Készült: 2024.09.26.13:18:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2012.03.12.), 195. felszólalás
Felszólaló Novák Előd (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:38


Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! "Nem leszünk gyarmat!" - ezt olvashattuk az úgynevezett békemenet elején látható transzparensen. Ehhez azért hozzátehetjük, hogy nem leszünk, mert már vagyunk, legalábbis hogy ha reálisan szemléljük a nemzetek Európáját felszámoló EU és az európai egyesült államokat is gyarmatosító Nemzetközi Valutaalap törekvéseit, vagy ha gondolunk akár itt a költségvetési unióként megszavazott vagy általunk inkább európaktumként emlegetett fiskális unióra, amelyet itt bizony mind megszavaztak a kormánypárti képviselők, és amelyet lényegében csak a Jobbik ellenzett.

Most ismét itt van egy javaslat előttünk, amelyet bizottsági szinten lesöpörtek, csak a Jobbik támogatta azt, hogy ezt az 1982-ben hozott jogszabályt helyezzük hatályon kívül, ezt a jogszabályt, ami elképesztő privilégiumokat hoz szolgalelkű módon az 1982-es Kovács László-i szemléletet tükrözve, akitől aztán a vita végén még azt is meghallhattuk, hogy ő belülről bomlasztotta a rendszert, ahogy ezt Medgyessy Péter esetében is hallhattuk, ő éppen Brezsnyevvel szemben, igaz, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi alosztályvezetőjeként, de mégis állítólag ő belülről bomlasztotta a rendszert.

Nos, mi fekszik tehát előttünk? Az IMF-et nemzetközi szervezetként pluszjogosítványok illetik meg az adózás, a tulajdonszerzés, a diplomáciai mentesség és egyebek területén. Az erre vonatkozó jogszabályokat, szabályozásokat az ENSZ alakította ki, amikor annak égisze alatt létrehozták a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt 1961-ben. Azonban, amely jogok megilletik egyes országok diplomáciai képviseleteit, ugyanezeket nem látjuk indokoltnak az IMF esetében, amelynek hazánk szuverenitását alapvetően sértő rendelkezései vannak - ma már persze nincs ilyen.

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet szerint az IMF korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, tehát e szerint az egyébként még hatályban lévő törvényerejű rendelet szerint cégeket, sőt, még termőföldet, igen, a lehetőség megvan, hogy akár még termőföldet is vásároljon az IMF Magyarországon. A jogszabály az IMF-et mentesíti hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól. Magyar bíróság az IMF-nek semmilyen ügyletébe nem avatkozhat bele. A Nemzetközi Valutaalap tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, miközben az IMF bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon. Az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, adatszolgáltatásra sem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon. Az IMF-nek minden vagyona és követelése mentes bárminemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban - szól a Kovács László-i törvényerejű rendelet, ami még mindig hatályos, és amit mi szeretnénk hatályon kívül helyezni.

Szeretnénk azt is megszüntetni, hogy az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői, mondjuk azt, helytartói, sőt, még alkalmazottai is mentesülnek mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon. Az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei, sőt vezetőjének és alkalmazottainak fizetése is teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élvez Magyarországon.

Az előbb elhangzott indokokon túl, amik, azt gondolom, önmagában kinyitják az ember zsebében a bicskát, még a hatályon kívül helyezés mellett szól az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapokmányát jelenlegi jogalkotási szabályainkkal teljesen összeegyeztethetetlen módon, a népfelség elvét megkerülve, az Országgyűlés normaalkotási jogkörét kisajátítva törvényerejű rendelet formájában hirdette ki 1982-ben az akkori kommunista hatalom.

Az egykori MSZMP központi bizottsági tag Kovács László kikérte magának, hogy egyáltalán mi gyarmatnak nevezzük ma a jelenlegi helyzetünket, ő még mindig abban a XIX. századi felfogásban él, ami ma már egyáltalán nem takarja a gyarmatosítás módszereit, hiszen ahogy Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás parancsnoka is elmondta, kimentek a tankok, bejöttek a bankok. Erről Lázár János is tudna természetesen mesélni, hogy milyen maffiahálózatként, polipként hálózzák be az egész országot akár magyarnak tűnő nagy bankok, amelyeket természetesen ennek ellenére, hogy ez kitört belőle, nem kíván felfedni, és nem kíván feljelentéseket tenni.

Azonban rá kell világítanunk, hogy hatályát kell hogy veszítse ez a rendelkezés. Önök e helyébe természetesen tehetnek egy új típusú együttműködést, amit hívhatnak akár gazdasági szabadságharcnak is, mégis a jelenlegi jogszabály, amely magyar termőföld vásárlására is rendkívüli lehetőséget, a szokásostól eltérő rendkívüli lehetőséget biztosít az IMF részére, nem tartható, mert jogos bennünk a félelem, hogy akár a rendkívüli magyar államadósságra hivatkozva, annak fejében a magyar földet kívánják majd felajánlani az IMF-nek. Ha ez nem áll fenn, akkor arra kérjük önöket, hogy ezt az 1982-es szolgalelkű, hazaáruló jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és tegyék le az asztalra a helyére azt (Az elnök csenget.), amit önök valódi megállapodásnak tekintenek az IMF-fel kapcsolatban.

Várjuk tehát ezzel kapcsolatban a konkrét javaslatukat. A bizottságban érdemi vita nélkül próbálták lesöpörni; végül sikerült kiprovokálnom némi vitát. Most nagyon remélem, hogy nem akarnak megint a hallgatózásba burkolózni. Mondják el, hogy önök mit akarnak ehelyett, mert hogyha nem akarnak ehelyett semmit, akkor megmarad az a Kovács László-i hazaáruló felfogás, ami ebben a törvényerejű rendeletben is megtalálható. Ezért bízom benne, hogy legalábbis tárgysorozatba veszik ezt... (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai