Felszólalás adatai

(14.40)

Az irányelv megfelelő végrehajtásához elfogadásra kerültek és hatályba is léptek a módosító rendelkezések. Tekintettel arra, hogy a hazai jogszabályok részben már korábban is megfeleltek az irányelvnek, a jogalkotásra az irányelv céljához igazodóan volt csak szükség. Az irányelv célja, hogy a dolgozó szülők szülői és munkavállalói kötelezettségének összehangolását elősegítse, a férfi és női munkavállalók részére szülői szabadság biztosításával. A szabadság igénybevételének részleteit a tagállamok határozathatják meg. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében emellett előírja, hogy legalább egy hónapon keresztül át nem ruházható módon kell biztosítani a tagállamokban, a szabadságra vonatkozó hatályos szabályozást figyelembe véve.

A 2011. évi CXCI. törvény ennek megfelelően szabályozta újra a pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseket. 2012. január 1-jétől eszerint mindkét szülőnek jár a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság. Ha ezek számát a gyermek nyolcéves koráig terjedő időszakban összeadjuk, és hozzászámítjuk az apának járó öt munkanap munkaidő-kedvezményt, a legalább egy hónap időtartamú szabadság biztosításának követelménye megvalósul, és teljesül továbbá az a feltétel is, hogy az igénybe vehető pótszabadság nem ruházható át. Az irányelvben megfogalmazott minimumkövetelményeket tehát a magyar jog megfelelően átülteti.

Ebből következően nem fogadható el a képviselő asszony javaslata arra vonatkozóan, hogy a gyermek hároméves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, illetve az ugyaneddig az időpontig járó gyermekgondozási segély egy hónapja az apa esetében kötelezően átruházható legyen. Az irányelv ugyanis nem azt írja elő, hogy az apa részére kötelezően át kell ruházni legalább egy hónap időtartamú szabadságot, hanem azt, hogy a szülői szabadságból legalább egy hónap nem ruházható át.

A hatályos szabályozás szerint a fizetés nélküli szabadságot a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából az anya, illetve az apa is igénybe veheti. A szülők megállapodása alapján mindketten részt vállalhatnak a gyerek nevelésében, és ennek megfelelően a gyermekgondozási segélyre is jogosult lehet az anya, illetve az apa. Az új munka törvénykönyve - annak érdekében, hogy a gyermeknevelésben mindkét szülő egyformán szerephez jusson - biztosítja az irányelv céljával összhangban, hogy fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően mindkét szülő akár egyidejűleg is jogosult legyen.

Tisztelt Képviselőtársam, Képviselő Asszony! Azt érzékeljük, hogy az LMP számára az elmúlt időszakban rendkívüli módon fontossá vált a szabadság kérdése. Arra szeretném tisztelettel felhívni a figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az önök által kezdeményezett mostani népszavazás eredményes lenne, és a magyar munkavállalók az összes szabadság kettőharmadával rendelkeznének, van fogalmuk arról, hogy hány száz ezer ember munkája szűnne meg Magyarországon? Szeretném a figyelmükbe ajánlani a mai híradást: Svájcban népszavazást tartottak - egy szakszervezet kezdeményezte -, hogy négy hétről hat hétre emeljék fel az alapszabadságot, és a svájciak 67 százaléka úgy döntött, hogy a vállalkozóknak hisz, mert tart attól, hogy elvesztik a munkahelyüket, és maradt a négy hét. Ajánlom ezt szíves figyelmükbe.

Kérem a képviselő asszonyt válaszom elfogadására. (Taps a kormánypártok soraiban.)