Felszólalás adatai

Mindenekelőtt azonban szeretném magát a törvényjavaslat célját nagyon röviden összegezni, hiszen fontos kérdésről, sok embert érintő kérdésről beszélünk. Másfelől azonban azért is szeretném majd ezt a rövid bevezetőt elmondani, mert a benyújtott módosítások, az ajánlási pontok így értelmezhetőek teljes összefüggésükben.

Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6153. számú törvényjavaslat, illetve a vele együtt tárgyalt T/6152. számú törvényjavaslat, amely a költségvetésben adja meg annak a technikai módosításnak a lehetőségét, amellyel végrehajtható lesz a törvényjavaslat, tehát a két törvényjavaslat célja, hogy kiegészítő munkáltatói kompenzációs rendszer működtetésével a munkáltatók mind teljesebb körben biztosítsák a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló béremeléseket úgy, hogy közben a munkahelyek, mind több munkahely is megőrzésre kerüljön.

A tavalyi munkáltatói, munkavállalói és kormányzati egyeztetéseken és az elmúlt hetekben is világossá vált, hogy szükséges egy alap létrehozása az olyan esetekre, ahol az 5 százalékos béremelés költségfedezete sem biztosított, a vállalkozások esetében, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a bérek emelése elmarad ebben az esztendőben, és így a munkavállalók nettó bére csökkenhet. Ezért került a további 21 milliárd forint a kormány javaslatára az idei költségvetésbe. Tehát 64 milliárd, ami a közszféra, 93 milliárd, ami január 1-től az 5 százalék feletti béremelés szociális hozzájárulási adóból levonható rész kompenzációja, és amit most tárgyalunk, a 21 milliárd forint, így összesen 178 milliárd forint az, ami a bérkompenzáció szempontjából a munkavállalók számára ebben az esztendőben a kormány javaslatára az Országgyűlés által itt jóváhagyásra kerül, illetve kerülhet. Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a 21 milliárdnak a módosított Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő csoportosítását teszi lehetővé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak összegzésképpen, kiket érinthet, mely csoportot segítheti a munkáltatókon keresztül ez a bérkompenzáció. A versenyszférában az alacsony keresetű emberekre vonatkozik, a számukra nyújtott munkaadói, munkáltatói bérkompenzációt ösztönözheti, ez nagyon fontos, és részben fedezheti. Idézzük fel, az általános vitában beszéltünk róla, hogy hány vállalkozást, hány munkaadót érinthet ez az intézkedés, ez a javaslat. Pontos számot most nem tudunk még mondani, de adott esetben akár 25-30 ezer vállalkozást is érinthet, ami, azt gondolom, jelentős nagyságrendű segítség.

A következő kérdés, ami nyilván érdekel sokakat az országban, érdekli a munkavállalókat, munkaadókat egyaránt, hogy ezeken a vállalkozásokon keresztül hány munkavállaló számára nyújthat majd segítséget ez a kormányzati szándék és állami forrás. Szintén azt mondom, hogy pontos számot most előre nem tudunk mondani, hiszen ezt befolyásolhatja a majdani, később pályázó cégeknél dolgozó munkavállalók bére, de adott esetben akár több mint 400 ezer ember számára jelenthet majd konkrét segítséget ez a fajta pályázati rendszer.

A cél tehát az, hogy minél szélesebb körben érvényesülhessen a bérkompenzáció. Ez fontos, hiszen az alacsony keresetű embereken segítünk, tudunk segíteni a munkaadókon keresztül. Az egyik módosító javaslat pontosítja a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó úgynevezett rugalmassági klauzula feltételeit, amely lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybe vett szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét, és így adókülönbözet, vagyis adóhiány megállapítását.

(23.20)

Ezt a módosítást azért nyújtottuk be, hogy elkerülhessük ennek az előbb említett esetnek az előfordulását. Ez tehát a törvénynek a majdani érvényesíthetőségét és alkalmazhatóságát segíti.

Szintén fontos és véleményem szerint a munkavállalókat pozitívan érintő javaslat az, amely az alkalmazható kezdő időpontunk módosítását tartalmazza január 1-jéig visszamenőleg.

Rögzítsük azt most, mert fontos, hogy szándékaink szerint a mostani jogszabály a módosításokkal megteremtheti tehát a következő helyzetet. Ha teljesíti visszamenőleg a munkáltató az úgynevezett elvárt béremelést, tehát az 5 százalék feletti béremelést, akkor az adókedvezmény-jogosultság is megnyílik visszamenőlegesen, tehát az 5 százalék feletti részt visszamenőleg is lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból.

Az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatban ugyanígy merültek fel kérdések. Az iskolaszövetkezetek keretében szerencsére nagyon sok diák dolgozik ma Magyarországon, és így volt ez korábban is. Ennek az iskola melletti diákmunkának nagyon nagy a jelentősége. Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, a késői időpontra tekintettel én most nem részletezem a diákmunka jelentőségét részletesen, de utalok arra, hogy mind a pénzkereset, mind a gyakorlati ismeretek elsajátítására és sok más pozitív, a felnőtt munkavállalói életben szükséges tapasztalat megszerzésére ad lehetőséget.

Sok tízezer fiatalról beszélünk most. Ahogy a munkaerő-kölcsönzők keretében foglalkoztatott dolgozók szempontjából segít az eredeti törvényjavaslat, a képviselőtársammal benyújtott törvényjavaslatban ezt a hiányt szerettük volna pótolni, és a benyújtott törvénymódosításunk egyik részében ezt tartalmazza az 1. és 2. ajánlási pont, ezeket tartom fenn a magam részéről, és a bizottság támogatta ezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondoltam, hogy a vita ennek a szakaszának ennél a részénél ezeket kívánom elmondani, és ami még szóba kerülhet vagy fontosnak tartom, hogy szóba kerüljön, azt majd a vita további részében szeretném elmondani.

Köszönöm szépen a türelmüket.