Felszólalás adatai

KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában felvetett közelítéssel lényegében magam is egyetértek.

Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás biztonságának tartós javulásában kizárólag ellenőrzéssel, illetve szankcionálással nem érhető el áttörés.

(14.30)

Arra van szükség, hogy egy kiszámítható, világos gazdasági környezet legyen, olyan, amelyik bővíti a munkaerőpiacot, és legyen egy társadalmi megrendelés is, amelyik a sok szereplőt összehangoltan fogja össze, ilyen értelemben tehát segíti a munkaadói, a munkavállalói érdeket, a szabályozásban szerepet vállalót, hogy egy irányba húzhassanak.

Alapvetően úgy gondolom, hogy ezt a kérdést is piaci módon kell tudni közelíteni, ami lényegében annyit jelent, hogy természetesen a legnagyobb segítség egy bővülő munkaerőpiac a feketefoglalkoztatás kényszerével szemben, hiszen ha van választási lehetőségük a munkavállalóknak, akkor ilyenfajta kényszerekből egy bővülő munkaerőpiacon nyilván a legális foglalkoztatás viszonyai felé fognak lépni. Ha vetélkedik a munkaadó a munkavállalóért, akkor nyilvánvaló módon erős érdekeltség keletkezik abban, hogy legális munkaerőpiacon fizesse meg a munkaerő árát.

Nem véletlen egyébként, hogy a reformok maguk is arra irányulnak, hogy egyik oldalról kisebb legyen a közteher kényszere, tehát hogy ne legyen annyi közteherre szükség a közszféra szolgáltatásainak fenntartása érdekében, másrészt pedig, hogy meglegyen a fejlesztéshez szükséges önerő széles makroaspektusokból is, hiszen nyilvánvaló, a fejlesztési források járulnak hozzá egyik oldalról leginkább ahhoz, hogy egy, a befektetések által bővülő munkaerőpiac legyen, másrészt pedig a reformok járulnak hozzá leginkább ahhoz, hogy szerényebb mértékű közterhekből jobb minőségű közszolgáltatásokat lehessen finanszírozni, magyarán, hogy a járulékkedvezmény forrásalapját meg lehessen teremteni.

Nos, mi ennek ismeretében hazai forrásokból, elsősorban munkaerő-piaci forrásokból és európai forrásokból arra törekszünk, hogy célzott járulékkedvezmény-programokkal is segítsük azoknak az elhelyezkedését, ott a feszültség csökkentését, ahol ez munkaerő-piacilag leginkább tetten érhető. Ilyen a Start-programunk, amelyik ma jó példát jelent arra, hogy hogyan lehet célzottan járulékkedvezményt eljuttatni. Mintegy 47 ezren váltották ki a Start-kártyát, közülük 15 ezer fő foglalkoztatására átlagosan 14 ezer forint/fő átlagos támogatáskedvezményt biztosítunk. De ugyanúgy kedvezményezettek lesznek az amúgy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, gyermekgondozásról visszatérő, kisgyermekeket nevelő fiatal anyák, hasonlóképpen az 50 év feletti vagy alacsony iskolázottságú körökből mindazok, akik ráadásul nehéz munkaerő-piaci körülmények között, ilyen régióban élnek, ez a Start Plusz és a Start Extra, ön is ismeri.

2007-ben folytatódnak a munkahelyteremtő beruházást támogató programok, ez mintegy 2-2,5 ezer főre ad lehetőséget támogatásra. Magas hozzáadott értékű munkahelyteremtő beruházások a beruházási hitelprogram, a válsághelyzetek megoldására irányuló támogatások és a távmunkaprogram. Nos, mindezek segítenek abban, hogy kiegészítő lépéseket tudjunk tenni a munkaerőpiacot bővítő fejlesztési szándékaink mellett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)