, Zemplén és Abaúj számára ugyancsak nagyon lényeges a turizmus ügye, és itt említem meg a turisztikai fejlesztési célelőirányzaton szereplő 45 milliárdot, és a költségvetés, ahogy képviselőtársam említette, a „Magyar falu” program keretében pedig 90 milliárd forintot biztosít a kistelepülések fejlesztésére.

Mindezen, sok más tétellel együtt is figyelemre méltó összegek, összeszámoltam: 2050 milliárd forintot adnak ki, amely éppen a lecsökkentett uniós források mellett is, úgy hiszem, hogy komoly lehetőséget biztosít számunkra, különösen a vidék Magyarországa számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zemplén és Abaúj az elmúlt években számos fontos beruházások nyertese volt, elég, ha azt említem, hogy felújítottuk a vasutunkat, a Sátoraljaújhely-Mezőzombor vonalat, ami például a klímacélokat is támogatta, autópálya épült és épül Kassa felé, így a V4-es együttműködésünk is erősödik, valamint turisztikai szempontból is megerősödött a vidékünk: várakat, kastélyokat és különböző turisztikai attrakciókat építettünk Füzértől egészen át Sátoraljaújhelyig. Csak a vasútvonalra nyújtott 29 milliárdos támogatást kiemelve, azt gondolom, hogy mi Abaújban és Zemplénben igenis jó példát mutattunk abból, hogy mire érdemes az uniós és hazai fejlesztési forrásokat felhasználni.

Ezért meggyőződésem, tisztelt államtitkár úr, hogy bármiképpen is alakuljon a következő uniós költségvetés, az új prioritásoknak és céloknak ugyanígy képesek leszünk majd megfelelni, és azt hiszem, hogy ez országos viszonylatban is kijelenthető. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt pénteki brüsszeli javaslatot megismerve rövid felszólalásomban arra szeretnék választ adni, hogy miért is fontos az előttünk fekvő határozati javaslat beterjesztése és elfogadása a tisztelt Házban Magyarország jövőjét illetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki olvasta az Európai Tanács által említett, benyújtott előterjesztést, annak egyértelmű, hogy a javaslat csak két kérdésben következetes, úgymint a régi tagországok érdekei védelme és az alapító szerződésekben foglalt elvek félretétele. Azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előterjesztés igenis szűkre szabja az Elbától keletre fekvő közepes tagországok mozgásterét, ami valójában egyáltalán nem szokatlan, szinte azt is mondhatnám, már megszokhattuk az ilyen javaslatokat az elmúlt években. Az azonban mindenféleképpen védhetetlen, hogy Charles Michel előterjesztése figyelmen kívül hagyja az uniós közösség egyik legfontosabb alappillérét, a tagországok közötti egyenlőséget. Azt látjuk, hogy a szorgos és a pénzügyi szabályok betartására eddig folyamatosan törekvő tagállamokat, mint például Magyarország, egyszerűen diszkriminálja éppen azon országok javára, amelyek nem végezték el a házi feladatukat, például az államadósság féken tartásától a maastrichti 3 százalékos hiánycél betartásán át a munkanélküliségi ráta csökkenéséig.

Tehát egyértelműen megnyilvánul a kettős mérce ebben a pénteki javaslatban. Akik a gazdasági, pénzügyi tárgyú uniós előírásokat eddig nem tartották be, nemcsak szankciók nélkül tehették meg, hanem még jutalmat is kapnak. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy velünk szemben 2010 óta egyáltalán nem voltak ilyen türelmesek az uniós intézmények, mi több, számos méltatlan eljárást is el kellett szenvednünk.

Tisztelt Elnök Úr! Beszéljenek tehát a számok! Nézzük az előterjesztést! Azt látjuk, hogy a költségvetés főösszege 26 milliárd euróval, 1074 milliárd euróra csökken, pedig számos tagország kevesellte már a csökkentett keretet is, és ez jól mutatja a javaslat sajátos logikáját. Michel elnök úr gazdasági, szociális és területi kohézióra összesen 323 milliárd eurót szán. Ebből az új tagországok számára igazán fontos kohéziós alap nagysága alig 41 milliárd euró hét évre. Mit látunk ezzel szemben? Hogy az Unió a saját intézményeire ugyanezen idő alatt 73 milliárd eurót költene. Úgy hiszem, hogy ez a két számarány is beszédes.

Tisztelt Elnök Úr! Szigorú feltételek a jól teljesítő tagállamoknak, és nagyobb mozgástér az uniós intézményeknek. Hát, erről is szól a tanácsi előterjesztés, ahogy Kövér elnök úr fogalmazott, a közös jogállamiság fogalomhoz kötődő szankcióktól a leggazdagabb öt tagállam számára biztosított visszatérítésig. Egyszerűen ez a javaslat nem mer ellentmondani a 15-öknek, de van bátorsága szembemenni a szabályokat betartó új tagországokkal. Ezért fontos, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi, választott képviselők olyan mandátumot adjunk a kormánynak, amellyel ez az első látásra is számunkra előnytelen tervezet jobbá tehető, és a most záruló, 2014-20-as többéves költségvetési keret tárgyalásakor a kormány  emlékezzünk csak  sikerrel javított a magyar pozíción, és erre van most is kilátás, ha a tisztelt Ház támogatja az előttünk fekvő határozati javaslatot.

Hát, ezért van szükség, tisztelt képviselőtársaim, erre a határozati javaslatra, aminek a támogatására tisztelettel kérek minden képviselőt a patkó mindkét oldalán. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)